A tér egy fogalom, amely csakis a fejünkben létezik, a valóságban nem.
A mező azonban létező anyagi valóság.
Az átlagember, aki először hallja a mező kifejezést, nem egy fizikai dologra gondol. A hétköznapi életben a mező egy füves-virágos terület jelent. A tudományban azonban egészen mást értünk rajta. Egy másfajta anyagot, amely eltér az atomokból és molekulákból álló hagyományos anyagtól. A mező nem látható, nem tapintható mégis rendelkezik fizikai tulajdonságokkal, például van mérhető erőssége és iránya. Tehát azt az anyagot nevezünk mezőnek, amely fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, de nem atomokból és molekulákból áll. Régebben erőtér volt a neve, de ez helytelen, mert a tér csupán egy geometriai fogalom. A helyes elnevezés a mező, amely fizikai valóságot jelöl. Tehát mezőnek nevezzük azt a fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagfajtát, amely:
nem atomos-molekuláris felépítésű, ezért hiányoznak az atomos felépítésű anyagra jellemző sajátosságok (láthatóság, keménység)
háromdimenziós térbeli kiterjedésű
minden pontban mérhető erőssége és iránya van
mágneses és villamos tulajdonságai vannak
erőhatásokat közvetít
az atomos felépítésű anyagfajtával való kölcsönhatása erőhatás formájában nyilvánul meg
Jelenleg három féle fizikai mezőt ismerünk. Az elektromos, a mágneses és a gravitációs mezőt. Ezeknek közös tulajdonsága, hogy mindegyik háromdimenziós kiterjedésű térbeli mező. Mivel a mezőnek nem csak mérhető erőssége, hanem iránya is van, ezért ezeket vektormezőknek nevezzük.
Mostanában néztem egy csillagászati előadást (Galileo Webcast). Szerencsére nem indiai, mert akkor megkérdezném, hogy melyik kaszthoz tartozik. ;)
Az előadó érintőlegesen és bátortalanul felvetette, hogy az áltrel 'csak' egy geometriai leírása a gravitációnak.
Hol vannak benne a gravitonok?
Véleményezni nem akarom nagyon, de a müont szinte végig mű mezonnak nevezte. Lejárt lemez, negyven évvel ezelőtt mezonnak gondolták a tömege miatt; de közben kiderült, hogy lepton.
"A finugor elmélet is egy elavult fogalom. És még mindig azt tanitják az egyetemeken."
"A relativitáselmélet is elavult, mégis azt tanítják az egyetemeken. Miért van ez?"
Na végre ! Végre itt van az 'univerzáslis-probléma-megoldó-"szerszám"' - a MIÉRT ! (A 'középszernek nincs 'miért'-je, mert a legtöbbször 'kérdése' sincs...) ;-(
'Tanulmányaim' alapján ezt az 'univerzáslis-probléma-megoldó-"szerszám"'-ot - a MIÉRT-et - 'két kézzel' kell megfogni: és ez a 'két kéz' a "Cui prodest" és a "Cui bono". (kinek az érdeke > kinek használ)
Látszólag egyszerűnek tűnik a 'fentiekkel' dolgozni, de 'a mai világban', oly' nagyon el vannak rejtve a 'végső válasz'-ok, hogy 'ember legyen a talpán', aki végígkűzdi magát a jól előkészített 'bonyodalmokon',
és nem csak valami egyszerű/egysíkú 'eszme-vágással' akarja 'megoldani' az eléje került, tudományos/ismereti 'gordiuszi csomót'... ;-)
Hol kukkantassz bele?Nincs összeállitva . Nincs befejezve, Rengeteg benne a fölösleges dolog,amit csak azért irtam bele , mert mindent leirtam amit gondoltam.Nem tudom, hogy lessz-e belőle valami.
"vagyis a tobbsegben megvan a nemzeti ontudat, csak epp biologiai alapon, a tobbseg szamara is elfogadhato egyseges nemzet nem letezik."
