Sziasztok. Mindenkinek aki a fügét földre akarja dönteni. Próbáltátok már egyáltalán? Irni, mondani könnyű, viszont nehéz megcsinálni. Az egy éves vesszők még lehajlanak, de a többéves (4-5 cm átmérő ) vessző, törzs már csak törik.Minusz 10-15-ig fólia, nád, egy kis lombbal jól elvan. Minusz 20-nál falat is rakhatsz köré szinte biztos elfagy.
Felhozom egy kicsit a topicot: A fák takarásához elég sok ötlet felmerült már, itt egy újabb:
Éppen most került a kezembe egy régi könyv ami füge takarásáról is ír. Abból indulnak ki, hogy a föld alatti részek szinte soha nem fagynak el ( a Gellért hegyen vannak 300 éves bokrok, amik a föld felett rendszeresen elfagynak, de ujrahajtanak). A lényeg az hogy egy árkot kell képezni a bokor mellett, abba elfektetni, egérirtót beletenni a rágcsálók ellen, majd szalmát, és arra földet. Azt is irják hogy a fagynál a fagyás mellett az egyik legnagyobb veszély a gyors felengedés, ezért a kitakarást is akkor tegyük meg amikor már a föld is átmelegedett, ráérünk április közepéig várni.
Inkább magot hozz horvátországból, ne hajtást. A magok könnyen kelnek és gyorsan nő a növény. Viszont 20-30 centis magoncokat tudok szerezni neked pár napon belül, ha kell, de sajnos pénzbe kerül, kb. 800 Ft. Ha érdekel, írj!
A japánnaspolya szerintem nem birja ki a mi teleinket takarás nélkül. Legalábbis én úgy gondolom, ill. megnéztem az egyik könyvemet is. Szóval, azért maradj a bevált takarásnál... Amúgy én is nagyon szeretnék egy ilyen növényt és minden évben hozok hajtást Horvátországból, de valahogy nem akar megmaradni. Valaki tudja, hogy mi a módszere? A könyv szerint sima dugványozással szaporitható.
Nem ilyen súlyos a helyzet az örökzöldeknél, mivel tulajdonképpen azoknak is leáll a növekedésük télre (pl. citrom, leander, fenyők), szóval bírják a takarást. Sőt inkább jobb, ha takarja az ember, mert napos téli napokon, mikor fagyott a föld, a vizet felvenni képtelen, ugyanakkor párologtató növény kiszárad. (pl. tuják). Egyébként ez a növény valóban örökzöld, ahogy trachy mondta, talán takarás nélkül is bírná, de én nem merek kockáztatni. Egy ilyen növény pár éve télen kifagyott egy kertben, pedig már legalább 10-15 éves volt.
Nem akarok okoskodni, de én ugy tudom hogy addig amig nincs nyugalmi állapotban a növény - tehát nem dobta le a leveleit - addig nem szabad takarni. Így akár el is pusztulhat.
No itt a japánnaspolyám a takarás közben, nádfonattal. November közepén, az utolsó enyhe napon takartam be, a közepére, kb. egy méter magasan forgácsot is kapott. Szerintem szépen fog telelni, max a felső levelei fagynak meg kicsit. Idén tavasszal elég csúnyán nézett ki, de már nem látszik rajta, sőt mintha ettől jobban is nőtt volna. Szóval szerintem elég, ha a füge köré egy ilyet teszel, plusz a tetejére eszkábálsz egy tetőt is, hogy nedvesség ne érje. Én drótból hajlítottam kupolát fölé és arra fóliát húztam, de így is szellőzik
Aztszem' korika is úgy akarja, mint én, vagyis, hogy a törzs mindenképp megmaradjon. Én sem kockáztatok majd.:) Úgyhogy azt jó vastagon be fogom takarni. Majd... Rijeka?:)
A fügét javaslom nádfonattal körbetekerni, ez önmagában már elég ahhoz, hogy a fagyos szeleket, a téli napot és a közvetlen, sugárzó hideget távoltartsa. A tavalyi tapasztalatom, hogy a jól beérett fügehajtások a -16-17 fokot kibírták takarás és károsodás nélkül.
Közvetlenül semmiképp se tegyél fóliát a fügére, mert - ahogy már #436-ban is írtam - meg fog fagyni!
Valamilyen anyaggal körül kéne venni, és az anyag és a növény közé száraz lombot kellene tenni, amilyan magasan csak lehet. Ha mindenképp fátyolfóliával akarod takarni, szerintem akkor is tegyél lombot a fólia és a növény közé, ahogy az előttem szóló is tanácsolta.
A fólia azért nem jó, mert ha süt a Nap, túlzottan felmelegszik alatta a növény, aztán éjszaka könnyen megfagyhat.
