Még január elején jártunk Csévharaszton, ahol kis sétával néztük meg a pótharaszti templomromot. A piros rom (L) jelzés biztos útmutató a falutól és vissza egyaránt.
A ma látható maradvány a pótharaszti, XII-XV. századi templom romja. Az épület a török pusztítás áldozata lett a településsel együtt. Az egykori templomból ma már csak az épület nyugati fala áll. Építőanyaga homokkő. Van rajta egy körablak is, melynek káváit középkori téglákból rakták. Az előkerült cserepek szerint a templom hatszáz évesnél is több lehet. (templomrom.hu)
Fegyverneken, az Újtelepi temetőben álló torony egy 1480 körül épült gótikus templom maradványa. Régészeti feltárása még nem volt (ezt a körülötte lévő temető nem is teszi lehetővé). A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből. A torony a templom nyugati homlokzata előtt állt.
A toronyhoz kapcsolódó egykori templom egyhajós, íves záródású volt. Hossza 24 méter, szélessége 12 méter. A torony aljában lévő előcsarnok faragott kőkapuzata jó állapotban maradt fenn. Nyugati homlokzatának sarkain átlós támpillérek, nyugati és keleti homlokzatán csúcsíves, kőkeretes kapunyílás, a torony emeleti szintjein gótikus ablakok láthatók. A téglaépület nyíláskeretei, a támpillérek homloksíkja, a sarkok, az osztópárkányok, valamint a lábazati fedőkövek faragott kőből készültek. Rézsút álló magas támpillérei közül a délnyugatit 1961-ben faragott kövekkel kiegészítették.
Elkezdem leróni az adósságaimat a fórum irányába (időben visszafelé haladva).
Vál, a középkori templomból megmaradt torony
A kutatások szerint a 15. században épült. (Érdekes módon az új templomot, mely a megye legnagyobbja, ettől kissé távolabb építették fel a 19. században.) Alaprajza négyzet alakú (6,9x6,9 m), falszövete kváderekkel kevert törtköves vegyes falazat. Vakolata viszonylag épen maradt, ahol hiányzik, ott megfigyelhető a hozzá kapcsolódó egykori templomhajó helye. Homlokzatain csúcsíves és ovális ablakok láthatók, felül a toronyóra (ill. a helye).
Szűkebb hazámról, Kecskemétről még nagy jóindulattal sem mondható el hogy bővelkedne turistautakban, az első, és egyben utolsó ilyen találmányunk a zöld sáv jelzéssel jelzett Kápolnák útja, amely hangzatos neve ellenére éppen kápolnából tartalmazza a legkevesebbet, szám szerint én egyről tudok. Van még két nagy templom az úton, és a Lajosmizsei Pusztatemplommal bezárólag két templomrom.
Jaj, majd elfelejtem... a második jelzett turistautunk a román kori Hetényi templomromig a zöld rom jelzés oly annyira új hogy az internetes térképek még nem is tudnak róla! (csak egy részéről)
A Kápolnál útja egyetlen kápolnája és egyben az útvonal kiindulópontja (végpontja) a kecskemét szélén található arborétumban található, a róla elnevezett, szigorúan védett Kápolna-rét melletti dombon. A zöld rom jelzés egyébként átszeli ezt az időszakosan, így éppen most is járhatatlan, olykor ingoványos területet, de kis ügyességgel és jókora kerülővel ez a pirinyó kellemetlenség orvosolható.
A Mária-kápolna XV. századi alapokon a XVIII: században újjáépített kis templom, fából készült kis huszártornya számomra Rakacaszendet idézi. A tőle légvonalban alig két km-re lévő XI.századi rom létéből kiindulva én itt is el tudok képzelni ezeréves múltú alapokat, csak lehet hogy kicsit kutatni kéne még ennek felfedezéséhez.
Az arborétum kezelőjének meglepően szerteágazó leírása a Mária-kápolnáról:
A kápolnák útjának második legérdekesebb (első nekem a mizsei pusztatemplom) emlékhelye számomra az Árpád-kori Hetény falucska egykori kis templomának romja, amelyet 1981-ben találtak meg és ásatásokat is végeztek itt akkor. Jelenleg ezt tartják Kecskemét környékének legrégebbi épített egyházi emlékének.
A Kápolnák útjáról egy letéréssel lehet megközelíteni, amely 1.6 km-es kitérőt jelent, egyébként éppen az M5-ös autópálya mellett van, mindössze 150 méterrel. A Kápolna-réttől nem túl régóta zöld rom jelzés is vezet hozzá.
a letérés, és utána negyedórás gyaloglás és már közeledik is a templom kis magaslata. Elődeink tudták hová kell építkezni, bár akkoriban ez a környék jórészt szikes-lápos vidék volt.
remélem olvashatóak a táblák, mind a fa, mind a kő-alapú tájékoztató
Számomra a leírások, és az egykori fotók alapján az derült ki hogy a megtalált alapokat az ásatások után visszatemették, és kövekkel jelölték a templom alapfalait, érzékeltetvén méreteit és a formáját.