A szkíta-hun-magyar 'vonalon', soha nem 'biologiai alapon' volt egység!, vagy ahogy Te 'mondanád': "egyseges nemzet", hanem igenis létezett "nemzeti öntudat", mégpedig a közös nyelv, a közös világnézet, az azonos kultúra/viselkedés/szokások/illem és főleg! a közös célokban való részvétel alapján.
Ha valaki -személy vagy 'népcsoport'- nem tudott a fentiek közül akárcsak egyet is elfogadni - az 'mehet innen'... ! De ha igen, azaz be tudott illeszkedni a fentiek által meghatározott társadalmi rendbe (nem állam-ba!!!), az teljesen mindegy volt, hogy 'hogy néz ki' (a honfoglaló /sic!/ visszatérő magyaroknak csak kb. alig több mint a fele volt "turanid" fizionómiai tipusú, a többi az 'északi', szőke-készemü "finnugor" tipustól kezdve, a "déli", 'horgasorrú' "mediterrán" típusig mindenféle 'emberfajta' volt, de!, egy nyelv, egy cél, egy akarat szerint 'éltek és mozogtak', hitüktől függetlenül, mert bár többségüknek olyan hitük-világnézetük volt amit ma kereszténynek mondanánk /rengeteg "sírkeresztet" találtak a honfoglalás /sic!/ visszatérő kori sírokban, csak ezt -'érthető..- okok miatt eltitkolják.../, de voltak köztük "böszörmények" (muszlim vallásuak), animisták, maniheisták és másféle vallásúak is, de mivel mind 'értelmes' volt, vagyis 'szót lehetett vele érteni', azaz beszélte a közös nyelvet és! 'egy irányba húzott' a közösséggel, így nem számított 'ki milyen istenben hisz'...)
"en azon az allasponton vagyok, h egy orszag
az csak egy kozigazgatasi fogalom, fuggetlen a szarmazastol, es az emberek kozott szarmazas szerint kulonbseget nem szabadna tenni."
Igen ez 'utóbbi'-val egyetértek, de azzal nem, hogy: "egy orszag az csak egy kozigazgatasi fogalom", mert a kizsákmányolt gyarmatok is azok, hanem szerintem egy ország (uru-szág), a közös érdekeken alapuló, a közös érdekeket a 'külső', a ország népének kárára történő akarattal szembeni közös ellenállás, az ország természeti, és gazdasági javainak uralása, az ország népének javára. (vagyis nem gyarmat...! Mert ne felejtsük el!: az 'írott történelem' gyakorlatilag arról szól, hogy az egyik népcsoport leigázza a másikat, hogy annak 'zsírján' élősködve, könnyebben éljen...) ;-(
"a nemzeti ontudat, ha objektiven vizsgaljuk, akkor diszkriminacio. szarmazasi alapon kulonbozteti meg az embereket, raadasul komoly erdekserelmeket okozhat."
Igen, "a nemzeti ontudat, ha objektiven vizsgaljuk, akkor diszkriminacio", de az 'eredeti' szkíta-hun-magyar "nemzeti ontudat" nem! "szarmazasi alaponkulonbozteti meg az embereket",hanem az alapján, hogy 'egy irányba húz-e a többséggel', aminek alapja, a közös nyelv, a közös világnézet, az azonos kultúra/viselkedés/szokások/illem és főleg! a közös célokban való részvétel.
Aki nem volt hajlandó a közös célokban résztvenni azt igenis "diszkriminaltak" - függetlenúl "származásától", "bőrszínétől", hitétől, vallásástól, vagyonától ! De aki 'egy irányba húzott a többséggel', a közös jó érdekében!, azt befogadták - függetlenül "származásától", "bőrszínétől", hitétől, vallásától, vagyonától! ;-) (de ehhez kellett egy 'alap': közös nyelv, közös világnézet, azonos kultúra/viselkedés/szokások/illem és főleg! - közös célok ! ;) ;-)
És igen!: akinek nem tetszett a fent leírt 'rend-szer', azoknál tényleg "komoly erdekserelmeket okozhat"-ott, az 'élősködési lehetőség' hiánya... ! ;-)
Bizony egy kéziratot sokszor át kell olvasni, ahhoz, hogy kiadható legyen. Ki kell szedni belőle a helyesírási hibákat, az elgépeléseket, a rossz megfogalmazásokat, stb, stb.
