Nem is lennék mérnök, ha nem próbálnék meg – némi gyors fejszámolással – holmi „létszámellenőrzést” végezni az MKI – tanulmánya alapján.
A „protougor” – kor után tehát – leegyszerűsítve a számítást – az alábbi létszámok állhattak elő. A számítást, a tudományos konszenzus szerint akár „ezer” – főben is lehet értelmezni (vagy is 1=ezer – vagyis 50% = 50 ezer fő )
Manysi = 50 (magyar) + 50 (szamojéd)
Honfoglaló = 85(magyar) + 15(szamojéd)
A tanulmány értelmezése szerint, tehát a „honfoglaló” – genetika úgy is kialakulhatott, hogy az 50+50 protougor népesség kettévált, az egyik rész a mai manysik ősei, a másik rész pedig beolvadt a magyarságba, és így a honfoglalók részévé vállt.
Gyors fejszámolással, tehát a honfoglalók létszáma így nézett ki
( Az leginkább elfogadott nézet szerint a honfoglalók létszáma 500 ezer fő )
A mai genetikai adatok alapján, az 15(SZAM) leginkább a székelyekben maradhatott fenn – ma úgy 6% - (magyarokban 0.5%) – szinte semmi… akkor ez némi történeti áttekintésekre is adhat alapot.
Az MKI - tanulmány éppen arra világít rá, hogy a mai "ugor nyelvek" - úgy is létrejöhettek, hogy egy kissebb magyar nyelvű közösség találkozott egy kissebb szamojéd nyelvű közösséggel, összeolvadtak majd kettéváltak - a nagyobbik rész végül csatlakozott a többségi magyarokhoz ( ezt látjuk a genetikai kapcsolatnak ) ... a kissebik részt, pedig ma, a manysi nép alapítóinak tekintjük. Ebből pedig az következik, hogy olyan nyelv, hogy "ugor" (vagy protougor) soha nem is létezett, mégis létrejöhetett az "ugor-nyelvcsalád"... jelentse ez most a magyar+manysi - nyelveket, követve az MKI - tanulmány logikáját.
"Ott, ahol a közös ős megismerhetetlen, annak rekonstrukcióval történő „ismerté tétele” rendkívül sok manipulációra ad lehetőséget"
Ha tehát nem tudunk közös őst felmutatni, akkor nincs nyelvrokonság. A szláv vagy a iráni nyelvek attól nem lesznek nyelvrokonai a magyar nyelvnek, mert vannak közösen ( mindkét nyelvben ) használatos, szavak, vagy nyelvtani elemek. Ha meg "kibővítjük a nyelvrokonságot" - akkor meg szinte a világ összes nyelve az... A finnugrisztikával nem az a baj, hogy használ egy bizonyos definíciót, a nyelvrokonságra... hanem az, hogy ennek a bizonyítására manipulál... ez nem oldódik meg azzal, hogy másképen értelmezzük a nyelvrokonságot... vagy hogy "kibővítjük"...!!! A nyelvrokonságot eleve azért találták ki, hogy közelebb kerüljenek a beszélők "származásának" megismeréséhez... aztán kiderült, hogy ez nem sikerült... ezért a nyelvrokonság keresgélése egyszerűen értelmét vesztette... először az lett nyilvánvaló, hogy a beszélők őseit... így nem lehet visszakeresni... ma meg már az is világos, hogy a nyelvek őseit sem.
A nyelv kialakulását egy "ősből kiindulva" módszerrel való tárgyalása zsákutca... egy olyan út, amely lehet, hogy létezik ... de nem járható...! Gondolkodjunk el... száz év múlva lesz székely nyelv... amire azt mondjuk, majd hogy a magyarból alakult ki... mond-e ez bármit az akkori székely nyelvről, és az akkori székelyekről...????
Mondjuk azt a székely nyelvet már a románok is értik, a magyarok meg már szinte egyálltalán nem. De "boldogok vagyunk"... mert mégis csak "magyar nelvrokon" - hiszen a magyarból alakult ki. De mondhatjuk azt is, hogy az már román nyelv s így a magyar nyelvrokon székely nyelv kihalt... de mikor halt ki... melyik az a pillanat amikor már románul beszélnek a székelyek????... és így azt mondhatjuk hogy ... nyelvet cseréltek... az ő szép magyar édes anyanyelvüket felcsrélték románra... lehet, hogy el sem ismernék... és a vasvilla után kapkodnának... aki illent mert mondani nékik...!!!
„nyelvrokonság akkor áll fenn, ha az egy közös ősi nyelvre vezethető vissza”.
