"Választás előtt állunk. A nyugati kultúrát választjuk, vagy a keletit."
Szerintem saját kultúránkat kell választanunk és fejlesztenünk tanulva mindenkitől azt, amit érdemes.
Már írtam valahol, hogy ez a harmadik európai "csatlakozási kísérletünk" lesz. Az első volt Szent Istváné. Az ára a magyarság megtizedelése, hagyományos nemzeti vallásunk kiirtása volt. (A nemzeti vallás nemzetmegtartó erejével kapcsolatban pedig ld. A zsidóságot, amelyik a nemzeti vallása erejével közel 2000 év után új államot tudott létesíteni.)
Második kísérletünk volt, amikor válsztott nemzeti királyunk (Szapolyai János) ellenében Habsburg ellenkirályt választottunk, hogy "majd megvéd a török ellen". Az eredmény közel négyszáz évig a függetlenségi háborúk sora volt. A harmadiknak mi lesz a következménye? A herderi jóslat?
"…aztán majd belülröl próbáljuk meg megváltoztatni." Még nagyobb álom mint a semlegesség.
"Sajnos a semlegesség csak egy álom." Nem a semlegességen van a hangsúly, hanem a szuverenitás teljes feladásán vagy minél erősebb megőrzésén.
"Nyugaton van a tőke, a sokak által áhított jólét. Aminek persze ára van. Mint mindennek. De ahol jólét van, ott béke is van." Te békének tartod a baszk, ír viszonyokat?
Tévedés ne essék, nem kizárni akarom a tőkét. Minden befektetést örömmel látok, amelyik egyenlő feltételekkel (és nem a hazaival szembeni előnyökkel) a mindenkori, hazai érdekeket szolgáló magyar törvények szerint működik.
Népszabadság, 58. évfolyam, 36. szám 2000. február 12., szombat
Jörg Haider nem teszi szája elé a kezét
...
– Tud-e arról, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja Csurka István pártelnök vezetésével örömmel üdvözölte az FPÖ kormányra kerülését, sőt ma szolidaritási tüntetést is szervez a budapesti osztrák nagykövetség előtt? Van kapcsolata az FPÖ-nek a MIÉP-pel?
– Őszintén szólva nincsenek erről információim, nem ismerem az említett pártot, és arról sem tudok, hogy a két párt között kapcsolat létezne. Az Osztrák Szabadságpárt nem keres kapcsolatot külföldi pártokkal. Nem vethető össze semmilyen más külföldi politikai szervezettel. Az FPÖ a sajátos osztrák politikai viszonyok terméke, s ha jellemeznem kell, hazafias pártnak nevezném. Politikai célunk, hogy egy egyre nagyobb Európában az osztrák érdekek minél teljesebben érvényesüljenek, s eközben persze baráti kapcsolatokat ápoljunk a szomszéd országokkal. Magyarország ezek között számunkra kiemelt szerepet játszik.
– Az EU-bővítéssel kapcsolatos aggályairól nyilatkozva Magyarországot nem sorolta a felkészületlen országok közé. Az ön elismerő szavai vonatkoznak azokra a területekre is, amelyeken pártja hangsúlyozottan „óvatosságra” int a reformországok felvételével kapcsolatban?
– Nos, kétségtelen, hogy a szomszédos országokat kizárólag akkor lehet felvenni az unióba, ha elérik a nálunk kialakult bérszínvonalat. Ellenkező esetben a munkaerőpiac liberalizációja hátrányos helyzetbe hozhatja az osztrák munkavállalókat. Ezt a kockázatot senki nem kérheti tőlünk – de ez a különbség várhatóan a hosszabb átmeneti időszak alatt eltűnik majd.
– Ez a téma az FPÖ politikájában fontos szerepet játszik – belföldön az osztrákok munkahelyeit veszélyeztetők beözönlésének rémképe kelt félelmet. A választási kampány ideje lejárt – a szövetségi kormánypárttá vált FPÖ módosítja-e a hangsúlyokat?
– Nincs szükség semmiféle változtatásra. A koalíció másik tagja sem vélekedik másként, sőt az előző kormánytag SPÖ sem mondott egyebet. Legfeljebb mi egyenesebbek vagyunk. Nem tesszük a szánk elé a kezünket, amikor a véleményünket kimondjuk. Ugyanakkor alig hiszem, hogy a bővítést ez a probléma hátráltatni fogja. Sokkal nagyobb gond az, hogy maga az unió sem igazán tudja, mit akar.
– A külföldiek beengedése, avagy kirekesztése nemcsak a bővítés problémája, a vendégmunkások, vagy ingázók számára az önök pártja a legszívesebben semmi esélyt nem adna.
– A két koalíciós partner megállapodott abban, hogy a bevándorlási kvótát tovább csökkentjük.
– Nullára?
– Nem. Ez lehetetlen lenne, de mindenesetre nem hagyjuk nyitva azokat a kiskapukat, amelyeken az előző kormány minden kinyilvánított szándéknál több vendégmunkást engedett be. Mi az új bevándorlás helyett az itt élők integrációját helyezzük előtérbe, vagyis inkább a családok teljessé válásával töltjük ki a kvótát. Ez egyébként teljes összhangban áll egyéb súlypontjainkkal – minden más tekintetben is a családokra összpontosítunk.
...
– Az új néppárti külügyminiszter tegnap kénytelen volt mentegetőzni Csehországnál, s biztosítani, hogy Ausztria nem tekinti Prága EU-csatlakozása feltételének a szudétanémetek ügyének rendezését. Ez korábban az önök követelése volt.
– Ez tévedés, a vasárnapi televíziós nyilatkozatomban is világosan leszögeztem, hogy nem kapcsoljuk össze a cseh csatlakozást a Benes-törvények visszavonásával. A kormány nyilatkozatában pedig az szerepel, hogy ez a kérdés a kormány feladatai közé tartozik. A külügyminiszternek egyáltalán nem kellett volna bocsánatot kérnie, elég lenne, ha tanulmányozná a saját kormánya programját.
Ennek utana fogok nezni, de szinte teljesen biztos vagyok, hogy -az elso- Benelux "unio" 1921-ben jott letre. De ha nem igy van, akkor koszi a kiigazitast, es szegyellem magam a hiba miatt.
És az ESZAK esetében az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a franciák így némi kontrollt gyakorolhattak a német szénbányászat felett (természetesen a háborús gyoztes franciák jóval aktívabb szereploi voltak a Közösségnek), és biztosabbá vált a francia acélipar ellátása futoanyaggal.
A Benelux unió 1948-ban lépett életbe. Ez nemcsak egy 'laza' vámúniót jelentett, hanem rendszeres gazdaságpolitikai egyeztetéseket, közös külgazdasági politikát és szabadkereskedelmet. A tervezetet egyébként még 1944-ben (!) írták alá.
Persze lehet most ezen vitatkozni, hogy a NATO meg otlet szintjen sem volt jelen, amikor mar az EU elodjei igen, ahogy ezt Gross mondja. Grossnak igaza lehet akkor, ha valoban a Benelux szovetseget nezzuk, ami 1921-ben volt talan, es sokan ezt tekintik az elso szakaszanak a mai EU-nak. En azert ezzel nem ertek egyet, habar ketsegkivul a Benelux mindig is fontos pontja volt a mindenkori europai kozossegeknek. Ilyenforman a kovetkezo fontos allomas "csak" az 1951-es Szen es Acelkozosseg. Amielott ket evvel mar letezik a NATO. Most biztos fel teszed a kerdest, hogy miert kell az acel? Fegyverekre.
De ez innentol kezdve nem igaz. "Az ESZAK celja a szen es az acel kozos piacanak letrehozasa volt, amely lehetove teszi a nyersanyagok es a termekek kozos ellenorzeset, tervezeset es kiaknazasat. E javaslat indittatasat a Franciaorszag es a Nemetorszag kozotti hagyomanyos ellensegeskedes legyozesere iranyulo gondolatok, valamint az europai foderacio alapkovenek letetelere iranyulo vagy adta.(...)A szen es acelipar ilyen atfogo gazdasagi integraciojanak szandeka az volt, hogy vegso soron elvezessen a politikai uniohoz."