És előfordul, hogy hiába olvasod el többször, már nem veszed észre a hibákat.
Ezért én ki szoktam printelni, és oda szoktam adni másoknak is, és kérem, hogy minden hibát jelöljenek meg, amit észrevesznek.
De sajnos csak kevés embert van, akit érdekel ez a téma, és hajlandó időt szánni rá.
Nem értek vele egyet. Mármint az igérgetésselÉn irtam ugyan könyvet,,de a gondolatmeneteimet különböző rubrikákba irtam egymásután. Nagyon nehéz összeállitani,kiprinteltem, dehozzásemtudok jutni Még nekem is nehéz átolvasni. Mostmár kételkedem ,hogy egyáltalán lessz-e belőle valami.Amit a Relativitás elméletről irtam.Az nem bisztos , hogy igaz.
Én nem akarok neked segiteni,mert nem tudok.Én csak selytem,hogy valamilyen lelki okod van rá, hogy nem tudsz kijönni a könyveiddel. Nem vagy kész.Szerintem kár igérgetni . Ha kész vagy akkor gyere ki.
nalam ez nem szeret vagy nemszeret kerdese. nekem nincs a magasztos ertelemben vett nemzeti ontudatom. magyarorszagon szulettem, magyar allampogarnak tartom magam. az emlekeim oda kotnek, de ennyi. en azon az allasponton vagyok, h egy orszag az csak egy kozigazgatasi fogalom, fuggetlen a szarmazastol, es az emberek kozott szarmazas szerint kulonbseget nem szabadna tenni. fenntartva azt, hogy az embereknek mas-mas alaptulajdonsagai vannak, amit viszont, egeszseges mertekben, figyelembe lehet/kell venni.
azert ide irok, mert magyar az anyanyelvem, ezen tudom magamat legjobban kifejezni es megerteni a nuansznyi jelentesbeli kulonbsegeket. szukseg szerint angolul is irok, de erzem a korlataimat ebben.
a nemzeti ontudat, ha objektiven vizsgaljuk, akkor diszkriminacio.szarmazasi alapon kulonbozteti meg az embereket, raadasul komoly erdekserelmeket okozhat.
ez inkabb biologia. ugyanis nem csak a testi adottsagokat, hanem a viselkedest is a genetika szabalyozza. ugyan ugy a genjeinkbe van kodolva h vendegszereto-ellensegeskedo, ertelmes-primitiv, szorgalmas-lusta valaki, mint a testmagassag vagy a borszin. ezek pedig orokolodnek es egy egeszsegesen zart tarsadalomnal kialakulnak bizonyos testi es viselkedesi mintak. azt, h mik ezek, az a kornyezet hatarozza meg, ahol ez a tarsadalom, nepcsoport hosszabb ideig elt (1000-10000 evek). az abban a kornyezetben elonyos tulajdonsagok felerosodnek es gyakoribb lesz az elofordulasa, az elonytelen pedig jelentoseget veszti. ahogy peldaul a bor tonusa igazodott q napsutes mennyisegehez es erossegehez, ugyan ugy ahol boseg volt es nem kellett harcolni a mindennapi betevoert ott baratsagosabbak a nepek, ahol idoleges szukosseg volt ott zarkozottabbak, ahol pedig allando szukosseg volt ott kifejezetten ellensegesek lettek a nepek a tulelesert. lasd foldkozi tenger videke-eszaki orszagok-kozelkelet. van olyan tulajdonsag is ami csak a veletlen muve, de ez is ha dominansan oroklodo akkor gyakoriva valt, ha reszeccive akkor latensse.
