Ne haragudj de totalis tevuton jarsz. Nem igazan igy mukodik az egesz.
eloszor is a bakterium nem azert lesz rezisztens mert mi gyogyszerezunk. hanem azert mert mutalodik. engedd meg hogy levezessem. van "A" bakterium amely boldogan el "semmire nem rezisztens" osztodik ahogy a termeszet megkivanja tole. De hat a termeszet sosem tokeletes igy minden alakalommal mikor utodja lesz fent al a lehetoseg hogy itt ott tortenik egy egy eliras az orokito anyagon. ezeknek egyresze pozitiv mas resze negativ (akar letalis is ) de jo nagy resze semleges. szoval a mi kis "A" bakteriumunk osztodik osztodik majd egyszer csak 100/1000 generacio utan megjelenik bakterium "A1". "A1" bakteriumunkban tortenik egy olyan valtozas amely amely azt eredmenyezi hogy ellenallo "X" kemiai vegyulettel. Annak ellenere hogy "X" kemiai vegyulet nincs is a kozelbe. "A1" bakteriumunk nem is selyti hogy o rezisztens lett. total semlegesen el. telnek mulnak a generaciok es ha "A1" bakterium baratunk nem pusztul el valamilyen kornyezeti hatas miatt pl.: hirtelem magas homerseglet stb. akkor szepen letrehoz seregnyi kis utodot aki ugyszint boldogan elnek. mivel a mutacioja semleges igy a szamuk egy ido utan se nem nol se nem csokken a populacio egesz szamahoz viszonyitva. es tovabbra is csak nagyon kis szazalekat teszi ki a populacionak. Es ekkor megtortenik az elkepzelhetetlen "X" kemiai vegyulet kerul a populacioval erintkezesbe es mivel "A"ra hatassal van de "A1"re nincs "A" bakteriumunknal gyors elhalalozas tortenik. Ezt a kacifantos helyzetet "A1" bakteriumunk kihasznalja es lelkiismeret furdalas nelkul osztodni kezd mint a barom hogy kitoltse az ujonnan meguresedo helyeket. es lass csodat fordult a kocza a populacio nagyat "A1" bakterium teszi mostmar ki meg alig egy par darab "A" bakterium el.
Csak hogy erts nem a gyogyszerek okozzak hogy megjelennek rezisztens bakteriumok a gyogyszerek azt eredmenyezik hogy segitenek neki gyorsan elszaporodni. (normal esetben mint egy neutralis mutacio) valoszinuleg egyresze idovel eltunne meg egyresze megmaradna igyis ugyis.
Hibas az a feltetelezes is hogy mindig extra koltseg a rezisztencia is nezd meg pl a VRSA-t ( Vancomycin-resistant Staphylococcus aureus) a rezisztenciaja a leginkabb a modosult sejtfalanak koszonheto (tobbe-kevesbe). Na mat most sejtfalra meg szukseg van az hogy ezt milyen molekulak alkotjak es hogy ehez mas enzim keszlet kell az nem jellent plusz munkat csak megvaltozottat. valamelyikotok mondott egy autos peldat eleg csekely az autok iranti ismeretem de ez kb olyan minthogy teligumi vagy nyarigumi van az auton, nem kerul fel az autora egy otodik kerek azer mert lecserelted teligumira ugyanugy 4 lesz rajta.
Az a felteves hogy a rezisztencianak "ki kell mutalodni mert nem hasznos" megint hibas. a legtobb mutacio neutralis es se pozitiv se negativ hatasa nincs. vegyuk peldanak az emberi szemet. az irisz kek szinet egy mutacio okozza aminek semmi haszna (nem hasznalt funkcio hisz nagyon jol ellennel barna szemmel is) . ha azt az elkepzelest kovetjuk hogyha nem hasznos el kell tunnie akkor a kek szemu emberek szamanak folyamatosan csokkennie kene vagy mar el kellett volna tunnie. ehez kepes jol el van a populacioban.
Volt egy olyan kerdes hogyha egyszer kitenyesztodott egy rezistens bakterium akkor mikorra fog eltunni a rezisztencia. Ha a rezisztencia nem ugy tortent meg hogy sok ujabbnal ujabb biokemia folyamat mutalodott be a mar meglevo folyamoatok koze hanem mondjuk egy par bazispar kicserelesevel a 12 aminosavbol alo feherje 4. aminosava Lysine helyett Arginine lett (es ez az utobbi a sokkal gyakoribb) akkor nincs oka eltunni. A rezistencia leggyakrabban csak annyi hogy mas sejtfal lesz vagy mas membran protein stb. nem fogja "vissza cserelni" szoval a valasz a kerdesedre valoszinuleg jo hosszu ideig nem fog eltunni.
