Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
Azt hiszem, ez jó ölet. Nagyon régen nem voltam szabadtéri előadáson, be sem merem vallani, hogy utoljára alighanem a Csák végnapjait láttam a Gyulai Várszínházban. Ez viszont tetszett, mert csak otthon vettem észre, hogy jól összecsipkedtek a szúnyogok, ott fel sem tűnt. Az Abigél a musical változat? Az Írószövetségben az egyik szereplő nagyon dicsérte, mármint hogy színészi szempontból nagyon jó.
Holnap "átruccanok" Szegedre, egy szabadtéri színház erejéig :-)) Nyugdíjas szomszédasszonyom dünnyögött korábban, hogy három darabot is megnézne idén Szegeden, de eddig csak egyre talált partnert. Egyedül meg ugye Pécsről elmenni..... Némi gondolkodás után mondtam, hogy az Abigélre csatlakozom, ha a barátnői közül nem megy vele senki.
Remélem, jó lesz. Igen régen voltam már Szegeden, a szabadtérin meg csak egyszer, az István a király főpróbáján. Nagy élmény volt.
Az általánosban még volt kézimunka óra, de az én hímzésem volt az elriasztó példa. Próbálkoztam szőnyegszövéssel, de nem volt meggyőző az eredmény. Viszont a tésztagyúrás-nyújtás elég jól ment, csak mostanában nem nagyon művelem.
Hát,minden tiszteletem a tiéd, réteshez biztos nem kezdenék hozzá.
Egy időben még azoktól a süteményektől is óvakodtam,amelyeknek a receptje így kezdődött: "Morzsolj össze x dkg vajat x dkg liszttel". Valahogy nem tudtam elképzelni, ez az én kétbalkezességemmel hogy sikerülne, de azért egyszer mégiscsak nekiálltam és siker!
De manapság én ugyanúgy vagyok a kötéssel,mint te a rétessel. Volt kötős időszakom,van is belőle néhány darab. Főleg olyanok,ahol nem kellett karkivágást csinálni,mert az biztos nem ment volna. De kötöttem azért V kivágású csavartmintás pulóvert. Ha ma pisztolyt tartanának a fejemhez, hogy kössem meg újra, még így sem menne.... :)
Tévé-szempontból szeretem a nyarat,mert ilyenkor a sorozataim elmennek pihenőre és szabadabb vagyok. A nagy meleg is ellene szól a tévézésnek, nagyon meleg van a szobában....
Mióta a telken vagyok, alig-alig nézem a tévét. Csak a leggyakoribb csatornák jönnek be a kis dobozzal, és szenvedés beállítani, mert mindig újra kell kezdeni. Ha jó a kép, pocsék a hang, és megfordítva, ráadásul most még el is mászkáltak a csatornák. Ezért aztán jóval többet olvasok, időnként keresztrejtvényt fejtek, és határozottan fejlődik a kombinációs készségem. Persze, ha itthon vagyok, jöhet a tévé.
Már számomra is nehezen hihető, de harminc évvel ezelőtt még én is nyújtottam rétest, méghozzá sikerrel. No de a mostani lisztekkel nem vállalkoznék rá, Isten áldja, aki kitalálta a mélyhűtöttet.
Hát persze! :-) Amolyan gyermeklelkű 40-en túli vagyok. Szeretem a rajzfilmeket, ha pl. véletlen Frakkba vagy Magyar népmesék-sorozatba,Mátyás király-sorozatba, Kukori-Kotkodába, Mézgáékba stb. botlok a tévében, ottragadok :) Nagy kedvencem pl. a Jégkorszak első része. Ahogy visszaemlékszem, a moziban ahol láttuk,a közönség egyrészt szülő-gyerek csoportokból, másrészt gyermek nélküli felnőttekből állt össze.
Nem, az Árkádban nincs mozi. A Plázában van, ami a kertvárosi Vásártérnél van. (Ha esetleg nem ismernéd: ez is olyasmi, mint az Árkád, csak jóval régebbi, jóval kisebb, és valahogy nem igazán jött be, mert már jó régóta erősen döglődnek benne az üzletek. Talán a mozi-része az, ami még életben tarthatja. Talán nem jó helyre álmodták meg.)
A tévés topikban írtad,hogy tegnap sok jó film volt. Hát többek közt az rtl-n volt a Fel! c. animációs film, amiről nagyon jókat hallottam, be is jelöltem, hogy megnézem.Aztán úgy elfelejtettem, hogy csak egy véletlen kapcsolgatás közben jutott eszembe, hogy én ezt nézni akartam. Úgy tud bosszantani az ilyesmi....
Pécsett hol van mozi, esetleg ezt az általd említettet megnézném? (Árkádban esetleg?)
