Keresés

Maradok a bevált módszeremnél. Visszakérdezek.

Abból majd kiderül.

De sajnos ma sok dolgom van. Számolni sem érek rá.

"Mert az ember egyrészt szándékosan hazudhatja, hogy megértette."

Igen, ez megfigyelhető a relativitáselmélet esetében.

De most az lenne a jó, ha őszintén megmondanád, ha nem érthető, amit leírtam. 

Nekem lenne segítség. 

"Érdekesebb eset, hogy a mellette lévő atom is sugároz.

De ők nincsenek szinkronizálva."

A rés után mindegyik hullámvonulat a saját ikerpárjához van szinkronizálva, mert ugyanabból az eredeti hullámvonulatból származnak. 

Mennyit értettél ebből?

Tapasztalatból tudom, hogy ez egy rossz kérdés.

Mert az ember egyrészt szándékosan hazudhatja, hogy megértette.

(Miközben tudja, hogy nem érti.)

Másrészt esetleg úgy érzi, hogy érti. De valójában nem.

Nálam ez szakmai ártalom. Nem lehet megspórolni.

Amikor egy feladatot egyeztetek valakivel,

nem azt kérdezem, hogy megértette-e <igen><nem>.

Mondja vissza a saját szavaival, sőt belekérdezek.

Tehát a hullámvonulat a saját ikerpárjával interferál. Utána az atomból jön a következő hullámvonulat

Érdekesebb eset, hogy a mellette lévő atom is sugároz.

De ők nincsenek szinkronizálva.

Kiváve azt az esetet, hogy a felszín alatt is izzik a galagonya.

Azt a fényt persze elnyeli a fölötte lévő réteg,

viszont a bozonok szeretnek egykupacban a rög fölébe gyűlni.

Indukált emisszió?

Térjünk vissza az interferenciára!

Eddig eljutottunk:

Az egyik atom kibocsát egy kb. 3 méter hosszú hullámvonulatot, amelyben van kb. 7 millió rezgés (elemi hullám). Mivel az atomból a hullám minden irányban terjed, mindkét réshez ugyanez a hullámvonulat érkezik meg. A résekben keletkezik két különálló hullámvonulat, mert a keskeny rés másodlagos fényforrásként viselkedik, ami miatt a két különálló hullámvonulat örökli ez eredeti hullám fázisát. Tehát a rések után kapsz két különálló hullámvonulatot ugyanazzal a fázissal. 

Azt írtad, hogy eddig érted. Akkor folytassuk!

Ez a két hullámvonulat kerül interferenciába, mert az öröklés miatt a frekvenciájuk és fázisuk azonos lesz, ezért lesznek koherensek. Emellett még a két hullámvonulat hosszúsága is ugyanaz lesz. Ez a két azonos hosszúságú koherens hullám fog találkozni, amiből majd a látható kép kialakul. 

Tehát a hullámvonulat a saját ikerpárjával interferál. Utána az atomból jön a következő hullámvonulat, a réseken ő is kettéválik, és ő is majd a saját ikerpárjával fog interferálni. Mivel azonban az egymást követő hullámvonulatok ugyanabból az atomi átmenetből származnak, minden hullámvonulat ugyanazt az interferenciaképet adja kb. 10 nanoszekundum időtartamra. 

Ezek a pillanatnyi interferencia-képek állnak össze egy tartós, jól látható intrerferencia-képpé. 

Egy kicsit tovább részleteztem.

Mindez akkor igaz, ha a két ikerhullám nem csúszik el egymáshoz képest, vagyis éppen lefedik egymást a találkozáskor. Ha ugyanis a két hullámvonulat elcsúszik egymástól, akkor eltűnik az interferenciakép. Vajon miért?

Azért, mert a hullámvonulat elején és végén a frekvencia (és ezáltal a fázis sem) tökéletesen azonos. Van egy kicsi eltérés, ezért szélesednek ki a spektrumvonalak, amit sávszélességnek hívnak. Azt a távolságot nevezik "koherenciatávolságnak", amelynél a két hullámvonulat egymáshoz képesti elcsúszása éppen eltünteti az interferenciaképet. Ez akkor következhet be, ha az egyik hullámvonulat hosszabb utat jár be (a réstől vagy a féligáteresztő tükörtől a találkozásig), mint a másik. 

Minél nagyobb a sávszélessége a fénysugárnak, annál kisebb a koherenciatávolság. 

Mennyit értettél ebből?

Így mindjárt más.    ;)

[sin(x)+sin(x)] + [sin(x+φ)+[sin(x+φ)]²

Csoportosítsuk át.

[sin(x)+[sin(x+φ)] + [sin(x+φ)+sin(x)]²

Megint lusta vagyok számolni.

Akkor miért vesztegeted rá a szót?