Ez egy olyan tudományos axióma amelynek az érvénytelenítésére tett kísérlet eleve kudracra van ítélve, mert hogy ennek a axiómának is mint ahogyan a többinek is...a mai tudásunk szerint nincs alternatvája. Ez egy olyan állítás (axióma) amelyet nem kell bizonyítani... nem is lehet... az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amit adottnak veszünk az érvelések során. Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság. Az az elképzelés tehát, hogy ezt az axiómát "átdefiniálni"... ???...???... szerintem teljesen értelmetlen, és lehetetlen vállalkozás. Ráadásul (én azt gondolom) hogy, nem is ez a szándék. A szándék (szerintem) a magyar nyelv kialakulásának, tudományos alapokon történő feltárása. A nyelvrokonság axiómájának, azonban az égadta világon semmi köze sincs a történeti összehasonlító nyelvészet, szerinti nyelvtörténethez. A nyelvészet... történeti ismeretek nélkül.... nem tud nyelvtörténetet elmesélni.... ezt már számtalanszor bizonyítottam. Nyeltörténet nélkül pedig nincs nyelvrokonság...!
"... amerikai jelenléte minimum 5.500-6000 évre nyúlik vissza már ez magában kizárja ezen szavak "finnugor" voltát..."
Az összehasonlító nyelvészet, nyelvtörténeti álláspontja szerint sem zárja ki a "finnugor" - eredetet bár a nyelvtörténet szerint valójában inkább az "uráli - nyelvcsalád" - ba tartozást nem zárja ki. A nyelvtörténet szerint az uráli alapnyelvből úgy ie. 4000 - körül vállt ki a szamojéd nyelv... amelyel kb. ugyan úgy valami 100 - körüli szótőeggyezés mutatható ki a magyar nyelvben. A tudományos igényű nyelvvizsgálatoknak, tehát elsősorban a szamojéd- vintu kapcsolatokat kellene megvizsgálni... hiszen "történeti tudásunk" szerint - ez az a nyelv ( a genetikai vizsgálatok szerint ez az a nép amely a leginkább megőrizhette az ősi "uráli-nyelvet" bszélő népei géneket ) - amely talán megőrizhette az ősi uráli alapnyelv jellemzőit, szókészletét, és egyéb nyelvi jellemzőit.
Véleményem felül kellene vizsgálni ezeket az ún. "finnugor" eredetūeknek nevezett szavaink valós eredetét, melybōl 113 megvan a kaliforniai vintu nyelvben. A vintu (egy penuti nyelv) amerikai jelenléte minimum 5.500-6000 évre nyúlik vissza már ez magában kizárja ezen szavak "finnugor" voltát..
A finnugrisztika tehát először kulturálisan, majd genetikai származás tekintetében volt kénytelen „lemondani a magyarokról” – ma már csak a nyelv maradt – ez sem lesz sokáig. Mert ugye ellentétben Klíma László állításával – igen is vannak tudományos viták és így vannak tudományos ellenvélemények is - és nem csak a „Szíriuszos -marháskodás” - László Gyula, Pusztay János, Szilágyi N Sándor, Mátéfy Attila, Kalevi Wiik – ( és persze, hogy ki ne maradjon - GéKI )
„A ma finnugrisztikájának legfontosabb mondanivalója, hogy a nyelvünk ugyan finnugor eredetű, de a magyar nép nem nevezhető finnugornak”
Ettől kezdve, viszont teljességgel érthetetlenek a nyelvészek kirohanásai a „krónikáinkban” megfogalmazott származással kapcsolatban, hisz ezek szerint a honfoglalók elődei között igen is lehettek, szkíták, médek, hunok, szavardok, hiszen nagyjából fogalmunk sincs, hogy egyébként akkor kik is voltak. A genetikai eredmények szerint legalább 30% R1a – ami ugye egyértelműen óiráni-szkíta eredetre utal – Árpád-házi királyaink is ezt a gént hordozták.
A TESZ szrint a „finnugor eredetű szótövek" – a biztos etimológiák száma kb.500 ami így már „összevethető” a 400 török plusz a 100 óiráni szótővel, ami így kb 50%-50%.
Nehéz nem látni, hogy az egyébként „nem finnugor” magyarok - ezek szerint - úgy jutottak mai finnugor nyelvükhöz, hogy a régiből is megtartottak ugyanannyi szótövet, mint amennyit „átvettek” – valakiktől, akikről egyébként fogalmunk nincs hogy kik is voltak, és miért is vették át tőlük az uráli szókincset.
