amiota az ember lemaszott a farol nincs szuksege a tajekozodasahoz valos 3d erzekelesre, igy ez mint nem szukseges kepesseg nagyreszt el is tunt. e helyett a torteneseket sikba vetiti le, a gondolkodasa a dolgok osszefuggesere a sikban tortenik, a magassag dimenzio csak ritkan, ha erre szuksegvan, egy egy targgyal kapcsolatban jon elo. pontosan ahogy irtad, terkepszeruen, es ahol ennek jelentosege van, mas modon realizalidik a magassag fogalma. de ez nem valos terlatas, csak annak egy lekepzese.
(nekem kifejezetten jo a terlatasom, de erzem, h amikor egy szerkezetet valoban terben kell elkepzelnem, akkor at kell kapcsolnom egy masfajta nezopontra es az sokal farasztobb is.)
ez az oka annak, h a dolgok elnevezeseben is ezt a sikbeli gondolkodast kovettek. vagyis amikor kimutathatova valt pl az em hatas a leszort vasreszelekkel, akkor az sikban tortent, igy a sikbeli elnevezeskent kapta a mezo nevet. ez nem azt jelenti, h nem tydtak volna h az terbeli, de az agy asszociacios strukturaja miatt automatikusan 'terkepszeruen' hataroztak meg.
vagyis a ter es mezo a dimenzio szamot leszamitva ekvivalensek.
a kovetkezo kerdes mar az, h ki minek gondolja a mezokent leirt jelenseget.
legyen a ter egy ures terfogat es toltse meg valami, pl eter v B reszecske mezo? akkor a mezo is egy ures, sikra konvertalt terulet amit kitolt valami pl az em hatast kozvetito entitas.
vagy legyen a ter maga egy entitas, mint a terido fogalma? akkor lehet a mezo is egy entitas.
valojaban majdnem mindegy, ezek egymassal majdnem ekvivalens elkepzelesek, annyi a lenyeg, h a vilagegyetem egyes pontjaihoz fizikai tulajdonsagot kothetunk.
amiben nem mindegy, h az elso verzio megengedi a fizikai valosagunk hatarossagat, a masodik nem.
amin te rugozol az inkabb filozofiai, mintsem fizikai kerdes, vagyis h letezonek fogadhatunk el valamit, ami fizikailag nem kimutathato. ha a teret (egyik jelenteseben) elfogadjuk annak a valaminek amiben anyag letezhet, akkor letezik ter anyag nelkul, az az ures ter. ha a ternek fizikai entitast akarunk adni, akkor ter ott letezik, ahol anyag is letezik. de akkor felmerul a kerdes, h mi van ott, ahol nincs anyag.
az idonel mas a kerdes. ha entitas, akkor letezik a terido a mai felfogas szerint, ha viszont a valtozas aranyszamanak tekintjuk, akkor is letezik, csak mint fizikai parameter, aminek erteke 0 is lehet.
ne menjunk mar le arra a szintre, hogy ami nem kezzel foghato vagy ami gyakorlatban nem merhetok az nincs is!!!!!
mint pistike a magyar oran: a fogalom pl az izzo vasdarab.
az em mezonek elnevezett valami nem sik. en csak a mezo es a ter fogalmat irtam le, h mi a ketto kozotti kulonbseg es h mit is kelene erteni ezeken. bovebben a kovetkezo valaszaimban...
„Tehát a "tér" is egy olyan 'képzett valami', mint az "idő": 'önmagában', 'önállóentitásként' nem létezik, csak más, valóban létezőből 'nyeri' 'virtuális létét', így 'önálló' "tulajdonsagot" sem "kell feltetelezni" 'neki'.”
Amennyiben az elektromágneses és gravitációs mezők az anyagnak kiterjedt tömegnélküli formái, és fizikai tulajdonságokat viselnek, akkor milyen szerepe van mellettük a fényközegnek, mint önálló entitásnak? Egyáltalán szükség van rá? Amikor a kozmológusok a tér gyorsuló tágulásáról beszélnek, akkor az virtuálisan képzett valami, vagy létező valóság?:-/
"Az atomok is csak akkor látszanak a fényképen, amikor fényképezik."
Miért ? A "fényképezés" előtt és után 'visszabújnak' a 'lyukaikba'... ?! (ha igen, 'hol' vannak ezek a 'el-rejtő-lyukak'... ?! ;) És miért 'jönnek elő' a "fényképezés" idejére... ?! 'Exibicionalisták'... ?! ;-)
"De hol a graviton? Mert ha a gravitáció nem lenne kvantált, tetszőlegesen kis energiájú gravitációs hullámokkal meg lehetne nézni, hogy melyik résen ment át az elektron (foton). És az egész kvantummechanika menne a levesbe."
" De hol a graviton? "
Sehol. Nem "graviton" van, hanem gravitációs hatás, 'valahogy úgy' ahogy cseik leírja a Kettős Elemű Univerzum c. munkájában. (meg ahogy itt is leírta már korábban, abból idézve - grafikonnal... ! ;) ;-)
"Mert ha a gravitáció nem lenne kvantált,"
"kvantált" úgy és 'annyiban', amennyire és a 'ahogy', ezt a 'Kettős Elemű Univerzum' 'megengedi'... ;-)
"A tér önmagában nem létezik. A térnek a léte a testektől függ."
Pontosan így van. Ha nincsenek testek, akkor a tér fogalmának sincs értelme, mert testek hiányában nincs értelme a nagyság és a távolság fogalmának sem, amelyekből a tér fogalma keletkezett.
