"A CZF "boj" baj megközelítése nem tetszik, azért nem mert egész egyszerűen itt nem kellett gyököt, hangot vagy mássalhangzókat váltani"
Az ilyen alakváltás az értelem módosítását szolgálja.
A sürgő-forgó bojtár, bolyong, bujdosik vagy az izgő-mozgó bojt közelebb áll az eredeti gyökhöz, de a baj is ettől a gyöktől származik, csak kicsit távolabbi a képzettársítás. Ezért indokolt a kétféle változat léte egy időben.
"Benne van hogy: VAJ, AD, ADJA, JAV, JAVAD Mi volna a dolog lényege?"
A "da" kicsinyítő képző és nincs köze az ad szóhoz.
A jav szó pedig a jó szó változata.
Lehetne a jav gyökfordítása is a vaj. Azonban vitézlő, viadal értelme is van a "baj" gyöknek.
Ez meg a "Fe" ősgyökre utalhatna, ami az élénk mozgás gyöke is.
A vitát nem lehet lezárni mert több értelmezési lehetőség is adódik. Túl kevés az ismeret a jó döntéshez.
Részemről biztosan az!
Egyelőre a mozgással hoznám elsősorban kapcsolatba a szót.
A gondolkodásmód tetszik, mert igen is így épül fel sok szavunk, leírja a szó a megnevezni kívánt dolog jellemző alapvető tulajdonságait a nyelvünkön. Ez se nem oszmán se nem ótörök meg csuvas sem de finnugor sem, nagyon amatőr az erre adott hivatalos magyarázat.))
Nekem így jobban bejön ez a harang: HA+ RÁNGatom akkor ANG és ANG és ANG és így tovább... A szó végi ang mint a kongnál is hangutánzó. De kinek hogy tetszik, az a lényeg hogy a szó magyar nyelven épült fel...
A vajda szó egy teljesen más megközelítése jön, úgy érzem itt a CZF szótár is igen mellé trafált szerintem.
Ami a dolog lényege, hogy a fejedelem szó is és a vajda szó is ősmag(yar) nyelven épült fel és ha máshol van hasonló az csak annyit jelent hogy fél füllel ilyesmit hallottak tőlünk.
A fejedelem kétség kívül a fejből indul de a vajda szó már nem hangsúlyosan fej értelmű, bár a F-J-D és a V-J-D hangváz ad alapot a kapcsolatra. A CZF "boj" baj megközelítése nem tetszik, azért nem mert egész egyszerűen itt nem kellett gyököt, hangot vagy mássalhangzókat váltani, ez az 5 betűs szó tökéletesen magában rejti a lényeget úgy ahogyan van így keleti párhuzamokat sem nézek mert bizonyíthatóan magyar elemekből épült a szó fel.
Nem véletlen mondják hogy a magyar nyelv kódolt, ez a szó is olyan tehát következzen akkor ez a "vajda":
Benne van hogy: VAJ, AD, ADJA, JAV, JAVAD Mi volna a dolog lényege?... A vajda a közösség JAVát kell hogy ADJA, jó esetben JAVADra lesz. a vaj nevű tejtermék is jav, nem véletlen ez a neve, a tejszínnek a JAVA ez.
JAV fordítva VAJ és DA fordítva AD és kész is a VAJDA, a szó magyarul épül fel és értelmesen, kiolvasható belőle a szónak a jelentése...
Hárít/Harámlik/hárul szavunk jelentése átfedést mutat szerintem az arab harám, harim szavakkal (‘tiltott, tilalmas dolog’) nyomán, a harama (‘megtilt’), hiszen a harács egy adó (elhordott érték) , amely az adózókra hárul. Az adó pedig az adóztatóé, más számára tilalmas dolog elvenni. Tehát tilalmas. Magyar lehet az eredete.
Vajódik / bajódik hajdani szavainkban, a v/b - szókezdő hangzókegyaránt előfordulhattak az egykori magyar nyelvben.
ugyanakkor:
Visz - vezet - szavaink rávilágítanak, hogy a vezér és a fő/fej (főnök, fejedelem, fennség) szavaink etimológiailag is összefüggenek, hiszen a legmagasabb rangot viselik, viszik, a "legmagasabb" fény pedig a világos, azaz a fehér, fejér.
