,,A racionálisan gondolkodó liberálisokat is várja táborába Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke a hvg.hu című internetes portálnak adott, hétfőn megjelenő interjúban kifejtette, pártja olyan gyűjtőpárt, amelynek "tőkesúlya középre húz". A Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje arra szólította fel az említett liberálisokat, hogy "vitáinkat a táboron belül folytassuk, úgy, hogy mindig tiszteletben tartjuk azokat, akik számos vonatkozásban nem értenek velünk egyet". "
Támogatni tudnám, hogy az elképzeléseitekről írj ...persez lete, hogy azzal kevesebbre mennél...
Például Mikola elképzelése arról, hogy lesz Kovács Pistiből sátánista:
""Én azt mondom, most az országnak egy nagyon kemény irányításra és rendteremtő akaratra van szüksége. Nem lehet ezt csinálni. Ha körülnézünk ebben az országban, hát kéremszépen, csak ami az utóbbi időben lezajlott: jöjjön el az én országom, ezek az individualsita, önmegvalósító plakátok, a csúcsával lefelé fordított karácsonyfa, az ideológiai zűrzavar, amit szándékosan keltenek, Kovács Pistikének az idétlen vigyora a plakátokon, ez a halál kultusza..."
Modta ezt egy olyan párt prominense aki önerőből már régen eltűnt volna a politikai süllyesztőben, ha a fidesz nem olvasztja magába. Az elefánt hátáról ordibál az egérke, hogy kit kell letaposni a földről.
Emlékszem amikor Faddi Othmár ferences atya 1994-es választási kampányban habzó szájjal verte az asztalt a királyi hiradóban, és azt üvöltötte, hogy "értse meg mindenki: keresztény értékek nélkül nincs demokrácia". Elborzasztó volt.
Hát nem értem meg. A vallás pediglen magánügy. Ez történik, ha nem az: keresztes háborúk, államilag támogatott iszlám fundamentalizmus, inkvizíció. Mindenkinek joga van abban hinni amiben akar, de senkinek nincs joga a saját vallását, meggyőződését másra erőltetni.
Ami pedig a homoszexuálisok elleni kirohanásokat illeti: szerintem az lát veszélyt a másságban, akinek a szexuális identitása eléggé bizonytalan alapokon áll ahhoz, hogy megingatható legyen, vagy akinek ez a célcsoportja.
Támogatni tudom Semjén Zsolt azon kijelentését:
„Elég volt a devianciából, a meleg tisztességből és abból az értékrombolásból, amit az SZDSZ művelt: itt az ideje annak, hogy egyszer s mindenkorra eltűnjenek a magyar politikai életből.”
No kérem - most láttam a valasztas.hu oldalon. MCF ROMA ÖSSZEFOGÁS PÁRT JÁSZ–NAGYKUN–SZOLNOK megyei területi listája.
Ha minden igaz: a lista vezetője az az Oláh István, aki Tiszaburán dolgozik az OCKÖ kisebbségi módszertani irodáját vezeti. Civilben pedig mérnök volt a hadseregben.
Köll hát a roma nagyprojekt a megyei területfejlesztési stratégiában:)
Más oldalról a nagy összefogás erejét tovább gyengítheti a KERESZTÉNYDEMOKRATAPÁRT- KERESZTÉNYSZOCIÁLIS CENTRUM ÖSSZEFOGÁS elnevezésű országos lista. (ehhez persze kell Semjén Zsolt is:)
Az elmúlt hét ilyen irányú teljesítményeit látva: Viktor mazopista (Boróka lányom elnevezése alapján).
Kuncze szerint Orbán mélyre süllyedt
A liberális pártelnök élesen bírálta a Fideszt, hogy annak jelenlegi második embere megdöntené a demokráciát, a hatalmat csak zsákmányként tekinti. Kuncze úgy vélte: Orbán Viktor és a Fidesz egyszerűen fél a szabadságtól.
,,Még valamit: a Fidesz nagy dérrel-dúrral leleplezte a szolnoki esetet, akkor már tudták a gyulai megbízottjuktól, hogy megbukott. Szolnokon a balfék balosok a köszönőlevél miatt vezettek listát, aki odaadta, annak levelet ír a jelölt, 1990-től valamilyen módon a legtöbb párt jelöltje személyes levélben köszöni meg a támogatást."
"Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágynak a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikbol összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy technó. "
,,Ugyanakkor figyelemreméltó információ jelent meg tegnap a Népszabadságban Fekete János nagy vihart kavart március 15-i köztársasági középkeresztjéről. (A lap szerint egyébként Feketét Szanyi Tibor, a Gazdasági Minisztérium államtitkára a Pénzügyminisztériummal karöltve javasolta, mivel Fekete „több évtizeden át, sőt a mai napig is személyes tekintélyét és befolyását kitartóan és eredményesen latba vetette és veti a magyar forint, illetve a hazai pénzügyi rendszer stabilitása érdekében”. Hogy Marjai Józsefet ki nevezte, nem tudni).
A lap értesülése szerint kormánykörökben vita volt arról, szabad-e a választás előtt néhány héttel "régi arcokkal provokálni" a közvéleményt. „Végül – úgy hírlik, Kiss Péter javaslatára – úgy döntöttek, nem árt, ha a szocialista szavazótábor látja, a megújuló párt nem hálátlan a régiekkel szemben, hiszen végül is életműért kapják a kitüntetést, az pedig a reformok jegyében íródott.” A kancelláriminiszter tehát a jelek szerint nem egyszerűen Fekete, Marjai vagy Mosonyi kitüntetéséről döntött, hanem pártpolitikai üzenetet is megfogalmazott: az MSZP továbbra is szólni kíván a „régi világ” kádereihez, híveihez, s a gyurcsányi megújuló imázs mellett azért nagyon is számítanak a „régiekre”."
Akár a kitüntetéses ügy is másként értelmezhető (hirszerzo.hu):
,,Más kép él viszont a Kádár-rendszerről. Jelenleg a kormánytábor alig 9 százaléka gondolja úgy, hogy sötét korszaka ez a magyar történelemnek, de az ellenzékiek körében sem magas ez a szám, mindössze 26 százalék. Ellenben, ha úgy teszik fel a kérdést, hogy kimagasló, jó korszak-e a történelemben a Kádár-korszak, akkor a „balosok” 68 százaléka igennel válaszol, de az ellenzékiek 45 százaléka is ezzel a véleménnyel ért egyet.
Érdekes jelenség, hogy a jobboldal táborában észrevehetően zajlik a Kádár-rendszer rehabilitációja: négy év alatt kilenc százalékkal növekedett a „támogatók”, és 6 százalékkal csökkent az elutasítók aránya.
Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója szerint a jelenség magyarázatát abban kell keresni, hogy a Kádár-korszak volt az utolsó modernizációs időszak hazánkban: ekkor épült a vidéki házak többsége, és még ha hitelekből is, de akkoriban jelentős életszínvonal-emelkedést éltek át a magyarok.
„A bikacsök, az elnyomás csak szűk réteget érintett. Bár a Kádár-korszak arculatához hozzátartoztak a ’56 utáni kivégzések, a megfigyelések és az elnyomó gépezet működtetése, de a represszióval a lakosság többsége nem találkozott. Kádár János elbújt az emberek elől” – tette hozzá a kutató. "