Szoval vegso soron valoban akar fegyverekrol is lehetne szo, de eppen, hogy azok ellen iranyult az EU elodje, es nem azokert, es a NATO-ert, mellesleg a NATO celja is a biztonsag fenntartasa. De a EU elodje NEM ezert jott letre, ez azthiszem egyertelmu.
Es ahogy gross is mondta az kitalacio, hogy az EU azert jott letre tovabba meg, mert hogy a multinaciobalis cegek hoztak letre.
1946. szeptember 19-en Zurichben Churchillnek volt egy beszede, amelyben az Europai Egyesult Allamok jovokepet vazolta fel, valamint eletre hivta az Europa Tanacsot. Na most szerintem Churchill ekkor nem 100 nem letezo multi miatt mondta ezt, es a mar emlitett Schumann sem azert kezdemenyezte az ESZAK-ot.
"Olyan ez, mint amikor az SZDSZ
nem volt hajlandó a MIÉP mellé ülni, mert a MIÉP kirekesztő." - csodalod?"
"Mert nem az EU maga a lényeg, hanem az a folyamat, aminek az EU az egyik állomása.
KB. 15 éve indult a folyamat legutóbbi fázisa, és megy töretlenül a madáchi
falanszterig vagy néhány amerikai "sci-fi" filmszörnyemény sivár világáig." - mar elnezest, de ez mirol szol, madachi falanszter meg az EU? Hol itt a kapcsolodasi pont?
"Igen, ebben látom a problémát. Hogy a tagországban nem az adott tagország
lakosságának akarata érvényesül (és ez lenne a demokrácia), hanem a többié (?).
Igen, az EU erről szól." - meg mindig nem erted, amit gross-sal mondunk, hogy az EU szabalyok szerint mukodik, es nincs beleszolasa Ausztria maganeletebe, de Ausztriaba, mint egy szovetseg, integracio reszebe lehet es kell is beleszolasa. Igy mukodik az Unio.
Nem tudom, hogy tudsz e a Koppenhagai Kriteriumokrol, amiben 5 fontos pontot adtak a csatlakozni vagyo orszagoknak. Na most az elso pont ezek kozul: a demokracia es intezmenyeinek biztositasa (jogallam, tobbpartrendszer, EMBERI JOGOK, KISEBBSEGEK VEDELME, pluralizmus. A 3.: Az EU kozossegi vivmanyainak (acquis communautaire) adodo jogok es kotelezettsegeinek vallalasa.
Szoval ha tolunk ezt elvarjak, az EU-nak es nekunk mindezt Ausztriatol is el kell varnunk.
amikor az EU csírái elkezdtek kifejlődni, még nem volt szó NATO-ról, és a maihoz hasonló multinacionális vállalatok sem voltak.
Gyakorlatilag már 1945-ben vetődött fel az igény egy egységesülő Európára, pont a háború borzalmai miatt. Akkoriban ez tényleg nagyon komoly mozgatóerő volt, még a politikusok körében is.
Az 'úttörő' Benelux-államok igen hamar elkezdtek egy gazdasági integrációt építeni, ami mintaképül is szolgált Schumann-éknak. Az ECSC volt az első nagy európai szövetség, 1951-ben, de abban legfeljebb állami gazdaságpolitikai szándékok voltak tettenérhetők, nem a multinacionális vállalatok (nem volt akkor még a transznacionalizálódás jellemző) akarata.
Az EU-t nem érdeklik az emberi jogok? Mihez, vagy kkihez képest nem? Ill. pontosan kiket az EU-n belül? Mert széles választói rétegeknek, és - horribile dictu! - még egyes politikus személyiségeknek is fontos, hogy valami keveset tegyenek az emberiesség nevében.
Mondj olyan országot, amely jobban törődik az emberi jogokkal világszerte, mint a nyugat-európai (volt jóléti-) államok! Esetleg még egy-két angolszász állam.
Egyszóval vannak különbségek az EU, és mondjuk Ukrajna vagy akár Mexikó (hogy ne olyan nyilvánvaló példákat mondjak, mint Kína) elkötelezettsége között az emberi jogok iránt.
A törökországi kurdok kérdése annyiban érdekelte őket, hogy nagyon sokáig szóba sem jött Törökország, mint potenciális EU-tag. Hogy tavaly december óta ez a helyzet megváltozott, az talán elvtelenség, nagypolitikai kompromisszum, talán biztató jelzés: nem tudom. De amennyire én tudom, vagy látom, mindig szóba kerül a kurdok kérdése az EU tagországok és Törökország megbeszélésein.
A csecsen konfliktus: hát igen, Oroszországgal szemben, és főleg a Jelcin utáni, sajnos egyre keményebb (KGB-s) orosz vezetéssel szemben nem enged meg sokat magának a Nyugat. Figyelmezteti, esetleg befagyasztja a hiteleket, de őszintén szólva, én sem nagyon ugrálnék egy ilyen kiszámíthatatlan, undorítóan cinikus, embertelen, ellenben ugyebár atomfegyverekkel rendelkező ország ellenében.
Nyilván csak ott tudja tenni akarását demonstrálni, ahol a 'célpont' tmegfelelően gyenge vagy stratégiailag jelentéktelen. Mint Jugoszlávia, például. Az alternatíva az lehetett volna, hogy teljesen felhagyna az Unió az emberi jogok, az emberi életek védelmével. Deklarálná, hogy nem érdekli semmi; ez azért a rosszabbik választás lenne, nem?
Van néhány tasztaltárs errefelé, akik állandóan valami 'kettős mércéről', meg egy általuk 'igazságosnak' vélt 'azonos elbánásról' szoktak (egyre unalmasabban) irogatni; de azért lássuk be: ezek értelmetlen, nem helyénvaló, kivitelezhetetlen igények. Kínát nem lehet megbüntetni azért, mert lábbal tiporja polgárainak jogait. Oroszországot sem. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán senkit sem szabad megbüntetni. Azt nem hiszi senki, hogy az EU tagállamainak vezetői mind egy-egy Teréz anya, de még mindig jobbak, mint kedves szomszédaink, például. Leglább néha eszükbe jut, hogy vannak humanitárius szempontok is a politikában.
Ausztriával kapcsolatosan én is úgy vélem, hogy túlreagálták az FPÖ kormányra kerülését. Egy általános, az EU alapelveire emlékeztető, visszafogott aggodalommal megfogalmazott közlemény talán helyénvaló lett volna, de a hangulatkeltés már káros és igazságtalan. Főleg azért, mert hangulatkeltés valakik ellen...
Most zárom soraimat, az ECSC, ill. az EEC megalakulásáról még írhatok, ha érdekel.
"Választás előtt állunk. A nyugati kultúrát választjuk, vagy a keletit."
Szerintem saját kultúránkat kell választanunk és fejlesztenünk tanulva mindenkitől azt, amit érdemes.
Már írtam valahol, hogy ez a harmadik európai "csatlakozási kísérletünk" lesz. Az első volt Szent Istváné. Az ára a magyarság megtizedelése, hagyományos nemzeti vallásunk kiirtása volt. (A nemzeti vallás nemzetmegtartó erejével kapcsolatban pedig ld. A zsidóságot, amelyik a nemzeti vallása erejével közel 2000 év után új államot tudott létesíteni.)
Második kísérletünk volt, amikor válsztott nemzeti királyunk (Szapolyai János) ellenében Habsburg ellenkirályt választottunk, hogy "majd megvéd a török ellen". Az eredmény közel négyszáz évig a függetlenségi háborúk sora volt. A harmadiknak mi lesz a következménye? A herderi jóslat?
"…aztán majd belülröl próbáljuk meg megváltoztatni." Még nagyobb álom mint a semlegesség.
"Sajnos a semlegesség csak egy álom." Nem a semlegességen van a hangsúly, hanem a szuverenitás teljes feladásán vagy minél erősebb megőrzésén.
