" Az igazi nézeteltérés akörül van, melyik időszak gazdasági adatai alapján ítéljék oda a regionális segélyeket. A jelenlegi tagállamok az 1994- 1996-os időszak bruttó nemzeti összterméke (GDP) alapján kapják a brüsszeli pénzeket. Ugyanezt kéri Magyarország is, jóllehet az 1995-1997-es periódust is elfogadná irányadóul. Így ugyanis az egész ország jogosult lenne a legmagasabb támogatásra, amely akkor jár, ha egy régió GDP-je az EU-átlag 75 százaléka alatt van. Ha ennél tovább mennénk az időben, Budapest mindenképpen elesne a segélyektől."
Ebből én azt veszem ki, mintha Bp GDP-je 94-96-ban a 75% felett volt (=nincs segély), aztán 95-97 között a 75% alá csökkent és jöhet a segély.
Budapest EU-pénzek nélkül ? - Ma tárgyalások a regionális politikáról
Elveszítheti-e hazánk európai uniós csatlakozása után Budapest, s rajta keresztül a magyar lakosság egyötöde az EU-támogatásokat? - ez a tétje a regionális politikáról folytatott felvételi tárgyalásoknak. Az egyik legkényesebb fejezetet a megbeszélések mai, brüsszeli fordulóján nyitják meg, ám az unió egyelőre nem
hajlandó konkrét összegekről beszélni.
Gyors csatlakozási tárgyalásokra már csak azért sem érdemes számítani, mert a legrázósabb témáknál - így ma a regionális politikánál, később pedig a mezőgazdaságnál is - az EU nem tesz érdemi tárgyalási álláspontokat az asztalra. Ma, a megbeszélések idei első fordulóján hivatalosan megkezdik ugyan az egyeztetést a regionális támogatásokról, de az unió a lényegről hallgat majd. Vagyis arról: a felvétel után mennyi pénzt szán Magyarországnak. A tét nem kicsi, hiszen a jelenlegi rendszer alapján hazánk évente 2,2 milliárd euróra (560 milliárd forintra) számíthatna. A tárgyalások azonban arról szólnak majd, miként tudná az EU minél jobban megnyirbálni az új tagoknak járó támogatásokat. A tagállamok egyelőre az érdemi egyeztetést is elutasítják, mondván, hogy a társult országokat még nem osztották fel az EU-követelményeknek megfelelő régiókra. Magyarországra azonban ez nem áll, hiszen az egyenként mintegy másfél millió lakosú hét térség gond nélkül beilleszthető az unióba (ott egy régióra átlagban 1,8 millió lakos jut). Az igazi nézeteltérés akörül van, melyik időszak gazdasági adatai alapján ítéljék oda a regionális segélyeket. A jelenlegi tagállamok az 1994- 1996-os időszak bruttó nemzeti összterméke (GDP) alapján kapják a brüsszeli pénzeket. Ugyanezt kéri Magyarország is, jóllehet az 1995-1997-es periódust is elfogadná irányadóul. Így ugyanis az egész ország jogosult lenne a legmagasabb támogatásra, amely akkor jár, ha egy régió GDP-je az EU-átlag 75 százaléka alatt van. Ha ennél tovább mennénk az időben, Budapest mindenképpen elesne a segélyektől. A mostani rendszer nem vonatkozik a társultakra, azaz Magyarországra sem: esetükben csatlakozáshoz közeli időszakot kívánunk figyelembe venni - mondta lapunknak a bővítési munkacsoport egy tagja. Egy másik EU-diplomata ezt "arcátlanságnak" nevezte, és emlékeztetett arra, hogy a felvételi tárgyalások a jelenlegi EU-törvénykezés alapján folynak. Márpedig ennek része az a rendelet, amely az 1994-1996-os periódust meghatározza. A jogszabály végén az is egyértelműen ott áll: érvényes az unió valamennyi tagállamára.
Kroó György fizikus akadémikus, az MTA főtitkára a brüsszeli bizottság kutatás-fejlesztési "miniszterének" tudományos tanácsadója lesz - tudta meg a Népszabadság. A magyar tudós a napokban levélben kapott felkérést Philippe Busquin-tól. Kroó György személyében elsőként kerül kelet-európai tudós a testületbe. Kroó szerint a felkérés nagy lehetőségeket rejt, a tanácsadók fontos kérdésekről - például az EU kutatás-támogatási politikájának kialakításáról - mondanak véleményt.
Ahogy már irtam, vmilyen integráció kell, mert anélkül nincs esélyünk semmire. És ha vészesen elhúzódik az EU integráció, akkor az ugyanaz, mintha nem is jönne létre soha, mert meg néhány év és senki nem foglya őket komolyan venni. De ha még bizunk is benne, hogy valamikor a közeljövőben létrjön a csatlakozás, de mondjuk még 5 éven belül nem, akkor el kell kezdeni kiépiteni a szorosabb kapcsolatokat néhány országgal a szomszédból, akik hasonló cipőben járnak.