Szerintem a fátyolfólia rétegek közé még jó lenne egy kis száraz lomb, és jó szorosan összekötni. Így szellôzne, de talán nem ázna át teljesen a törzsig. Én így tervezem majd... De nem vagyok gyakorlott fügetakaró, ez csak tipp.:)
Mo-n csak magnélküli fajták vannak, ugyanis a datolyaszilva kétlaki növény, az egyik fa csak termős, a másik csak porzós virágokat hoz. Amit nálunk lehet kapni, azok öntermékeny termős fák, nem kell nekik megporzás. Viszont ha mégis beporoznád a virágaikat, akkor lenne magjuk.
Vannak olyan fajták, amelyek keményen fanyar gyümölcsűek (mint az itteniek), viszont ha van magjuk, akkor keményen is ehetők, nem fanyarok. Olyan fajták is vannak, amelyek keményen mindig fanyarok, és olyanok is, amelyek megporzástól függetlenül sosem fanyarok keményen sem (ha érettek).
Szerintem az itteni fajták valószínűleg mind fanyarok (asztringensek), amíg meg nem puhulnak, vagy valahogy ki nem veszik belőlük a fanyarságot.
Teljesen egyetértek az előző hozzászólásodban lévőkhöz. Az enyémről még azt sem tudták megmondani, hogy magnélküli fajta-e (szerencsére magnélküli), vagy hogy hány éves lehet a facsemete. A fajtáról már nem is szólva.
A mi fánk a helyi viszonyokhoz képest kicsit fagyzúgos, nem túl védett helyen van. Eddig egyszer szenvedett kisebb fagykárt - 01/02 telén -, de nyárra ennek már nyoma sem volt, viszont abban az évben nem volt rajta termés. Azóta szoktuk a tövét takarni a biztonság kedvéért, azelőtt egyáltalán nem takartuk.
Úgy tudom, hogy a fajtától nagyban függ a télállóság. Nem tudom, hogy a Te fád mennyire fagytűrő, szerintem jól tetted, hogy betakartad. A törzsét talán érdemes lenne a következő években is takarni.
A neten azt olvastam, hogy a fagytűrőbb fajták -18 fokig télállóak, van egy Saijo nevű fajta, ami -23 fokig, de van olyan is, ami csak -10 fokig fagytűrő. Az a tapasztalatom, hogy Mo-n nem lehet tudni, hogy milyen fajtát vesz az ember, és hogy annak mik a tulajdonságai. Az árusok ált. nem nagyon törődnek ezzel, és ez sok más növényre is igaz.
Köszi grifi a képet! Szuper, már alig várom, hogy az enyém is nagyra nőjjön. Mennyire érzékeny a fagyra?
Én most, biztos ami biztos, náddal egy henger alakot készítettem a fa köré, majd feltöltöttem száraz falevéllel. A tetejére, de csak a tetejére egy szemeteszsákot húztam, hogy ne ázzon be. Így, elméletileg a falevél nem kap nedvességet, nem rohad meg, de a nád miatt szellődzik, nem párosodik be. Egy kis ágacska kibújt a nádszövet közül, pont az észak felőli oldalon. Így ő lesz a kísérleti "nyuszi", ha nem fagy el, akkor kibírja a fa többi része is, nem kell majd jövőre takarni.
Ha van esetleg valami tanácsod gondozásával, vagy akármivel kapcsolatban, szívesen meghallgatom, megfogadom.
Még nem nyíltak ki a virágok, de szépen növögetnek.
Nálam a magok elvetése, ültetése nem szakkönyv szerint történik. Van, mikor csak egy nagyobb szobanövény földjébe dugom bele, és kész. Néhány héttel később, pedig csodálkozok, hogy mi a fenét rakhattam vajon ide? Így kelt ki nálam egy karambola mag is, mikor nem tudtam, hogy hova tegyem, mit csináljak a maggal? A legközelebb lévő cserépbe dugtam, és el is felejtkeztem róla. Szépen kikelt.
Hivatalosan, szakszerűen, pedig a vattán, papírzsebkendőn, kókuszroston, perliten és még ehhez hasonló dolgokon lehet kicsíráztatni úgy, hogy folyamatosan nedvesen és melegen van tartva az közeg. Miután szépen kicsírázott a mag, megjelent az első kettő levél, akkor el lehet ültetni. A mag, és így az alatta levő gyökér legalább 1 cm mélyen legyen, de lehet ennél mélyebbre is ültetni, hiszen a levelei a föld felé érnek már. Az egyszerű, B típusú föld és a homok keveréke jó. A fiatal növényt még nem kell tápoldatozni. Idősebb korában már lehet marhatrágyát is belekeverni a földjébe. (1-2 éves korától)
Nálam nem nagyon vált be az a módszer, hogy először kicsíráztatom a radiátoron, majd ezután ültetem el a földbe, mivel szépen kiszáradtak, mire hazaértem a munkából, hiába locsolgattam. Viszont tény, hogyha nem földben kell ki a mag, sokkal nagyobb gyökérzetet növeszt, mivel a kevés tápanyag miatt a gyökerek jobban terjednek, utánpótlást keresve. Ez lenne a jobb módszer, de mint mondtam, nálam kiszáradnak, többször kellene locsolgatnom napközben is őket.