"Nyugaton van a tőke, a sokak által áhított jólét. Aminek persze ára van. Mint mindennek. De ahol jólét van, ott béke is van." Te békének tartod a baszk, ír viszonyokat?
Tévedés ne essék, nem kizárni akarom a tőkét. Minden befektetést örömmel látok, amelyik egyenlő feltételekkel (és nem a hazaival szembeni előnyökkel) a mindenkori, hazai érdekeket szolgáló magyar törvények szerint működik.
Választás előtt állunk. A nyugati kultúrát választjuk, vagy a keletit. Számomra a nyugati békésebb, kultúra centrikusabb. A keletit leginkább a balkán testesíti meg. Úgy vélem, válasszuk a nyugatot, aztán majd belülröl próbáljuk meg megváltoztatni. A kelet számunkra nem sok jót hordoz.
Sajnos a semlegesség csak egy álom.
Gazdaság:
Nyugaton van a tőke, a sokak által áhított jólét. Aminek persze ára van. Mint mindennek. De ahol jólét van, ott béke is van. Gazdag ember nem veszekszik. Viszonylagos nyugalom van. Úgy érzem ránk fér. Néhány generációnyi békés gazdagság.
"az Európai Unió nem akármilyen nemzetközi intézmény, hanem korábban
egymással hadban is álló országok önkéntes szövetsége, amely elsosroban az
európai béke jegyében jött létre."
Nagyon tetszetős frázis. Feltételezi, hogy szövetség nélkül nem lehet békésen
egymás mellett élni. Biztosan nagyon "marxistán" hangzik, de SZVSZ az EU nem
ezért jött létre. Az EU egyrészt a NATO gazdasági hátterének biztosítása
érdekében, másrészt azért jött létre, mert a multinacionális cégek le akarták rázni
az egyes államok eltérő rendjéből számukra jelentkező hátrányokat. (Mennyivel
egyszerűbb egy egységes környezetben kézbentartani egy 8-10 országra kiterjedő
vállalkozásrendszert, mint ugyanennyi ország eltérő rendjéhez alkalmazkodni.
Mennyivel egyszerűbb egy helyen lobbizni, mint 8-10 helyen.)
Azt, hogy az EU-t mennyire nem érdeklik az emberi jogok, nagyon jól mutatják a
világ különböző helyein tapasztalható jelenségek eltérő alapállású megítélései.
Gondolok itt a törökországi kurd kérdés, a csecsen konfliktus, Izrael konfliktusai,
balkáni kofliktus stb. helyeken történő igen eltérő mentalitású fellépésekre ill.
azok hiányára.
Természetes, hogy az általam az EU-nak tulajdonított mentalitás PR szempontból
nem tetszetős, de nem is ez a célom. De az EU-nak és azoknak az erőknek,
amelyeknek érdekül fűződik az EU fennállásához és bővítéséhez vannak PR céljaik,
és olyan "eszmeiség"-et hangoztatnak, amelyek vonzóak. Elég pénzük van ahhoz,
hogy gyönyörű EU-képet alakítsanak ki, és még több arra, hogy ezt népszerűsítsék.
A választások "érvénytelenségével" kapcsolatban valóban kapkodtam. Nem
"érvénytelenné" akarták tenni, hanem azt akarták, hogy az abból logikusan adódó
kormányalakítás ne történhessen meg.
Ellenlépés valóban logikus és indokolt akkor, ha Ausztria valamilyen szerződéses
kötelezettségét nem teljesíti. De ilyenről én nem tudok. Mindaddig a külső
véleménynyilvánítás SZVSZ a szuverenitás megsértése, külső nyomásgyakorlás.
Kedves europeer 2000-02-09 03:28:50
Ha jól értettem a híreket, az EU működési gyakorlata, hogy mielőtt a témák
Brüsszelben az asztalra kerülnének, a partnerországok kétoldalú egyeztetéseken
közelítik álláspontjukat.
Namármost, ha a 14 állam nem ül le Ausztriával kétoldalú tárgyalásokra,
gyakorlatilag megbénul az EU. Kin áll vagy bukik most a helyzet? Ausztrián,
amelyik országban volt egy a többinek nem tetsző demokratikus választás, vagy
azokon az államokon, akik nem hajlandók leülni tárgyalni Ausztriával? (Vagyis
feltételezik Ausztria számukra "elfogadhatatlan" álláspontját.) SZVSZ azokon, akik
nem hajlandók tárgyalni, és előítéletekkel vannak. Olyan ez, mint amikor az SZDSZ
nem volt hajlandó a MIÉP mellé ülni, mert a MIÉP kirekesztő.
Egyébként az általam nem ismert alapszerződés dönti el, hogy milyen mértékig van
vétó lehetőség, meddig lehet ragaszkodni saját állásponthoz, hogyan lehet kiválni
stb. Bevallom, ennyire részletesen nem ismerem az EU szabályait.
"A masik, hogy nem vartam 50 pontos valasztasi kampanyt toled, de azert
megiscsak elmeselhetned, hogy hogyan latod Magyarorszag jovojet az EU-nelkul. "
Alapvetően úgy, hogy döntéseinket nem az befolyásolja, hogy mit vár el az EU, mi
az EU-kompatibilis, hanem az, hogy nekünk mi az érdekünk. Ha az EU azt várja
tőlünk, hogy befogadjuk az afgán menekülteket (mivel annyira közel vannak
hozzánk), és mi nem tudjuk, hogy ott mi folyik, és sokba kerül az ellátásuk
(ugyanakkor ő lezárja a határait, de tőlünk elvárja, hogy mi beengedjük őket.
Közben ígérgeti, hogy majd ha tagok leszünk, mi is lezárhatjuk a határokat. Persze,
ha közben nem változtatnak és nem jelölnek ki minket örök befogadónak) akkor a
határon tegyük vissza oda őket, ahonnan idekerültek. (Tudom ez "idegengyűlölet".
Ugyanúgy, mint ahogy a zámolyi cigányokat is csak "idegengyúlölet" miatt nem
fogadtam be a lakásomba.) Ha nekünk érdekünk, hogy a föld magyar tulajdonban
maradjon, akkor hozhassunk olyan törvényt, hogy megtartsuk magyar tulajdonban
stb. (Nem tudom, hogy melyik mit jelent GDP-ben, de nem is érdekel. Én nem
vagyok "szakértő", belátom, hogy nem tudom. Abban különbözök a "szakértő"-től,
hogy belátom. A "szakértő" azt mondja, hogy tudja, aztán amikor tévedett,
megmagyarázza, hogy "azért pici és puha, hogy ne fájjon").
Egyébként Te elhiszed azt, hogy bárki is látja M.o. jövőjét az EU-ban? Legfeljebb
álmodja azt, amire gondol.
2000-02-09 03:39:30
"nem egy orszag szava ervenyesul, hanem 14-e...itt latod Te ennek a veszelyet, de
hat az EU errol szol."
Igen, ebben látom a problémát. Hogy a tagországban nem az adott tagország
lakosságának akarata érvényesül (és ez lenne a demokrácia), hanem a többié (?).
Igen, az EU erről szól.
Ezen kívül még egy lényeges dologról szól az EU. Emlékeztetnélek a multi
kereskedő cégek viselkedésére tett utalásomra. (De pld. a borászat területének
folyamatai se a hazai termelők és fogyasztók érdekeit szolgálják. Legfeljebb rövid
távon). A tőke (pontosabban a tőke tulajdonosai ill. kezelői) gátlástalan uralmának
(elnézést a "marxizmus"-ért) csak az egyes államoknak a kormányzatuk a saját
törvényhozásuk által végzett szuverén szabályozás szabhat gátat. Ezért a nemzetközi
tőke (pontosabban a tőke tulajdonosainak ill. kezelőinek) célja az egyes államok
szuverenitásának minél erősebb korlátozása. Minél korlátozottabb a
szuverenitásuk, annál szabadabb a pálya. Annál könnyebb a tömegeket bárgyú
fogyasztóvá tenni. Persze mindig lesznek a kirakatba helyezett "helyi" vállalkozók,
hogy a folyamat lényegét eltakarják. A sok apróság, aminek gross olyan szépen
ismertette néhány részletét csak arra jó, hogy a lényeget eltakarja.