De kb ugyanezt már leirtam lentebb.
Ez inkább a pesszimista hozzáálásból fakad, de nem vagyok EU ellenes, sőt az EU-tól remélek nagy dolgokat is, csak ez a huza-vona egyre jobban elbizonytalanit.
április 5. 12:15
[MTI] Négy hónapos szünet után újra érdemi csatlakozási tárgyalási fordulót tartanak csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió és Magyarország képviselői. Remények szerint egy fejezetet, a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozót ideiglenesen lezártnak nyilváníthatják. Az EU és a hat elsőkörös állam - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia - utoljára decemberben találkozott csatlakozási tárgyalások keretében.
En mar semmifele eselyt nem latok arra, hogy valami lehetoseg is lenne arra, hogy a kelet-kozep-europaiak integracioba lepjenek. Talan meg kellett fontolni volna meg az 1990-es evek elejen. Bar lehet Jeszenkszky-ek fontolora vettek. Habar nem hiszem, az rendszervaltas utan hihetetlen lenduletet adott az az orszagnak, hogy az EU felvette a kapcsolatot velunk.
Miert gondolod, hogy szerencsesebb lenne ez az uj integracio? Csak az evszamtologatas miatt?
Én pontosan a mikor kérdést lovagoltam meg, azaz amig kérdés, hogy mikor, addig aktuális az 'egyéb' integráció. Olyan integrációnak tényleg nincs értelme ami hermetikusan szeparálja magát az EU-tól, de olyannak viszont van, ami kiépit valami kapcsolatot az EU-val, de nem függ az EU csatlakozási dátumokkal való játszadozásától.
Egyebkent meg szerintem Europa tulsagosan kicsi ahhoz, hogy ket, egymastol fuggetlenul letezo Unio elferjen rajta.
Meg egyebkent is az EU is eleve azert bovit, mert ujabb felvevopiacra van szuksege, szoval ket kisebb unio lemaradna az USA-val es a Japannal folytatott versenyben.
Az is felo lenne, hogy az EU felmorzsolna a kelet-kozep-europaiakat, amennyiben nem veluk tarsulnank, hanem magunkban probalkoznank. Es hany orszag lehetne tagja ennek, csak a visegradiak, vagy csak a CEFTA orszagok? Nem tudom. De azthiszem ez mar egy ertelmet vesztett kerdes, mar eldolt az, hogy az EU-hoz csatlakozunk. A kerdes mar csak az, hogy mikor.
Hát igen, mindenképpen könnyebb a viszonylag már működőképes EU-hoz csatlakozni, mint saját magunknak megszervezni egy közép-kelet, vagy kelet-európai integrációt. Végig kellene járni azt a sok huza-vonát, amit annak idején az EU ősök megtettek.
Eppen errol szerettem volna ma irni. Eloszor is arrol, hogy az ujonnan belepett kelet-kozep-europai orszagok, sajnalatos vagy nem sajnalatos modon egy ujabb "kort", teruletet fognak kepezni aza EU terkepen. De nem is lehet elvarni egy majdnan 21-26 fos EU-tol, hogy ne legyenek kozponti teruletei. De ez meg nem hozza magaval azt, hogy a periferias orszagok rosszabul jarnak. Az EU-ban lenni, meg igy is nagyobb elony, mint nem benne lenni.
Ma elindult egy nagyon idiota topic itt az indexen, hogy hova kellene csatlakozni, az EU-hoz, vagy az USA-hoz. Errol csak az jutott eszembe, hogy Nyugat-Europa dontott mar a kelet-kozep-europai orszagokrol rogton a rendszervaltas utan. Es mondhatni kijelolte a visegradi orszagokat, hogy egyutt segitve egymast probaljunk meg felzarkozni az EU-hoz. Amig a visegradi harmak, majd negyek, inkabb csak elvi, es diplomaciai talalkozokat hoztak letre, amivel bizonyitottak, hogy mindenki egyert, egy mindenkiert, addig a CEFTA mar tobbrol szolt. A CEFTA egyertelmuen az EU nyomasara jott letre, es nem azert, mert a kelet-kozep-europaiak egy masik unio, egy kelet-europai union gondolkodtak volna. Nekunk a CEFTA-ban kellett bizonyitanunk azt, hogy kepesek vagyunk e letezni es tevekenyen tenni valamit egy gazdasagi kozossegben.
