" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Maga az az oldal, ahol be volt linkelve, sem érdektelen.
Ugyan magas törzsű klasszikus gyümölcsfákkal foglalkozik (alma, körte meg hasonlók) viszont olyan fajtákkal is, amik manapság már egzotikumnak számítanak mert sajnos kiszorította őket a kereskedelem által felkapott kevés számú, gyakran betegségekre fogékony fajta.
Az oldalon kellő teret kap egy új almabetegség (Marssonina, egy gombafajta), amelyre rengeteg "modern" almafajta érzékeny, viszont sok régi, részben némileg elfeledett, főleg francia fajta ellenálló vele szemben.
Kb. 10 perce érkezett meg a kb. 130-140 cm törzsmagasságú JIRO-m, eléggé egy síkban vannak az ágai, de látszik rajta, hogy fejlődése során többször, több helyen ággyűrűre metszették.
Kérdésem az lenne, hogy a kakinál is megpróbálhatom majd tavasszal az ággyűrű feletti "befűrészelést", ezzel arra késztetve a fát, hogy kihajtson az alvórügyekből? (Tavaszig most már marad a konténerben.)
Az idén januárban nagyon súlyos fagykárt szenvedett Arbutus Unedo rubra ( 2016. májusában ültettem a dézsába) javában virágzik, sőt már kis termések is vannak rajta:
Hány fokos hideget bírnak ki a kis termések? Van erről tapasztalat?
Egyébként ennek a fiatal cserjének egy, a falhoz legközelebb eső kis oldalága maradt meg, ezt húztam ki viszonylag egyenesbe egy karóhoz rögzítve. ( -16,9 fok volt a januári minimum.)
Igaz a kivit még volt szerencsém megkóstolni, de a fügék jó részét már végigkóstoltam! Így bizton állíthatom hogy sok kiváló fajtát tesztelnek, és ezek között is több nagyreményű fajta biztos befutó! Úgy a szabadföldi termesztésre mint fólia alattira is. Igaz a helyi adottságok Remek lehetőséget biztosítanak a füge szabadföldi termesztésére, viszont a fólia zárt klímája lehetőséget nyújt az extra korai termésérésre, és a későn érő kiváló fajták termésének biztonságos beérleléséhez. Igaz konkrét tervről Ákos még nem beszélt, de a friss korai füge piacra dobását, és november végéig kitolt fügeszezont komoly üzleti sikernek tartja.
Ha be lenne érve akkor simán elvan sötétben, itt az a gond, hogy ha fagy éri akkor lehet elfagy a szár, ha nem éri akkor pedig csak tönkremegy sötét helyen. Bár végülis mindegy, szerintem már üvegházban se érnének be. Sajnos valamiért idén sok minden így járt. Az elfagyott datolyaszilvák is nőttek 2 métert, csak éppen a hajtások fele sincs befásulva. :(
Ha fűtetlen az a sötét hely akkor lombhullás után én beraknám, aztán ha vége a nagy fagyoknak kitenném mielőtt beindulna. Vagy ásnék akkora gödröt hogy a cserép lefektetve félig beleférjen, belefektetném a cserepet úgy hogy a növény feküdjön a földön, aztán lombbal szalmával jó vastagon betakarnám. Természetesen lombhullás után. Ha több van megpróbálnám mindkét módszert.
A még be nem fásult idei paw magoncokkal mit lehet tenni? Csak sötétben tudom teleltetni, ha meg kint hagyom akkor lefagy. Egyik se tűnik jó megoldásnak. Vagy kihajtana tőről?
Bízzunk az enyhébb télben! Én sem tudnám az összes bokromat takarni.
Nekem is van egy feketém, a télen dugványoztam. Látom a jövő évi első termés pontszerű kezdeményeit. :)) Csak az anyanövényről sikerült érett termést elcsenni. Azért tetszett meg mert teljes napot sosem kap a bokor, ősfenyők alá ültették. Szűrt napot kap folyamatosan. Megaszalódik rajta a füge, ekkor lesz sötét lilából fekete. A belseje vaj színű. Érdekes, nagyon kíváncsi leszek nálam napon mit produkál.
A kerten kívül vártam még 3 szem barna aszalódó termésére, ma akartam 2-t levenni, de a feketerigó legyorsult. Csak cafatok maradtak belőlük.
A maradék 1 szem mellé felfüggesztettem egy CD lemezt, úgy mint ennél a Kurdi félénél is:
Ha péntekig beérik, nyertem. :)
Nálam az Egerági alig látszik ki a földből. Télen öntök rá 1 vödör földet, és teszek felé egy fóliás sátortakarást. Nagyon várom hogy teremjen, nem tudom jövőre bemutatkozik-e.
Gyerekeknél van egy idősebb Zöld óriás, azon így is van sok érett, csak a bokor kicsi újra. Az Egerágiról kevés éreget, az Osbornról többet szedtem. Amit Józsitól kaptam beültettem nagyobb cserépbe, cserepestül beásom védett helyre, és tavasszal kiültetem. Van egy feketém, de az termést se hozott.
Tavaly az Egerágit lekupacoltam földdel, dolgoztam vele rendesen, de olyan hideg volt hogy átfagyott.
Meglepődtem és örültem hogy minden klappolt, és majdnem eljutottam Harcz Endréhez fügét szedni. Az időjárás szólt közbe sajnos, jött az eső, és leszedték az összes fügét.
Furcsa idő volt, sose látott felhőkkel, állítólag ritka Undulatusasperatus gyakran előfordul mostanság.
Sebaj, ha a mi összes fügénk egyszer jó telet kap megint lesz rengeteg. A gyerekek télen nyáron nagyon szeretik.
