A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Ugyanaz a szó több különböző dolgot is jelenthet."
Ez valóban így van. Talán legjobb példa erre az éter szó. Ez alapból két dolgot jelent, egy illékony vegyszert és a fényétert.
De Arisztotelésznél még az égi világ örökké égő anyagát jelentette, vagyis az ötödik elemet.
Később, amikor rájöttek, hogy a fény hullámjelenség, akkor általában a fényközeget jelentette az éter szó, és úgy hívták, hogy fényéter. De ekkor még nem volt konkrét elképzelés az éterről.
Ezután Lorentz felruházta az abszolút nyugalommal, ami már konkrétebb elképzelés volt az éter mibenlétéről.
Ezután jött a fiatal Einstein, aki kiebrudalta az étert a fizikából, mondván, hogy ilyen nincs is.
Majd bölcsebb korában rájött, hogy tévedett, és egy "új éter"-ről kezdett beszélni, ami nem ugyanazt jelentette, mint Lorentz étere.
Mindezek után jött Jánossy Lajos, aki szintén éternek nevezte a fényközeget, de ő is másmilyennek képzelte, mint Lorentz, vagy Einstein.
Szóval az éter szónak legalább 6 jelentése van, és ezért nem értik egymást még a fizikusok sem.
Ebben tesz rendet majd a Szuperfizika.
Ebből kiderül, hogy mi is valójában a fényközeg, és miért hibás az összes korábbi éterelképzelés.
Az első esetben csak a levegő hiányzik, de lehet a térben bármilyen más anyag.
De mi lehet ez?
A második esetben semmiféle anyag nincs a térben, de ekkor nincs értelme a vákuum fizikai tulajdonságairól beszélni, hiszen a semminek nem lehetnek fizikai tulajdonságai.
Különösen zavaros a "fizikai vákuum" kifejezés, ami értelmetlen, hiszen ez olyan "semmi" lenne, amely fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Újabban mégis használják a fizikusok azt a fából vaskarika kifejezést.
„De mivel a periodikus akadályok között a hullámok akadály nélkül mozognak, ezért számunkra a vákuum üresnek tűnik.”
Amennyiben a vákuum olyan (diszkrét) elemekből tevődik össze, amelyek periodikusak, vagyis egyszer kiterjedtségük van, egyszer meg pontszerűek. A pontszerű mellet elhalad a hullám a kiterjedtségen keresztül. A 600 ezer tonna literenkénti tömeget, a pontszerű állapotban lévők, a tömegnélküliséget a liter térfogatot kitevők viselik. Ebben találnak utat maguknak a hullámok, amik fénysebességre vannak „kalibrálva”.;-)