egy ilyen nagyon fontos tulajdonsag az egy csoporthoz valo tartozas igenye. csalad, kiskozosseg, tarsadalom. ez arra keszteti az egyent, hogy a sajat nepcsoportjanak tagjait reszesitse elonyben a kapcsolattartasnal. ez sztenderdizalta a tulajdonsagokat es ebbol alakult ki a nemzeti ontudat. amely nepeknel nem volt ez a kotodesi igeny eros, azok beolvadtak mas nepek koze.
pl itt, van minimum egy tucat tozsgyokeres szigetlako nep, akik annyira jellegzetesen kulonbozoek a masik csoporttol, mint mondjuk egy norveg es egy olasz. aztan vannak a gyarmatbirodalmi eszak afrikai, karibi es kozelkeleti nepek, ill a kelet europaiak. most ujabban hongkongi es kinaiak. es ha csak vegigsetalsz az utcan egyertelmu h a vegyes hazassagok, baratsagok nagyon ritkak. vannak, de boven a valoszinusegi hatar alatt, az emberek tobb szaz ev egyutteles utan is tartjak a csoporthoz tartozas szerinti emberi kapcsolatokat. ez nem tudatos, a tudatalatti donti el h pozitivan, semlegesen v negativan viszonyulsz egy mas nemzetiseg elsodleges jeleit viselo emberhez, pont ugy, mint h maskent reagalsz egy nore es egy ferfira.
magyarorszag es kornyeke, kb a rantotthus videk, ebbol a szempontbol kirivo, ezert a fenti szabalyossagok sem igen tapasztalhatoak. ismerve az elmult ezer ev tortenelmet, nem kell reszletezni a nepfogyasok, be es kitelepitesek, nepvandorlasok sorat. vagyos ott egy szarmazas szempontjabol nagyon mix nepesseg alakult ki. raadasul, ellentetben az usa-val, ahol a magas szamu bevandorlo populacio lehetoseget adott a nepcsoporthoz valo tartozas szerinti kapcsolat megtalalasara, magyarorszagon a szukos nepesseg szam kenyszeritette az embereket mas nepcsoportbeli valasztasara. no, meg az orszagba betoro torok, osztrak, roman, orosz stb. katona sem kerdezte meg, h kislany akarsz e tolem gyereket? nem volt valasztas, a nepcsoportok kokemenyen keveredtek.
igen am, de a tudat alatti igeny a sajat genetikai jellemzo szerinti kapcsolatra megmaradt, mivel ez minden osben megvolt. vagyis ma a 'magyar' teruleteken az emberek nagy resze disszinanciaban el, amikor folyamatosan olyan kozegben mozog, dolgozik, el ahol a tudatalattija az emberek tobbsegere reszben vagy egeszben azt mondja, hogy 'idegen', tartsd magad tavol tole. a szerencsesebbek, foleg videken, konzisztensebb kornyezetben elnek.
vagyis a tobbsegben megvan a nemzeti ontudat, csak epp biologiai alapon, a tobbseg szamara is elfogadhato egyseges nemzet nem letezik.
"'A szükségesnél több pénz, megrohasztja a lelket ! '"
A pénzhajhászás olyan, mint a alkohol, vagy a kábítószer, vagy a szerencsejáték.
Aki egyszer belemerül, nem tudja abbahagyni.
De nem csak a lelket rohasztja meg, hanem másokat is nyomorba dönt.
Mert pénzt csinálni mások nyomorából lehet legkönnyebben.
Lásd a háborúkat, a gyógyszergyártást, és a hitelezést.
Egy előadás alkalmával egy közgazdás egyetemi tanár mesélte ezt a viccet:
Haldoklik az öreg bankár.
A család összegyűlik körülötte, és a 20 éves unokája megkérdi tőle:
- Nagyapa, egész életedben a pénzt hajszoltat, nagy vagyont gyűjtöttél, de nem viheted magaddal a másvilágra. Mond meg őszintén, igazából boldogít a pénz?
