Ez egy vicces basho, mást nem tudok mondani, főképp a gjódzsik miatt. Szerintem össze lehetne már vágni egy zenés klippet arról, mit össze szerencsétlenkednek, legyen szó a pályán történő sutaságukról, vagy épp a helytelen ítéletekről. De mindent összevetve, és a hiányzókkal együtt elég látványos, izgalmas, és szoros torna. Bíztam benne, hogy a vezető ötösfogat mind megnyeri a maga meccsét, jó lenne egy play-off (akár hármas-négyes holtversennyel is) évek óta nem volt rá példa, kettőnél több résztvevőst pedig eddigi életemben még nem is láttam soha (élőben legalábbis), és már szeretnék látni legalább egy hármas döntőt. Enho-ra valóban lassan elfogynak a jelzők. Az a szintű stabilitás, amit egy ilyen kis testből képes kihozni, már-már ellent mond a gravitáció törvényeinek. Ellenfélként hihetetlenül frusztráló lehet, hogy biztosra soha nem mehetsz ellene, a legkifacsartabb pózokból is képes valami végső trükkre. Ha nem vitatják el az Azumaryu elleni (szerintem jogos) győzelmét, akár versenyben lehetne még a yusho-ért is. Nem tudom, volt e már ilyen kis termetű tornagyőztese a modern szumó-érának.
Mellékesen az megkérdezném, tudja valamelyikőtök, ki az a botpörgető rikishi a végén? Már másodszor látom, de nem ismerem föl, de mintha mindig ugyan az a személy lenne. Mi alapján választják ki őt? Visszavonult, rangos rikishi, vagy teljesen más a feltétele ennek a ceremóniának? Azért kérdezem, mert szinte nagyobbnak tűnik ennek a performansznak a jelentősége, mint mondjuk egy Jokozuna-táncnak, tehát úgy gondolnám, nem lehet "akárki", aki ezt bemutatja.
A 11. nap után - akár kachikoshi, akár makekoshi lesz a vége (nálam most és az Ő esetében egészen
mindegy - egyre megy) én bizony máris megítélnék egy "Kanto Sho" különdíjat Enho - nak, ha másért
nem, már csak a mai - Kotoshogiku elleni - produkciójáért. Hihetetlen volt, ahogy a kisember egyetlen
pillanatra sem engedte magához térni az ex-ozekit és a végén úgy lökte ki, mintha legalábbis fordítva
mutatott volna a testsúly - mérleg, amikor ráálltak.
A másik esemény - ahogy vártam is a Takakeisho - Tochinoshin meccs volt. Amint az előre látható volt,
a Sekiwake számára ez nemcsak egyszerűen presztízs - meccs volt, de így kézzelfogható közelségbe
is került számára a visszatérés az Ozeki rangba. Ehhez holnap Myogryu-t kell kitessékelnie a ring-ből
és szemernyi kétségem nincs afelől, hogy ez fog történni, ahogy ma is a grúzzal ez megtörtént. Úgy
hiszem, hogy a "kis gömböc"-nek ezt a mérhetetlen ambícióját ma leginkább Tochinoshin sérült jobb
lába és (na ilyet sem igen láttam még) a szerencsétlen módon fejetlenül szaladgáló Gioyi bánta. Az
előbbit felettébb sajnálom, utóbbi esetében viszont valahogy az az érzésem, hogy talán nem kellene
oly - annyira a maga-mutogatásával törődni, hiszen a csarnok közönsége számára nam ő a látnivaló.
Erről már elég sok esetben volt alkalmam meggyőződni, mármint arról, hogy időnként némelyik ring-bíró túl sok fontosságot (és persze figyelmet) szeretne tudni magának és az ilyen esetek némelyike
során könnyen kerülhetnek problémás helyzetbe, sőt - ahogy a mai gioyi is - még csak rápakolt egy
lapáttal szegény grúz problémájára (még akkor is, ha látszólag ő került alulra).
kb. 3 órája jelentették be, hog izutsu oyakata (kakuryu oyakatája) elhunyt. egyesek szerint ez némileg magyarázatot ad a yokozuna akin mutatott hirtelen teljesítményromlására és visszalépésre.
izutsu oyakata (mint megannyi más egykori rikishi) hasnyálmirigy rákkal küzdött, és az aki basho kezdetekor vált kritikussá az állapota. izutsu, rikishi nevén sakahoko, egyébként terao testvére volt.
ennek a tornának a nagy vesztese takayasu. iszonyatosan frusztrált lehet most, ha egészséges lenne, ilyen mezőnyben szinte biztos meglenne az áhított yusho.
