Azt próbálta meg elmondani (és közben feltételezte, hogy írni-olvasni, szövegértelmezni képes emberrel teszi ezt), hogy azonos szülőktől származó, azonos nevelésben, iskoláztatásban részesülő utódok között is lehetnek óriási különbségek.
Én csak azért ajánlottam az olvasmányt, mert sokkal hívebben kifejezi mint én tudnám, hogy mennyire különbözhet agy azonos génekkel, és hasonló családi körülmények közé született gyerek.
Nekem van egy ismerősöm 53 éves, és nő. Szopja a lábujját, és nagyon okos. 3 diplomája van, levelező akadémiai tag. Egyetemi tanár. Tehát aki szopja a lábujját, az 53 éves!
Aki itt nem képes szöveget értelmezni, az te vagy, úgyhogy a személyeskedést abba is hagyhatod, mert nemcsak vitában, hanem abban is jobb vagyok nálad. :-D
Na elmész te a picsába. Az idősotthonból ki lehet jönni, csak nem lehet oda visszamenni addig, amíg látogatási tilalom van. Érted, látogatási tilalom, nem karantén. Vannak ugyanis kivételek, a karantén alól meg nincsenek.
több éves börtönre itélik azt a majdnem 80 éves öreget, aki késsel megszúrta 51 éves italos, mihaszna , kötözködő fiát.
Hova fordulhatott volna segitségért korábban?
Vigaszul irom neki, hogy az idős otthonokban meg karantén van, látogatási és kijárási tilalom azoknak is akik mozogni tudnának. Pedig nem szúrtak le senkit.
Ez azt sugallja, hogy senki nem hazudik és nem is változik.
Nem sugall semmi ilyesmit. Igen, az emberek hazudnak (vagy legalábbis titkolóznak vagy egész egyszerűen sokáig nem kerülnek elő bizonyos tulajdonságaik) Lásd az "olyan rendes ember volt, sose gondoltam volna róla!" formulát.
Alapvető, hogy az udvarlás időszakában mindenki az előnyös tulajdonságait mutatja, és az összeköltözés nagy vizválasztó, lakva imseri meg egymást az ember.
Ez így van. Csak amikor megismeri a másikat és megállapítja, hogy neki ez mégsem kell, akkor lépjen. Rosszul választani, rosszul dönteni nem valami ördögtől való dolog, teljesen hétköznapi, még egy-egy komoly ügyben is rengetegszer előfordul. (pl.autó- vagy lakásvásárlás, munkahelykeresés, párválasztás, stb.)
De azt is olvastam hogy 40 éves kor után nagyot változik mindenki.
10, 20, 30, sőt 60 felett is változnak az emberek.
Vagyis huszonévesen olyan jól választani, hogy az akár 30-50 évig kitartson eléggé szerencse dolga.
Az emberek nem csak huszonévesen, hanem harmincas, negyvenes éveikben, sőt idősebben is elkezdenek egy-egy párkapcsolatot. Ráadásul a párválasztás, családalapítás ideje egyre jobban kitolódik. Érdemes elmenni egy-egy nagy kórház szülészetére, vannak a nagyon ifjú leányok (tinik) és vannak a harmincas, negyvenes hölgyek, pont a biológiailag legideálisabb huszas korosztályból látsz keveset.
"Amit azonban nem érdemes csinálni: önmagunkat hibáztatni, amiért ez megtörténhetett velünk. Mert ez nem a gyengeség jele."
Igen, ez a feminizmus legfőbb üzenete a nők felé: te nem tehetsz semmiről, nem a te hibád, te csak áldozat vagy, téged elnyomnak, stb. Érdekes, pedig azt hihetnénk, hogy ha valaki egyenjogú felnőtt ember, akkor ő is felelős a döntéseiért és azok következményeiért...
Ez azt sugallja, hogy senki nem hazudik és nem is változik.
Alapvető, hogy az udvarlás időszakában mindenki az előnyös tulajdonságait mutatja, és az összeköltözés nagy vizválasztó, lakva imseri meg egymást az ember.
De azt is olvastam hogy 40 éves kor után nagyot változik mindenki.
Vagyis huszonévesen olyan jól választani, hogy az akár 30-50 évig kitartson eléggé szerencse dolga.
Abban ugyanis sajnos minden pszichológus egyetért, hogy a bántalmazókat nem lehet helyes útra vezetni, mert képtelenek a szembenézésre, és soha nem ismerik el valójában, hogy bárkinek is fájdalmat okoztak. Shannon Thomas szerint is abban a hitben élnek, hogy „velük minden rendben van”, és elutasítják, hogy a kapcsolati múltjukban közös vonások lennének, vagy hasonló folyamatok játszódnának le bennük. Így aztán a jeleket sosem kötik össze, és nem látják a teljes képet.
Vagyis kinek kell lépnie? Igen, a másik félnek. Ha a bántalmazó remekül érzi magát az ilyen kapcsolatban, nem fog változtatni. Miért is tenné?
Vessük össze ezt azzal, hogy egyesek szerint a nemi erőszakot elkövetőket kell célozni egy-egy megelőzős kampánnyal, mert majd jól elszégyellik magukat (vagy megijednek) és nem csinálnak többé ilyesmit. Biztosan hatásos.
„Ha úgy látjuk, hogy hajlamunk van az ilyen típusú férfiakhoz vonzódni, mielőbb ki kell gyógyítani magunkat. Meg kell tanulnunk komolyan venni az intő jeleket, meghúzni a határainkat, aztán olyan gyorsan- és messzire szaladni az ilyen fickók elől, amennyire csak lehet” – mondja a pszichológus.
Jé, szóval akkor az a megoldás, hogy el kell kerülni a nem megfelelő partnert? Az évszázad felfedezése, tényleg. Kár, hogy pont ezt mondták sokszor mindenféle férfiak és férfiszervezetek is és el lettek hajtva a búsba. :-))) (csak mert hozzá merték tenni a fentiekhez, hogy az áldozat rosszul választott - ami ugye áldozathibáztatááááás)
A szerző persze siet korrigálni:
Amit azonban nem érdemes csinálni: önmagunkat hibáztatni, amiért ez megtörténhetett velünk. Mert ez nem a gyengeség jele.
Nem, csak egy rossz döntésé. Amit ugye nem szabad elismerni.
A szokásos femináci alapvetés, listázni lehetne a hazugságokat és ferdítéseket. Persze, a legsunyibb hazugság, hogy eleve csak bántalmazó férfiakról és áldozat nőkről beszél.
