Megint hazudsz. Mert így akarsz megszabadulni fizikai érveléstől. Jó pár inerciarendszert mondtam már. A laborban használható pontosságútól kezdve a csillagászati pontosságúig, amelyek évmilliókon keresztül gyorsulás nélkül mozognak.
Te ezeket a hazugságaidat képzeled az "alkotásaidnak"?
Nem csodálom, hogy mindeddig nem merted őket kinyomtatni.
"ha barmelyik lehet, akkor nem csak az allocsilkagokhoz merhetjuk ket objektum mozgasat, hanem barmelyik objektumhoz ha az nem gyorsul, igy nincs a termeszet altal ituntetett referencia rendszer."
Dehogy nincs kitüntetett rendszer!
Ám azok kitüntetettsége egyáltalán nem a sebességükben áll, hanem a gyorsulásmentességükben. Ezeket nevezik inerciarendszernek.
Tényleg alig találok szavakat arra, hogy te mennyire alapvető ismerethiányban szenvedsz.
Ehhez képest nagyképűen a feltételezed:
"vagyis ez nem tenyleges fizikai valtozas, hanem csak latszat?"
Már hogy lenne látszat az, amit mérünk? A mérés a fizika legbiztosabb alapja.
És a dilatációt rengeteg fizikai jelenség közvetlenül is igazolja. Nem sorolom őket újra, mert mindet letagadtad már párszol.
Máskor meg éppen a nem mérhető dolgok valóságosságát akarod bizonygatni:
"es megismetlem, attol, h valamit nem tudunk egzaktul megmerni, attol az meg letezik."
Az ikrek sajátidejeit másként nem lehet összehasonlítani, csak ha újra találkoznak. Se egzaktul, se pontatlanul, sehogy se. Akárhányszor is ismételgeted.
Végül csak azt nem értem, mi táplálja ezt a nevetséges felfuvalkodottságodat? Hogy te mondod meg a világnak, mi létezik és mi nem.
szoval a ket rendszerben, a rendszeren beluli idohoz kepest masnak merheto a masikban tello ido. vagyis mindkettobol azonos modon latszik az idodilatacio, mivel azt csak a relativ sebesseg hatarozza meg, ill irtad is, h szimmetrikus a jelenseg.
vagyis ez nem tenyleges fizikai valtozas, hanem csak latszat?
vagyis a szimmetria miatt tenylegesen nem telik maskent, ellentetben azzal ahogy irtad?
vagyis felirhatjuk a ket idore h tA*x=tB es tB*x=tA es a szimmetria miatt a ket x azonos. ez az egyenletrendszer, barmely matematikai kornyezetben, csak ugy ad helyes egyenloseget, ha x=1. vagyis az idodilatacio erteke egyszeres.
most akkor letezik a termeszet altal kituntetett referencia rendszer vagy sem?
azt irtad letezik, es azt is irtad h barmelyik lehet, ha egyenletes a mozgasa. de a ketto egyutt nem lehetseges.
ha barmelyik lehet, akkor nem csak az allocsilkagokhoz merhetjuk ket objektum mozgasat, hanem barmelyik objektumhoz ha az nem gyorsul, igy nincs a termeszet altal ituntetett referencia rendszer.
es megismetlem, attol, h valamit nem tudunk egzaktul megmerni, attol az meg letezik.
Dehogynem, a sebesség-változás mindig gyorsulással jár.
De ugyanakkora sebesség-változás végtelenül sokféle gyorsulásból is származhat. S az ikrek korkülönbségében csak nagyon kicsit változtat, hogy hosszan tartó csekély gyorsulással fordult vissza, vagy rövid, de nagy gyorsulással.
A képletben pedig azért nem szerepel, mert abban benne van a teljes sebességfüggvény, s éppen ez az, ami meghatározza az ikrek időkülönbségét. Se több, se kevesebb. A tankönyvi alapesetben ez a függvény egy egyszerű lépcsőfüggvény: v1 sebességgel oda, v2 sebességgel vissza. Közte egy pillanatnyi, és végtelen nagy gyorsulással. De ha a gyorsulás véges nagyságú, és véges ideig tart, akkor nyilván egy trapézlépcsőt kell integrálni, ami egy kicsit más értéket ad, mint a négyszöglépcső integrálása. Ha akarod, kiszámolhatod a trapéz meredekségét, vagyis a gyorsulást is, de ez már felesleges, mert nem ettől függ. Ha volna egy kicsi matematikai képességed, akkor akár át is számolhatnád a képletet úgy, hogy közvetlenül az a(t) gyorsulásfüggvény második integráljával fejezd ki az időkülönbséget.
