Pár darabot rögtön a radiátor feletti ablakpárkányra raktam, locsolgattam rendszeresen. Kb. egy hónap csend után közvetlenül a radiátorra tettem őket. Szépen megduzzadtak, de csak csücsülnek, és nem csinálnak semmit. Azóta is reggel és délután locsolgatom őket rendszeresen, nehogy kiszáradjanak, de még semmi fejlődés.
A többi magot tavasz elején akarom kigyökereztetni. Fogadni mernék, hogy az addig kinőtt kis magoncokat símán lehagyják a frissiben kikelt növények. Valahonnan tudják, hogy mikor van tavasz, a fejlődés ideje. Hiába próbálom becsapni őket.
Pedig már várom, hogy mikor lesz nekem is olyan szép nagy télálló citromom, mint neked.
Másnak is adtál magot? Nekik hogy sikerül a keltetés?
A tő biztos megmarad, de a törzsnek kampec. Mivel nincs rendesen legyökerezve az ültetés miatt, ezért nincs rendes nedvkeringése, szerintem már a -10 is betett neki.
Jobb lett volna eredeti helyén teleltetni, és csak tavasszal áttenni.
Arra hivatkozott, hogy ahol szaporíttatta, ott rontották el. Nem ajánlotta fel, hogy ad helyette másikat, vagy akár egy fűszálat. Csak azt ajánlotta, hogy szerezzek valahonnan egy termő ágat, és oltsam át. Viszont, ha tudnék szerezni ágat, akkor nem vettem volna tőle, hanem gyökereztetek egyet magamnak.
Talán őszre hoznak 1-2 termést mutatóba, de inkább még 3 év, mire ezek a bokrok igazán teremni fognak. Sokmindentől függ: elfagynak-e télen, mennyire csapadékos a nyár, az ősz. Tavaly olyan pocsék volt az idő, hogy ugyan több füge termett, mint előtte, de a sok eső miatt nehezen értek és az ízük sem volt jó. Összességében tavalyelőtt jobb volt a termés.
Ha már itt vagyok, még egy kérdésem lenne. Ha idén ősszel ültettem őket, kb. mikorra várható az első termés, mert jó lenne tudnom, hogy az én fajtáim(2 féle) beterem-e a házam tövében... A hajtások kb. 2 évesek.
Sajnos -18 -19 fok is előfordul a mi portánkon a napokban. Mivel idén ősszel telepyítettem 3 fügefát a ház tövébe, különösen átkozom most ezt az időt! (Nem mbeszélve a kiültetett kaktuszokról). A fügék vasárnapig avarral voltak betakarva, amit zsákok rögzítettek a törzs köré (mert én fákat akarok nevelni belőlük hely hiányában) . Vasárnap ruhával is bevontam az eddigi burkot, biztos, ami biztos -19nél kell egy két pulcsi rám is, hogy ne faggyak meg!
Azonos gyümölcsfajt ne ültessünk újra ugyanarra a helyre. Ezért a kiskertekben rendszerint almatermésűeket ültetünk a csonthéjasok után, és fordítva. Ha ez nem lehetséges, akkor az alma után körtét és a körte után almát ültessünk. Meggyet és sárgabarackot lehet ültetni szilva után, őszibarackot és meggyet sárgabarack után. Legjobb, ha olyan területre tudunk ültetni, ahol még nem állt gyümölcsfa. Ezért célszerű az előzőleg zöldségtermesztésre használt területre gyümölcsfákat ültetni, és 12-15 év múlva megint váltani.
A datolyaszilva almatermésűnek számít szerintem. Ha az őszibarackhoz hasonló, akkor lehet a sárgabarack után ültetni. De ezt szerintem nem lehet kideríteni pontosan. Vagy ha igen, akkor sok sikert hozzá!
Szia!
Szívesen megosztom bárkivel csekélyke tudásom, így számomra természetes, hogy információt adok növénnyel kapcsolatban.
A felsorolt weboldalak felét ismertem, nekem a legpontosabbnak, legrészletesebbnek Terebess honlapja tűnt. Ha jól emlékszem, Tiszaörvényen van egy bemutató kertészet, ahol rengeteg egzotikus télálló növény van. Így nekik van tapasztalatuk is.