Nyugodtan mondhatod, hogy félelmeim nem az EU-nak szólnak. Igazad volna. Mert
nem az EU maga a lényeg, hanem az a folyamat, aminek az EU az egyik állomása.
KB. 15 éve indult a folyamat legutóbbi fázisa, és megy töretlenül a madáchi
falanszterig vagy néhány amerikai "sci-fi" filmszörnyemény sivár világáig. Őszintén
szólva nem egy szívderítő perspektíva. De ez már nem a mi generációnk lesz, bár a
mienk is felelős érte.
"az Európai Unió nem akármilyen nemzetközi intézmény, hanem korábban
egymással hadban is álló országok önkéntes szövetsége, amely elsosroban az
európai béke jegyében jött létre."
Nagyon tetszetős frázis. Feltételezi, hogy szövetség nélkül nem lehet békésen
egymás mellett élni. Biztosan nagyon "marxistán" hangzik, de SZVSZ az EU nem
ezért jött létre. Az EU egyrészt a NATO gazdasági hátterének biztosítása
érdekében, másrészt azért jött létre, mert a multinacionális cégek le akarták rázni
az egyes államok eltérő rendjéből számukra jelentkező hátrányokat. (Mennyivel
egyszerűbb egy egységes környezetben kézbentartani egy 8-10 országra kiterjedő
vállalkozásrendszert, mint ugyanennyi ország eltérő rendjéhez alkalmazkodni.
Mennyivel egyszerűbb egy helyen lobbizni, mint 8-10 helyen.)
Azt, hogy az EU-t mennyire nem érdeklik az emberi jogok, nagyon jól mutatják a
világ különböző helyein tapasztalható jelenségek eltérő alapállású megítélései.
Gondolok itt a törökországi kurd kérdés, a csecsen konfliktus, Izrael konfliktusai,
balkáni kofliktus stb. helyeken történő igen eltérő mentalitású fellépésekre ill.
azok hiányára.
Természetes, hogy az általam az EU-nak tulajdonított mentalitás PR szempontból
nem tetszetős, de nem is ez a célom. De az EU-nak és azoknak az erőknek,
amelyeknek érdekül fűződik az EU fennállásához és bővítéséhez vannak PR céljaik,
és olyan "eszmeiség"-et hangoztatnak, amelyek vonzóak. Elég pénzük van ahhoz,
hogy gyönyörű EU-képet alakítsanak ki, és még több arra, hogy ezt népszerűsítsék.
A választások "érvénytelenségével" kapcsolatban valóban kapkodtam. Nem
"érvénytelenné" akarták tenni, hanem azt akarták, hogy az abból logikusan adódó
kormányalakítás ne történhessen meg.
Ellenlépés valóban logikus és indokolt akkor, ha Ausztria valamilyen szerződéses
kötelezettségét nem teljesíti. De ilyenről én nem tudok. Mindaddig a külső
véleménynyilvánítás SZVSZ a szuverenitás megsértése, külső nyomásgyakorlás.
Kedves europeer 2000-02-09 03:28:50
Ha jól értettem a híreket, az EU működési gyakorlata, hogy mielőtt a témák
Brüsszelben az asztalra kerülnének, a partnerországok kétoldalú egyeztetéseken
közelítik álláspontjukat.
Namármost, ha a 14 állam nem ül le Ausztriával kétoldalú tárgyalásokra,
gyakorlatilag megbénul az EU. Kin áll vagy bukik most a helyzet? Ausztrián,
amelyik országban volt egy a többinek nem tetsző demokratikus választás, vagy
azokon az államokon, akik nem hajlandók leülni tárgyalni Ausztriával? (Vagyis
feltételezik Ausztria számukra "elfogadhatatlan" álláspontját.) SZVSZ azokon, akik
nem hajlandók tárgyalni, és előítéletekkel vannak. Olyan ez, mint amikor az SZDSZ
nem volt hajlandó a MIÉP mellé ülni, mert a MIÉP kirekesztő.
Egyébként az általam nem ismert alapszerződés dönti el, hogy milyen mértékig van
vétó lehetőség, meddig lehet ragaszkodni saját állásponthoz, hogyan lehet kiválni
stb. Bevallom, ennyire részletesen nem ismerem az EU szabályait.
"A masik, hogy nem vartam 50 pontos valasztasi kampanyt toled, de azert
megiscsak elmeselhetned, hogy hogyan latod Magyarorszag jovojet az EU-nelkul. "
Alapvetően úgy, hogy döntéseinket nem az befolyásolja, hogy mit vár el az EU, mi
az EU-kompatibilis, hanem az, hogy nekünk mi az érdekünk. Ha az EU azt várja
tőlünk, hogy befogadjuk az afgán menekülteket (mivel annyira közel vannak
hozzánk), és mi nem tudjuk, hogy ott mi folyik, és sokba kerül az ellátásuk
(ugyanakkor ő lezárja a határait, de tőlünk elvárja, hogy mi beengedjük őket.
Közben ígérgeti, hogy majd ha tagok leszünk, mi is lezárhatjuk a határokat. Persze,
ha közben nem változtatnak és nem jelölnek ki minket örök befogadónak) akkor a
határon tegyük vissza oda őket, ahonnan idekerültek. (Tudom ez "idegengyűlölet".
Ugyanúgy, mint ahogy a zámolyi cigányokat is csak "idegengyúlölet" miatt nem
fogadtam be a lakásomba.) Ha nekünk érdekünk, hogy a föld magyar tulajdonban
maradjon, akkor hozhassunk olyan törvényt, hogy megtartsuk magyar tulajdonban
stb. (Nem tudom, hogy melyik mit jelent GDP-ben, de nem is érdekel. Én nem
vagyok "szakértő", belátom, hogy nem tudom. Abban különbözök a "szakértő"-től,
hogy belátom. A "szakértő" azt mondja, hogy tudja, aztán amikor tévedett,
megmagyarázza, hogy "azért pici és puha, hogy ne fájjon").
Egyébként Te elhiszed azt, hogy bárki is látja M.o. jövőjét az EU-ban? Legfeljebb
álmodja azt, amire gondol.
2000-02-09 03:39:30
"nem egy orszag szava ervenyesul, hanem 14-e...itt latod Te ennek a veszelyet, de
hat az EU errol szol."
Igen, ebben látom a problémát. Hogy a tagországban nem az adott tagország
lakosságának akarata érvényesül (és ez lenne a demokrácia), hanem a többié (?).
Igen, az EU erről szól.
Ezen kívül még egy lényeges dologról szól az EU. Emlékeztetnélek a multi
kereskedő cégek viselkedésére tett utalásomra. (De pld. a borászat területének
folyamatai se a hazai termelők és fogyasztók érdekeit szolgálják. Legfeljebb rövid
távon). A tőke (pontosabban a tőke tulajdonosai ill. kezelői) gátlástalan uralmának
(elnézést a "marxizmus"-ért) csak az egyes államoknak a kormányzatuk a saját
törvényhozásuk által végzett szuverén szabályozás szabhat gátat. Ezért a nemzetközi
tőke (pontosabban a tőke tulajdonosainak ill. kezelőinek) célja az egyes államok
szuverenitásának minél erősebb korlátozása. Minél korlátozottabb a
szuverenitásuk, annál szabadabb a pálya. Annál könnyebb a tömegeket bárgyú
fogyasztóvá tenni. Persze mindig lesznek a kirakatba helyezett "helyi" vállalkozók,
hogy a folyamat lényegét eltakarják. A sok apróság, aminek gross olyan szépen
ismertette néhány részletét csak arra jó, hogy a lényeget eltakarja.
Nyugodtan mondhatod, hogy félelmeim nem az EU-nak szólnak. Igazad volna. Mert
nem az EU maga a lényeg, hanem az a folyamat, aminek az EU az egyik állomása.