"Ez egy másik jelenségnek, az idődilatációnak az oka. De ez az ikerparadoxonnal ellentétben szimmetrikus. A megfigyelő hosszabbnak méri a hozzá képest egyenletesen mozgó B megfigyelő óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.
És víca versa, B megfigyelő ugyanabban a szituációban hosszabbnak méri az A óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket."
És ha nem 'küszködünk' "saját órák"-kal, hanem egy külső, mindkét "megfigyelő" számára ugyanolyan sebességgel 'ketyegő' 'órával' mérjük az "A" és "B"-ben eltelt időt, akkor is 'lenne' "idődilatáció" ... ?!
Ilyen külső, mindkét "megfigyelő" számára ugyanolyan sebességgel 'ketyegő' 'óra' lehetne pl. a 'sarkcsillag'-hoz képest elmozduló csillagok mozgási sebessége... ! ;-)
"az egymashoz kepest mozgo objektumokban maskepp tellik e az ido"
Másképp telik.
De sajátidőket összemérni csak akkor lehet, ha a kezdő és a végállapotban egy helyen van mindkettő.
Ez az ikerparadoxon szituációja.
Amikor nem egy helyen hasonlítjuk össze az időket, az egészen más dolog. Mert a távoli események egyidejűsége vagy nem egyidejűsége eldönthetetlen, az függ a megfigyelő hozzájuk képest való sebességétől is.
Ez egy másik jelenségnek, az idődilatációnak az oka.
De ez az ikerparadoxonnal ellentétben szimmetrikus. A megfigyelő hosszabbnak méri a hozzá képest egyenletesen mozgó B megfigyelő óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.
És víca versa, B megfigyelő ugyanabban a szituációban hosszabbnak méri az A óráján eltelt másodperceket, mint a saját óráján eltelt másodperceket.
"letezik e a termeszet altal kijelolt referencia inercia rendszer?"
Rossz a kérdés, helyesen így hangzik:
"Létezik-e természet által kitüntetett referencia rendszer?"
Igen, létezik, ilyen bármelyik inerciarendszer. De az összes inerciarendszer egyformán kitüntetett. Azok, amelyek egymáshoz képest is gyorsulás mentesen mozognak.
Nem én akarok kibújni, hanem te vagy képtelen értelmesen kérdezni.
Ráadásul rosszhiszemű is vagy, meg felfuvalkodott is.
ezzel az 'ugysetudjukmegmerni' blablaval nem bujsz ki a valasz alol. a napnak sem tudjuk megmerni a tomeget, megis van neki. vagyis ki tudsz, de az azt jelenti, h nem tudod vagy nem mered megmondani a valaszt.
szoval ismet a kerdesek:
az egymashoz kepest mozgo objektumokban maskepp tellik e az ido, vagyis mas e az oregedes uteme?
letezik e a termeszet altal kijelolt referencia inercia rendszer?
olyan útszakaszok idejeiből kell összeadogatni (integrálni), amelyeken belül nem változik a sebessége. A két találkozás között annak telik kevesebb ideje, akinéltöbb nagyobb sebesség-változás történt."
"annak az ideje telik lassabban, akinek a sebessége többet változik"
Tehát, ha Aladár 'X' "integrált", fix! sebességgel halad, Béla pedig '2X' "integrált", fix! sebességgel halad, akkor Béla feleannyi idős lesz 'Y' idő múlva, mint Aladár, pedig ugyanúgy nem történt egyikkel sem semmi más 'hatás', mint hogy eljutottak a saját útjukon, ki-ki a saját 'Z' távolságára.
