egy kis segitséget szeretnék kérni most virágzott először a kivim öntermőnek vettem 5 éve kis kivikzdemények vannak az elszáradó virágok mögött borsoszemnyi de sajnos leperegnek azok is
Naponta atvizsgalom a ledugott kiwi agacskat hogy hogy allnak, hat nagyjabol a 12 vagy tobb agbol mar csak 4-en ep es kemeny a kijott hajtas es level, a tobbi hervadt, valoszinu hogy el is fog szaradni de azert oszig nem bantom, hatha lesz belole gyokeres is. A 4 darab epnek latszo ag rovid, jo fas, talan itt van a titka hogy csak azokbol lehet valamit nevelni, majd kiderul hogy tulelik-e a kiserletet.
Elso termesu kiwi viragaim a kremszinubol atvaltottak sotetebb, narancsosfele szinbe es kezdenek hullani a szirmok vagy 3 nap utan. Ugye ez normalis?
Asszem, erről egy méhecskét kellene megkérdezni! ;)
(Gyanítom nem gond nekik ekkora távolság, de a pollenáthordás hatékonysága biztosan csökken, hiszen minél messzebb lesznek a növények, annál kisebb az esély, hogy a beporzó rovarok oda-vissza szállnak a két növény között, inkább végigjárják először az egyiket, aztán a másikat.)
Érdekesség képpen kipróbáltam a kivi magról ültetését alanynak. Ki is keltek szépen, de most ott tartok ,hogy nagyon sűrűen vannak. Valakinek tapasztalata lenne azzal kapcsolatban, hogy milyen fejlettségi állapotban (hány leveles) lehet szétültetni(tűzdelni) őket?
Csak tipp, ha jobbat nem mondanak: általános gombaölőszeres permetezés, plusz szellőztetés kicsit hosszabb ideig, hogy a dugványok felszíne megszáradjon.
Esetleg érdemes megpróbálkoznod a a zöld, félfás dugványozással is, annak a június-júliust írják a szezonjának.
Azt még csak úgy mellékesen próbáltam meg, nem is nagyon törődtem a dugványokkal (szellőztetés, egyenletesen nedvesen tartás, gomba elleni védekezés, stb.), így aztán nem is csoda, hogy csak 1-2 kósza eredést kaptam, pedig az irodalom szerint ez a nyári, zöld dugványozás a megbízhatóbb.
Ha nem sikerül, január végén - február elején újra neki lehet futni a fás dugványozással, nincs sok vesztenivaló.
Már a linkjeid miatt is megérte, hogy beszélgettünk egy kicsit. Visszamenőleg idáig szerintem többen sem jutottunk el az olvasásban, így ez nekem (nekünk) új információ. Én idáig a kevés dugványozási kísérletemet tényleg a tél végén-tavasz elején lemetszett vesszőkkel végeztem, hallgatva Rád, mint biológusra, legközelebb korábban szedett vesszőkkel fogom megpróbálni.
Ui.: visszaemlékezve a Haywardom pusztulására: utólag kiderült, nem én vagyok a főbűnös, hanem valami dög pajor:-(
Én is egészen cifra megszólításokkal szoktam illetni az Index fórumát, amikor elszáll egy-egy hosszabb hozzászólásom, és én is elfeledkezem a "kijelölés, Ctrl-C" kombinációról... :(
Csatlakozva mondandódhoz: egy kezdő kertészkedőnek én is inkább azt javaslom, hogy az ültetés-nevelés alapjainak nézzen utána rendesen (hogy ne váljon "évi rendszeres" kivivásárlóvá) és vegyen megbízható helyről egy termő-porzó párt, amit biztonsággal meg tud tartani.
És azután, abból próbálkozzon a saját szaporítással.
Én is évekig próbálkoztam vele, 4.-5. nekifutásra már elfogadhatóan ment, itt a fórumon többször közre is adtam a leírását annak, ami nekem (ha csak 20% körüli eredéssel is, de) működött.
Néhány link, amit megtaláltam a saját dolgaimról, hátha valaki hasznát veszi:
Másodjára fogok neki az írásomnak, mert az elsőt nem sikerült elküldeni. Tehát:a dió-kivi párhuzam tökéletes. Az összefoglalód gyakorlatilag teljes mértékben helytállónak tartom. Ami a 0-hoz közeli eredményességet illeti, azon azonban rágódnék egy kicsit. Itt a fórumon sokan szakszerűen végzik az oltást, dugványozást, azonban szerintem többen vannak, akik szakszerűen szeretnék végezni (én is ez utóbbi csoportba tartozom). Ennek következtében elkövet(het)ünk hibákat, ami mondjuk a füge szaporításának eredményességét nem befolyásolja, de a kiviét igen. Nem véletlen, hogy igen sokan számoltak be kivi szaporítási kudarcaikról.
