Azért annyira nem kell kétségbe esni, jobb ha óvod a kisfádat amíg pár éves nem lesz, és nem tudja a saját ereje legyőzni a hideg telet.Sajnos ha egy kicsi 1-3 éves fa fagyérzékenyebb akkor tőből is kifagyhat, ha takarod akkor meg tudod védeni, és ha már pár éves akkor esetleg kisebb nagyobb fagykárokkal átvészeli a telet.
Amit írtál takarásrra anyagot az jó, a falaevelet a tőhöz kb 1m átmérőben és 20-25 cm magasan tedd le, iletve takard a növény tövét, mert talán az a leg fagyérzékenyebb.
Dögszagot? Én hiába szagolgatom, nem érződik rajta semmi se. A virágnak sincs illata. (Vagy csak az én szaglásom nem jó, de hogy ennyire?)
Bogarak, legyek egyáltalán nincsenek rajta. (Lehet, hogy nekik is rossz a szaglásuk?)
Szerencsére, a mostani esőzések nálunk jég nélküliek voltak, így gyönyörű szép nagyok a gyümölcsök. Már most akkorák, mint amilyeneket a boltban lehet kapni, csak még zöldek. Az enyém Rappaiéktól való. (Zomba)
A d. kaki- ról csak annyit hogy a második fát ültettem. Az első a dunántúlról való volt, az első termő évében lepotyogott a másodikban a jégeső verte szét az egész fát, azon a télen takarás ellenére elfagyott. Az ujabb fa Bp.-ről van még kicsi, oltás után második éves. Egyébként mind a három fa enyhe dögszagot áraszt, virágzáskor erősebben.Nem is látni rajta csak legyeket meg bogarakat.
Köszi, megfogadom a tanácsod. Igyekszek mindent megtenni, hogy jó helyen legyen nálam. Csak az a baj, hogy kevesen ismerik, így minden információ, tanács jól jön.
Írtad, hogy három fajtád van, de a D. kaki változatról nem írtál. Neked mik a tapasztalataid? (Tudod, eddig kevés emberrel találkoztam, akinek lett volna datolyaszilvája, így ha valaki megjelenik a fórumon, és óvatlanul elmondja, hogy ő is ilyen növénnyel büszkélkedik, akkor igyekszem az összes tapasztalatát, információit kiszedni belőle. Előre is bocsi, hogy letámadlak kérdéseimmel.)
A D. Virginia ezek szerint magról is szaporítható? Megpróbálok majd utánaolvasni, őt még nem annyira ismerem. Ha megtetszik, lehet, hogy belefogok a termesztésébe.
sziasztok. A datolyaszilvához még: nekem háromféle van, D. Kaki , D. Virginiana és D. Lotus. A d. lotus egészen apró gyümölcsű ( kökény nagyságu ) minusz 15 alatt ez sem nagyon bírja . A d. virg. ennek már cseresznye nagyságu gyümölcsei vannak, és kibirta a minusz 25 fokot is nálam.Bár a három közűl ez nő a leglassabban és 6-7 éves kortól terem csak.Ez utóbbiból érés után szivesen küldök magot bárkinek.
Hát a datolyaszilva azért elég jól bírja a fagyot. Lombtalan állapotban -15-20 ig nem károsodik. inkább csak a nagyon fiatal növény lehet takarni. Persze kifagyhat a nagyobb növény is, ha hülye idő van, pl 15 C-os december után,-20 C. De ilyenkor majd minden kifagy.
Levél jó takarási módszer, de azért elötte nem árt gombaölőt keverni bele.:)
El tudom képzelni magam, ahogy ott fogok toporogni a fa mellett, hogy mikor érik már, mikor érik már... De ígérem, visszafogom magam. A piacon vett példányoknál érződik még a csersav, de azért finom. Igyekszem majd szép szottyosra érni hagyni.
Köszönöm szépen a tanácsokat. Ez egy kissé elszomorító. Ha tényleg nem bírja ki a telet, nem tudom, hogy mit csinálok. (Kétségbeesek, dühöngök, elkeseredek, stb..)
Az biztos, hogy takarni fogom. Hódmezővásárhelyi vagyok, az ország egyik legnaposabb városában lakom. (Ez mondjuk, az utóbbi napokban nem volt igaz, folyton esett.) Az utóbbi években azért nálunk is előfordult -15, -17 fokos hideg télen.
Én azt olvastam, hogy az egyik legjobb takarási módszer a levél, vagy széna, melyet kívülről náddal kell lefedni. A növényi részek fokozatosan bomlanak, ezzel hőt fejlesztenek. Nád az van otthon, levél pedig hullani fog a körtefáról.
De még utánaolvasok, hátha van ennél még bombabiztosabb módszer.
Csak arra vigyázz, nehogy korán kóstolj bele. Évekkel ezelőtt nagyon rossz benyomást tett rám egy éretlen darab. Mióta ettem érettet, a kedvencem lett.
üdvözlet mindenkinek. Évinek: A datolyaszilvát feltétlenűl be kell takarni amennyire csak lehet. Nálam már több kifagyott. A legjobb az egész fát takarni , amig a nagysága engedi. Rossz kabátokkal és egy nagy szőnyeggel szoktam, plusz fóliával hogy ne ázzon át a téli csapadéktól.Néha enyhébb napokon kibontom szellőzni.Bár nem tudom az ország melyik részén laksz, itt északon (hevesben) néha elég kemény fagy van. A növények kb. kéthetes lemaradásban vannak a déli országrészben lévőkhöz képest. Tud valaki igazi termő JUJUBÁT valahol? Én már 10 éve nevelem, négy méteres gyönyörű bokor csak éppen alig van rajta 5-10 szem évenként. Valahol olvastam, a gyökérsarjakról nem jó szaporitani mert nem hoz termést. (kecskemétről van) Most már kivágom.
Az első fontos kérdés, hogy alkalmas időben szedted-e ki? A második, hogy mekkora gyökere volt, és volt-e hozzá elég hajszálgyökér.
Én tavaly kora tavasszal - azt hiszem, a levelek megjelenése táján- szedtem ki kettő sarjat a termő tő mellől. Az maradt meg, amelyik kisebb volt és jó ágas-bogas gyökere volt, sok hajszálgyökérrel. A másik sokáig küzdött, öntöztem is rendesen, de végül feladta.
Ja, és valószínű, hogy az első időben árnyékolni kell őket. (Nekem mindkettő közepes árnyékban volt.)
Biztos jár majd erre 1-2-3 profibb topiktárs is, hátha van még más szempont.
Ezek a mai szedésből még meglévő fügék. A CD-t viszonyításul tettem melléjük.
Kicsit korábban kell leszedni őket az esős idő miatt, na meg azért is, mert a rigók is felfedezték maguknak. Nagyon jó az idei termés, sokkal több van a fán, mint akár tavaly, akár azelőtt.
Szerintem tavasszal ultesd ki jo vizatereszto, de nem szaraz talajba, lehetoleg deli fal ele. Locsold boven augusztus kozepeig, aztan remenykedj.:) Ha el is fagy, torol 100%, hogy kihajt. Amugy szerintem Y. gloriosa, nekem is van sok pici.
