" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A bal első sorban felül Rojo Brillante, alatta egy csúcsos fajta, alul egy magvas. A következő sor Costata, majd egy másik magvas fajta, a következő Sharon, végül Tipo. A magvasoknak az tartom, amelyen fiú virág is van. A Sharonban is van mag, mivel mellette van a porzós virág, de azon csak nővirág van.
Jó fajta ez a Tipo, jobb a fagytűrése mint a Nikitának! LOL!
Innen ugyan nem rendeltem, de azt hiszem nem is fogok, sőt más magyar kertészettől se. Ugyanis megint sikerült az egyiknek jól beszívatni. 80-120 cm-es méret helyett a kapott növény 30 cm lett. Felhívtam, nagyon ritka fajta, örüljek neki hogy van, vagy küldjem vissza. Ok. Megbeszéljük, hogy küld másik fajtából egy nagy méretű fát 2/3 áron. Ugyanis ház elé mint nyári takarás lesz ültetve, így fontos hogy nagy legyen és gyorsan megeredjen. Ezentúl legfeljebb úgy veszek tőle, ha én magam választom ki az adott fát. A nevét pedig attól függően közlöm majd, hogy mekkora növényt küldött. Az 80-150nek van hirdetve. Remélem olvassa ezt és szép nagy növényt küld majd!!! :)
Csak azert irtam, mert negativ felhangot veltem felfedezni a zalazasban....foleg ,hogy ebben a topicban ertek tamadasok olyan embert aki a legkevesbe sem szolgalt ra....
Amilyen még nincs... Tavaly oltottam sharont és olyat aminek vannak porzós virágai is. Idén tavasszal costatát és nikitát. Jó lenne valamilyen keményen is édes fajta, de végül is mindegy. Tavaszig majd még érdeklődök, hátha valahonnan leesik metszésnél egy-két ágacska...
Idén tavasszal oltottam Rosajankát, szépet nőtt. Jövö tavasszal is fogok oltani, de még nem tudom milyen fajta oltóvesszőt kapok. Niztos jut belőle. Te milyet szeretnél?
Nálunk a legutóbbi télen a 2016-ban bolti kiviből szedett magból tavasszal vetett kivik cserépben szárazon kiteleltek, pedig másfél hónapig bele voltak fagyva a cserépbe folyamatosan. meg is lepődtem ezen, hogy milyen jól bírták, mert tavasszal nagyon jól indultak. -16 c°-t mértem a leghidegebb napokon.
Szegeden többen tartanak káki fákat, van néhány hely, ahol már több évtizede, idén volt ahol kifagytak fák, de jó fajta választással sok helyen lehet velük próbálkozni.
Nem egy, nem két kákit oltottam már, kérdezd Atit... Amúgy nem egy ördöngősség, gyakorlat kell hozzá. Nem mindegy mikor, és hogyan oltod. Az alvószemzés hély alá pl. felejtős... Angol nyelves már szóba jöhet, de szerintem a tuti a chip tavasszal... Azért köszi.
