A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ha viszont azt mondod, hogy a vákuum nem üres, akkor miért vákuum a neve?
Akkor nem vákuumról kell beszélni, hanem arról amitől nem üres, vagyis ami benne van.
A világteret a fényközeg tölti ki, de nem az az éter, amelyet régen éterként ismertek. Tehát az a fajta éter, amit Lorentz elképzelt, nem létezik. Erre már maga Einstein is rájött, amikor "új éterről" beszélt, és rájött pl. Jánossy Lajos is. És azóta sokan mások is.
Tehát nem az a megoldás, hogy nincs fényközeg, hanem az, hogy másmilyen, mint ahogyan Lorentz (és a fiatal Einstein) idejében képzelték.
A relativizmus, amelya relatív (viszonylagos) szóból ered, az emberi megismerés viszonylagosságát hangoztató ideológia.
A relativizmus szerint a valóság nem ismerhető meg, szubjektív vagy objektív okok miatt. A fizikában az objektív relativizmus jelent meg. A különböző sebességű rendszerben lévő megfigyelők más és más valóságot látnak. A relativista felfogás szerint ezek mind egyenrangú valóságok, nincs egyetlen igazi valóság. Mert minden relatív.
E téves relativista felfogás szerint a mozgás, a sebesség, a mozgó test által leírt pálya, az egyidejűség, az időtartam, a hosszúság mind-mind relatív dolgok.
- Nem mondhatjuk azt, hogy egy test áll, mert az egyik viszonyítási ponthoz képest állhat, egy másikhoz pedig mozoghat
- Egy testek nincs valóságos sebessége, mert egy vonatban utazó ember sebessége a töltéshez képest 100 km/óra, de a vonathoz képest nulla. De egyik sem valós sebesség.
- A mozgó testeknek nincs valóságos pályája, mert pl. a Hold ellipszis pályán kering a Föld körül, de a Nap felől nézve egy bonyolultabb hurkolt pályán halad. De egyik sem a valóságos pálya.
- Az egyidejűség is attól függ, hogy milyen sebességű rendszerből nézzük. Két villámlás lehet egyidejű a vasútállomáson lévő bakter szerint, de a vonaton utazó kalauz szerint viszont külön-idejű. De mindkettő egyformán igaz, mert nincs valóságos egyidejűség.
- A bakter és a kalauz órája nem egyformán jár, mert a kalauz órája késik, a bakteréhez képest. De az idő is relatív, egyik sem a valóságos időtartam.
- A vonat hosszúsága sem ugyanannyi a bakter számára, mint a kalauz számára. A vonatnak nincs valós hosszúsága, mert mindenkinek annyi, amennyinek ő látja.
Ezek a téves nézetek beépültek a tudományba a fiatal Einstein révén, relativitáselmélet néven.
De idősebb korában már ő is szakított ezzel a hibás felfogással.
Valóban így van. Új alapokra kell helyezni a "modern" fizikát.
Azokat a részeit, amelyeket érint a relativizmus, azokat teljesen újra kell írni.
Természetesen meg kel hagyni azokat a részeit, amelyeket a relativitás nem fertőzött meg.
Ez egy óriási feladat, mert szembemegy a relativitáselmélettel, amelyet ma az összes iskolában tanítanak. Szembemegy azoknak az idős szakembereknek (tanároknak, kutatóknak, mérnököknek) a hitével, akik a relativitáselméleten nőttek fel. Megtanulták, elfogadták, és szinte saját belső meggyőződésükké tették. Ezeknek az embereknek már nem lehet megváltoztatni a szemléletét.
A rossz hír az, hogy valószínűleg még ők vannak többségben.
De a jó hír az, hogy újra és újra felnő egy fiatal tudósnemzedék, akiket nem elégít ki a régi dogmák ismételgetése. Új utakat keresnek, és ha ezt jobbnak látják, mint az elavult régit, akkor mindig lesz közöttük olyan, aki nem hódol be a a vén vaskalaposoknak. Nekünk az ő munkájukat kell megkönnyíteni.
Itt az a kérdés, hogy Maxwell egyenleteit kiegészíthetjük esetleg úgy, hogy abból egy számunkra érzékelhetetlen sugárzás keletkezzen. Lehet például hiperkomplex egyenlet vagy longituidinális fény.
Én nem gondoltam volna ,hogy a Relativitás Elmélet ennyire sokrétű,mint amit ti ide összeírkáltok. Nagy részét nem is értem. Én csak azt vettem észre , hogy az Einstein képlet elképzelhető, hogy hibás.
