Keresés

Részletes keresés

szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.08 0 0 1297

A valamely forrásból valamely irányba elinduló fényhullámok és gravitációs hullámok terjedési sebessége a vákuumbeli fénysebesség.  A hullámok gömb szferikus terjedése kelti a „mezőket”. A valós foton akkor értelmezhető hullámként, amikor terjedésben, mozgásban van. Akkor értelmezhető részecskének, amikor kibocsájtódik, vagy elnyelődik az az energia-impulzus mennyiség, amit mérésekor képvisel. A rövidéletű virtuális foton tömeggel rendelkezik akkor, amikor két elektron kölcsönhatása során foton csere történik. Az lenne a kérdésem, hogy ez a csere, milyen sebességgel történik? A nagyon rövid sajátidő, nagyon nagy sebességet sejtet. Azonnali hatás esetén, végtelen sebességet.

 „A mai nagy gyorsítókkal a proton tömegének százszorosánál nagyobb tömegű virtuális fotont is sikerült előállítani.”

Ez a nagy tömegű virtuális foton a két valós foton energiájából születik, vagy más is hozzájárul?

Előzmény: szaszg+++ (1294)
construct Creative Commons License 2020.01.08 0 0 1296

"hanem a hullám sebessége."

Hullámok esetén többféle sebesség létezik. Fázissebesség, csoportsebesség, hullámfront sebesség. Melyikre gondolsz?

Előzmény: Hónix (1288)
destrukt Creative Commons License 2020.01.08 0 0 1295

Az egyik tévedés az energiakvantummal azonosított foton.

Ami nem részzecske, hanem egy adott hullám energiája.

Ezért nem a foton sebessége c, hanem a hullám sebessége.

 

Szerintem is.

 

 

Előzmény: Hónix (1288)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.01.08 0 0 1294

a gravitációs hullámok terjedési sebesség is c.

Előzmény: construct (1292)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.01.08 0 0 1293

"Idősebb korában ezt a tévedését korrigálta, ennek ellenére a fénysebesség állandóságáról szóló tévedése mindmáig a modern fizika része."

 

Einstein sokban tévedt, de ebben nem: a fénysebessége c.

Előzmény: destrukt (1287)
construct Creative Commons License 2020.01.07 0 0 1292

Miért ne történne? Ha bármelyik fizikai szakterület publikációit olvasod, rengeteg ilyet találsz. Nézd meg például a gravitációs hullámok detektálásának történetét. Joseph Weber már évtizedekkel ezelőtt észlelni vélte őket, aztán kiderült, hogy mégse.

Előzmény: Hónix (1291)
Hónix Creative Commons License 2020.01.07 0 0 1291

Érdekes a kémiai példa.

Fizikában nem történik ilyesmi?

Előzmény: construct (1286)
jogértelmező Creative Commons License 2020.01.07 -2 0 1290

" Azt a tévedést, hogy a fény bármely mozgó testhez viszonyítva ugyanazzal a sebességgel terjed, Einstein találta ki. "

 

Félremagyarázod, nem ezt állította.

Előzmény: destrukt (1287)
bigname Creative Commons License 2020.01.07 -1 0 1289

JimmyG hol árulják a szuperfizika könyvedet ?

 

A konferenciák videói, egyéb szuperfizika youtube anyagok ?

Előzmény: destrukt (1287)
Hónix Creative Commons License 2020.01.07 0 0 1288

Az egyik tévedés az energiakvantummal azonosított foton.

Ami nem részzecske, hanem egy adott hullám energiája.

Ezért nem a foton sebessége c, hanem a hullám sebessége.

Ennek viszont van eleje, vége, s egymáshozképest is mozoghat. 

Előzmény: destrukt (1287)
destrukt Creative Commons License 2020.01.07 0 0 1287

Már hogyan jöhetne ki, amikor Maxwell szerint a fénysebesség egyáltalán nem állandó mennyiség.

Maxwell a fény sebességét még az éterhez viszonyította, hoszen akkoriban az étert tekintették a fény közvetítő közegének.

Maxwell szerint a fény minden irányban ugyanazzal a sebességgel terjed az éterhez viszonyítva.

De az éterben mozgó testhez viszonyítva már nem terjed ugyanakkora sebességgel. Vagyis Maxwell egyáltalán nem tekintette állandónak a fény sebességét.

 

Azt a tévedést, hogy a fény bármely mozgó testhez viszonyítva ugyanazzal a sebességgel terjed, Einstein találta ki. Ő tagadta a fény közvetítő közegének létezését (szerinte éter nincs), ezért ahhoz nem tudta viszonyítani a fénysebességet.

 

Idősebb korában ezt a tévedését korrigálta, ennek ellenére a fénysebesség állandóságáról szóló tévedése mindmáig a modern fizika része.