Cserhátsurány gótikus templomából keresek fotót a keresztelőmedencéről. Az internet néma, csak szöveges adatot találok. Tud segíteni valaki egy fotóval, aki a templombelsőben is fotózott? Hálásan köszönöm előre is, ha közületek valaki megnézi a fotóit.
Menjünk tovább, nézzük meg közelebbről mit rejteget még ez a templom számunkra...Mindjárt a kapuban meg is állhatunk egy pillanatra, a kapuk kőkeretei eredetinek tűnnek, ha minden igaz akkor a XVII.sz.-ból valók, ezt támasztja alá a már lentebb említett faragott évszám is amely a '30-as években került elő és újra beépítésre került.
1. indulás közelebb
2.-3. a XVII. századi kapukeret
A felújításkor meghagyott eredeti felületeken jól látszik hogy az építőkövek tartalmazzák ugyanazt a darázskövet amelyet a Lajosmizsei pusztatemplomnál, vagy éppen Soltszentimrén is megfigyelhetünk. A sekrestye bejáratának íve, és kövei is eredetinek tűnnek, a küszöb márványköve is elég kopottas ahhoz hogy ezt feltételezzük.
A meghagyott gótikus stílusú ablakok keretein jól látszanak az említett golyónyomok, valakik kihasználták az építmény kétségtelen harcászati előnyeit, (magaslati szűk ablakrések) ha minden igaz akkor a II. VH utolsó előtti évében. A templom belseje nekem nem tartalmazott sok izgalmat, lévén 20. századi a festése, ez nem nagyon hoz lázba, de az összhatás jónak mondható, éppen misére készülődtek a hívek.
1.-2. golyónyomok... valakik kihasználták a több száz éves ablakok nyújtotta előnyöket a harcban
3. a templombelső már modern, csupán egy kis szeglete románkori eredetű
az 1959-es szűkszavú emléktábla is ott van még a falon
Kecskeméti létemre életemben először szakítottam időt arra hogy a város legrégebben felhúzott épületét a románkori alapokkal és falakkal rendelkező Barátok Templomát picit jobban szemügyre vegyem. Értek meglepetések... a teljesen felújított templomon itt-ott kikandikált egy-egy szándékosan eredeti formájában meghagyott ablak, esetleg kisebb kapu, ajtó. Ami még meglepőbb az az hogy több helyen golyónyomok is tarkították ezeket az eredeti állapotban hagyott részeket! :-O
1.-2.-3. a templom legrégebbi, románkori alapokkal is rendelkező részei kívülről. 1974-ben véletlenül találtak rá az alapfalakra, addig bazár volt itt a helyén, a fal mellett.
Na, de mit is lehet tudni erről a régi templomról, amely a környező épületekkel együtt egy hatalmas egyházi komplexumot képez még ma is?
Kecskemét legrégebbi építészeti emléke, a XIII. sz. végén vagy a XIV. sz. elején emelték. Erős falak vették körül, melyeknek alapjai ma is látszanak, a templom erődként is funkcionálva menedékül szolgált a környező vidék lakóinak támadások idején. A templomnak menedékjoga is volt. A sokszori átalakítás ellenére is érintetlenül maradt faragott gótikus lábazat és támpillér a XV. század építészetének nyomait viseli. 1564-ig a katolikusok és a reformátusok együtt használták a templomot, ekkor átvették a katolikusok, "öreg kőtemplom"-ként említik.
a falak maradványai, és az alapok rajza a templom falán márványtáblán
1647-től a ferenceseké, innen ered a "barátok temploma" elnevezés is. 1678-ban leégett, ekkor pusztult el az eddig álló fatornya is. 1779-ben régi barokk stílusban bővítették, ekkor építették az új kőtornyot is. A legutolsó változtatás 1933-ban történt, ekkor a szentélyben 1, a hajóban pedig hét új ablakot vágtak. A kerítésfal kapuján látható 1689-es évszámot viselő kőív a templom régi kapujából került elő 1931-ben, mikor a templomajtót megemelték.
A templom belsejét a XIX. század végéig csak meszelték, mai belső kialakítása 1968-70-ben történt a haladó egyházművészet szellemében. A templom kéthajós, késő gót alapra épült, nyújtott sokszögű szentéllyel. A főhajó barokk, az oldalhajó első része román, hátsó része gót stílusú.
távolabbról, és a leírás a márványtáblán. az olvashatóság kedvéért "szedtem szét" a táblát
az 1959-es szűkszavú emléktábla is ott van még a falon
távolabbról, és a leírás a márványtáblán. az olvashatóság kedvéért "szedtem szét" a táblát