KB. 15 éve indult a folyamat legutóbbi fázisa, és megy töretlenül a madáchi
falanszterig vagy néhány amerikai "sci-fi" filmszörnyemény sivár világáig. Őszintén
szólva nem egy szívderítő perspektíva. De ez már nem a mi generációnk lesz, bár a
mienk is felelős érte.
Elnezest a hosszu idezetert, de a Vilaggazdasag mai cikkenek minden egyes sora ebbe a topicba valo.
_____________________________________________
Vilaggazdasag:
Erősödő aggodalmak a csatlakozás lassulása miatt
Magyarország sürgeti az EU-t
Miközben a korábbi második körös tagjelöltekkel gyorsan megkezdődnek az EU-csatlakozási tárgyalások, egyre több jel mutat arra, hogy az eddigi első körösök -- köztük Magyarország -- csatlakozási üteme lassul. Juhász Endre magyar főtárgyaló szerint az unió eddig kitérő álláspontokat ismertetett a tárgyalásokon, és itt
lenne az ideje megkezdeni a nézetek ütköztetését az igazi problémákról. Hazánk nehezen tudná elfogadni, ha a tárgyalási menetrend olyan problémák miatt csúszna, amelyek már korábban is ismertek voltak -- véli Dienes Oehm Egon, az integrációs államtitkárság helyettes vezetője.
Urkuti György
Számos konkrét ígéretet tett az eddigi második körös tagjelölteknek -- Szlovákiának, Romániának, Bulgáriának, Lettországnak, Litvániának és Máltának -- tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján Günter Verheugen. Az Európai Bizottság bővítési főbiztosa bejelentette, hogy ezzel a hat állammal hivatalosan február 15-én nyitják meg a csatlakozási tárgyalásokat, március 28-án pedig az első tárgyalási fejezetek is asztalra kerülnek.
Verheugen ígérete szerint ezen országok közül a legfelkészültebbekkel a június végén befejeződő portugál elnökség időtartama alatt "hozzávetőleg nyolc" tárgyalási fejezetet is megnyithatnak. Az eddigi második körösökkel "valamivel gyorsabban" haladnak majd a tárgyalások, mint annak idején az első körösökkel -- mondta a főbiztos.
Miközben tehát a korábbi második körösök rakétatempóban kezdenek tárgyalni, az első körösök között egyre nő az aggodalom a csatlakozási folyamat esetleges lassulása miatt. Juhász Endre az Agence Europe brüsszeli uniós ügyekkel foglalkozó hírszolgálatnak adott -- tegnap közzétett -- interjújában felszólította az EU tagállamait, hogy a lehető leggyorsabban készítsék el pontos, teljes és lényegre törő tárgyalási álláspontjaikat a legnehezebb témákban is.
Juhász Endre szerint a politikai nyilatkozatok szakasza befejeződött a csatlakozási tárgyalásokon, meg kell kezdeni a nézetek ütköztetését az igazi problémákról. "Ideje, hogy összevessük álláspontjainkat. Ha problémák vannak, nézzünk szembe ezekkel. Ahol fennáll a veszélye a feszültség növekedésének, engedjük növekedni a feszültséget. Ha válsághelyzetnek kell kialakulnia, annak most kell bekövetkeznie, nem később" -- idézi az MTI a nagykövetet.
A főtárgyaló úgy vélekedett, hogy az EU eddig kitérő jellegű álláspontokat ismertetett a tárgyalásokon. Azoknak leggyakrabban az volt a céljuk, hogy kérdéseket tegyenek fel a tagjelölteknek, vagy kiegészítő információkat kérjenek, és nem elsősorban az, hogy az unió tényleges pozícióját magyarázzák el.
A tárgyalások alapját jelentő, a magyar álláspontot rögzítő dokumentumok mindegyike igen precíz. Ezzel szemben az EU a beterjesztett 35 magyar, átmeneti időszak iránti igény egyikéről sem foglalt még állást egyértelműen, pedig a kért átmenet időtartama minden esetben feltétlenül további tárgyalásokat igényel. A főtárgyaló a magyarhoz hasonló hozzáállást áhít az EU részéről is -- derül ki az interjúból.
Lapunk érdeklődésére Dienes Oehm Egon úgy vélekedett, hogy a portugál elnökség bővítési célkitűzései nem irreálisak, ha valamennyi tagállam követni akarja az elhatározott menetrendet. Mint ismert, a portugál terv az, hogy június vége előtt két kivétellel valamennyi fejezetben kezdjék meg a tárgyalásokat a korábbi első körösökkel.
Dienes Oehm Egon szerint azonban vannak olyan jelzések, amelyek szerint a mezőgazdasági fejezet esetében ez nem feltétlenül lesz tartható. Magyarázatként lehet hivatkozni a bizottsági átszervezés nehézségeire, vagy a tárgyalások megkezdésére az eddigi második körösökkel, de ezek a nehézségek már korábban is ismertek voltak. Így hazánk nehezen tudná elfogadni, ha az unió erre hivatkozna a menetrend esetleges csúszása miatt -- szögezte le az integrációs államtitkárság helyettes vezetője.
-----------------------------
Juhász Endre azt is bejelentette, hogy Magyarország adott esetben kész tárgyalni az Európai Unióval arról: ne azonnal legyen rá teljes mértékben érvényes a személyek szabad mozgásának szabályrendszere, valamint az uniós közvetlen agrártámogatások. Ennek azonban az a feltétele, hogy az EU ismerje el kimondottan: e jogok teljes körűen érvényesek az új tagokra, továbbá az átmeneti korlátozások időtartama a lehető legrövidebb legyen -- hangoztatta a magyar főtárgyaló.
Azert ez a szakember hiany elkeserito. Sohasem gondoltam volna, hogy eppen szakemberben szenvedunk hianyt.
Lentebb mar volt szo a PHARE programrol, es hogy mennyit kesett vele mindig a Horn-kormany -mondta a mostani PHARE-biztos a Demokrataban (!)...csak nem ez a kormany is kesik??? ejnye-bejnye. Komolyabbra forditva a szot, azthiszem ezek alapjan is megitelnek egy orszagot, itt mar baj van, ha azzal kesik egy orszag, hogy a tamogatasokra a projecteket nem tudja idoben beadni.
"Az év végéig oda nem ítélt pénzek bennmaradnak a kasszában, és a tagjelöltek számára végképp elvesznek." Es ez PENZ. Neha igazan nem ertem mi folyik itt.
Date: February 7, 2000
Publication: MTI Euroatlanti Hírlevél
Source: MTI
Utolsó simítások a kelet-európai tagjelölteknek szánt felzárkózási alapok folyósításán - Brüsszel reméli, hogy az év végéig odaígérheti a teljes Ispa-segélyt - A tíz tagjelölttől érkezett javaslatok közül még csak 20 projekt tart az elbírálás első szakaszában - Brüsszel szerint gondok vannak a tagjelölteknél tapasztalható szakemberhiány miatt
Brüsszel, 2000. február 7., hétfő (MTI-EAH)
Az Európai Bizottság bízik abban, hogy még az év vége előtt kiszignálhatja azt a több mint 1 milliárd eurót, amellyel az EU 2000-től kezdődően a csatlakozást segítő alap (Ispa) keretében a tíz tagjelölt országban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó és környezetvédelmi beruházásokat finanszíroz. A viszonylagos késlekedés oka, hogy mind a projektek tagjelöltek által történő kiválasztása és benyújtása, mind pedig a benyújtott anyagok bizottság általi elbírálása vontatottan halad - állítja a témának szentelt írásában az Agence Europe brüsszeli hírügynökség bővítési melléklete.