Rappaiéknál még én sem jártam, de mivel kocsink nincs, csak bicikli, így kétszer is meggondolnám, hogy nekiinduljak-e az útnak. (Sőt, háromszor is!) Azt tudni kell, hogy Hódmezővásárhelyen lakom, ami Zombától kb. 150-200 km-re van. Szép kis biciklitúra lenne! Ráadásul, amennyi növényt én vásárolnék, az egy furgonra való lenne. (Persze, ha a pénztárcám laposságát nem vesszük figyelembe.) De azért érdekes a gondolat, ha te is, meg én is elindulnánk bevásárló útra Rappaiékhoz. Lehet, hogy a zombai kórházban találkoznánk végkimerülés határán...
Ha veszel egy kis fácskát, akkor, ha a kert nagysága, kialakítása engedi, nem lehet a még meglévő barackfa mellé ültetni? Egyrészt, van olyan fa, mely kivágása, gyökerestől történő kiemelése után nem érdemes hasonló tápanyagigényű fát ültetni a helyére. Magyarul, a mostani barackfa hasznosította az adott hely bizonyos tápanyagkészletét, és ha a datolyaszilvafa is ugyanezeket a tápanyagokat akarja felvenni, akkor nem sok maradt neki. Megoldható lenne, hogy 2-3 méterre távolabb ültetnéd? Így "új" földbe kerül, és amíg meg nem erősödik, a barackfa is maradhat.
Lehet, hogy a fenti tápanyaggal kapcsolatos eszmefuttatásom hülyeség, de a józan paraszti eszem ezt mondja. Persze, lehet hogy egyszerű trágyázással megoldható mindez.
Annyit még hozzátennék, hogy amit én vettem fácskát, a konténerben lévő földet nem hálózta be a gyökérzete. Kb 30 cm átmérőjű, 30-40 cm magas műanyag "cserépben" volt. Így, akár nagyobb cserépben is lehet nevelni egy ideig.
Az "öntermékeny" kivivel már én is megszívtam, bár nekem máshonnan volt...
Ültettünk kettőt, 3 év múlva virágzott - persze porzósat. Ekkor újra ültettünk az egyik porzós helyére 2 "öntermékenyt", újabb 3 év múlva kiderült, hogy ezek is porzósak.
Kivágtuk, a 2 újat, és a helyükre ültettünk 2 termős kivit. Eltelt újabb 3 év, és az egyik már termett is, ősszel 33 db-ot szedtünk róla. Ennyi idő alatt már a fél házat körbefuttathattuk volna kivivel, de azért megérte várni, mert nagyon finom.
Rappai nem csak a datolyaszilvával vert át, hanem az "öntermékeny" kivivel is. Nagyon szépen nő, csak az a baj, hogy kizárólag hím virágok vannak rajta. Ha legalább nővirágú lenne, azt valószínűleg a mini kivi is porozná.
Lehet, hogy már más is írta itt, de hátha nem: a volt kertészeti egyetem parkjában 2 datolyaszilva is van, elég nagyok, valamint virgíniai és lótuszszilva is, ez utóbbi hatalmas.
Szedtem magot, úgyhogy most van alanyom, de az istennek se sikerül beoltani, pedig 2 év alatt mindenféle fás és zöldoltást kipróbáltam. (Amúgy hazai gyümölcsöknél csak ritkán tudom elrontani.)
Megszólalni nem tudok a meglepetéstől és a megtiszteltetéstől, hogy ilyen minden részletre kiterjedően a segítségemre siettél. Néhány internetes elérést, amit időközben találtam, rendelkezésedre bocsátok (keresésénél a "diospyros kaki" volt a legeredményesebb, képeknél csak annyi "diospyros" - a "datolya szilva" vagy a "kaki szilva" nem sok keresett címet hozott).
Rappaiékat egyébként én is ismerem, elsősorban golgotavirágokat szoktam tőlük vásárolni itt Budapesten. A zombai kertészetükre már évek óta kiváncsi vagyok, de vonattal-busszal körülményes, biciklivel meg magányos is, hosszadalmas is, nem is beszélve a szállítás örömeiről, amiről olyan érzékletesen írtál.