Azota tudjuk, hogy a CEFTA nem mukodik. A lengyelek, romanok egetik a magyar buzat, Szlovenia par honappal a belepes utan, olyan donteseket hozott, amivel gyarkorlatilag nem is tagja a CEFTA-nak.
Szoval ez lenne a mi kis europai unionk. En eppen azert tartom elkepzelhetetlennek, hogy nem az EU-hoz csatlakozzunk, hanem helyette egy kelet-europai gazdasagi terseget hozzunk letre. Ez mar nem mukodne.
A CEFTA egyebkent megszunik letezni egy orszag szamara majd, abban a pillanatban amikor belep az EU-ba. Egy idore a kesobb csatlakozo orszagokkal nehez helyzetben lesz majd Magyarorszag, mert nem lehetunk vamunioban (helyesebben szolva szabadkereskedelmi ovezetben) az EU-orszagokkal, es peldaul Romanival.
udv.: euroPeeR
(azt ugyan meg hozza kell tennem, hogy az EFTA (tehat Norvegia es Svajc)-nak van egy kedvezo szabadkereskedelmi megallapodasa az EU-val, ez kovethetom pelda lenne a masodik koros orszagoknak.)
Az is eszembe jutott, hogy ha elkezdődne egy EU csatlakozás melleti keleteurópai intenzivebb közeledés, azzal is lennének gondok. Ugyanis nem mindegy kivel közeledünk egymáshoz, mert ha olyannal aki végül nem lesz EU tag, vagy legalábbis nem első körben, akkor ez a 'mellékes' integráció azon nyomban felbomlana, ahogy EU tag leszünk.
Tehát az EU-nak marha nagy befolyása lesz azzal a térségre, hogy éppen kit mond esélyesebbnek a leghamarabbi tagságra, és ehhez tényleg csak annyit kell az EU-nak tennie, hogy azt mondja ti és ti igen, ti és ti meg nem, és persze bármikor változtathat a sorrenden.
Hat ez mar csak egy ilyen topic marad, nmincs erdeklodes.
En azert nem irtam ket napig, mert ugy lattam, ha talan az utolso bejegyzes nem tolem van, akkor valaki meg nezi a topicot. De hat nem.
Mindenkeppen igaznak latom, hogy egy tobbsebesseges Europai Unionak vagyunk szemtanui. Tehat nem csak tobbsebesseges cstalkozas letezik mint fogalom, hanem maga az EU is tobbsebeseges. Na de ez egyertelmu. Eleg ha csak megnezzuk az euro ovezetet, vagy a Schengeni terseget. Egyebkent lentebb errol mar volt szo a topicban, ha jol emlekszem. AZ Europa szamokban cimu statisztikai konyvben van egy nagyon jo kep arrol, hogy a jelenlegi EU is harom korrel rendelkezik, gazdasagilag, mind politikailag. Egy belso mag, egy kozepso, egy kulso. Persze ezek mertani korok, egy a valosag nehany helyen elter ettol, de igy is megdobbento a hasonlosag. Egy masik elmelet amely a EU-t ket reszre csatolja az ugynevezett banan alakzat, amelyb tartalmazza az osszes jelentos ipari es EU-s politikai teruletet.
Holnap irok a kelet-kozep-europaiakrol, es az o majdani elhelyezkedesukrol az EU-ban, de most egyszerre ez eleg szerintem. Aztan harmadnap a lehetseges kelet-kozep europai egyuttmukodesekrol, valoban jo lenne, ha valaki meg benezne ide, mert peldaul a CEFTA-t nagyon jol ki lehetne targyalni. Hogy vegulis sikeres, vagy sikertelen.
Lenne egy kérdésem.
Szóval sokan úgy látják, hogy az EU úgy bővit, hogy nem bővit (több szintű integráció belső maggal, és korlátozott jogokkal és előnyökkel ellátott külső réteggel, vagy esetleg a csatlakozas hosszas halogatása stb), ami a mostani nagy várakozásokkal álmodozó keleteurópaiakat nagy gazdasádi és társadalmi depresszióba taszitaná. Egyedül nem maradhatunk, azt kénytelen mindenki elismerni, valami integráció mindenképpen kell, viszont ha nem megy az EU val, akkor szvsz a keleteurópai országok fognak előbb utóbb igazán egymásra találni. Ezen utóbbi variációban rejlő lehetőségekről pl Kopátsy Sándor irt már néhány könyvében, szóval nem biztos, hogy hülyeség.
A kérdés: ki mekkora esélyt lát erre, és milyen formában képzelhető el számotokra egy ilyen forgatókönyv?
"A tömeges kivándorlás elmaradása a nyelvi és a családi kötelékekkel is magyarázható. További fontos ellenérv, hogy Nyugat-Európában a magasabb bérek mellett jóval magasabbak a megélhetési költségek is. Aki tehát egy másik országban vállal munkát, annak a gyermekek iskoláztatását, a család eltartását is ott kell megoldania - így már a Nyugat is veszít a vonzerejéből."
