Van ugyan itthon juharszirup, de most így elsőre semmit nem tettem rá, azt mondjuk később sem fogok. Azon filózom, hogy majd ribizliből vagy meggyből készítek hozzá szószt legközelebb.
Ha jól csinálod, kb. olyan centi vastagok lesznek. Ez még az élesztős palacsintákhoz szokott magyarnak ugyan vastagnak tűnik (a szódavizes hártyához képest meg pláne!), de így a jó!
Najó... feltekerni azt nemigen lehet (nem is igazán érdemes, mert senkinek sincs akkora szája), legfeljebb kettéhajtani. Én leginkább "tortának" szeretem: vagy pudingokkal és tejszínnel a tetején, vagy valamilyen pörivel/tejföllel és sajttal rá.
Egyre kell odafigyelni; ez a palacsinta SZÁRAZ! Tehát ha a tölteléke maga nem csúszós (nem puding/pörkölt, hanem kakaópor, dió, vagy ilyesmi), akkor olvasztott vajjal meg kell kenni a töltés előtt.
Egyébként nyugodtan terítsd be vele a serpenyőt: hamarabb vagy kész és kevesebbet is kell betölteni.
Meg hát ha a férfiembör meglátja, hogy kettővel tele a tányérja, oszt' elhiszi, hogy meg akarod etetni" :)
Nem csukod be a tetejét? Hm. Egyszer csináltam, fokhagyma nélkül persze, kakukkfűvel meg rózsaborssal, de én lezártam. Nem is jött be annyira, mint amikor ugyanezt céklával csinálom. :)
Ja, eszembe jutott még egy gyors vacsi, bár ez nem biztos, hogy Anyócának jó lenne, nem tudom:
Egy camambert sajt tetejét telitűzdelem szilánkokra vágott fokhagymagerezdekkel. Darálok rá borsot, zöldfűszereket (én a provance-it szoktam). Egy alufóliadarabot két rétegbe hajtok, a szélét felfelé állítom (tk. kis "kosárkákat" csinálok, peremmel), beleteszem a sajtot, pici olivaolajjal és száraz fehérborral meglocsolom, majd pár percre be a sütőbe, amíg "megrottyan" a teteje.
Arról beszélek (mármint hogy amióta magamnak kéne kutyulásznom, azóta inkább egyáltalán nem sütök).
Merthogy ez nem egészen úgy van, hogy fogok egy zacskó lisztet és zutty, hanem veszek egy kis ilyet, hogy alapja legyen, kis olyat, hogy rugalmas, 3. szart, hogy levegős stb., stb. Szóval hogy GM kajákat többnyire különböző keverékekből lehet csak készíteni, amit mindenki magának kísérletez ki, és ember nincs, aki még egyszer ugyanúgy képes lenne eltalálni az elegyet. :D
Bár most már árulnak kimondott célokra előre összekutyult keverékeket, vettem szaffis palacsintásat meg akarok még lángosost, aztán meglátjuk, mi lesz.
Simán Mártáét csinálom, nekem szép lesz. Kell egy kis gyakorlat, de összekeverheted turmixban és akkor könnyen tudod önteni. Fontos, hogy tényleg meleg legyen a serpenyő, én szilikonecsettel kicsit megolajozom a sima palacsintasütőimet. Áfonyával szoktam, mert így a gyerek is megeszi.
Ahol mi ettük, ott nem volt rossz. De nekem a kapor miatt nem bejövős, a férjemék imádták. A rare húst meg általában megeszem, igazából medium szeretem, de belefér rózsaszínűen is, inkább, mint hogy túlsüssék. :)
Én különösebben nem vagyok a palacsintáért oda, illetve nem is eszem már évek óta (mióta allergiás lettem) liszttel készített dolgokat (kivéve a kenyeret, mert azt lehet a boltban kapni), de néha azért változatosságot jelentene.
Nem csináltam még ilyet, mert nem tetszik. Pedig én a vastag palacsintát szeretem max. fahéjas cukorral megszórva. Lehet a tésztában reszelt alma is. :o)
