Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
Igazad van a litográfia egy olcsó nyomdatechnikai eljárást takar (a litos-kő és grafia-írás szavakból ered az elnevezés). Régen egy bányászott, speciális, porózus szerkezetű követ használtak a nyomdaiparban nyomódúcként többek között. Ez a porozusos kő magába szívta a festéket így volt alkalmas nyomatok készítésére. Minden egyes színhez külön nyomódúc kellett, amit egymás után nyomtak az adott lapra, vagy fémlemezre -pl. játékoknál a játékgyárak. A Lemezárugyári játékok festése készült pl. ezzel az eljárással a magyar játékok közül. Azt bizonyosan megmondani nem tudom, hogy a háború után is valóban kőből készült nyomódúcokat használtak -szerintem nem valószínű, de nem kizárt. Minden estere a magyar játékvasutak közül a lemezárugyár játékvonatai készültek ilyen festéssel, lásd Csengős mozdony, Hegyi vasút, Tolató mozdony, Rakodó vonat.
A Pénzverde ezzel szemben hagyományos festést alkalmazott nem litografálást. A feliratokat sablonokkal készítették, valószínűleg fújták a festéket. Ez időnként látszik is -ha nem illesztik szorosan a sablont a festeni kívánt alapra kicsit "ködös" a körvonala a feliratoknak. A sablonok használatát bizonyítják a betű típusok is mert azok a betűk amik zárt körvonalat alkotnak pl. P betű "teteje" meg vannak szakítva ha megnézed, ugyanis ki esne a sablonból a P betű közepét kitakaró darab a sablonból egyébként.
Azt írtad, hogy "Hallomásból tudok még legalább egy bordóról de nem láttam, nem tudom azon van-e litográfia." Szeretném megkérdezni, hogy mire gondoltál litográfia alatt, mert nekem ez azt a klasszikus, összevont festést és rajzolat kialakítást jelenti, amikor még a sík lemeztáblákra nyomdai úton vitték fel a színt és a rajzolatot, s utána vágták csak fel és nyomták, stancolták, domborították formára az egyes elemeket az adott daraboknak megfelelöen, amint az alábbi egyszerü példák is mutatják.
Tènylegesen volt hasonló eljárás a PV-k gyártása során, vagy csak a gyári feliratok festés utáni felvitelére gondoltál? Ez utóbbi tulajdonképpen milyen eljárással történt?
Köszönöm a képet. Nagyon meggyőző, főképp, hogy a kerekei pirosak és esztergált ütközői vannak. Tehát az első szériából való. Javaslom, hogy fogadjuk el etalonnak. Szinkártyával a RAL kódot is meg lehet határozni, amit én csak 15. után tudok megtenni Mindenkinek jó vonatozást kívánok: Zoli
A "piros" Előre igazából BORDÓ ! A képeslapon a valós szín látható. Gyári-e vagy sem nem bizonyított. Nem láttam még litografált feliratú bordó mozdonyt. Ami nekem van az nagyon régi festésű (lehet akár eredeti is ) és egy az egyben olyan mint a képeslapon szereplő. Több képeslapon is szerepel ugyanez a bordó mozdony. Hallomásból tudok még legalább egy bordóról de nem láttam, nem tudom azon van-e litográfia.
Sokat keresgéltem, mert nagyon tetszik a piros mozdony. Ezt a képet és is ismerem, de a nyomdatechnika, később a képeslap beszkennelése és a digitális megjelenítése miatt sajnos ez sem mérvadó. A hölgy, akitől a mozdonyt vettem a hatvanas években született. Ő úgy emlékezett, hogy mindig ilyennek látta a mozdonyt, de az édesapja azt mondta neki, hogy ő festette át. A piros festés annyira jó állapotban van, hogy meghagytam. Viszont a tetejét teljesen fémtisztára mostam nitróhígítóval és az ezüst alatt krémszínű volt. Ezért győztem meg magam arról, hogy a mozdony eredeti átfestője valószínűleg közelebb állt az eredeti színhez, mint most mi.
