Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
Kedves Roglin, mivel sem a lithográfia, sem pedig a Märklin festési eljárások nem relevánsak a PV vonatok szempontjából, a választ a 0-ás fórumba irom. Üdv!
Engem a párhuzamos váltópár érdekelne, meg esetleg az Y váltó, ha ezekről tudnál feltenni közekei képeket, alulról felülről azt megköszönöm! A többi szabad préda.
Lényegében ugyanazt mondom, de két dologról beszélünk. Nem azt állítottam, hogy a nyomódúc előállítása volt olcsó vagy egyszerű -ezt önmagában nem is tudom- hanem, hogy ez egy olcsó eljárás volt a játékok nagy sorozatban történő színezéséhez. A kettő nem ugyanaz. A kézi festés szerszám igénye csupán egy jó ecset -vagy később szórópisztoly volt-, az eljárás mégis drága, mert több festék kell hozzá -a litografálás nagyon vékony rétegben viszi fel a festéket- munkaigényes és drága szakképzett munkaerőt igényel. Ipari eljárásoknál nem feltétlenül csak a szerszám igény határozza meg egyértelműen egy eljárás költségességét, mert nem egy-két darab előállítását feltételezzük. A "patinás" cégek mint pl. a Märklin a drágább mozdonyait sosem készítette litografálással, még a 40'-es években sem, lásd. "Krokodil". -én láttam élőben, eredeti festéssel Németországban. Az olcsóbb darabokat azonban a Märklin is litografálással készítette. Annyiban volt jobb minőség mint a kisebb gyártók darabjai, hogy a Märklin sellakkal lakkozta a litografálást, így az jobban védve volt és szép fényt kapott, így nagyon hasonlított a festett darabokhoz. A kisebb gyártók az árverseny miatt olcsóbb játékaikat szinte minden esetben litografálással és általában lakkozás nélkül gyártották -lásd. BUB, Distler, stb.
Ami az eljárás pontos menetét illeti régen olvastam róla lehet, hogy nem pontosan emlékszem, ebben lehet, hogy igazad van.
A bordó mozdonyt illetően csak annyit, hogy én láttam sok éve egyet. Sajnos nem emlékszem biztosan a feliratokra, de mintha lett volna rajta...hát ezt nem fogjuk most eldönteni, de talán ettől szép ez az egész!
Mindig lehet kutatni, vágyakozni valamire. Ha ott lenne mindenhol az orrunk előtt és vehetnénk belőle akármennyit, valljuk be nem is lenne annyira érdekes...
A műgyűjtés -így a régi játékok gyűjtése is- valójában egy kicsit önámítás, egy szép illúzió. Ezt tükrözik a realitás talajától elrugaszkodó árak, majd azok hirtelen hanyatlása. Ha telítődik a piac, lásd régi játékmackók árainak alakulása a nemzetközi műtárgypiacon, de nálunk is a Lemezárugyár bakelit autóinak ára pár éve az egekbe szökött majd a felére zuhant vissza.
Minden esetre jó gyűjtést, kutakodást és vágyakozást kívánok mindenkinek, és közeledő Nemzeti ünnepünkön szép megemlékezést és tartalmas kikapcsolódást!
Ui.: Engedjétek meg, hogy ez alkalomból egy "Nemzeti színű" magyar játékvonat ritkasággal búcsúzzak. :)
Az is lehet, hogy csak a fotós szerette volna, hogy a zöld mozdony nem olvad bele a karácsonyfa zöldjébe, s ez a kellemes vöröses bordó is az ünnepi szinekhez tartozik. Én amióta kisgyerekként megkaptam az ominózus képeslapot a keresztanyámtól, azóta szeretnék egy olyan mozdonyt. Még szerencse, hogy a saját gépeimnek nem estem neki fiatalon, s most már van megfelelö donor is hozzá, csak meg kellene csinálni. Üdv!
