"Az atomok is csak akkor látszanak a fényképen, amikor fényképezik."
Miért ? A "fényképezés" előtt és után 'visszabújnak' a 'lyukaikba'... ?! (ha igen, 'hol' vannak ezek a 'el-rejtő-lyukak'... ?! ;) És miért 'jönnek elő' a "fényképezés" idejére... ?! 'Exibicionalisták'... ?! ;-)
"De hol a graviton? Mert ha a gravitáció nem lenne kvantált, tetszőlegesen kis energiájú gravitációs hullámokkal meg lehetne nézni, hogy melyik résen ment át az elektron (foton). És az egész kvantummechanika menne a levesbe."
" De hol a graviton? "
Sehol. Nem "graviton" van, hanem gravitációs hatás, 'valahogy úgy' ahogy cseik leírja a Kettős Elemű Univerzum c. munkájában. (meg ahogy itt is leírta már korábban, abból idézve - grafikonnal... ! ;) ;-)
"Mert ha a gravitáció nem lenne kvantált,"
"kvantált" úgy és 'annyiban', amennyire és a 'ahogy', ezt a 'Kettős Elemű Univerzum' 'megengedi'... ;-)
"A tér önmagában nem létezik. A térnek a léte a testektől függ."
Pontosan így van. Ha nincsenek testek, akkor a tér fogalmának sincs értelme, mert testek hiányában nincs értelme a nagyság és a távolság fogalmának sem, amelyekből a tér fogalma keletkezett.
"A mező létezik önmagában?"
A mező sem létezik önmagában, mert az atomos testek hozzák létre maguk körül.
A mágneses mező sem létezik mágnes (vagy árammal átjárt vezeték) nélkül.
De a mező az valóságosan létezik, míg a tér csak egy fogalom a fejünkben.
"Nem, szerintem nem így van, mert a "téér" csak egy -kvázi- 'munka-fogalom',
amely arra szolgál, hogy a valóban tulajdonságokkal rendelkező éter/"fényközeg" "mező"-nek, a különböző pontjait, meg tudjuk különböztetni,
az ott lévő anyag/energia mennyiségeket 'azonosítani' tudjuk...
(mint egy 'térkép': az azon látható hegyek, völgyek, folyók, stb.
nem valóságosak, de arra jó a térkép, hogy a valódi dolgokat,
és azok 'egymáshoz-való-viszonyát' bemutassa... ;)
;-)
Tehát a "tér" is egy olyan 'képzett valami', mint az "idő": 'önmagában', 'önállóentitásként' nem létezik, csak más, valóban létezőből 'nyeri' 'virtuális létét', így 'önálló' "tulajdonsagot" sem "kell feltetelezni" 'neki'. ;-)"
Ez annyira jól van megfogalmazva, hogy nincs mit hozzátenni.
"destrukt magyarazata annyiban santit, hogy ha a mezonek tulajdonsagot feltetelezuni, akkor a ternek is ugyan ugy tulajdonsagot kell feltetelezni."
Ez nagy tévedés. Óriási különbség van a mező és a tér között.
A mező anyagi valóság, amely rendelkezik fizikai tulajdonságokkal. Pl. meg lehet mérni a Föld felszínén, hogy mennyi a gravitációs mező erőssége és milyen az iránya.
A tér azonban nem anyagi valóság. A geometriai térnek nincsen sem iránya sem erőssége.
Szerinted mennyi a geometriai tér erőssége a Földöd? Semennyi.
Sajnos a magyar nyelvben összekeverik a mezőt és a tér fogalmát.
Pl. a "field" szó mezőt jelent, de magyarra a "tér" szóval fordítják, pedig a tér a "space" megfelelője.
Ezt Jánossy Lajos már 50 évvel ezelőtt is leírta:
"A magyar fizikai szakirodalomban a ’Feld’, ’поле’, ’field’, ’champ’, stb. kifejezéseknek az ’erőtér’ illetve ’tér’ kifejezés felel meg. Ez filozófiai, és sajnos, sokszor fizikai félreértésekre ad okot, mert a ’tér’ (Raum, пространство, space, espace) kifejezéssel tökéletesen megegyezik. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy a könyv fizikai témájú cikkeiben is elfogadjuk a filozófiai irodalomban már meghonosodott ’mező’ kifejezést. ”
A mágneseket mágneses mező veszi körül. Ez közvetíti az erőhatást az egyik mágnestől a másikhoz.
A mágneses mező is anyag, csak nem atomokból álló hagyományos anyag. Egy másfajta anyag, ami nem látható, nem tapintható. Mégis ott van a mágnesek körül. A mágneses mező szerkezetét ki is lehet mutatni vasreszelékkel.