Egy 1998-as magyar kozvelemenykutato felmerese szerint a magyar lakossag 3%-as venne csak fontolora azt, hogy amennyiben szabadon "vandorolhatna" es munkat kaphatna az EU-ban, elgondolkodna a dolgon. ismetlem: ELGONDOLKODNA!
Ugyan ez a kerdes az EU kozvelemenykutatasa szerint csak 2,2% volt.
Szerintem rendkivul alacsony eppen ezert megnyugtato adat.
Mai Népszabi:
Milyen bérszínvonal szükséges az EU-tagsághoz?
A magyarországi bérszínvonal meszsze elmarad az EU-átlagtól, ha tehát Jörg Haideren múlik, a csatlakozásra még sokáig várni kell. Brüsszeli szakértők azt mondják ugyanakkor, hogy a fizetések, illetve a GDP közötti különbség nem lehet a tagfelvétel akadálya. Nyugat-európai politikusok előszeretettel ijesztgetnek azzal, hogy a bővítés után a kelet-európai olcsó munkaerő elárasztja majd az EU-tagállamok piacait. Legutóbb a szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárt - azóta már lemondott - vezére, Jörg Haider nyilatkozott úgy a Népszabadságnak, hogy az Ausztriával szomszédos tagjelölteket csak akkor lehet felvenni, ha elérik az osztrák bérszínvonalat. Annak idején sokan a görög, a spanyol, illetve a portugál munkások inváziójával rémisztgették a nyugat-európai lakosságot, ám e három ország csatlakozása után kiderült: a félelem alaptalan volt. Annak ellenére így történt, hogy Portugália bruttó hazai terméke (GDP) az 1986-os csatlakozáskor az EU-átlag 54 százaléka volt, Spanyolországé pedig hetven százaléka; Görögország az 1981-es belépéskor 65 százalékot tudott felmutatni (vásárlóerő-paritáson mérve). Portugália teljesítményét Magyarország - némi erőfeszítéssel - már most is produkálja, de a valóságban az EU-felvétel nemcsak a gazdasági teljesítményen, hanem a politikai érdekeken is múlik. Bár a magyar bérek még a GDP-nél is messzebb vannak az uniós átlagtól, egy lapunknak nyilatkozó EU-illetékes éppen a portugál példával bizonyítja, hogy mindez nem okoz majd gondot. (Ha a kereseteket az egy lakosra jutó GDP-vel hasonlítjuk öszsze, akkor a magyar adat az EU-átlag felének felel meg; ha a magyar kereseteket vetjük össze az EU kereseti átlagával, akkor csak a harminc százalékot érjük el.) Portugália befogadásakor a tagállamok korlátozták a munkaerő szabad mozgását, mert attól tartottak, hogy a portugál munkások elözönlik Európát. Ez azonban nem történt meg - sőt miután kiderült, hogy a csatlakozás után Portugáliában is nő az életszínvonal, az eltávozók közül sokan inkább visszatértek. A Magyarországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon várhatóan Ausztria és Németország is átmeneti korlátozásokat szorgalmaz majd, de brüsszeli szakértők ezt feleslegesnek tartják. A portugál példa mellett arra is hivatkoznak, hogy a kelet-európai munkaerő rendkívül immobilis, vagyis az emberek még akkor sem költöznek el máshová, ha elvesztik az állásukat. A tömeges kivándorlás elmaradása a nyelvi és a családi kötelékekkel is magyarázható. További fontos ellenérv, hogy Nyugat-Európában a magasabb bérek mellett jóval magasabbak a megélhetési költségek is. Aki tehát egy másik országban vállal munkát, annak a gyermekek iskoláztatását, a család eltartását is ott kell megoldania - így már a Nyugat is veszít a vonzerejéből.
Brüsszel, 2000. március
Hogy miért nem szólok hozzá?
Érdemben nem sokat tudnék mondani. Nem értek egyet Rasdi aggodalmaival, de értelmetlen dolog erről vitát nyitni, mert bemegy az ember a könyvtárba, és végtelen mennyiségű cikket olvashat bármilyen nézet szerint megirt véleményről, és azokhoz képest újat nem tudnék mondani. Ugyan ilyen okból saját álláspontomat se védem meg, mert arról is szól jó néhány fórum.
Viszont olvasom a topicot, mert kiványcsi vagyok véleményekre, és sokszor bekerül ide néhány olyan cikk, amit én nem olvastam az eredeti helyén, különböző okok miatt (idő hiány, nem jutottam hozzá ahhoz a forráshoz stb).