De továbbra sem értem, hogy változhat meg valami, ha a körülményei nem változnakmeg, csak annyi történik, hogy "egyenesvonalú, egyenletes mozgással", 'halad a térben' ... ?! ;-/
(persze tudom, erre úgy 'kontrázna' rel.elm. hívő oldal, hogy az 'Y' idő múlva zs "relatív idő", mert "Bélánál lassabban telik", de én erre úgy 'rekontrázok', hogy akkor hagyjuk a "relatív idő"-t: 'vegyük' 'mérési alapnak' csak azt a 'Z' távolságot, amit Aladár megtett; a 'rel.elm. szerint' így is lesz 'korkülönbség', amit még mindig 'nem tudok hova tenni'... ;) ;-/
Nézd meg az adott linket, ahol leírtam az egyes résztvevők sajátidejeit adó integrálokat az ő vA(t), és vB(t) sebességfüggvényeikből számítva. Látszik, hogy a rendszeridő szerinti t1 és t2 időpontokban történt találkozások között annál a résztvevőnél telik el a leghosszabb a sajátidő (pontosan t2-t1) akinek sebessége végig változatlan v(t)=állandó. Ennél rövidebb annál a résztvevőnél, akinek változó a v(t) sebességfüggvénye, s általában annál rövidebb, minél erősebben s minél többször változik. Téridő ábrán ez nagyon szemléletes: minél többoldalú és minél cikcakkosabb a téridősokszögnek az a része, ami az ő utazását ábrázolja. De konkrét sajátidőket csak konkrét sebességfüggvények behelyettesítésével lehet kiszámolni.
Két különböző, de változatlan sebességgel mozgó iker nem is tud kétszer találkozni, tehát létre se jöhet a második találkozás, amikor össze lehetne hasonlítani az előző találkozás óta eltelt sajátidejeiket.
"vagyis nem igaz a specrel azon kijelentese, h nincs adszolut mozgasa az objektumoknak (az inercia rendszeren belul) csak egymashoz kepest relativ."
Ezt a mondatroncsot, csak te képzeled a specrel állításának.
Próbálj egyszer még azelőtt írni, hogy bevetted volna a fogalmazásgátó tablettáidat!
"annak telik kevesebb ideje, akinél több sebesség-változás történt""
"még 'nagydokrorival' sem veszik észre . . ."
Mivel számotokra a matematika teljesen érthetetlen, nektek csak ilyen konyhanyelven tudtam elmondani. Ami persze nem pontos, de ne gondoljátok hogy a fizikusok esze is csak odáig terjed mint a tiétek.
Elismerem, hogy ez rossz érzés lehet, és nem is csodálkozom azon az állandó gyanakvó kisebbrendűségi frusztráción, amit a nálatok okosabb és képzettebb emberekkel szemben mutattok.
Akik számára így lehet a dolgot pontosan elmondani:
Még csak nem is hivatásos fizikusoknak, hanem csak érdeklődő laikusoknak, ám akik nálatok sokkal többet tudnak, mégse képzelik magukat mindenkinél okosabbnak.
Ha azt mondja, hogy nem öregszenek egyformán, akkor meg kellene magyarázni a különböző öregedés fizikai okát. De ezt nem tudja.
Ha meg azt mondja, hogy egyformán öregszenek, akkor meg nem lehetne korkülönbség az ikrek között, amikor ismét találkoznak. Pedig Einstein szerint van korkülönbség.
Szóval ez egy olyan kérdés, amelyet relativista alapon lehetetlen megválaszolni.
szoval akkor letezik olyan termeszetes vonatkoztatasi bazis, ami inerciarendszernek tekintheto es amihez kepest ertelmezzuk a mozgasokat. vagyis nem igaz a specrel azon kijelentese, h nincs adszolut mozgasa az objektumoknak (az inercia rendszeren belul) csak egymashoz kepest relativ.
most tekintsunk el a gyorsulastol. az egymashoz kepest mozgo rendszerekben egyforman oregszik ket ember?
"S annak az ideje telik lassabban, akinek a sebessége többet változik az ilyen nem gyorsuló testekhez képest."
Továbbra sem tudom megérteni, hogy egy kvázi-stacionárius állapot
(az egyenletes sebességgel haladó mozgás), miért tudna hatással lenni, egy anyagi folyamat lefolyására ("idő"), -bármilyen különbözőek is ezek a kvázi-stacionárius állapotok (sebességek)-, mert e közben, nem éri erőhatás a mozgó testet, ellenben a gyorsulással... ! ;-/
Ezt csak naggyon 'fúrfangos' mattemmatikai képletekkel lehet('ne') "bizoníítani" ! ;-(