Az Ispa-programot 1999-ben azzal a céllal hozta létre az Európai Unió, hogy a következő hét évben pénzügyi előcsatlakozási támogatást nyújtson a közösségbe igyekvő közép- és kelet-európai országoknak a tőkeigényesebb közlekedési és környezetvédelmi beruházások megvalósításához. A tíz érintett állam 1999-es áron évente 1,058 milliárd eurót kap az unió költségvetéséből. Magyarország az egész keret 7-10 százalékára tarthat igényt, ami hazai szakemberek szerint éves átlagban 86 millió eurót jelent. Ez a pénz azonban csak töredéke annak, amit az országnak a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem rendbetételére kellene fordítania, hogy elérje az Európai Unió színvonalát. Az Európai Bizottság becslései szerint a tíz tagjelölt országnak a következő 10 évben körülbelül 120 milliárd eurót kellene a környezetvédelemre költenie. Magyarországnak hasonló időszakot alapul véve 2500 milliárd forintba kerül majd az uniós szinthez történő felzárkózás - állítják hazai szakemberek. A közlekedés területén a bizottság becslései szerint az egész térségre kivetítve 80-90 milliárd eurós ráfordítással jár majd az uniós szint elérése.
(...)
A tíz tagjelölt által beterjesztett 140 projektjavaslatból eddig mindössze 20 tart az elbírálás első szakaszánál, amikor a bizottság különböző szakszolgálatai alapos vizsgálat alá vetik a benyújtott anyagokat - olvasható az Agence Europe bővítési mellékletében. A brüsszeli bizottságnál arra számítanak, hogy az év közepéig Ispa-projektek újabb hulláma fut majd be, ami elég időt ad majd az illetékeseknek, hogy az év végéig valamennyi dossziét feldolgozzák és jóváhagyják. Az 1,058 milliárd euróból tisztviselők becslése szerint körülbelül 60 közép- és kelet-európai projekt finanszírozására futja majd.
Brüsszelben elismerik, hogy gyorsabb előrehaladásra számítottak, amikor tavaly július 21-én hatályba lépett az Ispa-program alapszabályait tartalmazó határozat. Azt, hogy jelenleg csak 20 projektjavaslat fekszik a bizottság előtt, és ezek jóváhagyása is még csak az első szakasznál tart, illetékesek három fő okkal magyarázzák. Először is az Ispa-program végrehajtásával megbízott bizottsági szolgálatok apparátusa megerősítésre szorul. A regionális politikáért felelős főigazgatóságnál februárig csak három tisztviselő foglalkozott az ügyekkel, holott egy illetékes szerint legalább 30 emberre lenne szükség. Áprilistól kilenc tisztviselőt állítanak rá az Ispa-programra, ami még mindig messze van az elégséges létszámtól.
A bizottság a problémák másik eredőjét abban látja, hogy a tagjelöltek csak nagy nehézségek árán képesek olyan projekteket előterjeszteni, amelyek mindenben megfelelnek a testület által támasztott szigorú előírásoknak. Szakértők megjegyzik, hogy az előkohéziós alapokra többnyire a helyi önkormányzatok pályázhatnak, amelyek azonban még nincsenek kellően felkészülve az ilyen nagy szakmai tudást igénylő feladat elvégzésére. Brüsszel szerint további nehézséget jelent, hogy a bizottság és a tagjelöltek véleménye gyakran eltér arról, milyen projekteket kellene finanszírozni az alapból. Ez mindenekelőtt a környezetvédelmi beruházásokra érvényes - húzzák alá EU-források. Bizottsági felelősök elmondták az Agence Europe-nak, hogy a közlekedési szektorban csak minimális nézeteltérésük van a tagjelöltekkel, hiszen a páneurópai közlekedési hálózatot kiegészítő TINA-program világosan kijelöli a fejlesztési prioritásokat.
A bizottság ugyanakkor olyan tendenciát lát, hogy a közép- és kelet-európai országok kormányai jelentős számú, ám kicsi környezetvédelmi projektekre akarják elkölteni a közösségi támogatást. "Emögött sokszor az a szándék húzódik meg, hogy lehetőleg minél több hozzájuk közel álló érdekcsoportot hozzanak kedvező helyzetbe. A klientúraépítésnek ez a módja a tagállamokban is megfigyelhető. De a belépni szándékozó országoknak tudniuk kell, hogy a bizottság nem fog asszisztálni ilyen belpolitikai megfontolások megvalósításához, hanem ragaszkodik az Ispa-szabályozásban lefektetett elvek szigorú érvényesítéséhez" - közölte ellentmondást nem tűrően egy bizottsági tisztviselő.
A magyar közlekedési tárca a megjelölt határidőre négy vasút- és két közútfejlesztési projektet (az M3-as és az M7-es autóút korszerűsítése) nyújtott be Brüsszelben. Mivel a vasútfejlesztés az Európai Unióban prioritást élvez, ezért ezeknek a terveknek a jóváhagyása szakértők szerint várhatóan nem ütközik majd nehézségbe. Sokkal kétségesebbnek tűnik az M3-asra benyújtott pályázat elfogadása, amelyet a Phare-program keretében eddig már kétszer dobott vissza az EU - vélekednek bennfentesek. A környezetvédelmi projektek benyújtásával a többi tagjelölthöz képest Magyarország is késlekedik. Budapestről eddig összesen két projekt futott be Brüsszelbe: egy a győri szennyvíztisztítóra, egy másik pedig a debreceni hulladékgyűjtőre. Szakértők úgy becsülik, hogy nagyjából öt projekt számíthat majd zöld jelzésre a bizottság részéről.
Brüsszel mindenesetre a magyar kormány tudomására hozta, hogy a nagyvárosokkal és a Duna vízgyűjtő területével kapcsolatos projektek finanszírozását részesíti előnyben. Az Ispa-forrásokat a bizottság általában a hulladékgazdálkodással és a szennyvíztisztítással összefüggő projektekre fordítaná. A szabályok szerint az Ispa-pénzek 50-50 százalékát áldoznák a környezetvédelem és a közlekedés céljaira. Az év végéig oda nem ítélt pénzek bennmaradnak a kasszában, és a tagjelöltek számára végképp elvesznek. Az Európai Unió az egyes projektek költségeinek maximum 75 százalékát (kivételes esetben 85 százalékát) fedezi majd, a fennmaradó hányadot a kedvezményezett országok költségvetésének kell állnia.
Egyebkent meg abban igaza van grossnak, hogy az EU torvenyek es szabalyok alapjan mukodik, ezert is mukodik ilyen hatasosan. Szoval ha egy tagallam megszegi az eloirasokat, akkor joga van a tobbinek szankcionalni. Ne feledd, ahol 15 orszag van egyutt, ott nagyon ugyelni kell mindenre, es ezert sok torvenyt kell hozni. De ezeket nem egy Kozponti Valami hozza meg, hanem sok sok "fordulon" keresztul a tagallamok meg tobb kompromisszum aran. Szerintem ez igy abszolut demokratikus...en mar latom, hogy miben nem ertesz egyett, abban, hogy nem egy orszag szava ervenyesul, hanem 14-e...itt latod Te ennek a veszelyet, de hat az EU errol szol.
Ha olvastad volna a hireket, meg amit en irtam, akkor tudnad, hogy ebben az egeszben epp az az erdekes, hogy Europai Bizottsag nem hoz szankciokat. Epp a 14 tagallam hozta oket, de az Europai "Kozponti" Bizottsag, ahogy Te mondod, NEM. Szoval akarhogy is nezzuk, akkor ez demokratikusnak mondhato, hogy 14 tagallam azt mondja a tizenotodiknek, hogy nem tetszik amit csinalsz. Marpedig az emlitett 14 tagallamnak igenis joga van mondani ezt, es nem is kell csodalkozni azon, hogy mondjak. Szoval a Te kozponti elmeleted ezzel szerintem meg is bukott.
Egyebkent az is mutatja, hogy ez mennyire kozponti kerdes, hogy sokak szerint az uj finn elnokasszonynak a sikerehez az is hozzajarult, hogy ellentetben a masik jelolttel o elhatarolodott a HAider fele parttol es annak nezeteitol.
A masik, hogy nem vartam 50 pontos valasztasi kampanyt toled, de azert megiscsak elmeselhetned, hogy hogyan latod Magyarorszag jovojet az EU-nelkul.
az Európai Unió nem akármilyen nemzetközi intézmény, hanem korábban egymással hadban is álló országok önkéntes szövetsége, amely elsosroban az európai béke jegyében jött létre. E nemes célért is mondtak le szuverenitásuk egy részérol. Az alapszerzodésekben rögzítve van az emberi, uniós polgári jogok, szabdságok széles köre, amely az egész közösség alapja.