Ha esetleg vki vmi nagyon állatságot ir, azt meg úgy is lerohanják rögtön kb 20an, és jól helyreteszik.
Szóval egyelőre még csak olvasgatok.
miskin
egy erdekes cikk a VG-bol az egyik legfontosabb kerdesrol. Ez egyike azoknak a kerdeseknek, amelyek komolyan befolyasoljak az EU orszagok lakossaganak velemenyet a bovitesrol.
"Csak mérsékelt munkaerő-áramlás várható a csatlakozás után
Alaptalan uniós aggodalmak
Az Európai Unió tervezett keleti irányú kibővítése számos tagállam szerint jelentős bevándorlóhullámot indíthat meg az uniónál kevésbé fejlett tagjelölt országokból. A mannheimi ZEW kutatóintézet most megjelent tanulmányának szerzői viszont nem tartanak a keletiek áradatától. A kényes kérdés kezelését bonyolítja, hogy több tagország már most is a kelet-európai szakemberek importjára készül.
Munkatársainktól
A migráció hagyományos elmélete alátámasztaná a munkaerő tömeges Nyugatra áramlásának hipotézisét, de a mannheimi intézet munkatársai szerint nem elég a bérszínvonalak és szociális ellátórendszerek közötti különbséget figyelembe venni. A döntés meghozatalakor az emberek ennél több szempontot mérlegelnek.
A tanulmány az Európai Közösség nyolcvanas évekbeli déli kibővítésének tapasztalataira hivatkozik. Míg a hetvenes évek elején évente több mint 200 ezren hagyták el Spanyolországot kivándorlási szándékkal, addig a kilencvenes évekre ez a szám szinte végig folyamatosan csökkenve évi 2-3 ezerre süllyedt. Ma már az ibériai állam, Portugáliával és Görögországgal együtt, nettó befogadó országnak számít.
A kutatók két lehetséges forgatókönyvet fogalmaztak meg. Abban az esetben, ha egy tagjelölt felvételi kérelmét visszautasítják, az életszínvonalak közötti különbség ösztönözheti a Nyugatra vándorlást, az elégedetlenség destabilizálhatja a politikai rendszert, ami pedig a kivándorlók számának növekedéséhez vezethet. Egy ilyen helyzetben az európai országok bevándorlási törvényeinek szigorítása paradox módon oda vezethetne, hogy az eladdig bizonytalankodók egy tömegben megindulnának, mielőtt bezáródnak a kapuk. Ha azonban a jelölt ország bekerül az unióba, annak forrásai biztosítják a felzárkózást, ráadásul a római szerződés szellemében később sem állítható semmilyen akadály a munkaerő áramlása elé a közösségen belül, vagyis nincsenek komoly ösztönzők az azonnali kivándorlásra.
A kutatók következtetései ellenére is tovább élő félelmek egyensúlyozásra kényszerítik a politikusokat érzékeny választóik preferenciái és a gazdasági szféra igényei között. Németországban nagy vihart kabart Gerhard Schröder kancellár terve 20 ezer számítógépes szakembernek a szövetségi köztársaságba hívásáról. Az iparosok szövetsége üdvözölte a bejelentést, a német ellenzék és a szakszervezetek képviselői ugyanakkor kritizálták a kormányzat elképzeléseit. Bajorország keleti fele hasznot húzhatna az EU-ba -- amerikai mintára -- zöldkártyával érkező munkavállalókból -- írja például a Passauer Neue Presse. A képzett szakemberek hiányával küzdő üvegfeldolgozó és elektronikai iparágak mellett a mezőgazdaság, a vendéglátó- és az építőipar azok a területek, ahol a német munkavállaló kevésbé hajlamos a szokatlan időbeosztással vagy akár komolyabb fizikai terheléssel járó feladatok elvégzésére. Ezen állásokban a lap szerint már most is több mint 150 ezer lengyel, magyar és cseh vendégmunkás áll alkalmazásban.
A brit kormány napokban ismertetett költségvetése ugyancsak tartalmazza a külföldi számítástechnikusok bevándorlásának könnyítését. A Financial Times szerint az információtechnológiai ágazatban egész Európában munkaerőhiányra lehet számítani, amire kézenfekvő megoldás lehet az EU-tagjelöltek szakembereinek alkalmazása.
A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint viszont a konkrét kérdéstől eltekintve is nyilvánvaló, hogy egy öregedő népességű országnak szüksége van migrációs politikára. Ezzel a véleménnyel cseng egybe egy közelmúltban megjelent ENSZ-tanulmány következtetése is, mely szerint az Európai Uniónak 2025-ig jelenlegi lakossága majdnem felét, 159 millió embert kell befogadnia, ha meg akarja állítani népessége elöregedését (VG, 2000. január 7., 1. oldal).
