Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Szerintem ne menjünk nagyon bele a tudományba . Gyümölcsfák esetén rügymutációról beszélünk . Rügymutáció csak egy egyeden jelentkezhet mert annak van rügye egy megtermékenyült magnak , aminek teljes génkészlete van nem lehet rügymutációja mivel nincs rügye az majd csak akkor lehet ha egy növénnyel fejlődik .
Amúgy régebben tettem már fel fotót hajtás ( rügy ) mutációról és termés ( virág ) mutációról is .
Na akkor itt a megoldás .... ananász kajszit kel telepíteni . Bírja a fagyot a szárazságot , 85 évig él nem igényes semmire édes enyhe ananász aromaval .... ha eltekintünk attól hogy enyhe ananász íze lesz akkor pálinkának is jó.
Ha ültetvényben vizsgálódnak ott minden esetben oltvanyokat vizsgálnak , mert ültetvényben az van ott nincs magonc . Hiába él egy magonc 80 évet a saját gyökerén az árok partján ha átszemzed nagyüzemi alanya berakod ültetvénybe ugyan úgy pusztulni fog mint akár melyik másik fajta . ..... szerintem .
A présház előtt van ágy magonc tavaly előtt tőböl alacsonyan ki lett vágva , kihajtott most megint van rajta virág . Meghagytam , ha ennyire élni akar akkor hagyom bár nincs jó helyen .
Még ha elfogadom amit írtál (nem feltétlen) akkor is azt írtad amit én.
Szülők -> utód -> mutáció -> új fajta. Ha kihagyod a mutációt ("esetleg") akkor is.
A nagy eséllyel rosszabb meg azt jelenti, hogy az utódok döntő többsége leggyengébb tulajdonsága (használati szempontból) a szülőké alatt marad. Lesz ami nem, de kis eséllyel. Nem biztos, hogy megéri a kockázatot. (Bár átoltható.)
Egyébként meg bármelyik fajtának lehet olyan génje (tulajdonsága), ami jól jöhet új fajtáknál.
Tettem már fel magonc kajsziról képet a régi fórumozók biztos emlékeznek sok mindenre .
Most van egy termő kis fa a hátsó kertben egy a présház előtt ami 2 éve tőből ki lett vágva de újra kezdte az magyar kajszi variáns . Most pótlásának én is magoncokat rakok a sorokba .
A saját esetemet probálom vázolni egy külön álló területen 90 db kajszi egy sorban 2012 -ben 25db ment ki egyszerre a mai napig nincs magyarázat 2022 - ben ebböl a 90 db -ból 2db maradt meg az is gönci fajta most 20 évesek .2012 látszólag semmilyen probléma a fákkal majd eggyik naprol a másikra sápattabbak a levelek szine majd kanalasodnak és pár nap és kompletten elszáradnak a fák folyamatosan.
Az egyik kipusztul, a mellette lévő (ugyanaz a talaj, ugyanaz az időjárás) meg nem. Kézenfekvő, hogy a kettő közti különbség az érdekes, nem az, hogy valahol máshol, más talajon, más klímán mi él meg véletlenül magas kort.
Ez pontosan így van. Több gazdaság rendszeresen csepegtető öntözéssel segíti a fákat. A pusztulás náluk is 5-10%, gyakorlatilag hasonlóan az öntözés nélküliekhez.
Hosszú éveken keresztül folyt már ültetvényekben kutatás (nem csak Mo-on, Fr-ban is) de nem sikerült _egyértelmű_ gyökérokot találni az ültetvényeken belül. A pusztulás terjedésének okai részben ismertek, de arra nincs magyarázat, hogy amíg egyik termőtájon az egyik, egy másik tájon egy másik fajta pusztul sokkal jobban (az olyan, általános indokokon kívül mint a fa általános állapota, de önmagában ez sem magyaráz statisztikailag igazolhatóan semmit). Ezért juthattak arra, hogy inkább vissza a gyökerekhez - ha egy fa 30 éve él, akkor azt kell alaposan megnézni.
