A vésztői és a kötegyáni személyek viszont simán mehetnének Békésig, sőt a csúcsban még a Csabára menő vonatoknak is lenne létjogosultsága, tehermentesítené a buszokat. Aki utazottmár reggel 7-8 között busszal suliidőben az tudja miről beszélek.
Pláne, ott egy kihasználatlan bal vágány Csaba-Murony között, egy Bz sztem simán végigmehetne rajta min. 60-as tempóval.
Azért az nem mindegy, hogy Békés mellett ott van a megyeszékhely szinte karnyújtásnyira, és a vasút tesz egy nagy kerülőt a buszhoz képest, míg Nagyatádon azért van értelme vonatra ülni, ha az ember Kaposvárra igyekszik...
Na ja. :( De arrafelé még vannak karosjelzők is. Szombathely is SH, de ott fényjelzők vannak. 1987-ben megépült az épület az Integra-Dominonak. Azóta a takarítónők öltözője, lassan már negyedszázada. 1988-ban, kellett volna nekiállni, a magasperonok megépítése után. Azóta is épül... A 16-ot megcsinálták, a 20-ast is az alsó szakaszon. A 17-est is Zalaszentivánig. Azután elfogyott a pénz...
2-es körzet: Kaposvár kizárva (van saját szolgálattevője) - Somogyszob kizárva, irányítóközpont Somogyszob.Somogyszobnak lenne saját szolgálattevője.
3-as körzet: Somogyszob kizárva-Gyékényes kizárva, irányítóköpont Gyékényes, Gyékényesnek van saját szolgálattevője.
4-es körzet: Gyékényes kizárva-Nagykanizsa kizárva, irányítóköpont Murakeresztúr, itt szintén lenne saját szolgálattevő.
Valahogy így kéne kinéznie. Csak mennyibe kerülne megcsinálni? Milyen bizber van a 41-esen? Ha jól tudom, még eléggé régi fajta, tehát nem egy D55, amire már rá lehetne épülni, hanem mindenféle kulcsos meg karosjelzős biztberek vannak. Bár Németországban 200-as pályán is vannak karosjelzők, és valahogy mégis meg tudják oldani a dolgot az elnéptelenített állomásokkal.
A Nagyatádi szárnyvonal egyébként érdekes. Kb. a békési 8 km-es szárnyvonalhoz hasonlít. A két város lakossága is kb. megegyező, mindkettő villamosított főonalhoz csatlakozik, a nagyatádit viszont sosem tették még csak halállistára sem, a békésit pedig be is zárták, pedig ha nem lenne elbaszott a menetrend akkor lenne létjogosultsága.
Anno a buszvezetők is kézzel-lábbal tiltakoztak a kaluzrendszer leépítésekor, h még hogy ők jegyet áruljanak, aztán mégis kénytelenek oltak belemenni. Kis forgalmú viciken miért ne adhata a vezér jegyet. Elég egy jegynyomtató gépet betenni neki, ami nem nagy dolog a kallereknek is van már mobil jegynyomtatója ugyebár. Meg hát ma is van KN-es viszonylat, szóval megoldható.
A 35-ösön már annyira spórolnak, hogy Kisbárapátiban annak ellenére nincs szolgálat, hogy tekerős sorompó van. Ezért a jegykezelő kezeli a sorompót. Na ez a felháborító! A bp-i pályaudvarokon a sok feleslegesen fizetett peronzáros ember béréből igazán juthatna ilyen helyekre egy ember bérére.
Nem a fűtőházak megnyitásával van a baj,hanem hogy oda sok ember kell.Spórolni úgy tud,ha kiváltja az állomási személyzetet,fejleszti az irányítás rendszert.Csak apró példa lehetne:
Somogyszob tudná irányítani az egész 37-es vonalat B.szntgy.-el együtt,nem kellene egy ember sem oda.A tehervonanál van személyzet eddig is Böhönye és Mesztegnyő így volt kiszolgálva,személyvonatok meg tudnak menni.
Csak nézzük meg a 41-es vonalat:rengeteg embert lehetne leépíteni onnan ha felfejlesztenék...Egy Szenta,egy Beleg,Kaposmérő,Jákó stb...Az összes váltókezelő mehetne.A 21.században már röhej,hogy egy forgalom nélküli állomás üzemeléséhez kell 10-12 ember,mikor 3 is elég.
Vagy jó példa:
Nagyatád-Somogyszob vonal.A nagyatádi állomás váltói mind be vannak kábelezve,várva,hogy a forgalmi irodásból irányítsák majd őket.Egy fénysorompó az állomásra és 1 forgalmista kell majd,senki más.
Az embereken lehet sokat spórolni,mert álandó kiadás.