Akkor ez már négy, amiből három kézben fogható. Viszont egy sem biztos, hogy eredeti Pénzverő festés. Lehet, hogy a karácsonyi képeslap volt az ihletőjük. A kételyem a feliratok hiánya miatt van. Mi lett volna az oka a gyártónak, hogy ne emblémázza fel az általa készített mozdonyokat? Szerintem ez a szín sebtében készült el a fotós kérésére benyalásként a "Nép Atyjának " Rákosi elvtársnak és nem maradt idő a feliratozásra.
Osztom a nézeteidet. Miklós által feltett képeslapon szereplő " karácsonyi " mozdony valószínűleg egy harmadik, amit a tulaja annak idején a kedve szerint rakott össze ( Pannónia áramszedők ). Az alkatrészeket annak idején a Kálvin téri áruházban meg lehetett venni. Ezt azért is bizonyíthatom, mert édesanyám Budán lakó nénikéje segítségével én is vásároltam ott. A te feltett fényképeden szereplő és az én mozdonyom viszont kézzel fogható. A tieden eredeti galvanizált áramszedő és eredeti festett tető, az enyémen feketére festett áramszedők ( átfestett ) és ezüst színű átfestett tető van. Viszont, a karácsonyi képeslapon szereplővel együtt három mozdonyról van szó ( egyiken sincs felirat )
Én Nyíregyházán lakom Budapestre a közeljövőbe nem készülök. A sínt látnod kellene utána ha jó megbeszéljük az árat. Szerintem javítható.
Ha gondolod több irányból is lefényképezem. Esetleg ha erre felé jársz szívesen látlak. Ha nem, marad a táv egyezség és ár megbeszélés.
Ha cserébe van valami PV vagy más 0-ás az lenne a legjobb. Egyébként én az összes sínt váltót mindenestől 6 000. Ft ért vettem a Jófogáson látatlanba hosszas alku után. Ennyiért mindent elküldenék + posta ktg . vagy futár. Gondold meg !
PV vonatoknál az átkötéses sablon betűk autentikusak :) én végül kézzel, tűvel festettem ilyet, mert nem tudtam szép sablont készíteni. Lekapargatással még lehet utána is igazítani rajta, ezért érdemes könnyen lekaparható festéket választani (oldószeres, fényes alapfestésre oldószermentes, vízbázisú festékből) Messziről egész vállalható lett :D, majd teszek fel képet, csak most nem otthon vagyok.
Már régóta csak tamponnyomást használnak a modellezésben. Sokkal olcsóbb, pontosabb és termelékenyebb. Itt szilikongumi veszi a feséket egy fémlapba mart sablonból, és nyomja át a nem feltétlen sima felületre (a gumi szépen felvesz akármilyen felületet). A fémlapba mart negatív bármilyen apró lehet, nincs szükség átkötésre, és a nyomatnak is határozott kontúrja lesz. Házilag is lehet ilyet, de nagyon macerás, sok kísérletezést igényel. Csak tipp, youtube-on találtok az eljárásról videót.
csak egy dolognak szeretnék ellentmondani a lithográfiával kapcsolatban, hogy önmagában ez nem volt egy olcsó eljárás. Nagyon munka és idöigényes volt a megfelelö nyomóducok elkészítése. Amit viszont ez az eljárás olcsóvá tett, az a nagysorozatú igényes, minöségi nyomatkészítés volt. Akár papíralapra, akár fémlemezekre, s a játékipar mindkettöt nagy elöszeretettel használta régóta, s mind a mai napig léteznek ilyen eljárással szinezett, rajzolt játékok, vonatok.
A technológiával kapcsolatban annyit szeretnék még pontosítani, hogy nem maga a nyomóköre felvitt, abba beszívódott ábra festékanyaga kerül át a papírra vagy a lemezre, hanem az az ábra veszi fel a tényleges nyomófestéket és adja át a papírnak vagy a lemeznek.
A bordó előre már többször is volt itt téma a fórumon, érdemes visszaolvasgatni, legutóbb az 1809, 1814, 1815 számú bejegyzésekben. Biztosan létezett belőle gyári, úgynevezett "karácsonyi" kivitel. A feliratok hiánya sokakat elbizonytalanít, van aki látni vélt már feliratosat is.
