Szerintetek már itt az ideje mindent kitakargatni?
Itt délen tényleg csábítóan tavaszias az idő, de egy következő hideghullám még most is leszaladhat -10-ig... Nem tudom eldönteni, hogy a befülledésnek, vagy az újrafagyásnak nagyobb a kockázata.
Fagykárt egyelőre semmin nem látok, de ez sajnos azt is jelenti, hogy a kártevők is könnyen, jól teleltek, pl. számíthatunk a tavalyi csigainvázió folytatására.
Egyébként tegnap - a topik kollektív bölcsességével felvértezve - megmetszettem a kiwiket. Úgy látom, időszerű is volt, mert az öregebb tőrészekben már erős a nedvekeringés.
hú,hollax? nálunk északon még majdnem térdig ér a hó a napot meg szerda ota nemlátni,mongyuk azért csendesen olvadgat.persze ennek is meg van az előnye semmise hajt ki túl korán,a fügebokraim meg a hó alatt "alszanak"
Szerintem nem valószínű, hogy károsodott a datolyaszilvád, bár ebben csak akkor lehetsz biztos, ha már hajt.
Nálunk egyszer volt -12 fok, ez volt a leghidegebb ezen a télen, itt biztos, hogy nem károsodott semmi. Ma viszont már +16 fok volt itt (árnyékban), úgy tűnik, ez már a TAVASZ!!!
"Pulics Juli (a főnök ): a dolgozók nem ehetik meg a gyümölcsöt, neeeeem! mert az kell a magcsere programhoz.SZÉGYEN."
Egy rendszertani, szervezettani szempontból jellemzett állományból származó, megbízható eredetű magnak komoly értéke van a magcserével fajmegőrzési programokat folytató füvészkertek számára.
Ehhez képest egy akárhonnan behozott fügekaktusz magja - nőjön bár belőle a legszebb példány egy magángyűjtőnél - a bizonytalan faj- és fajtaeredet miatt az egyetemi, állami gyűjtemények számára teljesen értéktelen.
Pulics Julika lehet, hogy irígy - annyira nem ismerem - de lehet, hogy igaza van. Ha tényleg van igény ezekre a magokra, és nem fekszik el náluk évtizedek termése, akkor tényleg fontos megőrizni ezeket a magokat.
(Kompromisszum: a dolgozó megeheti, de a magot kéretik a hivatalos gyűjtőtálba visszaköpni!) :-)))
Én is megeszem a terméseket, és a magokat pedig összegyüjtöm, melyek a termés közepén helyezkednek el. Azt a "szakértőknek" is tudni kellene, ha kettévágják a termést, a magokat sértetlenül el tudják távolítani. Persze én ehhez nem értek. Azért, ha valaki szeretne pár darabot ősszel, az írjon, szívesen küldök néhány termést ingyen.
Tegnap kitakargattam a datolyaszilvafámat a téli takarásból. Úgy tűnik, hogy nem károsodott, még az az ága is épnek látszik, amelyik kibújt a takarás közül, pont az északi oldalon. Pedig volt nálunk -13, -16 fok is.
Nálatok mi a helyzet? Túlélték a fügék, kivik, télálló citromok és más különlegességek a nagy hideget?
Mergez!
A télálló citrommagok nem akarnak kikelni, pedig már ez a második próbálkozásom, a te módszered szerint. Úgy látszik, hogy vadcitromtalan lesz a kertem. Pedig már sámántánccal is próbálkoztam, de csak az eső kezdett el esni....
szevasztok. a mai blikkben egy cikk, szegeden a füvészkertben gyümölcsöt érlelt a medvetalpkaktusz. Pulics Juli (a főnök ): a dolgozók nem ehetik meg a gyümölcsöt, neeeeem! mert az kell a magcsere programhoz.SZÉGYEN. egy ilyen hely vezetőjének tudnia kellene hogy manapság kilószámra lehetne venni magot amerikából. én sem mondtam a gyerekeimnek a mult évi egyetlen feijoa termésem után hogy nem ehetik meg mert kell a magja . a másik nyilatkozó:Kertész Ákos gyümi nagyker: nincs piaca nálunk, nem éri meg behozni . tisztelt Kertész (de jó lenne ha olvasná ) be lehet hozni csak nem kéne 500%-os hasznot rátenni.