Azért lehetne saját karbantartó műhely, pl. Vésztő vagy Balassagyarmat esetén a fűtőházat is át kéne adni, nemcsak az üzemeltetést jogát. Vagy a kistérség pályázatot ír ki, és ha az ÖBB 5047-esekkel olcsóbban megoldja a dolgot, és ha a MÁV nem adja át a fűtőházat, akkor csinál egyet valamelyik állomáson, akkor versenyre van ösztökélve a MÁV. Elég sok bezár fűtőház van ahhoz, hogy ne kerüljön túl sokba egy újat kinyitni (amíg le nem bontják őket).
Van ahol tudják,de naponta látom,hogy bizony a sok nagyi nem lenne rá képes,no meg a mellékvonalak mentén elő "kissebbség" szétbarmolná,nem arra használná amire kellene.
Az ötlet jó,csak nem vagyunk még ennyire Európa...Sajnos túl sok degenerált utazik,10ből kilenc nem venne jegyet.
Kirándulás mondta jól, h a viciket el kéne veni a MÁV.tól és térségi közlekedési cégeknek kéne adi mindenestül, pálya, épület stb. Működtessék ők, legyen övék a befolyó PHD, kérjenek annyit,amennyit akarnak stb. Egyszerűsített üzemmenetben is működtethessék pl. kaller nélküli vonat.
Ezzel egyet is értek,csak nem működne nálunk.A kis térségi cégeket a gépészet lehúzná a karbantartásokkal,mert saját karbantartó helyet nem tudnak létesíteni és nem is érné meg.A PHD meg talán rendesen lenne végre felhasználva,ráadásul fele ennyi is lehetne.
A kalauz nélküli közlekedés nem működne.Szerinted ki adna ki jegyet a vonaton?A Mv?Egy mv soha nem fog ilyet csinálni,a jegyautómatát meg nem tudnák használni,még veszteségesebb lenne az egész.
Nem ezt írtam. Hanem hogy van-e olyan, hogy a rossz állapot miatt véglegesen bezárják a közutat (értsd: számozását veszti és dűlőút lesz, eltűnik a térképekről, stb.)
(Másfelől az út leszakadása szerintem nem burkolathiba - vasúton is előfordul töltés megcsúszása miatt vágányzár.)
Ráadásul azt se csinálják meg normálisan ezért egy betömött kátyú helyén lesz legalább kettő másik.
Békés megyében én szar útra példaként azta bekötőutat tudom ajánlani, ami Köröstarcsát köti össze a 46-os úttal (Mezőberény és Gyoma között). Le is vették a Köröstarcsa táblát, a tarcsai vadászok mondták, h mikor olasz adászok jöttek ők mentek arra, tengelytörés lett a vége nem is csak egy kocsinál. Az egyik dühös vadász meg szétlyuggatta a táblát úgy, h fogta a puskát és szitává lőtte a táblát.
Pedig hát egyszer kéne normálisan megcsinálni az utat és akkor nem kéne minden évben javítani. Van egy emulzió nevű anyag, ami alig tesz hozzá az aszalt tömegéhez, de elég drága dolog, és pont arra jó, h tartósabb legyen az aszfalt. És hát megesik ,h az emulzió egy részét a brazil gépsorral dolgoztató vállalkozó lenyúlja, aztán megy vele magánparkolókat meg kocsibehajtókat aszfaltozni. Kátyús parkolót nem nagyon látni.
Olyat még nem láttam, hogy aszfaltra, kátyúzásra ne lenne pénz
A kátyúzás az olyasmi, mint a szorványos aljcsere vörös tárcsa ellen. Néha buszoznod is kéne :) Tudom ajánlani pl. a Szarvas - Örménykút - Hunyát, vagy a Medgyesegyháza - Kétegyházát, de igazából a Békés megyei mellékúthálózat sacc/kb. 50%-át megemlíthetném.
Természetesen vannak új elkerülők, meg gyorsforgalmi Csaba - Gyula között, de ez olyan, mintha a vasútból csak a Szajol - Gyomát néznénk.
De ahogy nézem másfelé sincs kolbászból a kerítés, (új aszfaltból az út :) :
Társaságunk a Szentpéterúr és Zalaigrice közötti önkormányzati út állagának olyan mértékű romlása miatt volt kénytelen a településekre bejáró autóbuszok számát csökkenteni, mely már a járművek műszaki állapotát, a balesetmentes közlekedést veszélyeztette.
Ez ismerős a jó öreg visszük a gömböt és gurítjuk a kockát megoldások. Békésárosa is többször megkereste mára MÁV-ot, h az állomásépülettel mit akarnak kezdeni? Meg is vennék a MÁV-tól, ha eladnák, tudnák is mire használni, még olyanok is vannak, akik laknának az emeleti szolgálati lakásban és az állomás környékére is vigyáznának. Igen, a MÁV nemet mondott mindenre, inkább ott áll üresen és csak viszi a pénzt. Ha mondjuk simán kiadnák vkinek akkor legalább hozna is vmennyit, még ha keveset is, de jobb mintha üresen állna.
