A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Te minden áldott nap felfedezel valami eget rengetőt. Csak az a bajod, hogy előtte még annyira se nézel körül, hogy legalább azt tudd, mit fedeztek fel eddig, és mit minek neveznek. Az elemi matematikai lépéseket meg folyton elrontod, de azért rendületlenül telerondítod velük a fórumokat. Nem csodálom, hogy agyára mész a munkatársaidnak.
Engem meg tudott győzni az elképzeléseiről, de ez nem releváns a tudományos életben. Egy laikus azt válasz a”svédasztalról” ami neki tetszik. Az más kérdés, ha nem lehet választani.
…A határon megállítja Gazsit a finánc, hogy mi van a zsákodba? A válasz, madáreleség a papagájomnak. Finánc: de hisz ez babkávé! Mire Gazsi: eszi, nem eszi nem kap mást…:-)
A modern fizikát csak te képzeled mindenestül ostobaságnak, amiről még soha senkit se tudtál meggyőzni. Ez számodra ugyan tragédia, de a fizika számára egyáltalán nem. Túlélt már ezernyi sokkal komolyabb kétséget is. Némelyiknek volt alapja, azok tanulságait beépítette, a te ellenvetéseid viszont tökéletesen haszontalanoknak bizonyultak.
A buta kisgömböc meséje, aki nem tudja, hogy minden N dimenziós tér tökéletesen leírható pusztán belülről, anélkül is, hogy be kellene ágyaznunk bármi N+1 dimenziós térbe. Így aztán a háromdimenziós tér tágulása sem feltételezi semmiféle rajta kívül eső hely létét.
A kisgömböc viszont vidáman élhet tovább a maga kis szavannai eszével, neki ennél többre nincs is szüksége, a szusz amúgy is gyorsan elszökik belőle.
"Dr. Mike Strauss fizikus professzor, Oklahoma Egyetem tanára valamint a CERN részecskegyorsító kutatója. Tudományos Bizonyítékok Isten Létezésére - Dr. Strauss" https://www.youtube.com/watch?v=gnvDMBIFRWU
Végig néztem az "Isten mémfertőzés szenvedélybetegségben" leledző Mike Strauss pincehelyiségben lévő előadását egy osztálynyi ember előtt. Először is ez öt éve volt és hát amit hülyeségeket másoktól másolva előad, azt másolja pont Nagy Gergely áltudományos kálvinista teológus is. Semmi önálló ötlet. Olyan ez mint a prédikációk. Minden pap ugyan azt a betanuld demagógiát nyomja. Bármilyen kozmológiai eseményt, pláne ami csak kitalált és nem bizonyított összekötni logikailag "Zeusz" létezésével, köbö olyasmi, mint a két füle van és még sem szatyor na mi az??? Hát nem lehet más mint Zeusz. Javaslom a kigyógyulásotok miatt tanulmányozni:https://yourlogicalfallacyis.com/
"A virtuális részecskék tehát sok (általában kontinuum sok) különböző tömegű ideális (végtelen életű) részecskéből tevődnek össze."
Aki idáig megértette, annak a figyelmébe ajánlom, hogy mindez fordítva is igaz.
Nem csak a virtuális részecskék (véges hosszúságú hullámcsomagok) építhetők fel ideális részecskékből (vagyis végtelen hosszú hullámok bázisán), hanem bizonyos véges hosszúságú hullámcsomagok (bizonyos virtuális részecskék) rendszere is választható bázisként. És akkor például a végtelen hosszú hullámok (az ideális részecskék) építhetők fel ezeknek a véges hosszúságú hullámcsomagoknak az összegeiként.
Tulajdonképpen önkényes, hogy milyen hullám típust válaszunk bázisul, vagyis mit tekintünk fundamentális részecskéknek, amelyekből aztán felépítjük a többit.
Az általános jelelméletben az első eljárás őstípusa a Fourier szintézis,
a második eljárás körébe pedig a különböző wavelet szintézisek tartoznak. Az előbbi széles körű alkalmazásai közismertek, de az utóbbit is elterjedten használják már a fizikán túl is, például a különböző numerikus szimulációkban és virtuális valóságmodellekben.
A csoportsebességnek egzakt értelme ugye csak akkor van, ha nincs diszperzió, vagyis a hullámcsomag nem folyik szét. Ha pedig szétfolyik, akkor más lesz a sebessége a belépő és a kilépő frontjának. A jelterjedési sebesség ilyenkor a belépő hullámfront valamely meghatározott pontjának (mondjuk az 50%-os amplitúdójú helynek) a sebessége.