Ha valahol esetleg zavaros lettem volna, vagy kerdesed, megjegyzesed van orommal varom valaszod.
Szerintem hamar eltűnik a funkció. Az evolúció felépítette a funkciót a gyógyszer rezisztenciát néhány évtized alatt. Építeni talán kissé hosszadalmasabb, mint elrontani. Ha hagynánk a baktériumokat elromomolni ez ügyben, lehet, hogy még gyorsabban menne. Tanán az evolúciónak több idő kell az "építéshez" mint az elrontáshoz. Egy autót könnyebb elrontani, mint mmegjavítani. Kissé sántító példa.
De az volt a kérdés, hogy mikorra tűnik el a funkció, ha nincs szelekciós nyomás. Ezt előre kiszámítani már csak amiatt sem lehet, mert a mutációk véletlenszerűek.
Mindenképpen versenyhátrány is van. Felesleges enzimek termelődése. Felesleges energia felhasználás. Azonkívül is eltűnik mert szét mutálódnak ezek az enzimek, génjeik amik ehhez kellenek. A szelekció nem gyomlálja ki a rezisztenciát okozó hibás enzimeket. Ezért ezek az enimek génjei sérültek lesznek. Nincsenek az evolúció alatt karbantartva. Megszünt az oka létezésüknek.
"Ha a DNS replikációja során véletlenül pont az a szakasz kerül át sérülten az utódba, amelyik a funkciót lehetővé tette, vagy ha az adott funkcióval rendelkező egyedek bármi okból szaporodásképtelenné válnak és el is pusztulnak."
Ha nincs szekció arra, hogy a rezisztens baktériumok éljenek inkább akkor ez a funkció elveszik idővel. Kérdés, hogy mennyi idővel.
Ugyanez van a mémekkel. Ha pl. sok ember fejében van az, hogy pl. érik a háború vagy a válság akkor idővel az is lesz. Ha menunják a háború borzalmait akkor a békevágy az új uralkódó mém. És béke lesz.
Egyébként ez a rezisztencia kérdés azért lehet szerintem érdekes, már ha a baktériumok "felejtése" belátható időn belül történik, hogy az EU-ban vagy akár az egész világon kihirdetnének nemzetközi szervezetek, hogy mostantól mondjuj 10 évig csak és ezeket ées ezeket az antibiotikumat használjuk. A többi talonba téve a következő 10 éves váltásra.
Ha a DNS replikációja során véletlenül pont az a szakasz kerül át sérülten az utódba, amelyik a funkciót lehetővé tette, vagy ha az adott funkcióval rendelkező egyedek bármi okból szaporodásképtelenné válnak és el is pusztulnak.
Előbb-utóbb a nem használt funkció megszűnik. Kérdés, hogy mennyi idő alatt. Nincs szelekciós nyomás alatt. Szétmutálódnak szelekció hiányában a baktérium rezisztenciáért felelős génjei. Szerintem amilyen gyorsan megtanultak reziztensé válni hasonló idő alatt akár el is felejthetik.
Ugyanez igaz lehet rovarirtó szerekre és a rovarok kapcsolatára szerintem.
De pont az ellenkezőjéről volna szó. Ezt hogyan vesztené el a gomba, ha nem lenne ezekkel a szerekkel sokáig kezelve. Hogyan és milyen sebességgel történik a baktériumok és gombák "felejtése"? Pl a barlangi rovarok "elfelejtették" a szemüket, azaz szem nélküliek lettek.
Sokszor hallani az antibiotikum rezztenciáról sajnos. A kérés az, hogyha feltesszük azt, hogy a ma létező antibiotikumok felt kivonnák a forgalomból, majd mondjuk 10-20 év múlva visszahjoznának használatba, mennyire lennének hatásak. Aztán a másik felével tennék ezt. Egyfajta vetésforban működnének.
Szóval az nem kérdés, hogy van rezisztencia, de van-e felejtés? Az evolúció azokat a baktériumokat hirtelen nem szelektálná azokkal a szerekkel amikkel eddig. Szét mutálódnának -e ezek a felesleges funkciók idővel a baktériumokban?
Bár szárazföldiek vagyunk, a pusztításunk a tengerekben is drámai mértékű. Mindent megmérgezünk, beszennyezúnk, a vizeket is beleértve, és mindenütt gyilkolunk is.