A következő, amiért ezt írtam: én (és még sokan) a növényszaporítást hobbiból, szerelemből, szinte megszállottként végezzük, én ráadásul még spórolásként is. Ennek ellenére már másodszor vásároltam Hayward-Tomouri párost (az első valamiért elpusztult) Hogy miért: mert már nem vagyok elég fiatal ahhoz, hogy esetleg évekig próbálkozzak, míg végre sikerül a szaporításuk. Kicsit tehát célozni szerettem volna néhány fórumozó felé, hogy jelenleg valószínűleg jobban járnak, ha ezeket a növényeket inkább megvásárolják (nem eltántorítani akartam őket a szaporítási próbálkozásoktól, azt én is ugyanúgy folytatni fogom)
A hagyományos kivi szaporítása - minden bizonnyal igazad van - lehetséges, csak még nem kiforrott. (Lásd:dió-kivi)
Azért tegyük helyükre a dolgokat kiviszaporítás terén:
1, A mikroszaporítás a legmodernebb és leghatékonyabb módja a "szőrös" (normál) kivi nagyüzemi szaporításának. (De nem a hobbikertész módszere.)
2, Korábban is szaporították és ma is szaporítják még oltással és dugványozással is. (Nekem pl. 2 éve nő kiültetve két hasítékolással oltott, vásárolt kivitövem és két saját gyökereztetésű Hayward dugványból növő tövem).
3, Durva túlzás 0 körülinek titulálni a dugványozás hatékonyságát, akik jól csinálták (akad egy-két leírás itt, a fórumon is), azoknak 10-25% közötti gyökeresedési arány jött ki. Nem kellene elfelejteni, hogy ezek vagy téli fás dugványozások, vagy nyári félfás/zöld dugványozások voltak, nem pedig a (sokszor elég kései) metszéskor leesett, felesleges vesszőkből végzett tavaszi próbálkozások. Azoknak a sikeressége tényleg közelebb áll a 0-hoz, mint a 25-höz.
4, A légbujtás/gyűrűzve gyökereztetés - minden macerássága mellett is - a hobbikertész számára megoldás kivinél is, pár szaporítvány előállítására. A magnóliához hasonlóan hosszú idő (akár két tenyészidőszak) alatt ez is sikerül Haywarddal is, Tomurival is. Ment nekem is, de ennél is inkább 2-4-ből egyszer sikerült, nem 100%-ban.
5, Ha magyarul nem is, angolul brutális mennyiségű szaporítási leírás található a neten. (A "grafting kiwi", "kiwi hardwood cuttings", ill. "kiwi softwood cuttings" keresőkifejezéseket ajánlom, de nem elhinni mindent elsőre, tessék átnézni több forrást is.)
Attól, hogy a kivi nem fűzfa, szőlő, vagy füge, amiket "ha eldobsz, mire leesik, már van gyökere", attól még lehet és érdemes is szaporítani, csak jól és odafigyelve kell csinálni. Harminc éve még az oltványdió is ritkaságszámba ment a faiskolákban, és ment a duma arról, hogy miért "nem lehet" oltani, mára megvan a bejáratott rutin, bőséges az oltványkínálat és csinálja a hobbikertész is. Ki fog ez alakulni a kivinél is, csak még ki kell tapasztalni, hogy a mi viszonyaink között mikor, mire kell odafigyelni.
- Mini kivit dugványozással sikerült szaporítanom. (Gyula20 nevű fórumtársnak van talán a legnagyobb tapasztalata ebben)
- Szőrös kivit is próbáltam többször szaporítani dugványozással.Néhányszor úgy tűnt, hogy sikeres lesz, kihajtott, de gyökeret nem növesztett, magyarán nem sikerült.
- Oltani is többször próbálkoztam: néhány esetben ennél is úgy látszott, hogy sikeres lesz, de végül a gyenge kis hajtások elszáradtak.
Ezek után szigorúan a saját véleményem: mini kivit minden további nélkül lehet és érdemes dugványozással szaporítani. Szőrös kivit dugványozni és oltani meg lehet próbálni, de sikeressége szerintem nagyon a 0-hoz közeli. (azért én is próbálkozom velük, legfeljebb az időm vesztegetem:-))
Én a helyedben nem vitatkoznék, tudomásul kell venni, vannak okos és okoskodó hozzászólások. Mert ugye Szomáliában sokan faekével szántanak még ma is, jobb helyeken ezt már 100 éve elfelejtették. Így vagyunk a kivi szaporítással is.