Erre már Michael Faraday rájött kb. 200 évvel ezelőtt.
A mágneses mező tehát anyagi valóság.
A tér azonban csak egy fogalom, amely a testek nagysági, távolsági és elrendeződési viszonyait fejezi ki. A tér nem anyagi valóság, csak egy segédfogalom, amely segít a gondolkodásban.
A 3547.es h.sz-ban adott meghatározásoddal egyetértek kedves cseik, amennyiben: "a ter ... egy hely ami valaminek helyt ad."
De a 3548-ban tett állításoddal nem értek egyet, miszerint: "ha a mezonek tulajdonsagot feltetelezunk, akkor a ternek is ugyan ugy tulajdonsagot kell feltetelezni."
Nem, szerintem nem így van, mert a "téér" csak egy -kvázi- 'munka-fogalom', amely arra szolgál, hogy a valóban tulajdonságokkal rendelkező éter/"fényközeg" "mező"-nek, a különböző pontjait, meg tudjuk különböztetni,
az ott lévő anyag/energia mennyiségeket 'azonosítani' tudjuk...
(mint egy 'térkép': az azon látható hegyek, völgyek, folyók, stb.
nem valóságosak, de arra jó a térkép, hogy a valódi dolgokat,
és azok 'egymáshoz-való-viszonyát' bemutassa... ;)
;-)
Tehát a "tér" is egy olyan 'képzett valami', mint az "idő": 'önmagában', 'önállóentitásként' nem létezik, csak más, valóban létezőből 'nyeri' 'virtuális létét', így 'önálló' "tulajdonsagot" sem "kell feltetelezni" 'neki'. ;-)
"Mivel a mező nem atomokból álló anyag, nem hiszem, hogy hagyományos értelemben vett sűrűsége vagy keménysége lenne. Vagy valami másra gondolsz? "
Igen, arra, hogy éter/"fényközeg" "mező"-nek van egy 'természetes' ellenállása a benne mozgó anyaggal és e.m. hullámokkal szemben, ezért ezt a 'természetes' ellenállást lehet úgy 'értelmezni', mit ha 'sűrűsége'/'keménysége' lenne az éter/"fényközeg" "mező"-nek. ;-)
Sőt!, 'azon túl' amit destrukt a 3537-ben leírt, elvileg még ki lehetne mérni/számolni ennek a éter/"fényközeg" "mező"-nek a 'sűrűségét'/'keménységét' is, ami sok "fizikai állandó" értékének 'miért'-jére magyarázatot adhatna... ;-)
Te mindent az anyagba keresel, számodra csak az létezik ,amit az anyagban látsz. Akkor légyszives mond meg nekem, Hogy mi a külömbség a mező és a rét között. Fontos lehet.
A tér egy fogalom, amely csakis a fejünkben létezik, a valóságban nem.
A mező azonban létező anyagi valóság.
Az átlagember, aki először hallja a mező kifejezést, nem egy fizikai dologra gondol. A hétköznapi életben a mező egy füves-virágos terület jelent. A tudományban azonban egészen mást értünk rajta. Egy másfajta anyagot, amely eltér az atomokból és molekulákból álló hagyományos anyagtól. A mező nem látható, nem tapintható mégis rendelkezik fizikai tulajdonságokkal, például van mérhető erőssége és iránya. Tehát azt az anyagot nevezünk mezőnek, amely fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, de nem atomokból és molekulákból áll. Régebben erőtér volt a neve, de ez helytelen, mert a tér csupán egy geometriai fogalom. A helyes elnevezés a mező, amely fizikai valóságot jelöl. Tehát mezőnek nevezzük azt a fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagfajtát, amely:
nem atomos-molekuláris felépítésű, ezért hiányoznak az atomos felépítésű anyagra jellemző sajátosságok (láthatóság, keménység)
háromdimenziós térbeli kiterjedésű
minden pontban mérhető erőssége és iránya van
mágneses és villamos tulajdonságai vannak
erőhatásokat közvetít
az atomos felépítésű anyagfajtával való kölcsönhatása erőhatás formájában nyilvánul meg
Jelenleg három féle fizikai mezőt ismerünk. Az elektromos, a mágneses és a gravitációs mezőt. Ezeknek közös tulajdonsága, hogy mindegyik háromdimenziós kiterjedésű térbeli mező. Mivel a mezőnek nem csak mérhető erőssége, hanem iránya is van, ezért ezeket vektormezőknek nevezzük.