"Ha így lenne, tökéletes káosz alakulna ki a szóbokrok terén."
Nincs káosz, mert logikus. Az ősképi fogalmakat is az ember több érzékszervvel fogta fel, írta le, ezt pedig ma is pontosan értjük.
Az illat, amelyet a szaglásunkkal érzünk, valójában illan, tehát gyorsan ellebben. A virág virít, a vér is, mert veres, piros, de aki pirít, az perzsel, aki pörgeti forgatja a gyúeszközt olyan gyorsan, hogy perzseljen, megpiríthatja majd a forró (forgó, forrongó) ételt is. Látható, mennyire játékos a nyelv, a gyök kezdő és véghangzóiban is. Mert a magyar gyökök úgy változik, hajlik, alakul, ahogyan a természet lekövetése megkívánja. Elválaszt és össze is fűz. A gyökeink élnek, szervesen összefüggenek.
Szerintem pl az ég mint (magasság) szavunk gyöke és ég (mint hő) szavunk gyöke sem különböző, hiszen ami ég, az ékesen világít, kitűnik, mély hangzóval magas, mint az ág (ágáll), az ág pedigcí felfelé haladóan "ér" egyre magasabbra. "h" kezdőhangal is működik, persze ( tetőfokára hág, hő - hevít). Akinek pedig nagyon-nagyon kell valami amit elemészthet, az éhes.
A vajda szó magyarázata pl. a Cz-Fo szerint egészen más.
Felemlíti a "boj" gyököt, ami az élénk mozgás gyöke, mint ami pl. a harc jellemzője! Ebből vezethető le a baj szó és összes származéka. Nem a fejhez van köze, bármennyire is kézenfekvőnek tűnik. Csak átvitt értelemben jelent "fejest", aki a bajokkal küzd meg.
Az úr szavunk gyöke a "HaR" gyök. (V. Csaba)
Számtalan nyelvben megvan, tehát ez egy közös ősnyelvi örökség.
V. Géza ide sorolja a szár szavunkat is, szerinte a szár szót úr értelemben is használtuk, használták
más népek is.
Úgy tűnik, hogy a szár szó is a HaR gyökből ered, annak egy változata.
"Az uráli, finnugor és ugor alapnyelvből való si szókészlethez tartozó szavakról kiderül, hogy azoknak a nyelvi kapcsolatait egészen másként kell megítélni. Az ótörök eredet, a csuvasos és nem csuvasos típusú nyelvből való kölcsönzés elmélete sem tartható tovább. A szláv nyelvekbl való kölcsönzéseket is felül kell vizsgálni, mert az indoklás, azok magyarázata rendszerint hézagos, téves és tudománytalan. A grammatika terén nemcsak a hangtanra és a szómagyarázatokra, hanem a grammatikai lexémákra – eredetükre, kialakulásukra, a magyar nyelvben való használatukra -, és a jelentéstanra hatással lévő ismeretekhez jutunk a Kazáni tatár nyelv nyelvtanának a megismerése folyamán."
vajda:
A magyar vajda szónak nincs köze az orosz vojevoda ’hadvezér’ szóhoz, nem származhat az óoroszból, s a vaj ’fej’ szót + -da képzőbl áll.
A magyar vajda szónak a nyelvi megfeleli is a ’fej’ szó + képző elemekre bontható. A szót fejldési útja a földrajzi névi adatok és a keleti párhuzamok figyelembe vétele mellett a következő: vaj < wV < wVn < Vn < tVtk < tVtVk. A fenti példákban közös, hogy a szót (k.tat., baš, magy. f, fel, föl, fen, fön, feje, vaj) ’fej’ jelentés szó, amelyhez valamilyen képőz járult. További szavak tartoznak össze a fenti címnevekkel: fejedelem ’uralkodó, fpap, egyházi elöljáró, hadvezér..’ Származékszó: a f~fej névszóból keletkezett a –delem névszóképzővel. (TESz)
A fejedelem (feje + -de +-lem) –de képzje összetartozik a vajda –da képőzjével. Szerkezetileg ugyanaz, mint a kazáni tatár bašlì¯ klì¯ k szó.