Kirándulás mondta jól, h a viciket el kéne veni a MÁV.tól és térségi közlekedési cégeknek kéne adi mindenestül, pálya, épület stb. Működtessék ők, legyen övék a befolyó PHD, kérjenek annyit,amennyit akarnak stb. Egyszerűsített üzemmenetben is működtethessék pl. kaller nélküli vonat.
Így tuti jobban működne a dolog. Hiszen pl. az épületeket hasznosítanák, könyebb egy kis térségi közlekedési céggel egyeztetni mint egy nagyobbal, ahol egy Bp- irodában ülő ember dönt majd, aki azt se tudja hol van az épület és miről an szó lehet még vonatot is csak képen látott és onnan nem is látja a helyi igéyeket csak a számokat tudja nézni meg a statisztikákat és ugye kis hazugság, nagy hazugság, statisztika.
Pedig nem újdonság, a BKV pl. csinál hasonlókat. Pl. Szilasligeten kompletten felújították 2007 körül a pénztárat. Majd rá egy évre bezárták, azóta sincs ott pénztár mehet az ember az Őrsre vagy Gödöllőre bérletet venni. És ugye elég forgalmas megálló Szilasliget, mikor Gödöllő dolgoztam akkor láttam minden nap, h sokan szállnak ott fel.
Nem feltétlen kell peronvilágítás meg P+R meg toronyóra lánccal meg Tibicsoki villanygitár, lendkerekes bakancs meg maláj kurva.
Medgyesen pl elég volna a csak redberaknák az állomást. Rendesen bevakolni, kifesteni, kitakarítani a várótermet stb. Ez meg nem nagy dolog. Háy olyan állomásépület an ,ami már félig össze an dőlva vagy mivel szarnak rá az ott dolgozók a váróterem csöves melegedő lesz, agy csak mivel nincs takarítás ellep a kosz mindent, az állomásépület meg rohad kívülről. Itt elég lenne egy alapos takarítás.
a probléma ott van, hogy a megállók, állomások nem a települések tulajdonát képezik, hanem a MÁV-ét, aki nem igazán hajlik átadni azt, még ha az mondjuk csak egy rozsdás bódés megálló. Márpedig egy város csak az ő tulajdonában lévő megállóra pályázhat. Vannak konkrét kistérségi projektek, a Koppány-völgye kistérség nyert egy pályázaton 800 milliót a kistérség buszmegállóinak felújítására (a tabi buszpályudvar benne a nagy projekt, a többi helyen új esőbeálló létesítése). Andocson felvetődött, be kellene vonni a vasúti megállót is, nos a MÁV azt a szaros betongarázsos megállóját sem hajlandó átadni az önkormányzatnak, ezért nem is lesz ott új esőbeálló.
Amit Te most leírtál, abban szerepel több is az előző pontokból.
Mondjuk nem értem, hogy ilyen esetekben miért nem lehet valahogyan rugalmasan alakítani a projektbe bevont terület nagyságát úgy hogy tényleg értelmes dolgokra lehessen pénzt felhasználni. Persze az imént leírtak magyaráznak sokmindent.
Én személy szerint tudnám támogatni azt is, hogy vasúti megállók felújítására is lehessen pályázni. (Persze csak olyan vonalak esetén, ahol nem lebeg felette damoklész kardja... Mert azért nem lenne fain dolog, hogy a felújítás után meg bezárják 2 évvel. Buszmegállókat meg azért mostanában nem szoktak ilyesfajta veszélyek tömegesen fenyegetni). Bár azért ezekkel az állomásfelújításokkal kapcsolatban lehet azért fenntartásokat is megfogalmazni. Mert azért ily esetkeben a toll képes sokkal vastagabban fogni. Alapból, ha nagyobb állomásépület van, több helyiséggel, vagy jó hosszú peronnal, de akkor már P+R parkoló is kéne meg miegymás, akkor igencsak megdrágul a dolog. Azt tudom támogatni, hogy a hosszú távon életképes vonalakon komolyabb utasforgalmú megállókat újítsanak fel, de a forgalomhoz illeszkedő volumenben. Pl azért egy kétóránként 5-10 ember által használt megállóba nem biztos, hogy komlpett kis állomásépület meg miegymás kell, hanemcsak elég lenne egy esőbeálló, meg egy normálisabb peron, meg esetleg néhány parkolóhely valami zúzottköves/murvás burkolattal.
Az első megoldás nyerő, testközelből tudom igazolni, egy alföldi kisvárosba pl. ez történt pár éve, ott oltam mikor a szerződéstaláírták, ott dolgoztam az önkormányzatnál és a angosítás isaz informatikusok dolga olt és akkor épp én voltam ott hangosítani. Nem volt nagydolog alig fél óra volt az egész és gyakorlatilag csak egy beszéd volt kb. beéskikapcsolni kellett az erősítőt.