Amíg erre nincs válasz, addig, ha százszor leíródik is egy cikkben, hogy – a magyar nyelv finnugor – az akkor sem több egyszerű feltételezésnél – de semmiképpen nem tudományos tény.
A legújabb genetikai eredmények függvényében nagyon úgy tűnik, hogy László Gyula közelítette meg jobban a valóságot, mert, hogy igazolódni látszik az a feltevése, hogy „olyan terület, amelyet a nyelvtudomány az uráli-finnugor korra feltesz nem volt”…!
A magyar nyelv beszélői tehát nem lehettek ott, ahol-, és amikor-, az uráli alapnyelv-, és nép-, kialakult – ez szinte már bizonyosnak tekinthető. A magyar nyelv tehát, vagy nem uráli, vagy nem úgy alakult ki, ahogyan azt eddig feltételezték. Ha pedig nem úgy alakult ki, akkor a magyar nyelv és az uráli nyelvek kapcsolata sem fejezhető ki az eddig használt „rokonság” fogalmával – tehát másmilyen kapcsolatnak kell lennie.
Azért ez sem „kisebb blama” – mint azt feltételezni, hogy „ősnyelv”…!
Thomas S. Kuhn szerint akkor lesz újra egységes egy tudományos közösség, ha minden tudós csatlakozik az új paradigmához. Néhányan életük végéig ragaszkodnak nézeteikhez, de egy idő után az ilyen tudósok meghalnak. Az új paradigma tagjai pedig újra írjak a kézikönyveket, s úgy állítják be a régi korok tudósait, mintha azok az új módszerekkel dolgoztak volna ugyan ezeken a problémákon.
Egy új paradigmának tehát csak akkor lehet esélye, ha a régit - és a régi követőit - „zárójelbe teszik”… és ez a „kultúrált” megfogalmazása annak mi valójában történik - mint láthatjuk.
Az összehasonlító nyelvtudományban ma már ott tartunk, hogy maguk a nyelvészek pocskondiázzák saját elődeik tevékenységét, hol hazugságokkal, hol pedig elődeiket leostobázva.
„A finnugor nyelvrokonság eszméje kezdetektől fogva ellenérzéseket váltott ki Magyarországon. Ennek okozói részben a nyelvészek voltak: eleinte maguk sem látták tisztán, hogyan függ össze nyelvek, népek és kultúrák rokonsági rendszere. Sajnovics János 1770-ben arról írt, hogy a magyarok, a finnek és a lappok egyetlen ősnéptől származnak.
A nyelvészek később sem segítették a tisztánlátást, mert ahogy napjainkig keverik az „uráli” és „finnugor” terminológiákat, úgy keverik a „rokonság” és „nyelvrokonság” fogalmát is. Zsirai Miklós még 1937-ben is a Finnugor rokonságunk címet adta alapvető összefoglaló művének a pontosabb, csak éppen nehézkesebb „Finnugor nyelvrokonságunk” helyett.”
Zsirai valóban ezt írta:
„Eleve valószínű, hogy a magyar nyelv sem holmi „nyelvi elsőszülött” a magyar is valamilyen nyelvegység felbomlásából keletkezett. A nyelvi eredet kútfejét, a rekonstruált alapnyelvet vallatóra fogva igyekezzünk az ősnép életformáját művelődési viszonyait, lakóhelyét – tehát a mi életformánkat, ősműveltségünket, őshazánkat – földeríteni.
Ha a nyelvek rokon volta azt jelenti, hogy ősi előzményükül ki kell következtetnünk egy közös nyelvi alapot, egy un. alapnyelvet, akkor következtetéseinkben továbblépve, föl kell tennünk egy olyan népet is, amely az alapnyelvet beszélte. Kikövetkeztetjük a finnugor alapnyelvet és beszélőjét, a finnugor ősnépet.
A finnugor ősnép szervezetlensége, valamint kezdetleges életmódja szükségszerűen vezetett a népközösség csoportokra különülésére, majd szétszakadására. Ennek a népi elkülönülés lefolyásának vizsgálatához sem hagy bennünket egészen cserben a nyelvtudomány.”
Látszik tehát, hogy Zsira nem tévedésből – vagy pontatlanságból, netán nemtörődömségből beszélt „finnugor rokonságról”… hanem meggyőződésből hitte, hogy a nyelv vizsgálata vezeti a tudósokat a nép eredetének megoldásához.