Asanoyama - Abi !!! Csak ennyit mondok. Sok gondolatom volt, de ez az egy meccs majdnem mindet elfeledtette velem. Ami még megmaradt, hogy a bíráskodás továbbra sincs a toppon ezen a tornán. Enho meccse elsőre nekem is úgy tűnt, hogy ő vesztett, de a lassítások alapján úgy tűnt, Azumaryu térde ért le előbb, és Enho megint a végső pillanatban mentett, csak sajnos a tanács ezt nem így látta. Meglepő, mert Enho azon kívül hogy közönségkedvenc, még japán is, ami Azumaryu-ról nem mondható el, úgyhogy részrehajlásról ebben az esetben nem lehetett szó. Ami még megmaradt nekem ebből a napból, az a Tsurugisho vs Takagenji meccs, ahol a Gjódzsi (ha jól emlékszem, ő volt a leesős is) nem volt a toppon megint csak. Tochinoshin pedig ezzel a meccsel méltó bosszút állt ezen a sérülést nem toleráló rendszeren. "Féllábbal kell harcolnom? Akkor nesztek!"
Endo és Chiyotariyuu meccse tetszett a 8. napról a legjobban! Olyan különleges volt, nem is tudom, mintha amatőrök, és profik is lettek volna egyszerre, de pillanatonként változott ez.
Ishiura és Enho vereségét nagyon sajnálom. Eleinte úgy tűnt, ezek a "kisördögök" ott lehetnek majd még a végelszámolásnál is, de mint Enho-nál azt az előző tornán is megfigyeltük, nagy a kezdő lendület, utána viszont már a pozitív mérleg beállítása is elfogadható végeredmény lenne.
A Takakeisho - Mitakeumi meccstől többet vártam volna. Szerintem ők ketten a legnagyobb esélyesei ennek a tornának (meg persze Okinumi, mert most már nem mondhatjuk meglepetésnek ha egy Maegashira győz), szorosabb végeredményt vártam, de egy sima, klasszikus Takakeisho győzelmet hozott.
Szerencsétlen Goeido mekkora luftot lökött már. Mintha nem ő lett volna az Ozeki, hanem fordítva.
Az Ő (és persze, ha lenne, úgy Ura) sumo - jában az az igazi csoda, hogy az ő "légsúlyuk"-kal ki tudtak
alakítani-építeni egy olyan stílust, olyan játékelemekkel, ami ellen a "mackó" típusú ellenfelek szabály-szerűen tehetetlenek. Ezt én a napi rejtvény - elemekkel kombinált medve-táncoltatás művészeteként
aposztrofálom és nekik - mindkettőjüknek (és természetesen az iskola - mestereiknek) - sikerült is ezt
művészi fokra fejleszteni (náluk - szükségből). Érdekes volt például a Haru és a Nagoya alkalmával is
megfigyelni, hogy volt/van nem is kevés, olyan Rikishi a Makuchi-ban, aki ugyan már nem pehelysúlyú
(tehát nagyjából 130 - 150 kg között van), ámde még elég mozgékony és persze fizikai erőben is felűl-múlja az Enho - típusú törpe ellenfelet és ellenük a kis ember sorozatban szenvedte el a vereségeket.
Ez egyszersmind azt is jelenti számomra, hogy Enho-nak (és persze, ha visszatérne - bár visszatérne -
Ura-nak (is) valamelyest növelnie kellene a meglévő test-tömeget (úgy 125 kg-ig, mindamellett, hogy
megtartják - a lehetőségek határáig - a mozgás-gyorsaságukat és az ezzel párosítható stílus - elemek
tárházát. Teljesen hozzá - nem értőként úgy látom - tartom, hogy ez egy borzasztó bonyolult és nehéz
feladat, de ha - ahogy írtad is az előzőekben - akárcsak mondjuk az Ozeki-rangig szeretnének előlépni
(amit szívből kívánok mindkettőjüknek, mert a sportágnak borzasztó nagy szüksége lenn erre) úgy ezt
egyikük sem kerülheti meg. Adná az ég, hogy sikerüljön nekik mindegyikünk sportszeretete érdekében.
Az érem másik oldala, amiről valamely előző hsz.-omban, Ishiura esetében írtam, aki sokáig arról volt
elhíresült, hogy a félreugrálást (henka) művelte mesterfokon (és amit, persze kénytelen - kelletlen be
kellett látnom, hogy jogos kényszerből teszi, 95 kilósként a 150 - 200 kilós Góliát ellenfelek elé állván,
mert egyébként egy normál "tachiai" során esélye nem lett volna annak a brutális rohamnak ellenállni.
Most már, hogy kb. 115-120 kilóra felszaporodot de még mindig szemmel láthatóan mozgékony és az
izomtömeg most is dominál rajta, bevállalja a nyílt sisakos ütközést kisebb kockázattal, mint mondjuk
a korábbi 100-105 kg testtömegével. Az Ő esetében nagyon remélem, hogy ez a fajta, pozitív változás
a jövőben egyre gyakoribb lesz és végül állandósul nála, habár azt remélni sem merem, hogy a stiláris
eszköztára valaha is olyan gazdag lesz, mint mondjuk Enho - é. De hát a remény hal meg utoljára.
Nem győzöm csodálni Enhot, egyszerűen ma is zseniális volt. Tényleg egy üde színfolt, és noha az alkata miatt majdnem biztos, hogy Komusubi-Sekiwake szintél nem jut feljebb, a szumó sportnak mindenképpen szüksége van ilyen versenyzőkre (is).