Van azonban egy párt, amelyik egyes nyilatkozataiban az unió alapértékeit tagadta. Ezzel veszélbe sodorhatja az egész közösséget is - érvelhetne a többi tagállam. Bizonyos feltételek esetén én teljesn rednjénvalónak gondolom az ellenlépéseket. Talán az FPÖ pacifikálódására tekintettel nem kelett volna ilyen hevesen reagálni: ez lehet. De ha történetesen egy olyan párt kerülne hatalomra, amely programjában is nyíltan az unió alapelvei ellen foglal állást, akkor az uniós szerzodés értelmében egyenesen kötelessége lenne a többi tagnak, hogy megfelelo intézkedésekkel (pl. szavazati jog felfüggesztése) biztosítsák, hogy nem sérülnek eme elvek. Ennek a lehetosége szintén benne foglaltatik a Szerzodésben az Európai Unióról.
A választások "érvénytelenségérol" csak Te beszéltél.
A fentiekben Magad írsz tulajdonkép az EU tehetetlenségéről, ha a "közös"-nek
mondott akarat (ami annyira "közös", amennyire az EU igenlés
"megfellebbezhetetlen közös" akarat) ellenkezésbe ütközik. Úgy látszik, hogy az
EU-nál attól a pillanattól a "közös" akarat a "központi" akaratot jelenti. Ha nem így
lenne, a "központ" nem fenyegetne szankciókkal, ha az egyik tagországban nem
szőke, hanem barna, vagy nem kék- hanem feketeszemű lesz a választásokon
győztesnek tekinthető egyik párt elnöke. Az EU jelenlegi fellépése pedig ezt a
hozzáállást mutatja. (Miközben a "demokrácia", "tolerancia" meg hasonló gyönyörű
szólamokat hangoztat.) A cinizmus egyik legszebb példája, amikor a "demokrácia"
védelmében lép fel a demokratikusan meghozott választói döntés logikus
következménye ellen.
Tulajdonképp minek a "választás" az EU tagállamokban? Ha olyan a választás
eredménye, ami nem tetszik a "Központi Bizottság"-nak, akkor az a választás rögtön
"érvénytelen" lesz?
Azt már kellően megtapasztaltuk, hogy a "központi" (moszkvai) elvárásoknak való
"megfelelés" mivel jár. Miért kell azt is kitapasztalni, hogy a másik "elvárás"-hoz
való igazodási kényszer folytonos kielégítése mihez vezet?
"Mar vartam mikor mondod ki, hogy EU-ellenes vagy. Kerdesem: Milyen mas
alternativakat latsz Magyarorszagnak, ami nem az EU?"
Miért kell feltétlenül "expresszis verbis" kimondani, ha nem az a kérdés?
Ha most azt várod, hogy egy részletes "programot teszek le az asztalra", akkor
csalódást kell okoznom. Azt én egy kormányzattól várnám. Annak vannak meg a
megfelelő eszközei annak kidolgozására, kidolgoztatására. Ha azt a pénzt, amit az
"alkalmazkodás" technikai kérdéseire meg népszerűsítésére fordítanak, olyan
elemző munkákra fordítanák vagy fordították volna, amik (az elmúlt 55 év
szabadrablásainak következtében mára beállott) helyzet felmérése alapján a saját
talpraállásunkat szolgálnák, akkor már sokkal többet tudnánk abból a programból,
amit rajtam kérnél itt számon. Alapvető szempontok SZVSZ együttműködés,
kooperáció, a szuverenitás minél magasabb szintű megtartása mellett. Én nem
hivatkozom semmilyen "model"-re, semmilyen "példára. Mert nem "model"-t kell
átvenni, hanem a MI problémáinkat kell megoldani.
Hidd el, ha számomra kellő indokot és érvet látok rá, "csakazértis" nem fogom
ellenezni az esetleges EU-csatlakozást. De eddig a tőke és munkaerő "szabad
áramlásá"-nak demagóg érvén kívül (amit én a magam részéről nem tartok annyira
pozitívnak) más elfogadható érvet nem hallottam. És ezek a szuverenitás feladása
nélkül is megoldhatók.
"A tagországok péntektol megszakítják a kétoldalú politikai kapcsolatokat az új bécsi kormánynyal. Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy osztja a tagállamok aggodalmát, de – mint nemzetek felett álló szervezet – fenntartja a munkakapcsolatokat Ausztriával.
Egyelore teljes bizonytalanság övezi, hogy a szankciókat a gyakorlatban miként alkalmazzák majd. Brüsszeli illetékesek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kétoldalú kapcsolatok megszakítását nem lehet függetleníteni az Európai Unió mindennapi munkájától: az EU-döntéseket a tagországok közötti kétoldalú egyeztetések elozik meg. Így nem tudni például, hogyan alakul majd a tíz nap múlva kezdodo kormányközi konferencia, ahol a bovítéshez is szükséges intézményi reformokról kellene megegyezésre jutni. Az sem világos, hogyan lehet folytatni az EU-csatlakozási tárgyalásokat, ahol az uniós álláspont kialakításakor minden egyes tagországgal konzultálni kell."
Hat szoval ez itt a problema. Nem eleg, hogy mi nem hatarolodtunk el, a 14 EU-tagorszag nagyon is ezt teszi. Habar az EU-Bizottsag nem, es ez mint kivetel, nagyon erdekesnek tunik. Habar a COOREPER igy nem tud mukodni, ami hosszutavon azt jelenti, hogy az EU Bizottsag sem tud. Es ez a tiz nap mulva kezdodo kormanykozi tanacskozas is valoszinuleg nem lesz eredmenyes... Haidertol es parszazezer osztraktol kaptunk ujabb par evet azthiszem, amelyet meg az EU-n kivul kell eltoltenunk. Ez az eset mostmar komolyan a csatlakozasunkba avatkozik, es megpedig komolyan.
Kedves Rasdi (2000-02-05 11:04:45)
Mar vartam mikor mondod ki, hogy EU-ellenes vagy. Kerdesem: Milyen mas alternativakat latsz Magyarorszagnak, ami nem az EU?
Először is a személyest. Nekem szerencsém van, mert a közelben van egy nagyon
jó magánkereskedő, akinél majdnem mindent meg tudok venni. Tehát a napi
vásárlásokat nála eszközlöm. Csak akkor megyek nagyobb üzletbe, ha nem napi
szükségletről van szó. Amit a külföldi kereskedőcégeknek a hazai termelést
tönkretevő működéséről írtam, azt egy ilyen cég szállítójával kötött diktátumon
alapuló (eszi-nem eszi nincs más) szerződésének ismeretében állítottam.
(Eltekintve a beszállítónak már a formális lenézésétől is, ami a csicsásan, céges
papíron slendriánan megszerkesztett formanyomtatvány macsakakaparásos
kézírással történő kitöltésében is megmutatkozik.) Naponta visszárus termékre
(amiből min. 20 %-ot visszaszállít, de a mennyiség csökkentését nem fogadja el)
52 napos fizetési határidő SZVSZ nonszensz. Nem beszélve a visszárus termék
szabálytalan számlázásáról. De melyik szállító tud az utolsó pillanatban az orra alá
dugott szerződés kézhezvétele után elég gyorsan nagyobb másik vásárlót találni.
(Ha azt mondod viszont, hogy a szállítók is tömörülhetnének ugyanúgy, mint ezek a
multik valamiylen árkartellbe, abban igazad van. De itt sajnos lépéshátrányban
vannak.) Tipikus példa az erőfölénnyel való visszaélésre, de abban is biztos vagyok,
hogy egy fafejű bíró, aki semmit se konyít a vállalatgazdálkodáshoz, ezt a "piaci
verseny" kategóriájába tartozónak ítélné.