Ha csak itt olvasol a topikokban, találkozhatsz az itthoni egyéb szaporítási kísérletekkel és ezek eredményeivel, mint pl. a kereskedelmi forgalomba hozott, valószínű magról nevelt szinte kizárólag porzós kivikkel, és a beszámolókkal a házi dugványozási, oltási kísérletek eredményeiről. Nem állítom, hogy lehetetlen, de sikeresnek sem mondanám ezeket a próbálkozásokat. Akit szórakoztat a próbálkozás a magvetéssel és elég fiatal éveket rászánni, lesz-e termés vagy csak virág, tegye. Szőlőt sem magról szaporítunk, meg almafát sem, pedig biztos kikelnek ezek a magok is. Meg citromfát sem, bár van, aki rászán 15-20 évet, hátha terem a gyerekként elvetett magból nevelt citromfa.
Aki enni is szeretne a saját termésből, az viszont vegye meg a kertészetben a termőképes növényt, annak is van kockázata, tényleg azt kapja-e, amit szeretne, és fel tudja-e nevelni.
Ha kettő kell, akkor kettőt veszek a kertészetben. Már szaporodott is. Más tapasztalatom nincs :-)
Neked van laboros tapasztalatod ;-)
Csak nézd meg távolról és gondold meg. Szerinted lehetséges, hogy a világ kiviállományát laborban szaporították? Vagy mondjuk 200 éve, a kivik mitől maradtak fent, hogyan szaporodhatott? Miért nem pusztult ki?
Nem vitatom, hogy nem tudjátok hogy hogyan kell, én sem, de ez nem jelenti azt hogy nem lehet. Lehet hogy zotya-papa már pl. tudja.
Termobol vagtam le a hajtast amin bimbo kepzodott, ez azert biztos mert a porzo meg nem viragzik, egy evvel fiatalabb mint a termo, de azert lesz gyumolcs ha kiviragzik mert kozben keritettem kiwi viragport, viragport termelo cegtol, ami a melyhutoben varja hogy ecsettel felvigyem a termo viragra. Egy-ket nap es kezdenek nyilni. Meg azt is meg kell addig tudnom hogy pontosan hogy is csinaljam, kiengedjem-e a viragport vagy ugy fagyasztva ecseteljem, en meg egy igencsak kezdo kiwinevelo vagyok, lesz nehany tevedesem.
Az meg hogy lehet hogy idovel a kihajtott vesszok el fognak sorvadni az is elkepzelheto, en is olvastam effelet, naponta vizsgalgatom oket, az agacskak eleg kemenyek, frissek, meg egyelore fejlodnek. Nem tudom melyik belole a termo, melyik a porzos mert a levagott agakat halomra hordtam, elfelejtettem kulonvalasztani. Ha iden lesz termesem a 4 eves fan az nekem nagyon nagy siker lesz, vegre lathatom hogy hogy terem a kiwi!
Sok sikert! Többen kísérleteznek vele, van, akinek már sikerült pár darab.
(Azért megjegyzem, sok hasonlót olvastam már itt, ami úgy folytatódott, hogy a fejlődés egy idő után leállt, mert gyökér nem képződött, a levágott hajtás tartalékaiból történt a fejlődés.) Apró kiigazítás: a bimbó a kis hajtáson nem jelenti, hogy termőből vágtál hajtást, hisz a porzó is hoz bimbót és virágzik. Hacsaknem mondod, hogy termős virágot hozott.
A 4 eves kiwimet es a 2 db 3 evest megmetszettem a tavasszal, jol, rosszul, ahogy tudtam, a levagott fas agakat ledugtam a foldbe a kertben, tettem hozza meg gyokernovelo palantafoldet is es allandoan nedvesen tartom. A ledugottak felen hajtasok nottek, sot kis agakka fejlodtek, meg bimbok is nottek nemelyeken, / ostoba hozza nem erto tudasom meg a termo agakbol is vagatott ezek szerint/, ezek persze leszaradtak de ugy nez ki hogy eleg sok megeredt, piszkalni. megnezni nem akarom. Jovore gondosabban fogom a foldbe szurkalni. A leglatvanyosabban az az ag feljodik amit a teljes arnyekba szurtam le, tolgyfak ala,vastag avar alatti foldbe. Vagyis en ugy latom hogy eleg eredmenyesen lehet szaporitani, jovore alaposabban ki fogom kiserletezni.
Volt már, akinek sikerült oltani, ha jól emlékszem, de sem az oltás, sem a dugványozás, sem a magvetés nem sorolható a bevált és szokásos szaporítási eljárásokhoz.
Azt elfelejtettem kérdezni, hogy oltani lehet e? Ha lehet akkor simán átültetem és ha nem lesz jó akkor átoltom a már meglévő töveket, egyszerübb mint újranevelni nulláról :)
