Most jutott az eszembe a hó etimológiája. A hó az indogermán g̑ʰei, ez a germánban is így marad, míg a szlávban zí lesz, zíma, ebből van a zimankó szavunk, ami akár magyar is lehetne, mert a szlávban is a gótból jön az inka képzés, ahogy a magyarban is, mint babácska, bújócska. A zimankó magyarosan hómácska. A vihar szó a szlávban is a germánból ered, ami a Wetter, wedra, widar, ez van meg a zivatar szavunkban is, csak nem viharként, de a zivatar az hóvihar eredetileg. Tehát: hó, az germánnak tűnik, meg nem z felé hajlott a g, hanem h felé, ami mondjuk a latinban is megjelenik, mint hiátus, vagy a magyarban a hiány, ami máshol kíván és kedv.
Érdektelen, ha "MOST" (= 880 körül) "Hungarei"-nek hívják őket, azaz a baszternák (bárakárkik is voltak) letűnése után 700 évvel az etelközi magyarokra történik hivatkozás Nagy Alfréd Orosiusában, mert ugyanazon a helyen élnek, mint anno a baszternák.
Ezt a forrást a DAI igazolja: abban is ott és akkor említődnek az etelközi magyarok, "türk" néven.
Alamanni Gallias peruagantes etiam in Italiam transeunt; Graecia Macedonia Pontus Asia Gothorum inundatione deletur; nam Dacia trans Danuuium in perpetuum aufertur; Quadi et Sarmatae Pannonias depopulantur; Germani ulteriores abrasa potiuntur Hispania;
Ott a Roxolánokról van szó, mert ekkortájt törtek be a Roxolánok Pannoniába. Orosius számára a Hunnok a Bastarnék ezek szerint, mert a Bastarnek egyik törzse a Roxolán. Egyszer kapcsolatba hozza Orosius a Hunnokat a Bastarnékkel, máskor meg egy hunn támadásnak nevezi azt, amit a Roxolánok követtek el, akik a Bastarnék egy törzse, mert a Bastarnék elszarmatásodott Germánok.
a mű eleje miként bizonyít akármit, h máshol beleírtak, nem volt az eredetiben?
Mert az "eredeti" idején (418) MÉG NEM voltak ismertek a szláv népek, úm. viszlyánok, morvák, karantánok, horvátok, de a germán népek (thüringiaiak, bajorok) sem. Meg a dunai bolgárok sem voltak meg, de a karantánok sem, stb.
"nu" (= "most") : a 410-es években (a bastarnae múlt idő)
nincs érved!
??
Azt írja a szöveg, hogy az M. konzul idején a baszternák kegyetlen népe akiket "MOST" Hungarei"-nek hívnak"
"NU" = óangol "most".
és jobb lenne ha képpel is igazolnád, amikor valamit állítasz.
Bemásoltad magad is, az óangol meg a modern angol szöveget is ("nu" ill. "now" a "most" megfelelő alakjai az egyes szövegekben.)
Most válaszolnom kéne? :D:D Inkább nem, mindketten jobban járunk. Lehet persze, hogy pár liter kisüsti és baseball ütővel kb 30 fejre mért ütlés után én is ilyeneket mondanék. :D
Ne is mond! Ez inkább gyengíti a nézőpontodat, mert ekkoriban a Roxolánok törtek be Pannoniába. Ezek a Roxolánok más íróknál a Bastarnék egy törzse. Ha Orosius a Hunnok és a Bastarnék között összefüggést lát, akkor a Hunnok és a Roxolánok között is. A Bastarnék Germánok, csak elszarmatásodtak, főként az SS által.
Lehet hogy Szegeden épp ezeknek a betörőknek a sírját találták meg? Na mindegy, annyi biztos, hogy ez is a hunn etnogenezist mutatja germán alapokból.
A Keltáknak több csoportjuk volt: Kelta, és Belga, a többi Galliában élő népesség nem volt Kelta, ahogy nem volt kelta se, és nem is az, a Brit, Skót, Wallesi. A forrásokban meg lehet látni, hogy a Kelták, azok elfajzott Germánok, a Germánok meg igazi Kelták.
The “Histories” was also translated into Arabic during the reign of al-Hakam II of Córdoba. It later became one of the sources of Ibn Khaldun in his history.
A germánoknak annyi közük van keltákoz, mint a kínaiaknak a zsidókhoz....
Protoszláv, persze..... 8. század előtt nincsen semmiféle szláv.
Elszarmatásodott germánok.........:D:D:D:D
A szarmaták szkíták voltak ily módon részei voltak a hun-magyar törzsszövetségnek. Ahogy jó pár gót törzs is, meg ahogy pár türk törzs is, sőt még mongolid jellegű törzsek is voltak benne.
Az Ausztriában pár éve telált gazdag sírleletet is egyből gótnak minősítették, mivel valóban keveredtek az egyértelműen szkíta és gót kultúrális elemek.... csak egy a probléma. A csontváz meg mongolid. :D Kizárólag azért minősítettek gótnak, hogy ne kelljen hunnak mondani. :D:D:D
Így dolgozik ma a régészet és a történet "tudomány". :D
Tehát ha leírom egy fércregényben, milyen egy szívműtét, de tele van hülyeségekkel és tévedésekkel, akkor szívműtét nem létezik az csak egy motívum......
Jajj te....
Nem feltűnő, hogy a magyar királyok nem elzárkóznak a népüktől jellemzően, hanem éppenhogy próbálják politikájukat a néphez igazítani? Jó, nyilván nem mindegyik, pláne nem a degenerált habsburgok, de jellemzően igenio ilyenek voltak a magyar királyok.
Mátyás a Boroszlói ütközet előtt maga öltözött be cseh parasztnak és kémlelte ki a cseh készülődést, még fogságba is esett, csak nem ismerték fel, mivel anyanyelvi szinten beszélt cseh nyelven. Ezt nevezheted persze motívumnak, románynak, csak éppenséggel mind a lengyel, mind a magyar, mind a cseh katonai archívumokban írásos nyoma van.
Ahogyan az általam idézett levél is, ami nyilván elkerülte a figyelmedet, mivel nem illik a romány elméletedbe.
Szóval egy regény alapján állítasz fel egy elméletet, amivel írásos bizonyítékokat szeretnél negligálni. :D Tiszta wikipédia.
Ezek a motívumok romány motívumok, de semmilyen törzsihez nem tartozik. Ilyen motívumokkal tele van Paulus Diakunus is: Authari álruhában elmegy Theudelindet. Ez egy romány motívum, utánköltött. Sok mindent lehetne P. D.-ben kihúzni, ami történelmietlen. Vannak, vagy voltak olyan kutatók akik az ilyen történeteket a Sagához sorolták, én viszont romány, regényi motívumnak tartom, tehát teljesen értéktelen, mert nincs benne se saga, se történelem. Szal P. D. is elég értéktelen, sok romány motívumot ki kell húzni.
