A ligeti szőlő nem az a szőlő amit házfalakra is fel szoktak futtatni? Valahol olvastam valami vadszőlőről, amelyiknek őszre a levele bepirosodik. Maga a szőlő meg feltud kapaszkodni meredeke falakra is, ahol aztán nagyon jól tartja magát. Vagy valami mással keverem esetleg?
Viszont még mindig nem válaszolt senki, hogy mely direkt termőket javasoljátok alanynak? Van olyan amit kimondottan igen és kimondottan nem javasoltok? Főleg az affinitás terén érdekelne. Vegyük pl az izabellát. (mivel ebből van a legtöbb nekem). Erre javasoltok oltani vagy sem?
Másik kérdésem, ami csak érdekességnek:
Ha a ligeti szőlő fekete szemű, hogyan alakultak ki a fehér szőlők?
A vad alany igazából nem is vad. A filoxéra vész idején többféle amerikai vad amerikai szőlőfajtát kipróbáltak (Vitis berlandieri, Vitis riparia, Vitis labrusca), azonban nem mind vált be, mert a hazai meszes talajokat az amerikai szőlőfajták nem bírják és az affinitásuk sem megfelelő mindig a nemessel. Ezért egyik híres szőlőnemesítőnk Teleki Zsigmond elkezdte keresztezni a hazai szőlőfajtákat az amerikai fajtákkal és ezekből többet szelektált, amelyek a mai napig használatban vannak.
Tehát, ha szigorúan vesszük, ezt a vadszőlő témát, kiderül, hogy a vadszőlő is nemesített!
A hazánkban vadszőlőként ismert fajta a Vitis syilvestris vagy ligeti szőlő, melyből az összes ma ismert európai fajta kialakult.
Oltottam már egy tőkébe két fajta szőlőt. Mindkettő termett, aztán néhány év mulva az egyik eluralkodott a másik rovására. Nem kínoztam ollóval a jobbik versenyzőt, levágtam a másikat a tőkéről.
Én a szőlővel egy időben szemeztem egy ringló szilvát paradicsom szilvába, minden nap nézem, a levélnyelek még erősen tartják magukat.
Szőlőnél ma megint megnéztem, és összesen 3 helyen hagytam hónalj hajtást. Egyelőre még ígéretesnek tűnnek, de majd kiderül mit értem el...
Mégegy dolog: Ma csináltam pár ritkító metszést... Az egyik narancs ízűn volt egy fás ág, amit még tavasszal vissza metszettem. Alatta jött is szépen a zöld hajtás de a legfelső zöld, van egy kövér rügye, de semmi egyéb. Próba szerencse alapon beoltottam az izabellába. Vesztíteni nem veszítek, ha netán sikerül, örülök... Sok reményt nem fűzök hozzá, de a földre dobni meg nem akartam...
Másik elég fura próbálkozásom is megosztanám:
Egy sarjadó fás vesszőt, amelyen még csak kb ujjnyi nagyságú levelek jöttek, levágtam, behoztam és vízbe tettem. előtte gyökereztető porba mártottam. Itt is úgy vagyok vele, ha kigyökeredzik örülök, ha nem, akkor se veszítettem semmit.
A szőlő zőld oltásához még egy mondat erejéig visszatérve. A szemzés oltás topicon kérdezted volt, hogy mikorra lehet tudni, hogy sikerült. Most voltam kint a szőlősben a két eső között és úgy néz ki a 10 nappal ezelőtt készített oltásaimból 2 tő sikeres. Én úgy oltottam, hogy a honalj mellett a levélnek meghagytam a nyelét csak a lapit csiptem le. Most láttam, hogy 2 nek lehulott már a nyele, tehát sikeres lesz, úgyanúgy mint a gyümölcsfák szemzése esetén.
A kombi szőlőst még nem probáltam, de szerintem egy öregebb töke 2- 3 fajtát megbir.
Hogy miért kell oltani azon már túl vagyok, de köszi.
Mostmár én is szeretnék belépni az "oltók táborába" persze először csak tanulóként.
Pár éve az egyik hozzán közeli határban láttam pár vessző izabellát felfutni egy fára. Meg is lepődtem, mivel szőlősnek nyoma se volt ott. A delevári nálunk pusztulóban van, régen azt hittem hogy nagyon kényes fajta... Vagy csak ezt a nyírségi homokot nem szereti... Arra tuti nem oltok, mivel az eredetik is alig élnek.
A legígéretesebb jelenleg az izabella, meg nem tudom milyen fajta szőlőnk. Remélem gond nélkül összeérnek.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy valaki csinált már olyat, hogy vegyes tőke? Pl több fajta csemegét oltott egy tőkére és azt meghagyta. Van rá esély, hogy a tőke kibírja? Nem gazdasági célt szolgálna, szimplán "dísz" lenne. No meg van a házunk előtt egy kis terület, ahová nem tudok sok tőkét telepíteni, max 1-2-t és arra szeretnék több fajtát tenni. Mit gondoltok erről?