Köszönöm a gyors reagálásod . Megfogadom amit irtál. Úgy fogom csinálni ,hogy a távirányítóval egy relén keresztül meg tudjam állitani a vonatot a leg gyakoribb haladási irányba. addig nyomom a gombot amig áll. igy nem kell használni a szakaszoló kapcsolókat. Még anyit hogy a tápegységbe betettem a szekunder oldalra egy 2200 mikrós kondit és a mozdonyok járásán észre vehető a simább járás
Közben beugrott, hogy az elektromechanikus megoldás (szervó) helyett lehetne a két csatornával egy nagyon alacsony szivárgási áramú kondenzátort is a megfelelö ütemben tölteni vagy "üríteni" és annak az aktuális feszültsége adhatná egy FET-es fokozaton keresztül a menetszabályzó tranzisztor referencia feszültségét. A FET azért fontos, mert az egy feszültségvezérelt eszköz és nem terhelné a bemenete a kondenzátort. Üdv!
P.s. sem a szervós, sem ez a megoldás nem tesz lehetövé "vészfékezést". Arra a célra egy 2nagy piros gomb" kellene, ami egy mozdulattal áramtalanítja a pályát.
Elvileg bármi megoldható, csak kérdés, hogy az eredmény megéri-e a gyakorlati ráfordítást. Most kapásból a következö példa jutott az eszembe:
Ha jól értem, akkor van egy vevö, aminek 4 kimenete van, amelyek 0 volton állnak inaktív állapotban és +5 voltos jelet adnak aktív állapotban?
Nyilván alapfeltétel ilyenkor, hogy a pálya fix polaritással és a maximális állandó (+18..+20V) feszültségen müködjön. Ebböl a feszültségböl lehet a vevök számára szükséges tápfeszültséget egy stabilizáló IC-vel elöállítani.
A menetirányváltás egy 5V-os, kéttekercses, két váltóérintkezös bistabil relével könnyen megoldható. Amennyiben a vevö kimenetei nem adnának elegendö áramot a relé müködtetésére, akkor egy-egy tranzisztorral meg kell "patkolni" öket.
A sebesség vezérlése már egy jóval nehezebb dió a maradék két csatornával. Elsö körben egy kis szervóra tudnék gondolni, ami egy potin keresztül állithatná annak a teljesítmény tranzisztornak a referencia feszültségét, amely a motor menetfeszültségét szabályozná. A megfelelö kialakítással a szervó, ill. a poti egyik végállásában a tranzisztor teljesen le lenne zárva, vagyis a mozdony állna, a másik végállásban pedig megkapná kvázi a teljes pályafeszültséget. A kettö között pedig szépen lehetne állítgatni a sebességet. Ami ehhez persze még hiányzik, az egy-egy olyan modul, ami a vevö kimeneti jeleit a szervó vezérléséhez szükséges jellé alakítja.
A darabszámot leirtam a felajánlásban kb 26 használhatóvá tehető ives sin és kb 16 egyenes . az ives sinek hossza két fajta 32 cm ivhosz 8 db a többi
28 cm az összes egyenes 26 cm. A csatlakozás pedig olyan ,hogy a középső szigetelt végébe 16 mm tüske a mellete lévő szigeteletlenbe 14 mm es tüske van és a csatlakozó sin egyik végébe szintén 14 mm tüske van ezek egymásba tolhatók. Tsztában vagyok azzal ,hogy az értékét állapota jelenősen csőkkenti, de úgy gondolom nagyon nehezen beszerezhetők. Én látatlanba 6000 Ft ért vettem. de pénz helyett inkább akár érték egyeztetéssel is valamilyen kocsi,lehetőleg PV 6 vagy előre mozdony kellene. felujitásra szoruló is érdekel ha a darabjai megvannak.
Egyetlen bordó-vörös, Pannónia áramszedö szerelvényes Elöre mozdony biztosan készült, amely az ismert korabeli karácsonyi képeslapon szerepel. A többiröl pedig szerintem elsösorban "pv-vonat" kollégát kellene megkérdezni. Üdv!