"A mező létezik önmagában?"
A mező sem létezik önmagában, mert az atomos testek hozzák létre maguk körül.
A mágneses mező sem létezik mágnes (vagy árammal átjárt vezeték) nélkül.
De a mező az valóságosan létezik, míg a tér csak egy fogalom a fejünkben.
"Nem, szerintem nem így van, mert a "téér" csak egy -kvázi- 'munka-fogalom',
amely arra szolgál, hogy a valóban tulajdonságokkal rendelkező éter/"fényközeg" "mező"-nek, a különböző pontjait, meg tudjuk különböztetni,
az ott lévő anyag/energia mennyiségeket 'azonosítani' tudjuk...
(mint egy 'térkép': az azon látható hegyek, völgyek, folyók, stb.
nem valóságosak, de arra jó a térkép, hogy a valódi dolgokat,
és azok 'egymáshoz-való-viszonyát' bemutassa... ;)
;-)
Tehát a "tér" is egy olyan 'képzett valami', mint az "idő": 'önmagában', 'önállóentitásként' nem létezik, csak más, valóban létezőből 'nyeri' 'virtuális létét', így 'önálló' "tulajdonsagot" sem "kell feltetelezni" 'neki'. ;-)"
Ez annyira jól van megfogalmazva, hogy nincs mit hozzátenni.
"destrukt magyarazata annyiban santit, hogy ha a mezonek tulajdonsagot feltetelezuni, akkor a ternek is ugyan ugy tulajdonsagot kell feltetelezni."
Ez nagy tévedés. Óriási különbség van a mező és a tér között.
A mező anyagi valóság, amely rendelkezik fizikai tulajdonságokkal. Pl. meg lehet mérni a Föld felszínén, hogy mennyi a gravitációs mező erőssége és milyen az iránya.
A tér azonban nem anyagi valóság. A geometriai térnek nincsen sem iránya sem erőssége.
Szerinted mennyi a geometriai tér erőssége a Földöd? Semennyi.
Sajnos a magyar nyelvben összekeverik a mezőt és a tér fogalmát.
Pl. a "field" szó mezőt jelent, de magyarra a "tér" szóval fordítják, pedig a tér a "space" megfelelője.
Ezt Jánossy Lajos már 50 évvel ezelőtt is leírta:
"A magyar fizikai szakirodalomban a ’Feld’, ’поле’, ’field’, ’champ’, stb. kifejezéseknek az ’erőtér’ illetve ’tér’ kifejezés felel meg. Ez filozófiai, és sajnos, sokszor fizikai félreértésekre ad okot, mert a ’tér’ (Raum, пространство, space, espace) kifejezéssel tökéletesen megegyezik. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy a könyv fizikai témájú cikkeiben is elfogadjuk a filozófiai irodalomban már meghonosodott ’mező’ kifejezést. ”
A mágneseket mágneses mező veszi körül. Ez közvetíti az erőhatást az egyik mágnestől a másikhoz.
A mágneses mező is anyag, csak nem atomokból álló hagyományos anyag. Egy másfajta anyag, ami nem látható, nem tapintható. Mégis ott van a mágnesek körül. A mágneses mező szerkezetét ki is lehet mutatni vasreszelékkel.
Erre már Michael Faraday rájött kb. 200 évvel ezelőtt.
A mágneses mező tehát anyagi valóság.
A tér azonban csak egy fogalom, amely a testek nagysági, távolsági és elrendeződési viszonyait fejezi ki. A tér nem anyagi valóság, csak egy segédfogalom, amely segít a gondolkodásban.
A 3547.es h.sz-ban adott meghatározásoddal egyetértek kedves cseik, amennyiben: "a ter ... egy hely ami valaminek helyt ad."
De a 3548-ban tett állításoddal nem értek egyet, miszerint: "ha a mezonek tulajdonsagot feltetelezunk, akkor a ternek is ugyan ugy tulajdonsagot kell feltetelezni."
Nem, szerintem nem így van, mert a "téér" csak egy -kvázi- 'munka-fogalom', amely arra szolgál, hogy a valóban tulajdonságokkal rendelkező éter/"fényközeg" "mező"-nek, a különböző pontjait, meg tudjuk különböztetni,
az ott lévő anyag/energia mennyiségeket 'azonosítani' tudjuk...
(mint egy 'térkép': az azon látható hegyek, völgyek, folyók, stb.
nem valóságosak, de arra jó a térkép, hogy a valódi dolgokat,
és azok 'egymáshoz-való-viszonyát' bemutassa... ;)
;-)
Tehát a "tér" is egy olyan 'képzett valami', mint az "idő": 'önmagában', 'önállóentitásként' nem létezik, csak más, valóban létezőből 'nyeri' 'virtuális létét', így 'önálló' "tulajdonsagot" sem "kell feltetelezni" 'neki'. ;-)
"Mivel a mező nem atomokból álló anyag, nem hiszem, hogy hagyományos értelemben vett sűrűsége vagy keménysége lenne. Vagy valami másra gondolsz? "
Igen, arra, hogy éter/"fényközeg" "mező"-nek van egy 'természetes' ellenállása a benne mozgó anyaggal és e.m. hullámokkal szemben, ezért ezt a 'természetes' ellenállást lehet úgy 'értelmezni', mit ha 'sűrűsége'/'keménysége' lenne az éter/"fényközeg" "mező"-nek. ;-)