A virágoskertemben volt két sárgabarackfa, ma már csak egy maradt, az sem nagyon hoz termést. Annak a helyére gondoltam. Tudom nem szép ilyen szándékkal lenni egy élő fával kapcsolatban, de az elmúlt 8 évben - amióta a kertet megvásároltam - két alkalommal volt termése, egyébként egy gyönyörű virágzás az egyik héten, semmi a következőn.
Gondoltam, elültetetem a datolyaszilvát és egy-két év múlva, amikor kicsit megerősödik akkor ültetem a barackfa helyére. Kár, hogy nem kedveli az átültetést.
Egyébként fényképen egész hatalmas példányokat is láttam a datolyaszilvából.
Még csak egy éve vagyok datolyaszilva tulajdonos, így nincs hú-de-sok tapasztalatom. Amit tudok, azt sok utánajárással, kérdezősködéssel sikerült beszereznem, sajnos, kevesen ismerik.
A fajtakínálat nagyon le van egyszerűsítve, van magnélküli és magos fajtája. Ha szerencséd van, akkor a kertész meg is tudja mondani, hogy melyiket adja neked, ha nem, akkor első terméskor kiderül. Egyébként, rengeteg fajtája van, csak nálunk nem nagyon lehet kapni. Több kertészet is árul. Én Rappaiéktól vettem (Zomba, Dél-Dunántúl), ők is két fajtát árulnak. Rengeteg kiállításon megjelennek, így nem fontos elutazni hozzájuk, ha a közelben lesz virágkiállítás. Én is így rendeltem tőlük, amit el is hoztak számomra. De hogy melyik fajtát, azt már nem tudták megmondani. Mint kiderült, magnélküli.
A legfontosabb ültetéskor, amit én is csak később tudtam meg, így nálam nem így van, az az, hogy a föld felett lévő oltást érdemes a föld alá helyezni, ugyanis, ha kemény fagy esetén a fiatal növény visszafagy, akkor még az oltás feletti résznél kihajthat, ellenkező esetben csak az oltás alatt hajt ki, így nem fog normálisan teremni. Szereti a napot, a locsolást meghálálja, nem kell metszeni, legfeljebb csak alakító metszést, nem kell permetezni. (Egyik honlapon azt olvastam, hogy metszeni csak csínján, mert a levágott részeknél kiszáradhat, ha nincs kezelve.)
Tavaly tavasszal vettem az enyémet, konténeres növényként. Így, amikor már hozzászokott a közvetlen napfényhez, utána rögtön kiültettem a kertbe. (Szegény, mint általában minden kertészetből származó növény, nem dicsekedett a hú-de-szép-sötétzöld levélzettel.)
Kb. 150 cm magas, takaros kis fácska. Már akkor látszott a kezdődő kis levelek között megbúvó virágkezdemények. Így biztos lehettem benne, hogy termő fáról van szó. Azt már nem tudták megmondani, hogy mennyi idős, csak annyit, hogy több éves. Mielőtt megkérdeznéd, elmondom, hogy 10.000.- Ft volt a kikiáltási ára, de mivel több növénykét is vettem, 8 ezerért ideadták. Kisebb példányt (fél méteres) már láttam 3 ezerért másik kertésznél, de az még nem volt termő állapotban. Több virága is volt az enyémnek, amiből apró kis bogyók lettek, ezek legtöbbje le is potyogott. Három nagy gyümölcs ért be, amit, sajnos korán levettem. Déligyümölcsös könyvben olvastam, hogy akkor érdemes levenni, mikor még zöld, de már kezd sárgulni, pirosodni, és ilyen állapotban az első fagyok előtt. Utóérik, de ha fagy éri, akkor már nem fog. Namármost, ez nálam nem jött be, úgyhogy ajánlom, hogy ezt mindenki felejtse el! Megpuhult, éregetett, de megmaradt a húzó hatása. Brrr!
Láttam viszont egy gyönyörű képet, melyen a narancssárga gyümölcsök csüngtek a kopasz fáról, a tetejüket pedig hó fedte be. Így majd az idei termést csak akkor szedem le, mikor már narancssárga színű.