Elnézést hogy igy ismeretlenül kérdéssel zavarlak de a hozzászólásokból úgy látom, hogy az elektronikában profi vagy . Kérdésem az hogy oldható meg az hogy rádió távirányítással ( mint a kapuk) az előre mozdonyok menjenek ,megálljanak , esetleg irányt váltsanak. van 4 csatornás távirányitó és vevő.
5 V os kimenetü a vevő addig ad áramot amig a gombot nyomjuk. az előre mozdonyaim és egy merklin gőzős át van alakitva, DC re egy irányba mozognak.
Megpróbáltam relékkel diódákkal összehozni de csak addig volt jó még a táviránytó gombját nyomtam. A rádió vevőnek úgy kellene áramot adni ,hogy bár mely irányba megy a vonat a polaritás állandó legyen.
A párhuzamos sinek váltópárjának egyszerre kell működni szerintem csak igy van értelme. Amit kérdeztél arról anyat, hogy a rudazat és az állitó mű megvan de korrodált minden képpen szét kell szedni rozsdátlanitani. akkor biztos jó lesz. az állitó műből kijön egy kar amivel valószinű állitható.
Egyébként semmi jelzést nem találtam de az biztos gyári mert az egész kialakitás erre utal.
Az elötét ellenállásnak van még egy nagy elönye, hogy a hideg izzók bekapcsolási áramát még erösebben korlátozza, mint az üzemit és ezzel igen jelentösen csökkenti az izzókat érö legnagyobb üzemi stresszt.
Ennek a magyarázata a következö: a hagyományos izzók hidegellenállása jóval alacsonyabb mint az üzemi melegellenállásuk, amire a teljesítmény értékeik is vonatkoznak. Tehát egy hagyományos izzót mindig a bekapcsoláskor éri a legnagyobb üzemi stressz. Ezért volt célszerü a hagyományos karácsonyfa égökkel is sorba kötni egy megfelelö teljesítmény ellenállást és utána csak több évente fordult elö néha egy-egy kiégés.
A szokásos TO-220-as tokozás kb. 2W veszteségi teljesítményt tud elmelegíteni hütés nélkül szobahömérsékleten. Ezt az izzók áramából és maximális bemeneti feszültségesésböl lehet kiszámolni. Üdv!
Elnézésed kérem, de épp a színről nem írtam. Én igazán elfogadom autentikus PV színnek, mert abban az időben nem nagyon kevergettek festéket . Sajnos az említett hölgy édesapja már meghalt, ezért semmi továbbit nem tudtam meg a festéssel kapcsolatban. Szinkártyával összehasonlítva leginkább a RAL3010 felel meg neki. Olyannyira, hogy három Pv3. személykocsit is lefestettem erre a színre, így lesz egy piros szerelvényem. Természetesen a mozdony és a kocsik teteje is krémszínű lett. Egyenlőre mindegyikről a felíratok hiányoznak, addig nem akarom összerakni.
Kedves Jenő! Köszi a képeket. Engem (is) a marklin háromsínes vágányok és a vágánykapcsolat érdekel. Darab számuk , méretűk (8, vagy 12-es van az összekötő aljakra írva), hozzávetőleges áruk . Előre is Kösz.
A későbbi képeken látom, Te "nagyüzemben" csinálod a vasutazást. Irtó klassz!!!
Ugye ha már 7812, akkor kell egy 7912-es is a negatív feszültségre, de ez a kisebbik probléma. Mivel ezek soros feszültség szabályozó IC-k, a benetüknek mindig +/- 12V felett/alatt kellene lennie, hogy a stabil kimenetet elö tudják állítani. Az Elöre mozdonyok viszont már szép lassan járnak +/- 6-7V DC környékén is és akkor ezek az IC-k még kevesebbet tudnak csak kiadni, tehát nem igazán oldják meg a problémát.