Akiről egyszerűen hazudnak:
„A nyelv- és néprokonság fogalma tehát a tudományos kutatás kezdetei óta keveredett. A magyar társadalom valójában a távoli, ismeretlen és idegen népek rokonná fogadása ellen tiltakozik. A 19. század végén Szinnyei József már hiába írt arról, hogy a finnugor rokonság csak nyelvrokonság, a közvélemény tudatában a kettő véglegesen és végzetesen összemosódott.”
Szinnyei azonban így fogalmazott:
„Bármilyen idegen elemekkel gyarapodott is tehát a magyarság, annyi bizonyos, hogy az „igazi magyarok” az ős-finnugoroknak egyenes leszármazottai. Ennyit vall a nyelv. Aki ennek alapján áll, az erős alapon áll. Ezen kívül csak ingovány van, s arra rálépni nem tanácsos.”
Mint látjuk Szinnyei sem „segítette” a nyelv- és néprokonság fogalmának tudományos szétválasztását, sőt kifejezetten óvott attól, hogy bárki ebbe az „ingoványba” tévedjen.
De nyugodtan hozhatjuk a többi finnugrista „mogul” álláspontját is:
Raguly Antal:
„De mivel, ahol a nyelv rokon, ott a népnek is, amely azt beszéli, rokonnak kell lennie, tehát a lingvisztikai út – mint biztos, csalhatatlan és egyetlen régen elvállt népeknek rokonsága megmutatására – alapja, egyszersmind a históriai vizsgálatnak.”
Hunfalvy Pál:
„A rokon nyelvek ti. egymást értelmezik, felvilágosítják, egyszersmind az illető nemzetnek eredetét és művelődését mutatják ki… a rokon nyelvek ismerete nélkül tehát egy nemzetnek őstörténetét sem lehet világosságra hozni. A magyar nemzetnek származási időszaka okvetlenül rokonainak közelében, hogy ne mondjam, társaságában folyt le. A nemzetnek etnikai eredetét, csak az illető nyelv határozhatja meg. A nemzetnek etnikai eredetét az illatő nyelv eredetével kell egynek tartani.”
Szó sincs tehát arról, hogy a történészek „sara” – lenne az, hogy a nyelvtörténetből kreáltak őstörténetet – a nyelvészek tiltakozása ellenében – hanem az igazság az, hogy nyelvészek voltak azok, akik el sem voltak kepések beszélni a nyelvtörténetet, a beszélők története nélkül, sőt kifejezetten azért akartak nyelvtörténetet írni, hogy ezzel egyszer és mindenkorra megoldják a népek eredetének kérdését.
Bátran kijelenthetjük, hogy katasztrofális (finnugrizmus) lett a végeredmény!
Egy "ifjonc nyelvész" - itt megpróbállta a nyelvészeti szómágiát a "szó etimológiát" - is bevonni az "őstörténet" forrásainak lehetséges táborába... SB - úgy "leoltotta" - hogy a szerencsétlen iffjonc, azóta is a kapcsolót keresi.
A legújabb MKI - tanulmány pl. ezt a "nyevészeti modellt" támogatja...
Azt talán még egy laikus is látja, hogy ennek semmi köze a finnugrisztika tudománya szerinti "nyelvcsaládfához"... ami így néz ki:
A hagyományos nyelvészeti modellben, tehát az ugor nyelv és az ugor nép kialakulásához semmi köze a szamojédoknek, azok már évezredekkel korábban kiváltak a nyelvi közösségből. Olyan régen, hogy sokáig nem is tartották a nyelvcsalád részének - sőt amikor megtörtént a "befogadás"...akkor az csak úgy volt lehetséges, hogy egy új (uráli) alapnyelv létét kellett bizonyítani.
A szamojédok "befogadásáig" csak a finnugor alapnyelv léte volt bizonyítva.
Állapítsuk meg tehát, hogy a "létezett alapnyelv" - bizonyítása és a "létezett őshaza" bizonyítása nélkül, nem létezik "nyelvrokonság"... !
Vagy bizonyíthatóan volt egy "finnugor őshaza" - ahol a "finnugor alapnyelvet" - beszélték, és akkor van nyelvrokonság, vagy ha nem bizonyítható a finnugor őshaza, és az ott használt finnugor alapnyelv, akkor nincs semmiféle finnugor nyelvrokonság.
"Ki és mikor beszélt finnugor nyelvről??? - Persze, hogy kreálmány, hisz egy nyelvészeti szakszó."
Ami ugye - még a létező nyelvtudomány szerint is - egy méretes hazugság. A tudomány szerint ugyan is a "finnugor nyelv" - egy beszélt létező és teljes nyelv volt - nem pedig "kreálmány"...!