Ezen már én is sokat agyaltam mi lehet a kajszi pusztulás háttere mögött sajnos sok az ismeretlen tényező meg tudás hiánya stb... egy maradt a tapasztalat meg a logikus magyarázat keresése lehet hogy a gyökérzet a fő probléma sokszor volt jellemzö hogy pl helyben kikelt magoncba oltották a nemest aminek valószínűleg kialakulhatott a karó gyökérzete jó most sokan majd mondják hogy annak inkább a stabilitásban van fontosabb szerpe mintsem a tápanyag felvételében de mi van ha tévedünk pl komoly aszályok idején a hajszál gyökerek komolyabb mélységekben károsodnak majd csapadék érkezésekor már nincs idő regenerálódni ellátni a hatalmas lombozatott + termést lehet az okok között van a csapadék egyenlötlen eloszlása nagyobb eső után hőguta 40 fok le se jut csapadék már is elpárolgott plussz egy két betegség amit lehet normalis esetben kiheverne a fa .Vagy rossz az elképzelésem
Azon már túl vannak (legalábbis a pusztulás vektorait már ismerik). Az öreg fák azonban tudnak valamit amit a fiatalok nem, és pont azért kell az öregeket tanulmányozni mert valószínűleg azokban van valami ami az újakból hiányzik - és 'kicsit' egyszerűbb megtalálni azt a _valamit_ mint keresni a fiatalban, hogy mi hiányzik belőle, miközben nem tudni, hogy mi hiányzik (ergo lehetetlen olyat keresni ami nem definiált).
Az új kajszik a régiek génjeinek a variánsai esetleg némi mutációval.
A magoncok meg nagy eséllyel rosszabbak a szülőknél. (Vissza az átlaghoz.)
Na ennek így se füle se farka .
Addig jó , hogy az új fajta a régi génjeink variánsa mivel keresztezéssel ... ivaros szaporítás .... állítják elő az új fajtákat vagy ha gén manipuláció is van benne az is valamilyen régebbi fajtából való .
A mutáció egy egyedben jöhet létre , a két féle variáció nem lehet egy új fajtában mert az ivaros szaporodás eleve új gén készletet hoz létre abban rögtön mutáció nem lehet .
A magoncok rosszabbak a szülőknek ..... hát az összes keresztezéssel előállított fajta két szülőtől származik és először magonc lesz , majd persze szelektálják de ami marad abból új fajta lesz . Amúgy meg mi az hogy rosszabb ??? ... milyen szempontból rosszabb .
Kétségtelen, hogy a "művelés, a tápanyag, az alany ...." és hozzáteszem a fajta biztos befolyásoló tényező. De ezekre a termesztőknek van a legjobb rátekintése. Egy egyetemi vagy kutatintézeti kutató legfeljebb érdeklődhet, de ilyen kísérleteket nem állíthat be, mert neki 3-4 éven belül doktorálni kell, ahhoz pedig angol nyelvű szakcikkeket kell produkálni. Ezek a témák pedig minimum 6-8 évet igényelnének.
Nem tudom, hogy ők mit akarnak vizsgálni, de felteszem, ha kapnak 50 egészséges öreg fáról mintát és azokat megvizsgálják pcr-el baktériumokra vagy fitoplazmára, akkor kiderülhet, hogy egy régi magyar fajta pl. a Gönci jól tolerálta ezeket a betegségeket. De az is lehet, hogy semmi következtetésre nem tudnak jutni.
Minden esetre szerintem az nagyon jó dolog, ha a kajszival foglalkoznak és nem egy laboratóriumi tesztnövénnyel.
Ami az új tendeciákat illeti, azokat a fajták vonatkozásában gőzerővel kutatják a nagy cégek. Ott nagyon nehéz labdába rúgni. De akármilyen nagy cég is az, ha nincs genetikai forrása, akkor nem tud előbbre jutni. Példaként említhetném a sharka vírusnak ellenálló fajtákat. Addig amíg fel nem fedezték Amerikában, hogy van egy kínai eredetű génforrás, amelyet be tudnak vinni a kajsziba, addig senkinek sem sikerült vírusellenálló fajtát nemesíteni. Azóta pedig a menő cégeknél az új fajták mind vírusellenállók.
