A hó szó alapja indogermán, azon belül is a centumnyelvek szava, míg a zátemnyelvekben z, ez a szó persze némely finnugor nyelvekben is megvan. A hó szó germán, mivel a centumnyelvek közé tartozik. A hó alapvető jelentésének nincs köze a habhoz.
Amúgy most jutott eszembe hogy a pénzben a p igenis válik a germagyarban f-vé, mégpedig a a fizetni szóban. A Pfand, az a pant, ami pf, majd f, és az n kiesik, mivel aspirant lesz itt is: pénz-píz, píz-fíz. Csak megemlítettem, hogy a germagyar nyelv mennyire nem szereti a p-t, mint a német. És még mondják, hogy a magyar nem aspirantos nyelv, hát pedig a fizetni durva aspirantos.
Hogy lehetne egy vélt türk népet összetéveszteni egy germán néppel? Még földrajzi elhelyezkedés alapján se mondunk ilyet, vagy Alfred nem volt teljesen épp. És egy ilyen volt király!
A Bastarnék még voltak említve az 5. században is. Orosius egy gyenge pontom, de jó lenne az eredeti latin szöveget megnézni, és akkor minden kiderülne.
Én csak mindkét érvelés gyenge pontját kerestem, és azt akartam mondani, hogy talán Orosius számára a hunn fogalom eltért az ismerttől. Oda akartam kilyukadni, hogy: valamikor a Hunnokat Bastarnéknak hívták, de ma Hunnoknak. Alfred meg csak hallott a Magyarokról, ezért nála a hunn szó írása ingadozott.
A betoldásokat csak Alfred művének áttanulmányozása alapján lehet igazolni, hogy hogy járt el, meg meg kell nézni az eredeti szöveget.
mert a Hungerie (igy van ó-angol betűkkel helyesen) egyetlen egyszer szerepel csak a műben
nincs vonatkoztatva, magában áll
Miért kéne 2x "vonatkoztatni" ??
A római történelem egy epizódját ecsetelve, melyben az ókori baszternák nép is érintett, csak úgy mellékesen megjegyzi Alfréd, hogy "MA Hungerii-nak hívják őket".
A "betoldás"-t az eredeti (417-es) Orosiushoz képest MAGUK az eltelt 450 év alatti változások jelzik, ahogy írtam is: olyan népek jelennek meg, amelyek Orosius idejében még nem voltak, 880 körül viszont már nagyrészt a mai helyükön vannak. Lásd Európa földrajzi leírásában.
Hogy Alfréd külön és kiemelten foglalkozik az általa északra delegált küldönc jelentésével, az egy dolog.
Esetünkben teljesen érdektelen, hogy micsodák: egy 1. században eltűnt népet, az ő szálláshelyén, egy 9. század végi forrás "Hungerei"-nek nevez ("Etelközben").
A hó nem belső fejlődés eredménye, és nem tudom, hogy van-e köze a hóhoz.
A hó szó indogermán, azon belül is germán, vagy mondhatnánk az indogermán centum családjába tartozik, és nem a satemnyelvek köze, hisz a hó például a szlávban zí, továbbképzéssel zéma, zíma. Az alapot g-nek veszik. Mint mondtam hómankó, az lenne a zímankó, ámbár némely finnugor nyelvben van kema is, így bármi lehet.
Amúgy megválaszoltam a hó eredetét és van egy érdkes dolog is benne. Némelyek pár finnugor nyelvben meglelhető kemo-ra viszik vissza a hó eredetét, de ámbár ez a szó indogermán, gama, kama germán, zema szláv, indogermánban g-vel, és a szláv alap a zí, akkor a zimankó, mint hómacska hómacskó , lehet-e magyar is, ha a finnugorban megvan az indogermán gama képzése a ge, zí, hó szavaknak?
A Roxolánok a Bastarnék egy törzse volt, kik amúgy elszarmatásodott Germánok, az Alánok meg elgermánosodott Szarmaták,ezért is nevezhette őket Procop Germánoknak. Jó mi, az Álanok elgermánosodtak, a Bastarnék meg elszarmatásodtak.
Most jutott az eszembe a hó etimológiája. A hó az indogermán g̑ʰei, ez a germánban is így marad, míg a szlávban zí lesz, zíma, ebből van a zimankó szavunk, ami akár magyar is lehetne, mert a szlávban is a gótból jön az inka képzés, ahogy a magyarban is, mint babácska, bújócska. A zimankó magyarosan hómácska. A vihar szó a szlávban is a germánból ered, ami a Wetter, wedra, widar, ez van meg a zivatar szavunkban is, csak nem viharként, de a zivatar az hóvihar eredetileg. Tehát: hó, az germánnak tűnik, meg nem z felé hajlott a g, hanem h felé, ami mondjuk a latinban is megjelenik, mint hiátus, vagy a magyarban a hiány, ami máshol kíván és kedv.
Érdektelen, ha "MOST" (= 880 körül) "Hungarei"-nek hívják őket, azaz a baszternák (bárakárkik is voltak) letűnése után 700 évvel az etelközi magyarokra történik hivatkozás Nagy Alfréd Orosiusában, mert ugyanazon a helyen élnek, mint anno a baszternák.
Ezt a forrást a DAI igazolja: abban is ott és akkor említődnek az etelközi magyarok, "türk" néven.
Alamanni Gallias peruagantes etiam in Italiam transeunt; Graecia Macedonia Pontus Asia Gothorum inundatione deletur; nam Dacia trans Danuuium in perpetuum aufertur; Quadi et Sarmatae Pannonias depopulantur; Germani ulteriores abrasa potiuntur Hispania;
Ott a Roxolánokról van szó, mert ekkortájt törtek be a Roxolánok Pannoniába. Orosius számára a Hunnok a Bastarnék ezek szerint, mert a Bastarnek egyik törzse a Roxolán. Egyszer kapcsolatba hozza Orosius a Hunnokat a Bastarnékkel, máskor meg egy hunn támadásnak nevezi azt, amit a Roxolánok követtek el, akik a Bastarnék egy törzse, mert a Bastarnék elszarmatásodott Germánok.