úr: ’a hatalom és a vagyon birtokosa, uralkodó, parancsoló, Isten, Jézus Krisztus, férj, hatalom, uralkodó er’…Bizonytalan eredet. Talán si örökség a finnugor korból, vö.: finn uros ….’férfi, vitéz, hs’, uros ’hím, kan’, urho ’hs, harcos’, urakka ’kétéves hím rénszarvas’, lp….vârres ’(hím állat)’, vârek ’kétéves hím rénszarvas’….a finn –s denominális névszóképző, a lappban a szókezdő v másodlagos. Az eredeti jelentés hím lehetett, ebből fejlődhetett ki a ’férfi’ és a ’hs’ jelentés. …(TESz)
A finn példák (uros, urho) töve valóban összetartozik a magyar úr szóval. A jelentésük azonban már későbbi fejlemény. A finn urakka és lapp vârek a jelentésében közös a ’kettő’ jelentés, ezen keresztül a magyar iker szóval rokonok, a hím jelentés pedig az irányító jelentésen keresztül kapcsolódik a magyar úr és a lapp vâr szóhoz. A lapp vârres szó töve a vâr valamint a vârek több szempontból is érdekes. Hangtanilag azért, mert szókezd mássalhangzót (v- ) tartalmaznak, ugyanazt, amely a magyar vajda szóban is megvan, előzménye pedig w- (> v-) < - < t-. A vârek teljesebb alak a vâr formához képest. Az irányító jelentés akkor ragadhatott rá, amikor azt már férfi tulajdonságként értelmezték, tehát az apajogú társadalom idszakában. A vârek pedig azért jelöli éppen a kétéves hím szarvast, mert a szó az ’iker’ jelentést rzi az eredeti komplex jelentéstartalomból. Ez azt is jelenti, hogy az iker szavunkkal rokon.10
A magyar úr (< ú + -r), finn uro (< u + -ro), urho (< u + -rho) pedig közelebbről a csuvas tura ’isten’ szóval illetőleg ennek további altáji, st sumér stb. nyelvi megfelelőivel tartozik össze.
A MAGYARSÁG EREDETÉNEK NYELVÉSZETI KÉRDÉSEI ______ Szentkatolnai Bálint Gábor emlékkonferencia 2006. december 8. Szerkesztette : Obrusánszky Borbála
Szerintem sem arra utal elsődlegesen, de attól még ebből fejlődött hó szavunk tulajdonsága miatt, valamint fakuló, tehát halványuló szavunk tulajdonsága miatt, van egy ilyen jelentéstartománya is, ami más nyelvekkel rokon lehet, mivel a magyar a legősibb nyelv szerintem.
Meggyőződésem, hogy a magyar nyelv a logikán alapszik és egy-egy ősgyökhöz több tulajdonság is köthető egyszerre, aszerint, hogy az ősnyelvben milyen praktikus helyzetekben használták. Pl:
Tehát a szavak ne külön-külön fejlődtek valamilyen gyökből, hanem egy folyamatba illeszkedően alakultak ki, pl. egy mozdulat leírása képpen, amely hol hangutánzó tulajdonsága felé tolódik el, hol pl. a folyamat hatásaként tapasztalható következményeket jellemzi.
vagy -
Valami villog az pillog - billeg: A világ szavunk tulajdonképpen a gyors, ismétlődő mozgással van összefüggésben, miközben fényességet (fennséget) jelöli.
A "havtyú"-ról nekem a HAVas TYÚk jut eszembe ami valamelyest találó is még akkor is ha azért a tyúk nem éppen pont ugyanaz persze. A t betűs hattyú meg akár HATalmas TYÚk, itt már nem érzem annyira azt a havat erősen.