Amiről itt szó van, az igazából szót sem érdemelne. (vasvillával hányod a borsót!!)

Azt is figyelembe kellene venni, hogy ha nem érted, hogy miről van szó, akkor nem beszélsz bele. 

Azt is figyelembe kellene venni, hogy a szürke ötven árnyalata, mikor melyik szivárványszínnel interferál.;-)

Butaságot beszélsz már megint. 

Az a tény, hogy fény mindenhová jut véletlenszerűen is, az interferenciaképhez hozzáadódva, az nem jelenti azt, hogy szürke lesz a kép. 

De nem is ez a lényeg. Ezen már túl vagyunk. 

Arról volt szó, hogy az interferenciához szürkét adva mit kapunk.

"Konerenciahossz?"

Úgy látom, már nem emlékszel, hogy eredetileg mit kérdeztél.

De ez nálad nem meglepő. 

Ez tényleg egy hozzád illő válasz. 

azért mert csak :o)

Minek?

Le kellene rajzolni...

[sin(x)+sin(x)] + [sin(x+φ)+[sin(x+φ)]²

Már megint elkalandoztál és már nem tudod, hogy mit is kérdeztél eredetileg. 

Most akkor melyik az igaz?

Mindkettő. Add össze.

Nem zárja ki egymást a két dolog.

Inclusive vs exclusive OR operation.

Az előbb még azt írtad, hogy az egész szürke lesz, és nem lesz interferencia-kép.

Most akkor melyik az igaz?

Interferencia-képet látsz, de a kioltott részek sem lesznek tök sötétek.

Vagyis szürke.

"Mindegyik "pár" interferál önmagával."

Helyesen: Mindegyik "pár" interferál az ikerpárjával.

"A többiekkel viszont véletlenszerűen."

Igen. Ez egy egyenletes alap-fényességet ad, de nem lesz belőle interferenciakép. 

Egyenletes szürke "háttér" keletkezik."

Nem. Interferencia-képet látsz, de a kioltott részek sem lesznek tök sötétek. 

Minden egyes fénysugár ketté válik a résen.

Mindegyik "pár" interferál önmagával.

(A többiekkel viszont véletlenszerűen. Egyenletes szürke "háttér" keletkezik.)

Konstrukt is ilyenkor tűnik el. :(

Nincs öntudata a fénysugárnak, de nem is kell, hogy legyen. 

Mit nem értesz a továbbiakból?

Próbálj meg konkréten rákérdezni!

(De Mátyás királyt ne keverd bele.)

"Kevered a dolgokat. Ezek drx részecskéi." Igazad van:-)

Eddig érthető?

Eddig igen.

De aztán tovább már nem.

Szerinted valamiféle öntudata van a fénysugárnak?

A második problémádban tudok segíteni. 

"Elvileg minden atom spontán bocsát ki fényt."

Így van. Ezeknek eltérő lesz a frekvenciája, fázisa, és a rezgési síkja. 

"Monokromátorral kiválasztunk egy frekvenciát."

Oké, válasszuk ki valamelyik atomi átmenetből származó frekvenciát.

"Igen ám, de az egyes atomok által kibocsátott hullámok fázisa bizonytalan, véletlen."

Így van, a fázisa is és a rezgési síkja is véletlenszerű.

"Távolodva a fényforrástól, amikor már nagyon hegyes látószögben érkezik a fény a résekhez,

hogyan alakul ki a koherencia?"

A következő módon:

Az egyik atom kibocsát egy kb. 3 méter hosszú hullámvonulatot, amelyben van kb. 7 millió rezgés (elemi hullám). Mivel az atomból a hullám minden irányban terjed, mindkét réshez ugyanez a hullámvonulat érkezik meg. A résekben keletkezik két különálló hullámvonulat, mert a keskeny rés másodlagos fényforrásként viselkedik, ami miatt a két különálló hullámvonulat örökli ez eredeti hullám fázisát. Tehát a rések után kapsz két különálló hullámvonulatot ugyanazzal a fázissal. 

Eddig érthető?

Ez a két hullámvonulat kerül interferenciába, mert az öröklés miatt a frekvenciájuk és fázisuk azonos lesz, ezért lesznek koherensek. Tehát a hullámvonulat a saját ikerpárjával interferál. Utána az atomból jön a következő hullámvonulat, a réseken ő is kettéválik, és ő is majd a saját ikerpárjával fog interferálni. Mivel azonban az egymást követő hullámvonulatok ugyanabból az atomi átmenetből származnak, minden hullámvonulat ugyanazt az interferenciaképet állítja elő kb. 10 nanoszekundum időtartamra. 

Ezek a pillanatnyi interferencia-képek állnak össze egy tartós, jól látható intrerferencia-képpé. 

Ha eddig érted, akkor azt is elárulom, hogy mi a koherenciahossz.