 

Előzmény: szőrinszálán (1280)
construct Creative Commons License 2020.01.06 0 0 1286

Állításoddal ellentétben a tudomány művelői valójában keresik a hibákat, sőt a saját hibáikat is:

 

"A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) vegyészmérnöke az enzimkémia talán legelismertebb szaktekintélye, tavaly közölt kínai szerzőtársával együtt egy tanulmányt a Science-ben a béta-laktámok enzimatikus szintéziséről. A béta-laktámok olyan szerves vegyületeket, amelyek gyűrűs nitrogéntartalmú atomcsoportot (úgynevezett laktámgyűrűt) tartalmaznak. Fontos szerepük van például az antibiotikumokban.

Csakhogy kiderült, hogy a cikkben leírt kísérleti eredményeket nem lehet reprodukálni. Márpedig a tudományos közleményekkel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a bennük szereplő kísérletek újra végrehajtva megint ugyanazt az eredményt adják. De ez itt nem jött össze, és az ügyben indított vizsgálat több hibát is feltárt. A kísérleteket végző kutató jegyzőkönyveiből pedig

fontos adatok hiányoztak, vagyis a bizonyítékok is megkérdőjeleződtek.

Így Arnold kénytelen volt idei első tudományos tweetjében máris a tanulmány visszavonásáról beszámolni.

A visszavonás mellé közölt cikkükben Arnold és szerzőtársai leírták, hogy a megismételt kísérlet szerint az enzim mégsem katalizálta a laktám szintézisét. Arnold megbecsültségére jellemző, hogy az ilyenkor szokásos reakciókkal ellentétben a többség nem követelte lemondását, és inkább az őszinteségét dicsérték. “Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet, hogy mindezt nyilvánosságra hoztad. Ez azt mutatja, hogy mindenki követhet el hibát, és mindig az a jó reakció, ha igyekszünk azt jóvá tenni” - tweetelte Dominique Hoogland, a King's College London kutatója."

Előzmény: Hónix (1272)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.01.06 0 0 1285

Te, milyen gombát reggeliztél?

Előzmény: szőrinszálán (1284)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1284

Van olyan teória, miszerint a fény is elfárad hosszútávon. Ha az őspukkanás előtti összes energia mennyisége nem változhat, akkor a tér, vagyis a távolság az, ami lecsökkentheti a hatását a kiindulási pontjához viszonyítva. Ezek szerint a tér addig tágulhat, ameddig az energia hatástalanná válik egy mérhetetlenül nagy gömbfelületen. Ekkor viszont pólust vált a kezdőpont, forrásból nyelővé változik. Mi szerint a központ felé zsugorodó gömbfelületen, (a távolság csökkenésével) egyre növekvő az energia (vonzó) hatása. Ebből arra is lehet következtetni, hogy kezdetben, vagy korábban nagyobb volt a fény sebessége.

Előzmény: lxt (1283)
lxt Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1283

A TÉR is anyagi struktúra.

Miután a térben érvényes(ülő ismert/ismeretlen) természeti törvények nem befolyásol(hat)ják a térben foglalt energia (összes) mennyiségét, pusztán mint entropikus erők értelmezhetőek. Ekként, ezért sem lehettek alkotói a nagy bummot megelőző (szubatomi méretű) energiahalmaznak; amiként, táguljon bár az univerzum akármekkorára, az összes energiája nem változhat.

Nem változhat?:-)

 

Az állandókról villant be a fénysebesség, mármint a fény állandó(nak, abszolútnak vélt) sebességének függvényében mért távolság és idő, amely teória szerint: 1 milliárd év múlva, minimum 14,8 milliárd évre tudunk vissza tekinteni (ha ugyanoda tekintünk, ahova ma); mint ahogy 1 milliárd évvel ezelőtt, feltételezve a mai technológia akkori meglétét, ha nem is ugyanazt látnánk, de mindenképp, értelemszerűen, csak a 12,8 milliárd évvel ezelőtti állapotát észlelnénk a ma (másként) látható messzeségnek, úgy is, mint a múlt időnek.

A téridőn kívül, van/létezhet még bármi is, ami a fény sebességét meghaladóan változhat?

Vagy ez csak számomra humorforrás?:-)

szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1282

Ha ez a két kölcsönhatás tartja meg a közöttük lévő távolságot, akkor ez a távolság a két erőhatás kiegyenlítődésének köszönhető? Vagyis a távolságot a taszítás és vonzás egyensúlya adja. Ez képezi a TÉR fogalmának valós alapját?

Előzmény: szaszg+++ (1281)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1281

A proton és az elektron között az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás uralkodik. Más kölcsönhatásra nincs is szükség, nem is kell más kölcsönhatás a részecskék között.

Előzmény: szőrinszálán (1279)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1280

Azt mondják, hogy a fénysebesség állandósága kijön a Maxwell egyenletekből is.

Előzmény: szaszg+++ (1278)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1279

Ha már itt vagy, válaszolnál a lenti kérdésemre is?1271

Előzmény: szaszg+++ (1278)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1278

A tér-idö Lorentz-trafója csak az fejezi ki, hogy a kölcsönhatások c-vel terjednek.