A bütykös hattyú tényleg hatalmas, az egyik legnagyobb repülni képes madár, 230 cm fesztáv meg ilyen 160 cm hosszú is lehet. Meg ezt a tyúk dolgot már majdnem ejtettem, mikor beugrott a csillagászat, van hattyú csillagkép ami tényleg igen nagy méretű, mondhatni hatalmas. Viszont a népi csillagneveink közt jó néhány tyúk nevű akad , a Plejádák közt különösen, ugye a Fiastyúk tán a leginkább közismert.
A hold szóra még egy ötlet: nem kérdés ősmag(yar) eredete így sem, a szó rejti a HOL, az OLD és a HaLaD
szavak értelmét is, régiesen HOLaD . Holdfázisok alapján is tájékozódtak őseink nézni kell hogy mikor HOL van, jellemző tulajdonsága hogy az égen HaLaD, és ahogy reggel kivilágosodik fokozatosan eltűnik felOLDódik az égen...
hó v. hav-tól: havadó, (eléjön a székelyeknél havadi, szintén hó- v. hav-tól), havadú v. havadjú, havtjú, vagy csak egyszerüen: havjú, havtyú (mint sarjú tájdivatosan: sargyú), végre a v hasonulván hattyú, (hold is, mint tudjuk hó-tól származtatható).
Igen ez a lap-pal gyök nagyon is segít, már majdnem odaadtam a plafont a szóbitorlóknak.)) Hiba volna.
És így a logikája is érthető. A lap egy alap ami lent van, pl. ház alapozása is ott indul. De a plafon meg fent van és így értelmet nyer a gyök megfordítása. Ez is lap csak fordított elhelyezkedéssel. És persze a tetőszerkezet meg FONva lett a természet adta elemekből. Így kész is a plafon.
Persze a papírral is így lehet, a német az átvevő, a pap náluk priester az ír meg screib hát ebből sehogy sem épül fel egy papír)) Biztos nem a papi szóból faragták, mi meg értelmesen össze tudjuk állítani és levezetni elemeire...
méhkas, mellkas. valószerűtlen, h az egyházi szlávból átvett szóból, még két különféle tárgy megnevezését fejlesztette volna ki a magyar ilyen rövid idő alatt... főleg hogy a szlávban csak a kosár megnevezésére létezik!
nem emlékszek rá, de valszeg volt altai kapcsolat is. pl. gyanús a doboz : kutu kora korobka kajrcag (és ugyanúgy mint a magyarban ezzel nevezik meg a mellkast is: kuti kokrak.
a szlávban nem. meg hangtanilag elüt ill. altaiból átvettnek néz ki pl. a horvár kuti, az orosz казна : kazah қазына, trk. kasa)
Ilyen a lapos, pala, palincs, placenta=palacsinta stb, csak a plafon és a placenta szó elején kiesett az „a” hang.
Az asztal szót nagyszerűen megmagyarázza a Czuczor-Fogarasi:
aszt
elvont gyök, melyből asztag, asztal és ezek származékai erednek. Egyezik a megfordított tesz önálló gyökkel, s rokona a hellen: staw, isthmi, latin: sto, statuo, szanszkrit: sztha (áll), szthasz (állít, helyez) szthal szthul (halmoz, rak), német: stehen, stellen, szláv: sztojím, sztáwám, stb. Jelentése tehát: valahová tevés vagy állítás, helyezés, rakás.
Érdekes példa arra, hogy nem a magyar az átvevő, hanem az átadó.
A "rent" angol szó esetében a szó a magyar "árendába ad" kifejezés összevont alakjából az árenda alakból került nyugatra.
A nyugati nyelvérzék számára csak a szó közepe maradt érthető, így lett rend=rent a magyar szóból.
Van ennél érdekesebb példa is. A chimney sweeper (kéményseprő) szó.
Elsőre nem egyértelmű, de könnyen belátható, hogy a chemney szó a magyar kémény szó eltorzult kiejtési változata,
ugyan így a s(w)eeper a magyar seper szavunkat rejti.