A Pannónia áramszedősből biztosra veszem, hogy csak a képeslapon szereplő létezett egyedül "hivatalosan". A pénzverde sorozatgyártásban készítette a készleteket, egyedi variációkat nem dobott piacra, tervgazdálkodás volt (eltekintve a festéstől, illetve attól, hogy épp egy postakocsi, két személy, vagy három személykocsit raktak egy dobozba, de lehet ennek is inkább alapanyagellátási probléma lehetett az oka). Viszont akkoriban alkatrészeket is árultak, bárki keverhette a Pannóniát az Előre részekkel, sőt erre bíztatták is a korabeli szakiratok a lelkes modellezőket. Legkönnyebben az áramszedő volt áttehető.
A szép fényképet nézve, biztosan van a két mozdony között eltérés a színárnyalatban. Gyanús, hogy egyiken sincs semmilyen felírat. Ennek több oka is lehet. Az egyik az, hogy egyik sem eredeti. A másik, hogy a pénzverőből illegálisan kikerült festetlen mozdony így legalizálták, hiszen nem zöld. Viszont a három kocsit már lefestettem a mozdonyomnak megfelelő pirossal és az újra festett krémszínű tetők és a zöld mozdonyom gyári festésű teteje között is van árnyalatnyi éltérés. Ezért saját önző okból, már nem fogok új színt keresni, de elfogadom, hogy nem az enyém az eredeti szín.
Szinte száz százalék, hogy betű sablonon keresztül fújták rá a feliratokat festés után. Ennek két meggyőző bizonyítéka van.
Az egyik : a kövér betűknél- A; Á; O ; P - átkötések vannak, hogy a betű belseje - ne essen ki. ( betű sablon )
A másik : a jó minőségben megmaradt feliratot újbeggyel finoman simogatva érezni lehet, hogy egy kicsit kidomborodik. ( utólagos festék felvitel ). Mikor nitrohigítóval mostam le a festéket, először mindig a felirat jött le.
Lehetett volna szita technikával is felvinni a feliratokat, mint a nyugati kortárs vonatoknál ( nincs a kövér betűknél átkötés. )
Viszont abban az időben a focistáknak extra bevételt jelentett a nejlon harisnyák becsempészése, nem állt iparilag rendelkezésre a harisnyához hasonló szitaanyag. Egy jó kezű ötvös ( abban az időben a pénzverőben volt egy néhány ) vékony fémlemezbe el tudta készíteni a betű sablont.
Próbálkoztam vastagabb papírból elkészíteni, de sajnos nem vagyok jó kezű ötvös és a szikén kívül más szerszámom sincs a kivágáshoz. Nagyobb - nyolc - tíz centis betűknél ez minden gond nélkül megy szikével.
Ez az egy darab mibe kerülne, és Budapesten tudunk-e találkozni, lehet, hogy van Pv csereanyagom is megnézem. Ha nincs benne jelzés akkor biztos nem Märklin de ettől még persze nem barkács. Szóval elvileg érdekelne ez az egy darab mint első jelentkezőt, de látnom kéne élőben mennyire tudom rendbe hozni.
Igazad van a litográfia egy olcsó nyomdatechnikai eljárást takar (a litos-kő és grafia-írás szavakból ered az elnevezés). Régen egy bányászott, speciális, porózus szerkezetű követ használtak a nyomdaiparban nyomódúcként többek között. Ez a porozusos kő magába szívta a festéket így volt alkalmas nyomatok készítésére. Minden egyes színhez külön nyomódúc kellett, amit egymás után nyomtak az adott lapra, vagy fémlemezre -pl. játékoknál a játékgyárak. A Lemezárugyári játékok festése készült pl. ezzel az eljárással a magyar játékok közül. Azt bizonyosan megmondani nem tudom, hogy a háború után is valóban kőből készült nyomódúcokat használtak -szerintem nem valószínű, de nem kizárt. Minden estere a magyar játékvasutak közül a lemezárugyár játékvonatai készültek ilyen festéssel, lásd Csengős mozdony, Hegyi vasút, Tolató mozdony, Rakodó vonat.
