A "betoldás"-t az eredeti (417-es) Orosiushoz képest MAGUK az eltelt 450 év alatti változások jelzik, ahogy írtam is: olyan népek jelennek meg, amelyek Orosius idejében még nem voltak, 880 körül viszont már nagyrészt a mai helyükön vannak. Lásd Európa földrajzi leírásában.
Hogy Alfréd külön és kiemelten foglalkozik az általa északra delegált küldönc jelentésével, az egy dolog.
Esetünkben teljesen érdektelen, hogy micsodák: egy 1. században eltűnt népet, az ő szálláshelyén, egy 9. század végi forrás "Hungerei"-nek nevez ("Etelközben").
A hó nem belső fejlődés eredménye, és nem tudom, hogy van-e köze a hóhoz.
A hó szó indogermán, azon belül is germán, vagy mondhatnánk az indogermán centum családjába tartozik, és nem a satemnyelvek köze, hisz a hó például a szlávban zí, továbbképzéssel zéma, zíma. Az alapot g-nek veszik. Mint mondtam hómankó, az lenne a zímankó, ámbár némely finnugor nyelvben van kema is, így bármi lehet.
Amúgy megválaszoltam a hó eredetét és van egy érdkes dolog is benne. Némelyek pár finnugor nyelvben meglelhető kemo-ra viszik vissza a hó eredetét, de ámbár ez a szó indogermán, gama, kama germán, zema szláv, indogermánban g-vel, és a szláv alap a zí, akkor a zimankó, mint hómacska hómacskó , lehet-e magyar is, ha a finnugorban megvan az indogermán gama képzése a ge, zí, hó szavaknak?
A Roxolánok a Bastarnék egy törzse volt, kik amúgy elszarmatásodott Germánok, az Alánok meg elgermánosodott Szarmaták,ezért is nevezhette őket Procop Germánoknak. Jó mi, az Álanok elgermánosodtak, a Bastarnék meg elszarmatásodtak.
Most jutott az eszembe a hó etimológiája. A hó az indogermán g̑ʰei, ez a germánban is így marad, míg a szlávban zí lesz, zíma, ebből van a zimankó szavunk, ami akár magyar is lehetne, mert a szlávban is a gótból jön az inka képzés, ahogy a magyarban is, mint babácska, bújócska. A zimankó magyarosan hómácska. A vihar szó a szlávban is a germánból ered, ami a Wetter, wedra, widar, ez van meg a zivatar szavunkban is, csak nem viharként, de a zivatar az hóvihar eredetileg. Tehát: hó, az germánnak tűnik, meg nem z felé hajlott a g, hanem h felé, ami mondjuk a latinban is megjelenik, mint hiátus, vagy a magyarban a hiány, ami máshol kíván és kedv.
Érdektelen, ha "MOST" (= 880 körül) "Hungarei"-nek hívják őket, azaz a baszternák (bárakárkik is voltak) letűnése után 700 évvel az etelközi magyarokra történik hivatkozás Nagy Alfréd Orosiusában, mert ugyanazon a helyen élnek, mint anno a baszternák.
Ezt a forrást a DAI igazolja: abban is ott és akkor említődnek az etelközi magyarok, "türk" néven.
Alamanni Gallias peruagantes etiam in Italiam transeunt; Graecia Macedonia Pontus Asia Gothorum inundatione deletur; nam Dacia trans Danuuium in perpetuum aufertur; Quadi et Sarmatae Pannonias depopulantur; Germani ulteriores abrasa potiuntur Hispania;
Ott a Roxolánokról van szó, mert ekkortájt törtek be a Roxolánok Pannoniába. Orosius számára a Hunnok a Bastarnék ezek szerint, mert a Bastarnek egyik törzse a Roxolán. Egyszer kapcsolatba hozza Orosius a Hunnokat a Bastarnékkel, máskor meg egy hunn támadásnak nevezi azt, amit a Roxolánok követtek el, akik a Bastarnék egy törzse, mert a Bastarnék elszarmatásodott Germánok.
a mű eleje miként bizonyít akármit, h máshol beleírtak, nem volt az eredetiben?
Mert az "eredeti" idején (418) MÉG NEM voltak ismertek a szláv népek, úm. viszlyánok, morvák, karantánok, horvátok, de a germán népek (thüringiaiak, bajorok) sem. Meg a dunai bolgárok sem voltak meg, de a karantánok sem, stb.
"nu" (= "most") : a 410-es években (a bastarnae múlt idő)
nincs érved!
??
Azt írja a szöveg, hogy az M. konzul idején a baszternák kegyetlen népe akiket "MOST" Hungarei"-nek hívnak"
"NU" = óangol "most".
és jobb lenne ha képpel is igazolnád, amikor valamit állítasz.
Bemásoltad magad is, az óangol meg a modern angol szöveget is ("nu" ill. "now" a "most" megfelelő alakjai az egyes szövegekben.)
Most válaszolnom kéne? :D:D Inkább nem, mindketten jobban járunk. Lehet persze, hogy pár liter kisüsti és baseball ütővel kb 30 fejre mért ütlés után én is ilyeneket mondanék. :D
Ne is mond! Ez inkább gyengíti a nézőpontodat, mert ekkoriban a Roxolánok törtek be Pannoniába. Ezek a Roxolánok más íróknál a Bastarnék egy törzse. Ha Orosius a Hunnok és a Bastarnék között összefüggést lát, akkor a Hunnok és a Roxolánok között is. A Bastarnék Germánok, csak elszarmatásodtak, főként az SS által.
Lehet hogy Szegeden épp ezeknek a betörőknek a sírját találták meg? Na mindegy, annyi biztos, hogy ez is a hunn etnogenezist mutatja germán alapokból.
A Keltáknak több csoportjuk volt: Kelta, és Belga, a többi Galliában élő népesség nem volt Kelta, ahogy nem volt kelta se, és nem is az, a Brit, Skót, Wallesi. A forrásokban meg lehet látni, hogy a Kelták, azok elfajzott Germánok, a Germánok meg igazi Kelták.