A másik részleg szóeredet 8686 írásra reagálok, de immár itt helyben, ugyanis odaát a logikus szóképzés egész egyszerűen be van tiltva, ráadás ott nem komálja mindenki ha magyar eredetet tulajdonítok egyes szavainknak. Sebaj, ilyen ez a popszakma na)) Végül is itt a helyem, ez már hazai pálya.
Demonstratív módon kaptam 16 gondosan kiválogatott szót, hogy mégis hogyan magyarázhatóak magyarul. A gyönyörű az hogy majd mindegyiket le lehet bontani értelmesen magyarul, és különösebb erőlködést sem igényel. Végig is megyek rajtuk, a plafon szó épp kifogott rajtam de sebaj mert ez csak gazdagítja szókincsünk, meg amúgy is van mennyezetünk is, tehát no problem))
Asztal újratöltve: itt megkaptam hogy hú de mennyiféle funkciója van és különben is. Persze a 21. században már sokféle asztal van. De mikor az első asztalok elkészültek még aligha dohányzó és pókerasztalokként készültek és kevésbé billiárdoztak még anno. Feltételezhetően az étel elosztását szolgálta ahol oSZToL. Ez véletlen? A magánhangzó +SZT kötött mássalhangzó páros sok szavunkban jelentést ad az osztásra. Persze lehet tagadni, mindent le lehet. De a hírosztó híresztel, aztán vígasztalunk, engesztelünk (engedményt oszt) és ha eszünk akkor a leosztott ételünk a koszt. A megosztott bejegyzés meg a poszt. De a szó másképp is oszt, mert a pályán lévő játékos leosztott szerepe is poszt.
A kereszt az körosztó és a pásztor a PÁzsiton oSZTja a teret, a legelőTeRületet. Bizonyára szlávul is ilyen frappánsan levezethető eme szó.)) Még a káposzta is a levelek oszthatóságára utal.
Jöjjenek azok az állítólagos német foglalkozásnevek, szűcs +csőszerelő+ szobafestő. Alias Kürschner, Klempner, és zimmermal. Nyomokban sem hasonlítanak a szavak, hogy tudtuk ezt magyarosítani....
De a szűcs az SZőrCSináló, azaz pontosabban SZŰrCSináló. Ilyen egyszerű. A szerelő SZER gyök rengeteg szavunk alkotóeleme, jelentéssel is bír. Többszörözést, szorzást is jelent sokszor. Az első szerelők még nem a terepjárókat szerelték, leginkább alapvető SZERszámokat készítettek kisebb SZÉRiákban.
Ha valaki jól fest az FESs. Ebből a fest. Ha valamit lefestünk, jól fog kinézni. A festék szavunk végén az ÉK is jelzi ezt, ékessé válik általa. Bemagyarázom csak?... Valaki szerint biztos, szerintem csak simán logikus a szóképzés.
WCpapír: A WC nem a mienk, de a papír igen: A sok ezer éves rovás az kőbe, fába, agyagba ment, de kik írtak először papírra na kik?... hát a papok. A pap+ír pofonegyszerű a dolog, bizonyára ez is véletlenül magyarul logikus. A többit rövidebben, mert már így is hosszú az egész és a felénél sem járok.
Szőnyeg: szövik, tehát a sző szóból
Kosár: kas szóból. A méhkas ha megnézzük kosárszerű. kosár készítése során a vesszőket keresztül-KASul össze kell fonni. logika megint.
Kaspó: szintén a kas gyökből. véletlenül POrcelánból készült.
Cserép: csörren, roppan és még reped is. belemagyarázom csak persze persze)) megint a véletlenek...
virág: kiVIRuló ÁG a szokásos véletlenek...
szarvas: szarvból nyilván. A szarv meg a szárból
magyar: mag+úr, illetve mag+ár A mag szó az őseredete. A szóban az AGY és a GYAR is (gyár)
miképpen: mi kérdőszó + kép szó. Azaz hogy is kell ezt elKÉPzelni, akkor kérdezzük hogy mégis miképpen...