Mindeközben az Európai Unió illetékesei nem hivatalosan már többször utaltak rá, hogy a közép-európai országok csatlakozása után szükséges lehet a munkaerő áramlásának korlátait átmeneti időre fenntartani. Magyarország a témával kapcsolatos hivatalos véleményét tavaly decemberben nyújtotta be az Európai Bizottsághoz, és az unió elkötelezte magát a közösségi joganyag ezen fejezetéről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett. A magyar álláspont szerint súlyosan méltánytalan lenne, ha az unió a négy alapvető szabadság (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása) érvényesülése terén kérne derogációt. Az Európai Bizottság valószínűleg az október--decemberi tárgyalási periódus előtt nem fogalmazza meg hivatalos álláspontját.
Mindkettot. Remelem nem banja Rasdi, ha kicsit kielemzem az irasat.
Rasdi szemlelete az EU ellen iranyul, o az EU-ban a globalizacio elharcosat latja, egyfajta eszkozkent tekinti az EU-csatlakozast a globalizacio, es multinacionalis vallalatok terhoditasahoz. De errol lentebb nagyon sokat olvashatsz, vagy akar a Globalizacio III.-ban szemelyesen is megkerdezheted Rasditol, ide mar nem jon.
Ilyesforman az EP-t, mint az EU egyik csucsintezmenyet is csak egy olyan tarsasagnak tekinti, akik mivel nem is orszagok szerint ulnek, az orszagok kisebb beleszolasasat, a multik terjeszkedeset szolgaljak. O igy latja.
De te, kedves miskin, miert nem szolsz hozza sohasem, mar modtad, hogy rendszeresen olvasod e topicot.
Rasdi szives hozzajarulasaval bemasolom egy hozzaszolasat a Globalizacio III. c. topicbol.
Rasdi:
Az EU csatlakozás után a mi
mezőgazdasági termelésünket a Brüsszelben meghatározott kvóták fogják
szabályozni. Nem a budapesti Tervhivatal, hanem a brüsszeli Sóhivatal (másfajta
tervgazdaság, nem moszkvai hanem brüsszeli elvárások szerint). Jelenlegi
"elvárásaikkal" teszik tönkre a magyar gazdákat (igaz, hogy mi is besegítünk, de
ettől globális az egész), hogy a csatlakozás után örömmel adják el földjeiket
golfpályának, és a 20 évnél idősebbek (mivel azok már kiöregedtek a
labdaszedésből) állhatnak sorba a segélyért.
Azt mondod, hogy az EU-parlament is "demokratikusan" hozza a döntéseit. Pár hete
a Napi Mao-ban volt egy euros PR melléklet, amelyben szerepelt az EU parlament
felépítése. Egyrészt egy ország a mérete szerinti számú képviselőt küld a
parlamentbe. Ez természetes is. Mo. a maga 10 milliós lélekszámával kb. olyan
súllyal szerepel, mint a magyar országgyúlésben a "független" egyéni képviiselő
frakción kívül. Mondhatja a magáét, de semmit se befolyásol. Tovább árnyalja a
képet, hogy a képviselők az EU parlamentben nem is országok szerint, hanem
"világnézet" (nem pontos kifejezés) szerint alkotnak frakciókat (szocialista-
liberális-konzervatív-zöld stb.), aztán hol frakció, hol ország szerint szavaznak (hol
pedig egyszerűen egyéni gazdasági érdekeltségeik szerint). "Szakmailag" jól
kigondolt, áttekinthetetlen káosz. Egy ilyen testületre ruházzuk át szuverenitásunk
egy részét. A legjelentősebb kérdéseket ez a szervezet fogja eldönteni. A
döntéseket ugyebár ott is a bizottságok készítik elő. (A bizottságokkal
kapcsolatban emlékeztetnélek egy pár évvel ezelőtti részben Mo-n forgatott TV-
film sorozatra, amelyik remekül rávilágított az EU működésében lehetséges, és a
korrupciós botrányok által mutatottan valósnak tűnő visszásságokra.) Sőt olyanokat
is mások döntenek el, amihez szerződésileg semmi közük. Utalok itt ismét az
ausztriai választásokra. Ausztria semmiben nem sértett meg semmilyen európai
normát. Az EU által is elfogadott alkotmánya alapján választott, és ezen elfogadott
alkotmány automatizmusa szerint alakított kormányt. Egyetlen EU kötelezettséget
nem sértett meg. Ugyanakkor szerződéses partnerei szankciókat léptetnek életbe,
és ugyanúgy ki akarják rekeszteni mint Milosevics Jugoszláviáját. Egyetlen epizód
ugyan a világtörténelem, a globalizáció, az EU történetében, de rendkívülisége
miatt riasztó és figyelmeztető. Rámutat arra, hogy a globalizációban, az EU-ban
(ami a globalizációnak szintén csak epizódja) a "demokrácia" ugyanúgy csak álca,
mint a szocializmus a nemzetiszocializmusban, vagy a demokrácia a "népi
demokráciában". (Érdekes, hogy mindkettőben a "nemzeti" ill. "népi" jelzővel
járatták le az alapfogalmat.)
