Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Hát már akinek elveszett (mármint az önazonossága;-). Sztem Pálnak pl elveszett:-). János evangéliuma azoknak íródott, akik még nem vesztették el, vagy azoknak, akik elvesztették, de vissza akarják szerezni. A hit fogalma sem egységes egyébként. Kètféle hitdefiníció létezik: a pálos és a johannita.
Igen, a hit, vagy az igazsághoz való hűség nagyon fontos az evangéliumok szerint. Viszont az a teológiai (felekezeti) szőrszálhasogatás, ami Jézus személye körül évszázadok óta zajlik, voltaképpen elhanyagolható is volna. Jézus ugyanis nem azért jött, hogy az ő személyét - vagy a Szentháromságot - boncolgassák, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá tegye számunkra azt, ami elveszett: az önazonosságunkat. Lényegében ez az evangélium jelentése és végső tanulsága, aminek fényében a Szentháromság körüli polémiák reménytelenül elenyésznek. Mit jelent ez a történet síkjára vetítve? Azt jelenti, hogy nem értettük meg az örömhírt. Helyette semmiségeken vitatkozunk. Aztán csodálkozunk, hogy a mennyek országa még mindig nem jött el, noha közel van?
Elfogadhatatlan érv, (már hallom is;-), hogy a biblia egységessége miatt bizony hogy mondott olyat Márk Jézus Krisztusa, amit a János leír, csakhát azt János őrizte meg, de lényegében mindegy is hiszen a biblia önmaga tolmácsa. Nem igaz.
Nem, a félreértés akkor támad, amikor összemossuk a szinoptikus Jézus mondásait a János evangélium Jézusának mondásaival. A Márk evangéliumában szereplő Jézus nem mond ilyeneket.
Tehát mégegyszer, mert nem lehet elégszer elmondani. Márk, Jézus Krisztus evangéliumát írja meg, Pál teológiáját fejti ki. Hogy ki is ez a Jézus Krisztus, azt segít megérteni a HNM- modelll, amit közzétettem már itt.
Igen ez így van, a szentháromság dogmája későbbi fejlemény, a korai keresztények nem vallották ezt. Amit viszont érdemes figyelembe venni, hogy Márk Jézus Krisztus evangéliumát írta meg egy nagyon különös stílusban és szerkesztési elv mentén (erről írtam korábban). Márk tehát nem Jézus az emberfia evangéliumát írta meg. (Sztem az emberfia egy szimbólum, mégpedig a szellemi izrael képviselője.)
Ezt a különbséget, tehát a szerzői szándékot nagyon fontos érteni, mert így lehet azonosítani a főszereplőt. Nem lehet eljutni a hithez/be (a láthatatlanhoz), csak hitből. A Márk evangéliumában szereplő Jézus sosem tagadja le, hogy ő isten fia azok előtt, akik felismerik benne az isten fiát (a nem láthatót). A baj csak az, hogy ezt mindösszesen kétféle "lény" teszi meg a teljes evangéliumban: a démonk, és a római százados. Mindenki más messiásként (krisztusként) azonosítja. Amikor Péter ragaszkodik ahhoz, hogy Jézus a krisztus, akkor Jézus sátánnak nevezi Pétert. Miért? Mert Péter hite nincs rendben, Péter még nem jutott el a hitből (a láthatóból, ez megvan neki) a hithez (a láthatatlanhoz). Péter még nem érti a Fiúság igazi természetét, még nincs a hitben.
Azt mondja, hogy egyedül az Atya jó. De mondja azt is, hogy> én és az Atya egyek vagyunk. A félreértés akkor támad, amikor valaki az Atyát nem ismeri, és az Őt illető tulajdonságokkal, illetve minőséggel a fiakat s a lányokat ruházza fel. Az ilyesmi ugyanis öndicséretnek minősül, ami nem jó.
Egyedül csak az Atya jó. Igen. Tudni érdemes, hogy Jézus, mint> Emberfia tekintett elsősorban magára. Mégis voltak, akik isteni attribútumokat tulajdonítottak neki akkoriban és öntudatlanul is. Jézus ezekre kérdezett rá és ezzel a mondatával világosan visszautasította ezeket a "rágalmakat". Ugyanakkor pedig: "mindannyian istenek vagytok a Legfelsőbb fiai és lányai". De, aki valóban Isten az - végtelen alázatában - erről tökéletesen megfeledkezik. Jézusról pedig tudjuk, hogy alázatban nem szenvedett hiányt. Hogy egyesek szemében szálka volt? Ez annyit jelez, hogy kortársai között elég kirívó, extravagáns jelenségnek számíthatott...