"Az alapnyelvre (finnugor ) kb. 1200 tőszó vezethető vissza a mai finnugor nyelvek alapján. Hajdú Péter a glottokronológiai módszer segítségével úgy becsülte, hogy az alapnyelvben körülbelül kétszer ennyi tőszó létezhetett. Beleszámítva az összetételeket és a képzett alakokat is, az alapnyelv 20-25000 szóból állhatott. A magyar nyelv finnugor eredetű szavaiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az alapnyelvi népesség halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. Az uráli (finnugor és szamojéd) nyelvekben lévő nagyszámú szókincsbeli és nyelvtani egyezés kétségkívül arra utal, hogy e népek távoli elődei valaha egymás közelében éltek, s nagyjából egy nyelvet vagy igen közeli nyelvjárásokat beszéltek. A nyelvtörténeti vizsgálatok azt is vitathatatlanná tették, hogy ez az együttélés igen régi időkben lehetett, feltehetően a mezolitikum (átmeneti kőkor) és a neolitikum (újkőkor) időszakában."
A beszélt finnugor alapnyelv persze nem biztos, hogy mindenben egyezett a rekonstruállt nyelvel, de a tudomány álláspontja szerint az bizonyított tény, hogy létezett, és hogy azt beszélték, és hogy az egy teljes nyelv volt. A nyelvek rokonítása, ezen alapokra épül, ezen alapok nélkül, nincs is nyelvrokonság.
Millen érdekes "kisfinnugrisztikus" - álláspont, jelent meg...!... nem is oly rég:
"Olyan nyelv, hogy finnugor -- sohasem létezett. Nem voltak beszélői! Ez egy mesterséges kreálmány, amibe természetesen lehet logikusan, megindokolva, sőt bizonyítva besorolni nyelveket. De egy nem létezővel azonosítani a magyart -- kicsit fura! :D"
UvL:
Mekkora szalmabábok!
Ki és mikor beszélt finnugor nyelvről???
Persze, hogy kreálmány, hisz egy nyelvészeti szakszó.
Ami ugye egy méretes hazugság - még a létező nyelvtudomány szerint is:
"Az alapnyelvre (finnugor ) kb. 1200 tőszó vezethető vissza a mai finnugor nyelvek alapján. Hajdú Péter a glottokronológiai módszer segítségével úgy becsülte, hogy az alapnyelvben körülbelül kétszer ennyi tőszó létezhetett. Beleszámítva az összetételeket és a képzett alakokat is, az alapnyelv 20-25000 szóból állhatott.
A magyar nyelv finnugor eredetű szavaiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az alapnyelvi népesség halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott."
Az uráli (finnugor és szamojéd) nyelvekben lévő nagyszámú szókincsbeli és nyelvtani egyezés kétségkívül arra utal, hogy e népek távoli elődei valaha egymás közelében éltek, s nagyjából egy nyelvet vagy igen közeli nyelvjárásokat beszéltek. A nyelvtörténeti vizsgálatok azt is vitathatatlanná tették, hogy ez az „együttélés” igen régi időkben lehetett, feltehetően a mezolitikum (átmeneti kőkor) és a neolitikum (újkőkor) időszakában.
"Tudni kell, hogy Magyarország az Árpád-korban valóban nagyon jelentős királyság volt, de ennek a korszaknak ugyanúgy megvoltak az árnyoldalai is. Nem szuperhősök ültek a trónon, volt tolerancia és intolerancia, nagy királyaink véres kézzel verték le a lázadásokat. Alkoholista királyainkról sem esik sok szó, pedig erre is van példa."
Kérem... csak tudni kell tálalni mindent:
A "kalandozások" semmivel nem voltak, erőszakosabbak, vagy igazságtalanabbak, mint az akkori Berengárok vagy Arnulfok háborúi, vagy hadjáratai. Sőt azok sokszor sokkal kegyetlenebb módon zajlottak mint a magyarok hadjáratai. A "nyugat krónikásai" éppen a saját uraik tetteinek leplezésére találták ki az "avar - hun - viking - magyar" kegyetlenkedéseket, soha nem létező csatákat, városrombolásokat, városégetéseket. Szinte egyiknek sincs nyoma. Soha nem volt magyar-viking háború, de még egy ótvaras kis csatácska sem! Valahogy mindég elkerülték egymást, keleten, meg nyugaton is! - Már már isteni csoda...! Mire keleten a ruszok megérkeztek, a magyarok tovább álltak, mire a magyarok megérkeztek nyugatra, akkora a vikingek tűntek el - szelídültek meg
Talán így, egy kissé másként értékelendő... "ez a mű" - is.