Nekem a rétesről mindig az alábbi Jókai-idézet jut eszembe,ami a Horváth Ilona-szakácskönyv rétestészták c. részénél van leírva:
"Művészet,ahogy a kihúzott asztalokon két lány kétfelől egy ökölnyi tésztát oly szélesre kinyújt, mint maga az abrosz, hogy azt egy régi római nő mint palástot felvehetné. Azt pedig Magyarországon meghintik tejföllel, zsírral, mandulával, mazsolaszőlővel,aztán összehengerítik, boa konstriktori alakban tepsibe terítik, spanyol inkvizítori rafinériával lassú tűzön megpirítják, s szánakoznak a barbár népeken, akik ezt nem ismerik."
Pénteken nagy családi mozizást rendeztünk :-)) Az Agymanókat néztük meg, nagyon aranyos kis film, a gyerekek is pont úgy élvezték, mint mi, felnőttek. A film szerint 5 kis manó van mindenki agyában: Derű, Bánat, Harag, Hiszti és Majré. És ha nem a Derű koordinálja a dolgokat, akkor bizony gondok lesznek :-))
A mai napon autóbusszal átutaztam Dabason. Az egyik megállóban a közismert múzeum emblémát pillantottam meg, alatta egy nyíl, no meg egy felirat, miszerint Rétesház. Érdekfeszítő kiállítás lehet, csak sajna, nem tudtam megnézni, mert a következő busz három óra múlva jött volna.
Unokával minden évben fel kell ülni egyszer, pedig már 9 éves :-)) Idén még vissza van...
A Negyedbe nem megy be, csak elmegy addig, mellette levő kis utcán lejön, és a 6-os főúton megy vissza, így útba esik a Kodály központ és a Tudásközpont is.
Igen, ezt tervezem, mert már egyszer (2-3 éve) felültem erre a kisvonatra és nagyon kellemes jó élmény volt. Akkor a kolleganőmmel voltam, most anyámat viszem, úgyhogy mindenképpen szeretném ezt megtenni.
Akkoriban nem tudom,hogy volt-e már Zsolnai Negyed, de oda biztos nem ment az a vonatocska.
Jut eszembe: ha belefér, akkor szerintem érdemes felülni a városnéző kisvonatra. Szépen körbevisz a belvárosban, kivisz a Zsolnay negyedhez is, és közben mondják is, hogy mi miért érdekes.
Van, a Hullám. De az egyrészt ugyanolyan, mint 30 évvel ezelőtt, másrészt meg elég kicsi. Harmadrészt meg ott edzenek a vizilabdások, az úszók, a vizibalettosok, a vizikosarasok meg a bánatom tudja még, hogy milyen egyéb vizicirkuszosok :-((
El kell menni bármilyen irányba 30-60 kilométert, hogy egy jót standolj/áztass/gyerekek pancsolhassanak kedvükre.
(északra Magyarhertelend, Sikonda, délre Siklós, Harkány, kicsit távolabb Barcs, Kaposvár, hogy csak a hirtelen eszembe jutottakat írjam. És ezek mind élményfürdők is egyben. Kivéve Harkány, de ott is van élmény-részleg is. Itt meg a nagy nulla :-(( )
Nem is tudom, most van strandolási lehetőség Pécsett? Igaz, én nem vagyok fürdőturista, úgy látszik, gyerekkoromban kifürödtem magam a túrkevei kisvárosi strandon:)
Az a szerencséje Pécsnek,hogy még így is nagyon vonzó célpont, rengeteg minden van. Tegnap,amikor újságoltam a kolleganőimnek,hogy megyek Pécsre, mindenki elkezdett áradozni,hogy milyen szép,milyen jó stb. ...
Na, az előbb írtam egy jó hosszút, de elszállt :-((
Szóval a Balokány az egy strand volt, viszonylag nagy zöld füves területtel. Igaz, a mellette levő töltés tetején megy a vasút, de hát ez azért kibírható volt akkor is.
Még a '80-as évek elején bezárták, azóta az enyészeté. Hogy ki a tulajdonos, azt passzolom, de hogy valami stikli van benne, abban biztos vagyok. Szerintem rohadt sokat érhet a terület, nem lehet véletlen, hogy vagy 30 éve nem történik ott semmi.
És még egy strand iszonyatosan kéne ennek a városnak.
Próbáltam rövidíteni, de csak mérsékelten sikerült.