Ebben a rendszerben egy ilyen megoldás pl. akkor segítene, ha mondjuk 5V-os izzók kerültek volna a mozdonyokba és akkor 7805 és 7905-ösökkel valóban állandó fényeröt lehetne biztosítani.
@Zoli: igen, mindenképpen tegyél be ellenállásokat, az nagyon sokat számít az izzók élettartama szempontjából. Üdv!
Erős gondolkodom, hogy egy 100 ohmos 3W előtét ellenállást is sorba kössek vele,.
Be kell tenni egy 7812 stabilizátor IC-t (kb 40 Ft, három lába van, bemenet, test és 12 V-os kimenet), akkor a lámpák fényereje is közel állandó lesz...
Felteszek néhány képet az átalakított mozdonyaimról. Mindegyiknél egy - egy kompakt Greatz hidat használtam, a világításnál pedig egy- egy diódát, ami záró irányban nem engedi, hogy a menetirány szerinti hátsó lámpák világítsanak. Erős gondolkodom, hogy egy 100 ohmos 3W előtét ellenállást is sorba kössek vele,. Ugyanis a tápegységem 18 V egyenáramot ad és az sok a 12 V-os izzóknak. Ezekkel az eredeti izzókkal nem is próbáltam még ki, de próba előtt ki fogom cserélni sima 12 V -os izzókra.
Feltettem a kombinált tápegységem képét is. Ebben egy 100 VA teljesítményű 6- 12-18-24 V szekunder feszültségű trafó teljesít szolgálatot. Egyenáramot 18 v- ról, egy profi hűtóbordás 200 V 50 A teljesítményű Greatz adja. A simítást 250 V 1000 mikrós elektrolit kondi végzi. A váltók 24 V váltóáramot kapnak. A kezelőmezőben van három nyomógombpár ( piros és fekete) amik három váltópárt, vagy váltót tudnak kezelni. Van egy kocsi szétkapcsoló gomb( piros), két szakaszoló kapcsoló ( kicsik), egy irányváltó kapcsoló ( nagy ) , egy 1,5 A - 3 A között állítható automata biztosíték. A sebességet egy 100 ohm 5A huzal potméter szabályozza ( nem igazán jól ) Ezen még finomítanom kell.
A párhuzamos síneket összekötő váltópár érdekelne esetleg. Van valamilyen jelzés a talpfákban vagy egyéb helyen? Másik kérdés, nem látom a váltó állítóművet, mechanikája megvan ill. működik, tehát átváltható? Gondolom a két váltónak egyszerre kell működnie valamilyen rudazat segítségével...
Érdekes megoldás. Ezek szerint ha jól gondolom, akkor fázishasítással hajtod a primer oldalt és amit ebböl átvisz a trafó az kerül egyenirányítás után a pályára, ill. a mozdonyra. Kiváncsi lennék nagyon a szekunder jelalakra egy ilyen esetben!?
Nem tudom használsz-e kimeneti puffer kondenzátort az egyenirányító után, de sokat tud segíteni egy simább, kevésbé lüktetö pályafeszültség elöállításában, ami a motornak is jobb. Érdemes a 470uF ... 4700uF tartományban kisérletezni és a megfelö értéket megtalálni, mert a túl nagy érték sem jó. A típusválasztásnál figyelni kell a kondi megengedett legmagasabb feszültségére, valamint arra is, hogy ekkora értékeket már csak az elektrolit kondenzátorok között találni, azok pedig polaritásfüggök! Vigyázat, mert fordítva bekötve fel is robbanhatnak!
Köszönöm szépen az ötletet az én fejembe is megfordult ez. A tápegység saját gyártmány a toroid trafó 13-18 V nagyteljesitményü ,kapumozgató motot hajtott
ezért gondoltam arra mert olyan erős hogy több mozdonyt is elbir. 20 A graetz egyenirányit, a primert szabályzom egy fényerős szabályzó kapcsolóval. 6- 17 V között tökéletes.
Szervusztok Urak!