( Csak is az errefelé látogató, érdeklődő közönség tisztánlátása érdekében )
"Például sokszor emlegetik a médiumokban a homályos jelentéstartalmú, nagyságra és ősiségre utaló archiregnum kifejezést, aminek a pontos értelmezése az egyik tanulmányban olvasható is. Tudni kell, hogy Magyarország az Árpád-korban valóban nagyon jelentős királyság volt, de ennek a korszaknak ugyanúgy megvoltak az árnyoldalai is."
Sőt az Árpád-kori valóban nagyon jelentős királyság előtti - a talán még ennél is jelentősebb "fejedelmi korszakot" - is be lehet mutatni úgy, mintha annak csak "árnyoldalai" - lehetnének.
Klima László :
„Feltehetőleg a kalandozásoknak, és a magyar társadalom akkori szervezeti formájának (maffiaszerű képződmény) köszönhetjük a magyar nyelv Kárpát-medencei hegemóniáját, és azt, hogy Szent István magyar államot alapíthatott. A kalandozásokból befolyt jövedelem nélkül nem lehetett volna magyar államot alapítani. E hadjáratoknak köszönhető, hogy magyarok maradtunk és magyarul beszélünk a Kárpát-medencében. Ebből a szempontból ezek a hadjáratok hasznosak voltak. Ugyanakkor nyilvánvaló az igazságtalanságuk. Büszkék csak akkor lehetünk rájuk, ha Lenin cinikus történelemszemléletét követjük.”
( A háborúkat Lenin kizárólag hasznosságuk szempontjából ítélte meg. Egy háború attól volt hasznos, ha a munkásosztály hatalomátvételéhez vezethetett.)
Talán érdekes lehet: - LOVAKON, NYERGEKBEN - A honfoglaló magyarok hadművészete
"Vannak olyan elképzelések, miszerint a magyarok már egy nemzedékkel a honfoglalás hivatalos dátuma előtt jelen voltak a Kárpát-medencében."
Amit azonban lefordíthatunk úgy is , hogy - " Vannak más elképzelések is, amelyek szerint a magyarok csak egy nemzedékkel a honfoglalás hivatalos dátuma előtt jelentek mag a Kárpát-medencében.
Tekintve, hogy az "avar továbbélést" - már a "hagyományos őstörténeti szemlélet" is elfogadhatónak ítéli, így nem állunk messze a "szkíta-hun-avar-magyar" - folytonosság besmerésétől sem.
( Csak is az errefelé látogató, érdeklődő közönség tisztánlátása érdekében )
"Az avar továbbélés kérdése például mindig is problematikus volt. A régi iskola szerint az avarok teljesen kihaltak a Kárpát-medencében a honfoglalás idejére – ezt ma már senki nem gondolja. Tovább éltek."
Korszakos meglátás...! - ebből kiindulva egészen bizonyosan eljutunk majd addig a felismerésig is, hogy a "szkítákkal-hunokkal"- kapcsolatosan is olvashatjuk majd ugyan ezeket a beismerő vallomásokat... az idő mindent megold... és mindenki megkapja a ... méltó ítéletet.
"A történészek is nyitottak az emberi múlt megismeréséhez hozzájáruló más tudományágak felé, bár Sudár Balázs turkológus szerint erre már volt egy bukott kísérlet: „ezt hívják finnugorizmusnak. Elődeink megpróbáltak nyelvészeti alapon történelmet írni, az eredmény katasztrofális lett, szerintem ezt már nyugodtan kimondhatjuk.”
Az itteni főcím sugallata alapján is gyakran hangzik el a következő állítás, hogy: az "alter eredményeiről a leggyakrabban sejtjük, hogy tud. szempontból értéktelenek, mert általában nem történik meg a szakmai kiértékelésük."
Nos! - Az "alter eredmények" - ugye egy igen tág fogalom. A finnugrizmusnak egy "alter" ellenpólusa a Vámbéry - féle felfogás - amit ugye sem a múltban, sem manapság, egyálltalán nem nevezhetünk tudománytalannak.
Sőt ha figyelembe vesszük ( Kalevi Wiik + több száz tudós + Pusztay János ) - munkásságát akkor az "alterség" - egy kissé más dimenziókban lesz értelmezhető...!... mint hogy "értéktelen"... Az MKI - legutóbbi genetikai tanulmánya pl. pont e két tudós nézeteit erőssítette meg, hogy ne mondjam igazolta. A magyarság, és így a magyar nyelv, nem része az uráli nyelvcsaládnak, hanem egy önálló nyelvcsaládot alkot a manysi-hanti népekkel és nyelvekkel.