Egyik ámulatból a másikba esek... Egy szóval sem mondtam ilyet...
Te tényleg ennyire nem érted a leírtakat? Olvasd el amit írtam:
"Egy szóval sem mondtam, hogy brosúrából idéztél, csak azt, hogy az érvelésed tipikusan brosúraízű, mert nem veszel tudomást más, ellentmondó versekről. Pontosan úgy, ahogy a brosúrák sem."
"Szeretnéd, hogy idecitáljam az összes — Biblián kívüli irodalmakat, amikre hivatkozni szokásod?"
"Még ennyit: kizárólag a Bibliából idéztem, Kitadimanta. Mutassad be az általam idézett brosúrákat, de addig ne vádaskodj, oké?"
Egy szóval sem mondtam, hogy brosúrából idéztél, csak azt, hogy az érvelésed tipikusan brosúraízű, mert nem veszel tudomást más, ellentmondó versekről. Pontosan úgy, ahogy a brosúrák sem.
"Én nem idézek brosúrákból, míg te: igen és igen és igen!"
Ezt viszont visszautasítom, mert egyszerűen nem igaz!
"Miért mondod, hogy én vagyok az Isten, aki egyedüli jó? "
Was???? Nem kizárt, mert szerinted így van, amúgy meg igen, kizárt szerintem, bár nem bagyok görög szakértő. Sztem a nyelvtan nem engedi meg ezt. Egész egyszerűen nem ez van odaírva.
"Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten."
- Tessék: Miért mondod, hogy én vagyok az Isten, aki egyedüli jó? - nehéz így, vagy lehetetlen, vagy kizárt?
Ez tutira komoly tőled?
Ha ezt te tényleg így gondolod elfogulatlan értelmezésnek (ahogy írtad az előbb), akkor megígérem, hogy nem vitázom veled a továbbiakban erről. Becsszó. :)
Még ennyit: kizárólag a Bibliából idéztem, Kitadimanta. Mutassad be az általam idézett brosúrákat, de addig ne vádaskodj, oké?
Ha meg neked egy visszatérő álmod az, hogy én vagyok, aki brosúrákból sorakoztat fel idézeteket, akkor felejtsük el a beszélgetés folytatását, amíg meg nem nyugszol.
Én nem idézek brosúrákból, míg te: igen és igen és igen!
Az utolsó idezetet sztem félreértetted. Én nem azt mondtam, hogy Pál szerint nincs szükség áldozatra, hanem azt, hogy az első teremtéstörténet szerint nincs szükség áldozatra. Pál a fiú halálát áldozatnak fogja fel (pészah) és a krisztus vérét pedig engesztelő áldozatnak.
Továbbra sem ertek egyet a páli és a márki tanítás egymással szembe állításával. Sztem tévedsz abban, hogy Jézusról formálták Pál alakját (inkább fordítva), éppen ezért Jézus sem az első teremtéstörténet mellett tesz voksot (hiszen pálos teológiát felt ki Márk) de te ehhez mit tegyünk, ragaszkodsz.
"na most akkor szerinted ebben a versben mikor mondja magáról Jézus, hogy Ő nem Isten?"
Ezt így nem mondja, de amit mond, abból következik. Ha ugyanis egyedül csak Isten jó, Jézus pedig tagadja, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy nem engedi magát jónak nevezni, akkor ebböl az következik, hogy ő nem isten.
"Mint említettem, Jézus nem volt Isten. Ezt maga Jézus mondja:
Mt19:17. "Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten."
— na most akkor szerinted ebben a versben mikor mondja magáról Jézus, hogy Ő nem Isten?
Ha te majd egyszer megkérdezed tőlem, hogy miért gondolom rólad, hogy te ostoba vagy - amikor csak Kitadimanta az ostoba egyedül, akkor ezzel azt jelented ki, hogy te nem vagy Kitadimanta? Nem, barátom: ezzel csupán arra kérdeznél rá, hogy miért gondoltam rólad, hogy ostoba vagy (már ha ezt magyarul értelmezzük).
— Oké, már elmúlt a kíváncsiságom. Válasz sem fontos.
Elnézést!