A gyökeresedés miatt nem kell félned, mert a füge akkor is simán gyökeret növeszt, ha egy ágdarabot ledugsz a földbe. Csak öntözni kell tavasztól, amíg meg nem erősödik.
Szerintem az összes fagyérzékeny növényt a legjobb tavasszal elültetni, akkor kellően meg tudnak erősödni a következő télre.
Ettől még persze el lehet ültetni most is, ha enyhébb lesz az idő. A kivi szerintem nem túl fagyérzékeny - legalábbis nálunk. Szerintem a gránátalma is kevésbé fagyérzékeny, mint a füge, én azért inkább tavasszal ültetném ki őket.
A fóliát szerintem jobb lenne teljesen leszedni a fügéről, mert ahol hozzáér, ott meg fog fagyni! Egyszer régen már én is csináltam ilyet, és amelyik nem volt takarva, annak semmi baja sem lett, amelyiken fólia volt, az megfagyott.
Legjobb lenne lehajtani őket, és földdel betakarni. Ha ez nem megy, akkor szerintem a legjobb megoldás az - amit már régebben írtam -, hogy hálós krumpliszsák (hagymászsák, stb) anyagával kell körülvenni a növényt, és jól körültömködni avarral.
Nem tudom, milyen vidéken laksz, de ha ilyen magas törzsű fákat szeretnél, szerintem a törzset jó lenne minden évben így bebugyolálni, így legalább az nem tud elfagyni.
Fát úgy tudsz nevelni, hogy az alsó ágakat és a sarjakat folyamatosan levagdosod a kívánt magasságig. Arra számítani kell, hogy a fügének az ilyen magas törzs nem természetes, ezért az ágak lefelé is fognak hajtani, illetve lelógnak. A füge a talaj iránt nem túl igényes (bár szereti a tápdús talajt).
Egyébként a füge kifejezetten szereti a sok vizet - Horvátországban a Krka vízesésnél pl. szinte a vízből nőnek ki a vad fügefák - aszályos nyáron le is dobhatja a termései egy részét, ha nincs öntözve. Viszont a hűvös, esős, párás időt nagyon nem szereti, főleg éréskor. Egyébként szerintem a legjobb helyre ültetted őket.
Új vagyok a fórumban. Idén nyáron kezdtem el fokozatosan érdeklődni ezen növények iránt.
Füge-füge-füge:
Most ősszel azzal kezdtem, hogy 3 tősarjat "vágtam" le két szép bokorról. Elültettem őket (kis tőzeget rakva alájuk), sajnos trágyát elfelejtettem lakni alájuk, de a területen eddig semmi nem volt, úgyhogy valószínűleg elég pihent a föld. A 3db igazából 2 fajtát jelent, mert két különböző helyről származnak, s más a habitusuk is. A helyük a ház déli oldalán van, olyan helyen, ahova az eresz miatt nem sok eső esik, ami, ha jól tudom jó. Ráadásul szembe ezzel a fallal kb 4 méterre van egy zárt keryítés, tehát eléggé védett helyen van.
A sarjak kb. 2 m magasak.
Célom fákat nevelni belőlük. Ez nagyon fontos, mert a kocsibejáró mellett vannak közvetlenül, tehát alattuk el kell mennie a kocsinak is és nekünk is , mert a kapuból belépve pont elmegyünk mellettük (s remélem idővel alattuk is). Karók segítségével kiegyenesítettem a törzsüket (persze csak amennyit erőszakmentesen tudok csinálni) .
Ezek után jött a növények téliesítése. A gyökerüket kb. 15 cm elég tömény avar védi, míg a törzs rész aljára fátyolfólia többször átcsavarva került. A felső részre az a hólyagozott fólia van csavarva egy rétegben. Az avarrátétel előtt nagyon-nagyon jól beöntöztem őket, mert nem sok gyökérrel sikerült kiszednem őket(leginkább emiatt félek...).
Most ez a helyzet van, s nagyon aggódok értük, hogy mi lesz velük. Vajon a fólia nem fogj a berohasztani a nönényeket?
Vajon sikerül egy körülbelül 2 méteres törzsű fát nevelni belőlük? Ha igen , akkor hogyan?
Ha valmilyen hibát követtem el, s korigálható még, akkor kérem írja meg valaki!
Előre is köszönöm...
Ui.: bocsánat a kicsit terjedelmes hozzászólásért...