Egy kicsit hosszúra sikeredett, de még órákig tudnék beszélni róla, vagy bármilyen növényről. Ja, most jut eszembe, tél elején körbetekertem a fát nádszövettel, majd a henger alakú részt kitöltöttem falevéllel. Az egész tetejére pedig egy szemetesszákot húztam, de szigorúan csak a legtetejére, hogy tudjon szellőzni az egész. Mindezt azért követtem el, mert vegyes vélemények, tapasztalatok voltak arra nézve, hogy kibírja-e a telet fiatal korában védelem nélkül. Így biztos ami biztos, bebúgyoláltam. Mára ennyi!
Senki nem gondolt furcsákat rólad biciklis datolyaszilva szállításod közepette.
Én sem járok kocsival, ezért időnként hasonló, nehezen kezelhető helyzetbe kerülök emiatt (egyik-másik kertészet szinte elérhetetlen távolságban van, ha mégis odamennék csak módjával a válogatással, mert el is kell valahogy vinni a növénykéket, én is úgy érzem zavarok másokat a nem hétköznapi csomagommal - mert ez mégsem televízió, centrifuga, hi-fi torony, vagy valami más szokvány, mindennapi cipekednivaló, igaz egy kicsi élet ez is, talán sokan ezért furcsállják).
Én most kedveltem meg annyira a datolyaszilvát, kakiszilvát, Sáron gyümülcsöt, hurmát, diospyros kaki-t és még annyi más néven ugyanazt, hogy rászántam magam keresek egy példányt a virágoskertembe.
Remélem hírt adsz a datolyaszilvádról, segítve botladozásaimat, például már azzal mire kell figyelni a fajtaválasztásnál (milyen fajták kaphatók Magyarországon?), hol szerezhetők be, mire kell figyelni az elültetésükkor, és mikor kell sort keríteni az ültetésre?
Valaki régebben írt arról, hogy virágzott a japánnaspolyája, kb. 10 éves volt. Képeket is tett fel, de azok már nem elérhetők. Érdemes elolvasnod az egész topicot, sok érdekes infot találhatsz itt, többek között tőlem is. Ja és volt egy japánnaspolyás topic is lejjebb...
Nem olvastam végig a topicot, de látom, hogy volt már szó a japánnaspolyáról.
Van egy magról kelt cserepes növényünk, a kerti bódéban telel, mert a lakásba már nem fér télen. Tavaly kibírta akkor, amikor az ugyanott telelő narancs, yukka, muskátli elfagyott.
Idén ugy gondolom, hogy ki fogom ültetni, hátha sikerül átteleltetni. elvégre a gránátalmám már 10 éves, néha kicsit elfagy, de él (igaz, alig virágzik). Van teleltetésről tapasztalata valamelyikőtöknek?
Másik kérdésem, hogy várható-e rajta rermés egyszer, de legalább virág?
Ja, igen, azt lefelejtettem, hogy arról a rengeteg kis foltról van szó, ami a kép bal oldalán látszódik tisztábban, meg a közepe felé van egy nagyobb.
A nagy sötét foltok attól vannak, hogy az egyébként magnélküli fajtában találtam 2 és fél szem magot, amiket a kés végigtolt a gyümölcsön, és mire körbevágtam, az egészet összenyomkodtam. Már kicsit túlérett. De a fekete cirmok már a legelső félzöldben is szerepeltek.
Sajna tövig majdnem mindegyik visszafagyott, takarás mellett, de tudni kell, hogy ezek -8 és -12 fokig vannak hitelesítve, bár -16 fokot is ír a szakirodalom. A Curafora 3 évesen is visszafagyott, jelenleg a műhelyemben teleltetem őket, nem rizikóztam újra a kinti teleltetéssel, talán 6-8 éves korban újra megpróbálom takarással kiültetve átteleltetni őket.
nem túl szuperek a képek, de talán látszik belőlük valami, 2 USA 119, 1 curafora, 1 Thomasvill, és 1 mandarin fagytűrőre oltva (cserepes)
nem túl szuperek a képek, de talán látszik belőlük valami, 2 USA 119, 1 curafora, 1 Thomasvill, és 1 mandarin fagytűrőre oltva (cserepes)