A Pénzverde ezzel szemben hagyományos festést alkalmazott nem litografálást. A feliratokat sablonokkal készítették, valószínűleg fújták a festéket. Ez időnként látszik is -ha nem illesztik szorosan a sablont a festeni kívánt alapra kicsit "ködös" a körvonala a feliratoknak. A sablonok használatát bizonyítják a betű típusok is mert azok a betűk amik zárt körvonalat alkotnak pl. P betű "teteje" meg vannak szakítva ha megnézed, ugyanis ki esne a sablonból a P betű közepét kitakaró darab a sablonból egyébként.
Azt írtad, hogy "Hallomásból tudok még legalább egy bordóról de nem láttam, nem tudom azon van-e litográfia." Szeretném megkérdezni, hogy mire gondoltál litográfia alatt, mert nekem ez azt a klasszikus, összevont festést és rajzolat kialakítást jelenti, amikor még a sík lemeztáblákra nyomdai úton vitték fel a színt és a rajzolatot, s utána vágták csak fel és nyomták, stancolták, domborították formára az egyes elemeket az adott daraboknak megfelelöen, amint az alábbi egyszerü példák is mutatják.
Tènylegesen volt hasonló eljárás a PV-k gyártása során, vagy csak a gyári feliratok festés utáni felvitelére gondoltál? Ez utóbbi tulajdonképpen milyen eljárással történt?
Köszönöm a képet. Nagyon meggyőző, főképp, hogy a kerekei pirosak és esztergált ütközői vannak. Tehát az első szériából való. Javaslom, hogy fogadjuk el etalonnak. Szinkártyával a RAL kódot is meg lehet határozni, amit én csak 15. után tudok megtenni Mindenkinek jó vonatozást kívánok: Zoli
A "piros" Előre igazából BORDÓ ! A képeslapon a valós szín látható. Gyári-e vagy sem nem bizonyított. Nem láttam még litografált feliratú bordó mozdonyt. Ami nekem van az nagyon régi festésű (lehet akár eredeti is ) és egy az egyben olyan mint a képeslapon szereplő. Több képeslapon is szerepel ugyanez a bordó mozdony. Hallomásból tudok még legalább egy bordóról de nem láttam, nem tudom azon van-e litográfia.
Sokat keresgéltem, mert nagyon tetszik a piros mozdony. Ezt a képet és is ismerem, de a nyomdatechnika, később a képeslap beszkennelése és a digitális megjelenítése miatt sajnos ez sem mérvadó. A hölgy, akitől a mozdonyt vettem a hatvanas években született. Ő úgy emlékezett, hogy mindig ilyennek látta a mozdonyt, de az édesapja azt mondta neki, hogy ő festette át. A piros festés annyira jó állapotban van, hogy meghagytam. Viszont a tetejét teljesen fémtisztára mostam nitróhígítóval és az ezüst alatt krémszínű volt. Ezért győztem meg magam arról, hogy a mozdony eredeti átfestője valószínűleg közelebb állt az eredeti színhez, mint most mi.
Köszönöm a gyors reagálásod . Megfogadom amit irtál. Úgy fogom csinálni ,hogy a távirányítóval egy relén keresztül meg tudjam állitani a vonatot a leg gyakoribb haladási irányba. addig nyomom a gombot amig áll. igy nem kell használni a szakaszoló kapcsolókat. Még anyit hogy a tápegységbe betettem a szekunder oldalra egy 2200 mikrós kondit és a mozdonyok járásán észre vehető a simább járás
Közben beugrott, hogy az elektromechanikus megoldás (szervó) helyett lehetne a két csatornával egy nagyon alacsony szivárgási áramú kondenzátort is a megfelelö ütemben tölteni vagy "üríteni" és annak az aktuális feszültsége adhatná egy FET-es fokozaton keresztül a menetszabályzó tranzisztor referencia feszültségét. A FET azért fontos, mert az egy feszültségvezérelt eszköz és nem terhelné a bemenete a kondenzátort. Üdv!
P.s. sem a szervós, sem ez a megoldás nem tesz lehetövé "vészfékezést". Arra a célra egy 2nagy piros gomb" kellene, ami egy mozdulattal áramtalanítja a pályát.