Kosz mindenkinek a biztatast... de az ero fogytan van, igy valoszinuleg kisebb egysegekre bontjuk gross-sal, ha szabad az o neveben is beszelnem.
Szoval gross, elkepzelhetenok tartod azt hogy a kisebb topicokat kesobb be tudjak vonni az Index-esek?
Bar igazabol nem ertem, hogy miert nem tudjuk az altalad emlitet temakat itt megbeszelni, es amikor egy temaban mar mindent kibeszeltunk, akkor ramegyunk egy masikra. Ez miert nem mukodik? Gyanitom, mert legtobben nem kattintanak ra a cimre, mert tul nagy kerdes ez. Igy latod? Meg kell probalni valoban egy kisebbel, de melyik legyen? En szemely szerint a derogaciokkal kezdenem.
Valamit tenyleg kellene csinalni, mert egy ilyen, az orszagot az eljovendo evekben legjobban befolyasolo kerdes megvitatas nelkul marad...eleg szomoru.
örömhír, hogy megfontolod! :))) Persze csak a saját nevemben beszélhetek, de én a konkrét, jól körülhatárolható és nem túl nagy méretű témákkal foglalkozó topicokat tartom igazán hasznosnak. Ott alaposabban meg lehet tárgyalni a témákat, nyomon lehet követni, hogy miről is volt szó addig, és nem bombázzák a hozzám hasonló lassabb reakcióidejű (:))) érdeklődőket újabb és újabb cikkekkel, amihez szintén hozzá kellene szólni, de már másról szólnak, másfelé viszik el a beszélgetést, másféle gondolkodást és érveket kívánnak meg.
El tudnék képzelni mondjuk külön topicokat a
- csatlakozási tárgyalások állásáról, kompromisszumokról, derogációkról, a hazai lobbik álláspontjáról, annak hátteréről, "propagandájáról"
- a kormány, az államaparátus az állampolgárokat, fogyasztókat érintő munkájáról a csatlakozással kapcsolatban (törvénymódosítások, felkészülés, EU-jelenlét erősödése), a közvélekedés alakulásáról
- az EU-s támogatásokról, a közös politikák minket is befolyásoló eseményeiről, új projektekről, a források felhasználásának tapasztalatairól, a jövőjéről;
- az EU fejlődéséről, jövőjéről (kampányok: információs kultúra fejlesztése, munkanélküliség elleni harc... Kereskedelmi megállapodások, gazdaságfejlesztés, teljesítménye a globális versenyben, stb.)
- belső EU-s politikai csatározásokról, tárgyalásokról, "csomagokról", lobbikról
És igazság szerint még ezek is kicsit túl tágak nekem... :)
Ma mar vegleg ra kellett szannom magamat arra, hogy megfontoljam a tanacsodat, es gondolkozzak sok kisebb topic inditasan. Ugyan a celom az volt, hogy minden egy helyen legyen ezzel a temaban, es majd a csatlakozas pillanataban ez a topic valoban egy hiteles kepet mutassan a gondolatinkrol, amit magunkban de egymasnak megfogalmaztunk az EU-hoz vezeto uton.
Bar arra gondoltam, hogy esetleg meg lehetne beszelni az Index-esekkel, hogy majd bevonjak a kisebb topicokat ebbe a nagyba. Mit gondolsz errol?
Tovabba kerem a segitsegedet, hogy melyik temakrol lenne szerinted erdemes topicot nyitni, es hogy tenyleg latsz e eselyt arra, hogy valami erdeklodes lesz korulotte.
Mellesleg eppen a mai Vilggazdsagban van egy erdekes cikk arrol, hogy hol tartunk a jogharmonizacioban.
"Még az idén be akarja hozni a kormány a késéseket
Lemaradás a jogharmonizációban
Öt területen jelentős elmaradás történt az EU-jogharmonizációban az elmúlt két évben -- állapítja meg az Igazságügyi
Minisztérium összegzése. Michael Lake uniós nagykövet szerint aggodalomra adna okot, ha a késések a jövő évre is
áthúzódnának. A lemaradásokat még az idén be kell hozni, erről a közelmúltban kormányhatározat is született --
figyelmeztet Gottfried Péter, a külügyi tárca integrációs államtitkárságának a vezetője.