Hogy miért is kell oltani a szőlőt? Hát azért, hogy ne legyen kitéve a filoxéra támadásnak. De például a legtöbb gyümölcsöt is oltják, de ezek esetében a talajviszonyok indokolják az oltást ugyais a magoncok nem annyira igényesek bizonyos talajokra. A szőlő alanynak az amerikai fajták is megfelelnek (izabella, noah, delávari, concordi stb.) csak van egy olyan tényező is mint affinitás vagyis az alany és a ráoltott nemes mennyire "fogadják el egymást". De szerintem meg lehet probálni bármelyikkel, igaz én még nem probáltam. Vad szőlőt manapság sokat lehe kapni az elhagyott szőlősökben, úgyanis ha sokáig nem rendezik a szőlőt az oltott rész vagy lefagy vagy valamilyen okból elpusztul és ilyenkor alulról egy rejtett, jól ki nem vakított rügyből elötörik az alany.
Hát jövőre már a mostani tudással fogok neki vágni, de mivel fás vesszőm nincs, és szerezni se tudok, így maradt az zöld oltás. Ha beválik, jövőre is alkalmazom, persze a fás oltást is ki fogom próbálni mindenképpen!
A zacskó legyen minél vékonyabb és átlátszó, az a lényeg, hogy belül az oltás párás levegőben, széltől óvva legyen. Az árnyékolás nagyon fontos, az erős napfény zacskó nélkül kiszárítja, zacskóban megfőzi... Az árnyékolásnál figyelembe kell venni a nap mozgását, szél ne fújja el, stb. Ha a zacsi elég szorosan van lent megkötve, öszzegyülhet egy kis víz benne, én kis lyukat csináltam rá, hogy ki tudjon folyni. Mikor megindult az oltás, nőtt 1-2 centit legalább a zacskót le lehet venni, majd az árnyékolás fokozatos csökkentésével, vissza lehet szoktatni a naphoz... Ezért szeretem mostmár jobban a zöldbe-fást, sokkal egyszerűbb:
Pöskei:
Palatina: kb. 2 hetéttel ezelőtt oltva, nem kell zacskó, árnyék, és remélem még az idén meg is kóstolom...
Most nagyon esős/borús hűvös idő van, addig gondolom nem gond a zacskó hiánya, de amint eláll az eső, pótolom!
Ezzel kapcsolatosan lenne még1 kérdésem. A zacskó átlátszó legyen? Nem vakul be ha nem kap elegendő fényt egy olyan zacskótól, ami egyáltalán nem enged át fényt? Elnézést ha hülyeséget kérdezek!
Én is még kezdőnek tartom magam, alig 2 éve próbálkozok szőlő oltással, de leírom én mit tapasztaltam.
Zöldbe-zöldnél szerintem is előny ha van már kis hajtás a levélnél, de "működik" akkor is ha nincs, kihajt a levél tövében a szem. Ami viszont a hátránya a zöldbe-zöldnek, hogy nagyon érzékeny a kiszáradásra. Árnyékolni kell elég sokáig, és egy vékony "nájlon" zacskó is jó ha van rákötve, védi a kiszáradástól. Én mióta beraktározom tél végén az oltóvesszőt, csak sikertelen zöldbe-fás oltás pótlására (ha már nincs "raktáron" fás oltóvessző) próbálkozom zöldbe-zölddel.
A zöldbe-fás oltás hátránya, hogy kell hozzá az eltárolt oltóvessző, cserébe sokkal kevésbé kényes az oltás, és erős alanyba oltva jó esély van rá, hogy még abban az évben teremhet (pár hetes késéssel, ha még be tud érni). Én pár hete csináltam 5 zöldbe-fás oltást, a már eléggé vastag alanyokra, mind az 5 beindult... (HURRÁ). Tegnap került sor a maradékra, és a kísérletemre (csatolt kép). A félvad(?) gyenge termésű, kiirtást túlélt érős tőkének 2x5 ágára oltottam kb 60-80cm magasan (zöldbe-fás). A sikeres oltásokat tél végén tervezem "learatni" és utánna bent a házban homokban gyökereztetni, majd kiültetni a végleges helyére.
A zőldbe zőld oltásnál tapasztalatom szerint azok a szemek jók amelyeknek van már 2- 3 kis levél a honalyhajtáson. Ezek a szemek álltalában az új ezévi hajtás közepe táján, általában a fürtkezdemény utánni noduszon vannak. De lehet alulról kihajtott hajtáson is, de az is fontos, hogy naggyából az izköz vastagsága ( ahol majd vágod az éket) megeggyezzen azzal az izköz vastagsággal ahova oltassz.
Elkezdtem olvasni és ahol valami nem világos egyből tettem fel a kérdést. Így jegyzetelek össze valamit magamnak, amiből később is tudok puskázni.
Még1 kérdés és tényleg nem untatok senkit:
A zöldbe zöld oltásnál milyen vessző legyen a nemes? Szóval van pl egy tőke csemege szőlőm. Milyen vesszőket nézzek róla? Gondolom nem a termő ágat, hanem a csapot. Vagy mindegy?