A www.orchideak.hu oldalt bezárták... valaki tud valamit róla.. esetleg Bene László elérhetőségét ha meg tudnátok mondani, most akartam venni Citromotot :)
Szia Kikke! Ha ennek a srácnak irsz: menhalsalfiti@mail.gatesgroup.hu ő tud neked küldeni tapasztalatom szerint bármilyen magot. Ha kérsz küld katalógust, és abból válogathatsz, de az én esetemben nem jött zavarba ha olyasmit kértem ami abban nem volt. Kb 10 mag van egy tasakban, és 5-600 forintba kerül. Nekem még egy elég jó leirást is mellékelt a vetéshez. Vetettem magról kakhit, lotust, és virginiai szilvát is, de csak a lótuszszilva magok keltek ki. Végülis nem gond, erre fogok ráoltani. Sajnos az oltás a szakirodalom szerint csak kis százalékban sikeres. Van 3 paw-paw ( asimina triloba) fácskám is tőle, szépen növekednek, remélem egyszer tényleg teremnek is majd.
A terebess oldalon azt olvastam, hogy a datolyaszilvát magról is lehet ültetni. Sikerült kifognom egy magos gyümit, a magokat elültettem és most várok. Van valakinek tapasztalata e téren?
Tegnap vettem az Oázisban egy kb. 1,5 m magas babér bokrot (40 % kedvezményt is kaptam az árból), így "házilag" szüretelhetem a főzéshez valót. :-)))
Nem nagyon tudott az eladó infót mondani, szerintetek egy ekkora növény kibírja már a jövő telet, ha mondjuk nyáron kiültetem? Egyáltalán ki lehet-e ültetni szabadföldbe, vagy inkább maradjon dézsában? Az örökzöldeknek megfelelő ellátást kapjon, vagy van speciális igénye? Ha valaki tud segítsen.
Ez érdekes, én még sehol sem olvastam, hogy örökzöld lenne... Persze trópusi éghajlaton lehet, hogy fokozatosan váltja a lombját, de a datolyaszilva mérsékelt övi növény.
Ebben a kérdésben nem fogunk igazságot tenni. Nekem is megvan valószínűleg ugyanaz a könyv 14 m-rel, egy másik, szintén "Fák" c. könyv legfeljebb 12 m-t ír.
Én egy angol nyelvű oldalon olvastam a 25 láb magasságot és ugyanennyi szélességet, ami kb. 7,6 m-nek felel meg, egy másik angol nyelvű oldalon pedig azt írják, hogy 4,5-18 m magasra nő meg, és ritkán szélesebb, mint 4,5-6 m.
Hát, aki ez alapján tudja, hogy mekkora fára számíthat, az nagyfokú jóstehetséggel rendelkezhet.
Szabó Lajos: Trópus-szubtrópusi gyümölcs- és élvezeti növények című könyvéből a lényeg:
Datolyaszilva (Diospíros kaki L.)
A fák (Ébenfafélék család) magassága fajtától függően 3 m cserjemérettől 12-15 m-ig terjed. Levelei váltakozó állásúak, tojásdad alakúak, 50-250 mm hosszúak, 25-150 mm szélesek, örökzöldek. Virágaik egyivarúak, de lehetnek hímnősek, sárgás vagy zöldesfehérek, négyes szimmetriájúak is. Gyümölcse alak szerint kerek, ovális, kúpos, néha keresztirányú befűződéssel, átmérője 25-75 mm, tömege 100-500 g. A gyümölcs héja vékony, narancssárga vagy pirosas, a hús narancsszínű, egyes fajtáknál piros, melynek belsejében rendszerint 1-8 kemény, fényes barna héjú mag van (előfordulnak mag nélküli gyümölcsök is). Az északi félgömb szubtrópusi tájain a gyümölcs szeptember-novemberben érik meg.
A talajok széles skáláján termeszthető, az 5,5 - 6,5 pH az ideális. Telepítése lehet 6x 4,5 m (370 fa/ha), illetve 5,0 x 2,5 m (800 fa/ha).
A gyümölcsöt rendszerint kissé éretlenül szedik, mert a teljes érésben a lédús gyümölcs tárolásra és szállításra alkalmatlan.Hozama 20-50t/ha/év. Az éretlen már sárguló héjú, de még kemény gyümölcs, ha nem érte erős lehűlés, képes utóérni, ha meleg száraz helyiségben tartják. ....
.... Az USA déli részén és más latin-amerikai országokban éretten, rozsdamentes késsel megtiszítják a héjától és a kapott húst a magvak eltávolítása után felszeletelik és 50C feletti hőmérsékleten aszalják. Aszalásra a Tanenashi fajtát ajánlják. Az aszalt kis darabokat zárt zacskókba rakva tárolják, vagy előzetesen préselik és minden kis préselt egységet celofánba csomagolnak.
Lekvárt és dzsemet főznek és cukrozott gyümölcsöt készítenek belőle.