Mi még ma hajnalban fűtöttünk, biztos ami tuti, de ennyi volt, már csak -5 lesz elvileg.
Most ott lesz nehéz döntést hoznom, hogy mennyire illene metszeni. Tele van mindhárom kis fa virágrügyekkel, sosem termett, tele erővel, de metszeni kellene, mert sűrű, összevissza, bénán metszett. De x évente egyszer terem, nincs szívem:)
Szerintem rossz a példád. Az új kajszik a régiek génjeinek a variánsai esetleg némi mutációval.
A magoncok meg nagy eséllyel rosszabbak a szülőknél. (Vissza az átlaghoz.)
Viszont ismerek olyan öreg fát ami, két éve amikor úgy elfagytak az újak, hogy még virágot sem hoztak, termett. És nem magonc, mert többet is láttam belőle és az egyik helyén mirabolán nőt amikor kipusztult.
Itt az utca elején egy partoldalban is van egy kajszi matuzsálem , mikor általános iskolában jártam már meg volt igaz kis fa volt még akkor , most 50 év felett van már talán fiatal korában termett is de az elmúlt évtizedekben biztos nem . Nem tudom elképzelni hogy mit tudnak hasznosítani belőle . Egy pottyantott magonc ilyet millió számra lehetne létrehozni és a jó részük szép kort érné meg mert sterilek minden beavatkozástól . Nem agyon használt elfertőződött területén szaporítják az alanyt a használt nemest nem fertőzött gépekkel termelik rakodják tárolják ... stb .
Most is elmondom mint oly sokszor , ha valaki saját célra kis tételben otthon akár kajszit a legjobb megoldás a magról vetés . Nekem ha az idén nem fagy el akkor lesz mutatóba magonc termése majd megmutatom .
Ha konkrétan a kajszik ültetvényben való pusztulása irányában akarunk kutatni akkor ültetvényekben kell vizsgálódni és változtatni a körülményeken ... művelés , tápanyag , alany .... stb minden amit ilyenkor fel lehet sorolni .
Ha általánosságban akarjuk javítani a kajszik genetikáját akkor sem a hátratekintés a megoldás , ez olyan lenne mint ha egy korszerű autót akarunk tervezni és előveszünk régi Trabant Moszkvics meg Wartburg alkatrészeket és ezeket újszerű módon összeépítve azt gondoljuk , hogy ez egy modern a mai igényeknek megfelelő autó lesz .
Azért én vitatkoznék azzal, hogy nincs értelme kutatni az idős fákat. Már csak az alapok miatt is. Minden tulajdonságot az határoz meg, hogy a genetika és a környezet közül mi a gyengébb. Nem biztos, hogy minden esetben a környezet a hibás. Inkább fel kéne térképezni a fajták tulajdonságait gének szerint és szerkesztéssel létrehozni a kívánatost.
Írd le akkor, hogy melyik irányban lenne érdekes a kutatásokat folytatni. Biztos hálásak lennének érte. Minden szempont amelyik előreviszi a kajszipusztulásról alkotott elképzeléseket, értékes lehet. Minél többen mondjuk, hogy van itt egy megoldatlan probléma, annál inkább odafigyelnek rá azok akiktől függ egy-egy projekt elindítása.
Szerintem a cikkben említett idős fák vizsgálata is érdekes adalék lehet az ismereteinkhez.
Persze tudom, hogy ez a fórum nem erre született, de hátha olvassák az illetékesek is.
Kb. 50 fám van. Igazsából nekem csak hobbi nem ebből élek, de bosszantó már csak azért is mert 3 éve nincs rendes termésem. Ezelőtt még szinte soha nem fagyott el most meg 3 szor egymás után. Védekezni csak bb gabonával, de pénteken nem adtam nekik ez volt lehet a baj bár sokat nem ér az sem. Most már csak azért szorítok hogy az őszik birják mert nálam azok is közel állnak a virágzáshoz. Abból kicsit több van kb 120 fa.
Amúgy az időkép lejjebb vitte a holnap hajnali előrejelzést, és az aktuális változástérképet nézve (https://www.idokep.hu/valtozas) nem is biztos, hogy minden ok nélkül...