Urkuti György
A jogharmonizációs programban ütemezett jogközelítési feladatokhoz képest jelentős elmaradás történt az áruk szabad áramlása, a
mezőgazdaság, a közlekedés-, a szociálpolitika és a környezetvédelem területén -- olvasható az IM beszámolójában, amelyet az
Országgyűlés európai integrációs bizottsága számára készített.
Szakértők szerint a késések súlyát növeli, hogy az említett ágazatok között a magyar csatlakozási felkészülés legnehezebb területei is
szerepelnek. Az IM illetékes főosztálya úgy látja, a legtöbb esetben a csúszást az okozta, hogy az érintett tárcák nem kezdték meg időben
a jogszabálytervezetek kidolgozását, illetve arra hivatkoznak, hogy az egyeztetési folyamat húzódott el.
A jogharmonizációért a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői saját feladat- és hatáskörük szerint felelősek. Az
elsősorban az EU kérésére összeállított kormányzati jogharmonizációs program végrehajtását tehát az egyes tárcák maguk intézik, az IM
-- a Külügyminisztériummal (KM) együtt -- csupán a koordinátor szerepét tölti be, több vélemény szerint nem kielégítő hatékonysággal.
A közelmúltban kormányhatározat született arról, hogy a lemaradásokat még az idén be kell hozni -- tájékoztatta lapunkat Gottfried
Péter. Az integrációs államtitkárság vezetője szerint a lehetséges legkorábbi csatlakozási dátum egyéves kitolódása (2002-ről 2003-ra)
semmiképpen nem jelenthet igazolást minden késésre, ezt az egy évet hazánknak csak tartalékként szabad felhasználnia.
Itt az ideje a lemaradások behozásának -- véli Michael Lake is. Az Európai Bizottság budapesti delegációjának a vezetője egyelőre nem
aggódik a késések miatt, de az már szerinte is súlyos gondok forrása lenne, ha a lemaradások a jövő évre is áthúzódnának. Ez ugyanis
további komoly terheket róna a jogalkotókra, és félő lenne, hogy a késéseket akkor már nem lehetne behozni.
Az IM nem tartja indokoltnak a jogharmonizáció eddigi eljárási rendjének módosítását. A kormány mindenesetre február végén felkérte
az érintett minisztereket, hogy a csatlakozási tárgyalások során tett vállalások folyamatos ellenőrzése céljából minden érintett tárca
készítsen részletes tervet a 2000--2002-re ütemezett vállalások végrehajtásáról, és azt küldje el az IM-be és a KüM-be. A remények
szerint így már a jogszabálykészítés első szakaszában, az előkészítés idején kiderül, ha valahol elmaradás mutatkozik.
Az igazságügy- és a külügyminiszter ezentúl negyedévenként készít értékelést a vállalások teljesítéséről. Ezzel talán javul a két tárca
horizontális koordináló, ellenőrző tevékenysége, amit Németh Anita, az IM főosztályvezetője is erősítendőnek nevezett az Országgyűlés
európai integrációs bizottságában történt meghallgatása során.
Németh Anita szerint ugyanakkor nincs ok a vészharang megkondítására. A magyar kormány jogharmonizációs tevékenységét az
Európai Bizottság is elismerte, s Brüsszelben is tudják, hogy minden eddiginél nagyobb feladatról van szó, amely összességében eddig
jól haladt: számos fontos felkészülési vállalás teljesítésére került sor 1998--99 során is.
A lemaradások pótlásának egyik eszköze törvényi szinten az lehetne, ha egyes kisebb törvénymódosítási javaslatokat együtt,
jogharmonizációs csomagként tárgyalhatna a parlament. Így ugyanis nagyobb az esély arra, hogy a rendkívül túlterhelt napirendbe
egyáltalán bekerüljenek ezek a módosítások. Németh Anita szerint a 2001--2002-es időszak során minden bizonnyal sor kerül ennek a
"csomagmegoldásnak" az alkalmazására.
Valoban lehet, hogy Csehorszagnak eppen emiatt sikerult lezarnia az aruk szabad aramlasanak temajat, mert nem annyira jelentos mezogazdasagi termelo, igy nem annyira kenyes pont ez az EU-nak.
Ugyanakkor az aruk szabad aramlasanak feltetele a versenyszabadsag is, ami viszont megkoveteli az aruk akadalytalan mozgasat, gondolok itt arra, hogy a ter es az ido nem lehetnek akadalyozo tenyezok. Ha jol megfigyeled a terkepet, akkor lathatjuk, hogy Csehorszagnak van a legjobb kapcsolodo kozut, es vasuthalozata az EU-val. Arrol nem is beszelve, hogy a legkedvezobb geopolitikai helyzete is nekik van.