Leghamarabb (ősszel) akkor érdemes a nemes vesszőket megszedni, ha számítani lehet rá, hogy télen elfagy, amúgy friss vesszővel lehet a legjobban oltani (a tárolás mindig kockázatot jelent). Legkésőbbi időpontja az oltóvesszők megszedésének március, amikor a vesszők még nem hajtottak ki.
Az alanyvessző hossza 35 cm, a talpa az alsó nódusz alatt 3-5 mm. Az összes szemet be kell rajta vakítani.
A nemes hossza teljesen mindegy, a lényeg, hogy a megszedéstől az oltásig kényelmesen tudd tárolni. Az oltáshoz mindig egyrügyes csapot használunk.
Az oltás legideálisabb időpontja március vége-április eleje.
A kiültetést az alany és a nemes összeforradásakor kell elvégezni.
Azt azért tudnod kell, hogy az oltás után a oltványokat elő szoktuk hajtani 28-30°C-on.
Zöldbe fásoltáshoz is tél végén kell megszedni a nemesvesszőket és május elejéig tárolni, mert az időpontja akkor van mikor a zöldhajtások elérik a 15-20 cm-es hosszúságot.
A zöldbe zöldoltásnak most van a megfelelő időpontja.
Egyébként sokat segítene, ha visszaolvasnál. A régebbi beírásokban az összes kérdésedre megtalálhatod a választ, sőt még képes illusztrációkat is találsz.
Előre szeretném közölni, hogy nagyon nem vagyok jártas a téren, ezért remélem nem küldtök el, hanem segítséget kapok!
Elkezdtem elolvasni az elejétől a topic-ot, így ahogy olvasom úgy is tenném fel a kérdéseket, hogy értsem is a dolgot.
Szóval a kérdéseim:
Az alany vesszőre ha nemest akarok oltani, akkor a nemesről már ősszel szedhetek vesszőt. Mikor lehet leghamarabb és meddig érdemes legkésőbb a nemes vesszőket szedni?
Jól értem, hogy az alany vessző sem gyökeres, hanem egy sima vessző. Ez milyen hosszú legyen? Az alanyról az összes szemet el kell távolítani?
A nemes milyen hosszú legyen? Hány szemet haggyak meg?
Az alanyra mikor kell beoltani a nemest? (melyik hónapban)
Az ültetést az oltás előtt, vagy után kell végezni?
Másik kérdésem a zöld oltással kapcsolatos:
Gondolom ehhez is a rügyfakadás előtt kell szedni a vesszőt. Vagy lehet még ilyenkor szedett fás vesszővel próbálkozni?
Elnézést a sok láma kérdésért, remélem tudtok segíteni!
Szépen duzzadnak a rügyek! Ha a moldova nem is érik be, mert késői, de a bornemisza aranyló fürtjei biztosan beérnek majd, megkóstolhatod, hogy milyen.
Én 2 nappal ezelőtt csináltam néhány zöldbe-fás oltást, van aminél már elég duzzadtnak tünik a rügy, igaz ez visszavágott tőkénél van, a nagy gyökérzet biztos "pumpálja" rendesen.
Van még egy évekkel ezelőtt lefűrészelt tőkém, valami félvad szőlő lehetett, de nem akarja sehogy feladni... Idén arra gondoltam, mivel alanynak elég jó lehet, hogy beoltok rajta pár vesszőt, de kb, 50 centire a föld felett. Ha sikerül az oltás, tél vége felé szépen föld felett levágom és próbálom majd gyökereztetni a házban homokban. Ha a gyökereztetés is sikerül, kiültetem a végleges helyére.
Hat aki tapasztalt mar en ennek is orulok mint majom a nem en csinaltam a kepet de ma latttam nagyon szepek egy kiment nem tudom miert de nem is erdekel majd meg teszek fotokat, esot varjuk nem jon baj lessz ebbol szarassag van de nagyon nyugat magyarorszagon vegig esik errre meg semmi sem
Nagyon jól néznek ki. (A kép ugye fejjel lefele van?) Ha mindent levágsz az alanyról az oltott vessző kivételével, akkor napok alatt megugrik és hajt mint az eszement. Ha szerencséd van még a termését is megkóstolod idén. (Én két rügyes oltóvesszőket szoktam beletenni.)
KOszi ali ba en nylon csikot vagtam azt a nyulosat szerdan lessz 2 hete hogy oltottam ugy neztem a multkor ha voltam hogy a szemek duzzadtak remelem sikerult legalabb egy par izgulok nagyon koszi
kb. 2 hetéttel ezelőtt oltva, nem kell zacskó, árnyék, és remélem még az idén meg is kóstolom...
Néró(05.06.)
Tőled "zsákmányolt" Bornemissza 8 (05.08.)
Bornemissza 8 (05.07)
Úgyszintén tőled "zsákmányolt" Moldova (05.11)