Tényleg 15 métert olvastam a neten, most pedig elővettem egy "Fák" című határozós könyvet, ott 14 métert ír. Ugyanebben a könyvben a közönséges dióról pedig azt írja, hogy 30 méter magasra nő meg. (Mint egy tízemeletes ház!) Így, szerintem ezek az adatok a maximális méretet, a legjobb helyre ültetett, idős, kifejlett példányokra vonatkozik. A valóságban, szerintem ezeknek az adatoknak csak a felét kell venni, de ez csak a szerény magánvéleményem. Így a te 7-8 métered reálisnak tűnik.
Az öntermékeny kiviről le lettem beszélve most már végleg. Termő és porzós párosítással fogok majd próbálkozni.
Kevés az olyan kertész, amelyik tényleg tudja, hogy mit árul. Így, már felkészültem lelkileg, hogyha elmegyek kivit venni, akkor örüljek, ha meg tudja mondani, hogy porzós, vagy termő kiviről van-e szó. (Arról már nem is álmodok, hogy a pontos fajtát is meg tudná mondani.)
Hát nálunk nem egészen így volt. Mi kétszer vettünk "öntermékeny" kiviket, de mindkét alkalommal kiderült, hogy porzósak, így jópár év elment. Ezután vettünk 2 pár kivit, (porzós + termős), mert csak párban lehetett venni. A porzósakat el sem ültettük, mert olyan már volt (jó nagy), a termősek meg voltak jelölve, ezeket elültettük, és szerencsére tényleg termősek.
Az eladónak persze fogalma sincs a fajtáról, legtöbbször csak annyit tudnak róla, hogy "az a szőrös kivi".
A datolyaszilvára visszatérve nekem ez a 15 m egy kicsit durvának tűnik, nem tudom elképzelni, hogy ilyen magasra nőjön meg, ráadásul akkor az átmérője is legalább ekkora lenne...
Hát, én azt olvastam, hogy kb. 7-8 m magasra, és ugyanilyen szélesre nő meg a fa...
Az én fám jelenleg kb. 4-5 m magas, persze még elég erőteljesen növekszik. Gondolom, az adott körülményektől és a fajtától is függ hogy mekkora lesz a növény.
Én is ezen gondolkozom, mert az itt leírt tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntermékenyek nem annyira megbízhatóak, mint a termő és porzós párosítás. Ez utóbbinál viszont azzal voltatok gondban, hogy nem tudták pontosan megmondani a kertészek, hogy az adott növény termő-e vagy porzós. A Bruno fajtával még nem találkoztam kertészetekben, csak könyvben olvastam róla. Pedig az ott leírtak alapján ez az egyik legjobb fajta.
Ezt a 15 métert könyvben, interneten olvastam, de szerintem ez egy általános adat, függ az adott környezettől, tápanyagoktól.
Mivel az enyém is oltvány, így az alany is befolyásolja, hogy mekkorára nő meg. Általában lótuszszilva vagy virginiai szilva alanyra szokták oltani, mindkettő alacsonyabb termetű.
Mikor ültettem a fát, én egy cseresznyefa nagyságú fára számítottam, majd kiderül, hogy igazam lesz-e. Majd 10-20 év múlva beszámolok róla.
Nem tudom, hogy esetleg van-e a többieknek pontos információjuk. Sajnos, a hazai datolyaszilvafa nevelés nem nyúlik hosszú időkre vissza.
Így, nehogy ez az adat vegye el a kedvedet, vágj bele te is!
Szerintem ha kivit szeretnél ültetni, ne próbálkozz az öntermékeny fajtákkal, inkább ültess a jól bevált fajták közül, azokban nem fogsz csalódni. Ilyen pl. a Hayward, nekünk valószínűleg Bruno van, és nagyon meg vagyunk vele elégedve.
Egy porzós és egy termős növény kell, ha többet ültetsz, akkor is elég csak egy porzós, mert az 5-6 termőset is meg tud porozni.
Köszönöm amiket leírtál, azt hiszem utánajárok, bár ez a 15m egy kicsit megilyesztett. Mennyi idő alatt éri ezt el?
Na mindegy, majd utánaolvasok, azt is köszönöm.
Nem kiwim van, arról én is álmodozom. Láttam hatalmas Kiwit szentendrén, az út egyik oldaláról a másikra volt vezetve, egy kis utcában a járókelők feje fölött.
Ezen kívül láttam valahol bokor fomára nyírva, ha az úgy működik, megcsinálom.
Nekem fügém van a fajtája "Feribácsi féle". :-))
De nagyon jó fajta, bár idén télen nem tudtam jól takarni, akkora lett 5 év alatt, meglátom mi lesz vele.