Részt vettem a Múzeumok Éjszakáján, elmentem, hogy nézegessek egy kicsit. Ezúttal arra gondoltam, hogy olyan helyet, illetve helyeket keresek, ahol nincsenek annyira sokan, mert nem túl nagy kedvem volt tolongani. Majd kiderül, mennyire sikerült. Kezdtem a Tanulmánytárral, ahol már jártam néhányszor, és van pár kedvencem. Ezek egyike az az óra, ami 47 (vagy ehhez hasonló számú) város idejét mutatja, 24 órás számlapon, takarosan ABC sorrendben véve a városokat. A hátlapja üveg, és látni lehet az óra szerkezetét. Mutatja tovább a hőmérsékletet és a páratartalmat is, de ez csak hab a tortán. A másik, amiket mindig szívesen nézek, azok a távcsövek, ezek persze nem profiké, hanem lelkes amatőröké voltak, az amatőr szót a legjobb értelemben véve. Akárhogy is nézem, nagyon szépek. A harmadik kedvencem egy kisméretű modelltűzhely, azt mindig megcsodálom. A mellette lévő tárlóban a mártogatós tollak szerepeltek, rengeteg, különféle tollheggyel.. Ki lehetett próbálni, milyen az, madártollal, illetve töltőtollal írni, ez előbbit megpróbáltam, elég körülményes. Minden tiszteletem a krónikaíróké! Az egyik helyen pedig egy tévékamera is látható, rögtön hallani véltem az egykori tévéhiradó szignálját. Némi kalandos világjárás után jutottam le a MaNDA-ba, (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) nem volt könnyű odatalálni. Egy beszélgetésnek a végére értem oda, a Moszkva tér című film volt a kiindulási alap. Sok érdekes dolgot hallottam, és a háttérben levetítették néhány régi, ún, kultfilm plakátját. Bevallom, ezekből csak egyet-kettőt láttam, azt is a tévében. Kárpótlásul körülnéztem, egy csomó érdekes szerkezetet láttam, a kedvencem a diavetítő őse, a laterna magica volt, ez még petróleumlámpával működött. Aztán felfedeztem egy csöpp szobát, ott Macskássy Gyula egyik reklámfilmjét mutatták, a Darmol nevű hashajtót ismertették benne, a közismert mondattal: Míg ön alszik, a Darmol dolgozik! Egyébként jókat beszélgettem, és jól is éreztem magam. Elkezdődött egy filmvetítés, de nem vártam meg, indultam vissza Pestre. Arra gondoltam, hogy egy kisebb múzeumot választok, hátha ott nem lesznek tl sokan. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai múzeumra gondoltam. Ahogy kiszálltam a földalattiból, menten gyanús lett, hogy hányan ácsorognak a kapu előtt, de azért befurakodtam. A múzeum kertjében is sokan voltak, de az épületbe való bejutáshoz olyan hosszú sor állt, hogy ezt inkább nem vártam meg, maradtam kint. Ez is érdekes volt, éppen egy indiai, nőkből álló tánccsoport lépett fel, megcsodáltam szép, színes ruhájukat és a kecses mozgásukat. Rajtam kívül még jó néhány embernek tetszett, mert nagyon megtapsolták. Zárótételnek az Iparművészeti Múzeumot választottam, szerencsém volt, nem voltak túl sokan. Bevallom, ezúttal inkább a földszinten lévő iparművészeket nézegettem, Egy fiatal nő ruhákat és táskákat árult, legjobban a ruhái tetszettek, olyasféle elegáns stílus, amit bárhova fel lehet venni, már úgy értem, valami ünnepibb eseményre. A táskái főleg farmeranyagból készültek, véletlenül sem volt köztük két egyforma, ügyesek és tetszetősek. Sajnos, nem az én stílusom. Ugyanezt elmondhatom az ettől nem mesze látható, csinos kis kalapokról. A harmincas évek filmjeiben lehetett látni ezeket a tenyérnyi, fátyollal díszített kalapkákat. Az eladónő (illetve ő is készítette), azt mondta, hogy eddig minden nő azt állította magáról, hogy nincs jó kalaparca, de amikor felpróbálta valamelyiküket, megnézte magát a tükörben és felsikkantott, hogy milyen jól áll! Ráadásul megtudtam, hogyan is rögzítik ezeket a kis csodákat: hát kalapgumival., ügyesen eldugva a frizura alá. Azon gondolkodom, hogy jövőre talán Szentendrére megyek, ott minden utcában két múzeum is van, lehet válogatni.
Ha szerencséd van, még valami kis fesztivált is kifoghatsz :-))
Nekem egyébként tetszik a Zsolnay-negyed. Jól megcsinálták, egy hátránya van, hogy kicsit kiesik a város vérkeringéséből. De hát a hely ugye adott volt :-)) Most látszik, mennyire nagyon hiányzik ott szemben egy működő Balokány.