1. A krónikánkon alapuló - a művészetekben, az irodalomban, a mesékben, a mondákban, a legendáinkban hagyományozott múlt, tehát egy olyan őstörténet ez, amely minden más nép "őstörténetét" is adja.
2. A nyelvészet megalkotta "nyelvtörténeten" alapuló őstörténet.
A magyar "őstörténetet" évszázadokon keresztül a - "magyarok krónikáin" - legendáin, mondáin, meséin alapult, mint egyébként minden más népnek is, nézzük akár a germánokat, vikingeket, görögöket, vagy akár a rómaiakat.
A népek eredetének történetét megörökítő "szájhagyományokat, legendákat, mondákat, meséket, mitológiát" azonban egyszer-csak felváltotta az "összehasonlító történeti nyelvészet" - kreálta őstörténet, amely születésétől éles ellentmondásba került, az évezredes múlttal rendelkező hagyományos történeti tudományokkal.
Sehol a világon nem került ilyen éles ellentétbe, a hagyományos történeti felfogás, és a történeti nyelvészet mint éppen a magyar eredet kérdésében.
Tehát nem a magyar őstörténetnek vannak nyelvi kérdései, hanem az "összehasonlító nyelvtudománynak" - vannak a magyar őstörténet érintő megállapításai.
Az összehasonlító nyelvészet tanításai alapján felépített magyar eredettörténet, azonban élesen szemben áll, a magyar hagyományokra épülő történetismerettel.
Miután a magyar nyelvészetnek, nem sikerült bizonyítania, hogy az általa kreált magyar nyelvtörténet, egyben a magyar őstörténet is, így a magyar nyelvtörténet kérdései, nem adhatnak egyértelmű választ a magyar őstörténet kérdéseire.
"Aztán itt van a Bouila- felirat a Nagyszentmiklósi kincsen.
Hát az sem magyar, pedig simán olvasható."
A jelzett feirat egyetlen nyelven - magyarul - olvasható teljesen értelmes szövegként - és szerintem elegendően hosszú is. Kissé furcsa állítás, hogy "bár magyarul olvasaható... de még sem magyar" ...Hogyan is van ez... ?????
BOYLA ZSUPÁN TESZI DIJETTÉ BUTAUL ZSUPÁN TAYRUVÁ ÖCCSE TESZI
Véleményem szerint Vékony nem vette észre, hogy az írás értelmezése tulajdonképpen egy „titkosírás”… a tál készítője egy olyan szöveget „rejtett” el, amit nem igen mert volna egyértelműen leírni. Az írás ezért a szavakat elválasztó ( pontok ) némi áthelyezésével válik érthetővé.
DUGETOIGI és TAGROGI = Vagy „szövegkitöltő” értelmetlen kifejezések, az egyértelmű szövegértés eltakarására, vagy a buta mellett – egyelőre megfejtetlen - valamilyen további, az alzsupánra nézvést dehonesztáló kifejezések.
A megfejtéshez esetleg még további lehetőségént, az alábbiakat lehet feltételezni:
A "trogodűták" - egy ókori, végtelenül primitív Észak-Afrikai nép, akik az ókori szerzők szerint a "denevérhez hasonló" - hangokat adtak ki, meztelenül jártak, és állataiknak nem csak a húsát, hanem a bőrét és a szőrét is megették, illetve tejből és vérből összekevert italt is fogyasztottak.
DUGETOIGI = két év
A teljes megfejtés tehát valahogyan így szólhat:
BOYLA ZSUPÁN KÉT ÉVE A BUTA BARLANGLAKÓ ÖCCSÉT TETTE MEG ALZSUPÁNNÁ
Az adatok szerint Bolya és Bonyha ( a megregulázott István gyula fiai ) kortársa volt Ajtony fejedelemnek. Arról nincs ugyan releváns információnk, hogy apjuk volt birtokain, voltak e „zsupánok” ők valójában – de ezt kizárni sem lehet. Ha azonban voltak, akkor lehettek érdekellentétek a két család között, de amint a forrásokból az kideríthető hatalmi ellentétek mindenképpen lehettek közöttük, hiszen a két fiú István pártján állt, a nagyhatalmú Ajtony vezér viszont ellenfele lett a királynak.
Ajtony birtokai (országa) a Maros alsó folyásának környékén terültek el, a gyula birtokai (országa) pedig ezzel határosak a Maros felső folyása és a Körösvidék, később pedig inkább a történelmi Erdély - vidéke. Az ellentéteknek tehát megvoltak az alapjai. Ajtony ugyanis megvámolta a Maroson közlekedő sószállítmányokat.