Na ott konkrétan buszvárók elújítására volt pályázat és épp azt írták alá, hiszen a város pályázott és nyert is. Vissza nem térítendő támogatást kaptak asszem 10% önrésszel 50 buszváró építésére. Az 50 meg csak úgy jött ki, belevonták még a napi 2x közlekedő elyi járat megállóit is, an olyan is, ami olyan helyen van, ahol Tankcsapdásan szólva, a részeg madár se jár. Ill. olya is, ahová épült buszváró, de menetrend szerinti busz nem jár oda, csak különjáratok mivel egy üdülőközpont.
Egy ilyen buszváró pedig úgy néz ki (egységesek), h fából készült kis esőbeálló házikó, aszaltozott és megemelt peron, akadálymentesített megközelítéssel. em olt rá szükség, de égül is így kell csinálni a városvezetés meg tudta a dolgát. Pályázni mindenre, amire csak tudunk, van kb. két megálló ahová tényleg kell, mert sokan használják a többit meg ingyen megoldjuk így. Megragadták a lehetőséget és hát a buszárók megépültek és enni nem kérnek, akkor meg miért ne? Az önrész meg lehetett kb. annyi mintha saját pénzből csinlták volnameg azokat, amiket amúgy is kellett volna.
Egyébként jogos a felvetés,h miért nem lehet vasúti megállókra és állomásokra is pályázni így. l. ha a falunak an vasútállomása vagy van megállóhely. Medgyesegyháza pl. ilyen nem is a falu szélén an, hanem a falu közepén. Rá is férne a felújítás. De akár említhetném Békéscsabát is, bár azt majd újítják EU-s pénzből hiszen a fővonalat, előbb-utóbb megcsinálják. Biztos van olyan falu is, ahol főleg a vasutat választják az utasok, mert jó helyen van az állomás. Hirtelen csak Kétpó jut az eszembe meg Csugar (bár az falunak se igen nevezhető a maga 8 lakosával), de az se ontopik, mert fővonal mentén van.
Máris ellentmondásos a helyzet: akkor miért van az, hogy a települési önkormányzatok közösségi közlekedés fejlesztése címszóval a tanyavilágban lévő buszvégállomást és buszfordulót esőbeállóval, akadálymentesítéssel, térburkolattal láthatták el?
a)Csomagban lehet pályázni, egyszerre több buszmegállóra (pl települési vagy térségi szinten), vagy valami egyéb peremfeltétel van, amiből ez következik.
b)Önkormányzatok sok esetben szintén igen "magas" hozzáértéssel állnak hozzá a dolgokhoz, és nem tudják reálisan megítélni mit célszerű és mit nem.
c) b)-vel összefüggésben vagy mellette egyszerűen szarnak bele, ezeket csak amolyan "eredménynek" tekintik, amiket jó lokálpatrióta módjára ki tudnak tenni az ablkaba a saját tevékenységüket reklámozva. Meg különbenis, a bekerülési költség jó részét amúgysem ők fizetik, hanem az állam és az Unió különböző forrásaiból kapják. Ígyhát, mikoris másnak a bréjével kell a csalánt verni, akkor általában mindíg más a hozzáállás, mintha a saját kontójára menne a dolog.
d)Nincs meg a források elosztásának/odaítélésének kellő mértékű szakmai szabályozása és koordinációja amely bizonyos szükséges esetekben igent, vagy nemet tudjon mondani egy-egy pályázat elbírálásakor.
Mondtátok többen, hogy azért nem kapnak a vasúti mellékvonalak (helyiérdekű vasútvonalak) EU-forrást fejlesztésre, mert kevés az utasszám.
Oké, fogadjuk el az érvet. Máris ellentmondásos a helyzet: akkor miért van az, hogy a települési önkormányzatok közösségi közlekedés fejlesztése címszóval a tanyavilágban lévő buszvégállomást és buszfordulót esőbeállóval, akadálymentesítéssel, térburkolattal láthatták el? Olyan megállót, melyen naponta van mondjuk 2-3-5 utas! (a példa valós, a Kunság Volán területén)
Miért nem pályázhatnak önkormányzatok (ha már a MÁV nem akar, vagy nem tud) a területükön lévő vasúti megálló felújítására? Miért nincs kiírva ilyen pályázat? Pedig egy Magyarbánhegyesen vagy Pocsaj-Esztáron nem 2-3-5 utas van naponta, hanem háromszámjegyű utasmennyiség!
Hol itt az igazságos pénzelosztás? Csak azért kizárunk falvakat EU-forrású vasútfejlesztésből, mert csak helyiérdekű a vasútjuk?