Egyébként még egyik Plazaban vagy bevásárló központban nem voltam. A METRO-
ban, SPAR-ban, Profi-ban jártam már. Egyszer voltam az Auchanban is (karácsony
előtt halat akartam venni), de azóta oda se teszem be a lábam mert csak valami
afrikai vacak volt.
"Nemzeti ontudat AZ VAN. Anelkul is, hogy probalod erositeni." Sajnos az az
érzésem, hogy szükség van rá.
2000-02-04 07:03:00
Látod, ezért vagyok EU ellenes. Ausztria semmilyen intézkedést nem hozott, ami
bármely megállapodással ellentétes volna. Ez az "EU demokrácia". Az osztrák
szuverenitás legdurvább megsértése. Ezután már csak a fegyveres megszállás jöhet.
A szuverenitás szempontjából SZVSZ semmi különbség nincs aközött, hogy
Moszkva diktál vagy Brüsszel diktál. A vállalt kötelezettségek megsértése után
lehet szankciózni, de előtte??? Vagy az országokat nem illeti meg az "ártatlanság
vélelme"?
ELismerem Magyarorszag kivalo osztalyzatokat kapott. Hidd el, en ennek nagyon is orulok.
Csak Te azt hiszed, hogy amikor az egyes kerdesekre kapjuk az osztalyzatot, akkor azt nezik, hogy mi van Horvatorszaggal? Nem. Az EU-ban en ugy veszem eszre, hogy azt a temakort nezik, amit nezniuk kell.
En az osszekepprol beszelek, amit a tagallamok gondolnak rolunk, es ezek a dolgok. Amikm csak szep lassam mutatjak meg magukat...es nem osztalyzatok formajaban.
Persze, ugyanez volt Horvatorszaggal is, senki sem targyalt soha magasszinten Horvatorszaggal, Orban rendszeresen. Persze Europa ekkor is azt mondta, hogy megertik, mert nekunk fontos Horvatorszag. Ez nem igy mukodik kedves Gross. Mas az, hogy hivatalos szinten megertik, es mas az, hogy egy zart EU-Bizottsagi ulesen mit gondolnak, hogy na, Magyarorszag nem mondott ra semmit. (mikozben ott is tudnak a MIEProl ugyebar)
bár eléggé elítélendő mások kárából hasznot húzni, azért számunkra van ennek egy nagyon pozitív eredménye is: világossá vált, hogy a MIÉP-el - ha egyes jobboldali köröknek esetleg lenne ilyen szándéka - nem szabad kokettálni.
Nem hinném, hogy hibát követne el Martonyi, amikor ugyan óvatosan elfogadja az EU-14 hozzáállását az ausztriai helyzethez, mégsem tesz semmilyen, a kapcsolatokat negatívan érintő lépéseket.
Az EU tudja, hogy Magyarország számára Ausztria elsőrendű fontosságú külpolitikai és gazdasági partner. Ezért nyilván megértik, hogy mi nem fogunk elkezdeni tüntetni a sógorék ellen. Nem is várhatják el tőlünk, hiszen még a csatlakozásunk is függ Ausztria jóindulatától.
Az eddigi kiváló kapcsolatok megőrzésével viszont jópontokat könyvelhetünk el odaát.
"(Javaslom a
tegnapi Napi M.o-ban a Bábolna Rt új vezérigazgatójával készült riport elolvasását.
De a "fogyasztók jobb ellátását szolgáló" kereskedelmi hálózatok és
vásárlóközpontok, TESCO, Auchan, Julius Meinl és társaik a számukra biztosított
monopolkörülmények kihasználásával szitnén mindent elkövetnek a hazai termelés
tönkretétele érdekében,)"
Ezt a Napi Mao-ban olvasod, vagy hol? Lehet egy kerdesem: Te hol szoktal vasarolni, valami kis garazs boltban, ahol semmi sincsen, es az is rossz, vagy pedig szupermarketben. Ismerem en hogy mukodik az ilyen , mondod, hogy jaj szegeny kiskereskedelem, kozben meg a nagyban vasarolsz. Biztos vagyok benne.
A bevasarlokozpontok tenyleg a jobb ellatast szolgaljak, es ebben nincs semmi rossz. Ez a vilag. Valld be oszinten, hogy neked is tetszenek a bevasarlokozpontok, csak eppen jo oket szidni. Abban viszont igazad van, hogy a Magyar Aru matrica jo otlet, a legtobb europai orszagban ez bevett forma, habar nagyon finoman kell mukodtetni ezt a rendszert, mert az EU versenypolitikaja korlatozza ezeknek a hasznalatat, legutobb az osztrakoknak es danoknak volt ebbol problamaja, mert tulleptek a hatart. De a matrica tenyleg jo otlet, ezzel latod tamogatni lehet a hazai termeloket. De egyebkent a szupermarketek is javareszt magyar arut adnak el. Vagy jobban szerettel menni a piacra, aztan a henteshez, aztan az ABC-be, aztan a haztartasi boltbam, etc.....
Nemzeti ontudat AZ VAN. Anelkul is, hogy probalod erositeni.
"Sokfajta címen kapunk majd EU támogatást -ahogy eddig is kaptunk - segít a
felzárkóztatásban, amellett nyitottabbá teszi a hazai piacot, ami mindenféleképpen
a fogyasztónak hasznos. "
Evvel az első problémám. Alapvetően helytelen szemléletnek tartom, hogy a
"fogyasztó" viszonylag rövidtávú előnye az elsődleges kritérium. Bármennyire
elcsépelt is, de valójában csak azt fogyaszthatjuk, amit (illetve az ellenértékét)
magunk termeltünk meg. (Beleértve természetesen a fogyasztóhoz történő
eljuttatását, és minden infrastruktúrát, ami a termeléshez kell). De egyelőre úgy
látom, hogy jelenleg a hazai (és főleg a hazai tulajdonú) termelőkapacitások
(amelyek a külföldiek versenytársai lehetnek) tönkretétele folyik. (Javaslom a
tegnapi Napi M.o-ban a Bábolna Rt új vezérigazgatójával készült riport elolvasását.
De a "fogyasztók jobb ellátását szolgáló" kereskedelmi hálózatok és
vásárlóközpontok, TESCO, Auchan, Julius Meinl és társaik a számukra biztosított
monopolkörülmények kihasználásával szitnén mindent elkövetnek a hazai termelés
tönkretétele érdekében,) Abból, hogy Budapest esetleg európai tőzsdeközpont lesz
(kérdés lesz-e és ha igen, meddig) meg az "EU-konform" bürokráciával nem tudjuk
majd a növekvő fogyasztási igényeket fedezni (legfeljebb a felső tízezerét.)
A másik problémám, hogy mibe kerül nekünk az az EU támogatás. És itt nemcsak a
közvetlen befizetésekre gondolok, hanem mindarra, amit az általunk nyújtandó
kedvezmények meg lehetőségek formájában fizetnünk kell érte. Attól tartok, hogy
"többe fog kerülni a leves, mint a hús". Legfeljebb a húst fogják mutogatni, a levest
meg csendben viszik el.
"Nálunk sajnos - valószínűleg az elmúlt 50 év eredményeként, nincsen kialakult
nemzeti öntudat. Ha van is, az legfeljebb egy válogatott meccsig tart. Hogy jön ez
ide? A minőség és az árak versenyében egy valami van még, ami segíthet a hazai
cégeknek: ha beindítanák a "magyar áru" címkézést, amit gondos mérlegelés után
adna ki egy bizottság -adott minőségű- árukra. Ha az érzelmekre alapoznak - a
racinalitás határain belül."
Ebben teljesen egyetértek, és a magam részéről igyekszem is a hazai árut
választani. (De a kínálatot a kereskedelem és nem az egyes fogyasztó határozza
meg). A nemzeti öntudat erősítésének kérdésében is egyetértek. Ha esetleg
olvastad egyes hozzászólásaimat más topikokban, olvashattad, hogy a magam
részéről próbálkozom is.
"Ne félj attól, hogy az EU szétesik, nagyban megy itt a játék."
Pont ettől félek.