Klíma László – azonban azt állítja, hogy a magyarok a könnyebbik utat választották, rablókká, és gyilkosokká, lettek a „mammon” érdekében, és az így megszerzett vagyon, tekintély és hatalom, segítségével jutottak országhoz, hazához, nyelvhez - megmaradáshoz!
Nem szeretnénk azonban most tovább ragozni azt, hogy hányan és hányan mentek végig ezen az úton, és hogy akkor most mindenki, bűnös-é, avagy azért vannak nemzetek, akik képesek voltak a nehezebbik utat választani. Ez mindenképpen meghaladja egy ilyen hsz. terjedelmét, és az sem biztos, hogy jelenleg képes volnék e téma egészének kibontására és feldolgozására.
Koncentráljunk most arra, hogy Klima László cikke szerint a magyar állam megalapítását, és a magyar nyelv megmaradását egy eszeveszetten gazdag, hataloméhes, és könyörtelen, maffiózó-rendszert üzemeltető, rabszolgavadász, keresztényüldöző, rablóbandának köszönhetjük.
Ha valaki csak egy kicsinyég is figyelemmel kísérte a történettudománynak a magyar őstörténettel kapcsolatos álláspontját, akkor talán kissé – de talán nem is olyan kissé – meglepődhet ezen az állásponton.
Végignézve ezt a filmet... meg aztán végképpen nem ez a kép jön le!
Az egyik komment: "Hiteles, informatív, szemléletes, tárgyilagos és pátoszmentes! Imádom!"
Megnéztem én is a Digitális Legendárium új filmjét - "Lovakon, nyergekben"...!!!
Az ábrázolt korról egy vezető finnugrisztikus így vélekedett:
Klima László :
„Feltehetőleg a kalandozásoknak, és a magyar társadalom akkori szervezeti formájának (maffiaszerű képződmény) köszönhetjük a magyar nyelv Kárpát-medencei hegemóniáját, és azt, hogy Szent István magyar államot alapíthatott. A kalandozásokból befolyt jövedelem nélkül nem lehetett volna magyar államot alapítani. E hadjáratoknak köszönhető, hogy magyarok maradtunk és magyarul beszélünk a Kárpát-medencében. Ebből a szempontból ezek a hadjáratok hasznosak voltak. Ugyanakkor nyilvánvaló az igazságtalanságuk. Büszkék csak akkor lehetünk rájuk, ha Lenin cinikus történelemszemléletét követjük.”
( A háborúkat Lenin kizárólag hasznosságuk szempontjából ítélte meg. Egy háború attól volt hasznos, ha a munkásosztály hatalomátvételéhez vezethetett.)
A magyarság történetét kiragadni a történelmi környezetből persze nem előzmény nélkül való A legdurvább példa talán az első világháborút követő, béketárgyalások időszaka.
A Csehszlovák államiság jogalapjának kidolgozása során született politikai doktrinában, Tomáš Garrigue Masaryk és Edvard Beneš, elsősorban a szlávokok „kultúrfölényének” és a magyarok barbár, ázsiai politikai elnyomó rendszerének kidomborítását tartották fontosnak.
Tomáš Garrigue Masaryk:
„A cseheknek történelmi joguk van a cseh tartományok (Csehország, Morvaország, Szilézia) önállóságára és joguk van az általuk teremtett állam függetlenségére. Azon kívül természetes és történelmi joguk az is, hogy magukhoz csatolják a magyarok által brutálisan elnyomott szlovákokat. … A magyarok kulturális tekintetben függőben voltak a szlovákoktól. A csehek és szlovákok egyesülése tehát legitim követelés.”
Edvard Beneš:
„Az egész világ elborzadt ezeknek a tősgyökeres mongol politikai viszonyoknak a láttán… a magyarok csakugyan ázsiaiak... a nem magyar nemzetiségek a civilizált Európában példa nélkül álló elnyomó politika áldozatai…”
Néhány mai kisfinnugrisztikus pedig így ömlengett:
UvL:
Egy egészen kiváló alkotás: összeszedett, informatív, jó narrációval.
A MÖT-könyvsorozat pompás vizuális melléklete.
Az Igazi Winnetou:
Megnéztem én is a Digitális Legendárium új filmjét, nagyszerű lett!
Akkor most mi van???... a finnugrisztikusok nem tudnak dönteni... hogy "hadművészet"...??? - vagy - "maffiabanda"...???