Előzmény: szőrinszálán (1277)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1277

Tudom, a Lorentz-transzformáció ma mindent visz mint a Joker.:-))

Előzmény: construct (1276)
construct Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1276

Ez egy száz éve divatjamúlt vulgáris relativizmus.

Előzmény: szőrinszálán (1274)
construct Creative Commons License 2020.01.04 0 0 1275

A tudomány művelőinek leggyakoribb tevékenysége éppen a hibák keresése, mert ez a legbiztosabb út a tudományos sikerhez. Ellentétes állításod arra mutat, hogy te soha közelében se jártál a tudományos munkának.

Előzmény: Hónix (1272)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.03 0 0 1274

Nincs abszolút igazság, a relativitás látszatkeltő hatása miatt. A látszatokat kell a megfelelő nézőpontból megítélni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz. :)

Előzmény: Hónix (1272)
jogértelmező Creative Commons License 2020.01.03 0 1 1273

" A jelenlegi "kizárás" úgy működik, hogy más magyarázat lehetőleg ne jelenhessen meg."

 

Sőt, írmagostul kiirtják, bizony ám - orosz, kínai, afgán bérgyilkosokat felfogadva!

Erre bezzeg van pénz dögivel. :(

Bizonyíték: A vak is látja, hogy ez így megy!

Előzmény: Hónix (1269)
Hónix Creative Commons License 2020.01.03 -1 1 1272

"A valóság tele van csapdákkal, amiket nehéz elkerülni."

 

Ezért a költészetet és a meséket mindig vissza rángatja a valóságba. :-)

A végeredményt többé-kevésbé ismerjük, de nem csak azt kell bizonyítani, hogy ebből az lesz, hanem azt is, hogy másképpen nem lehet.

 

A tudományos teóriák modellek.

Nem biztos, hogy úgy van, de kb. egyezik a megfigyeléssel.

Teljes mértékben általában nem lehet bizonyítani, de ahhoz, hogy megdőljön elég egy ellenpélda.

Tehát ha nincs ellenpélda az se bizonyítja, hogy úgy történt, csak (még) nem cáfolták meg. :-)

 

Ha a tudomány művelői keresnék a hibákat, akkor még lenne esély közeledni az igazsághoz,

de általában tekintély-elv és anyagi kényszer miatt nem így van.

 

 

Előzmény: szőrinszálán (1270)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.03 0 0 1271

„Az egy protonból és egy elektronból álló stabil neutron 0.702 x10-13cm nagy, vagyis a elektron és proton távolsága 0.702 x10-13cm.”

 

Ezt az elektron és proton közötti távolságot mi tölti ki, milyen közeg, vagy mező, vagy erők képezik? A Minkowski téridő?

Előzmény: szaszg+++ (1253)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.01.03 0 1 1270

„Az univerzum keletkezését sokan egyből megmagyarázták, vagy magyarázzák, de hiába "tökéletes" a modell, ha logikailag nem zár ki más magyarázatokat, akkor más is történhetett.”

 

Vannak olyan mesék, amelyek olyan valóságosnak hatnak, hogy nem is tiltakozik ellene a ráció, így csapdába ejtő. Azokat a meséket, amiket tanulságként, okulási céllal írnak, nem kell valós alapúnak tekinteni, mert bennük az absztrahálás bontja ki a lényeget, ami kihúz minket a csapdából. A tudománynak nem erőssége az olyan „mesék” megírása, amelyből a valóságra lehet következtetni. Az a leíró rendszer,(matematika) amit a tudomány használ, nehezen helyettesíthető a költészettel. De azért van rá példa: minden vízbe mártott test kis angyalom, annyit veszít súlyából…  

A valóság tele van csapdákkal, amiket nehéz elkerülni. Ha már beleléptünk, abból nehéz épségben kikerülni. C'est la vie :(

Előzmény: Hónix (1269)
Hónix Creative Commons License 2020.01.03 -1 2 1269

Állítólag... a precíziós kozmológiánál tartanak.

Ami azt jelzi, hogy mindent nagyon pontosan kiszámoltak.

Igaz, hogy a legközelebbi galaxis (Tejút) csillagainak száma, tömege, mérete is akár a duplájára növekedett.
Nem fizikailag, csak amiről tudnak.

Ha valamiről keveset tudunk, akkor nem kéne erőltetni ezt a "precíziós" dolgot.

 

Az univerzum keletkezését sokan egyből megmagyarázták, vagy magyarázzák, de hiába "tökéletes" a modell, ha logikailag nem zár ki más magyarázatokat, akkor más is történhetett.

 

A jelenlegi "kizárás" úgy működik, hogy más magyarázat lehetőleg ne jelenhessen meg.

Előzmény: Törölt nick (1268)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.03 0 1 1268

A kozmológiával vigyázni kell, mert kb ott tart még csak mint az alkímia a modern kémia és vegyészet megjelenése előtt. ((( Egyből aranyat akartak csinálni <--> egyből a világ keletkezését próbálják megmagyarázni)))

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!