Egy irodalmi mu akkor kerek ha onmagaban katarzist okoz. A dune ciklus szerintem befejezetlensege ellenere irodalmi mu volt.
Nem birom azt a trendet, hogy valamit eleve hatszazreszes sorozatnak irnak meg mert az nem irodalmi mu, hanem szellemi ragogumi.
Az Atreides hazzal az a baj, hogy irodalmilag nem jo es nem tukrozi a Dune hangulatat, stilusat. Jobban orultem volna, ha a jegyzetek alapjan egy szaraz kronologiat adnak ki es nem kerekitenek belole egy trilogiat csak azert mert igy tobb penzt lehet belole kihozni.
Ezzel egyutt en is megveszem es elolvasom mert en is kivancsi vagyok az infokra.
Tehat alapvetoen igazad van :-).
A.
PS: Tolkien muvei alapjan nem irtak ujabb trilogiat hanem kiadtak oket osszegyujtve.
Asszem 9 kotet. Ebbol eleg sok "regenyt" irhatott volna a fia de hala Shai-huludnak nem tette.
Szerintem ezt senki nem is kétli, de nem ez itt a lényeg, hanem az, amit az tasztaltárs is említett, meg lehet mártózni újra a Dűne történetében, és én személy szerint rengeteg új info-t kaptam. Mikor a könyvet olvastam nem érdekelt, hogy ez most vajon ez Frank Herbert gondolata-e, vagy a fiáé, ezzekkel a művekkel lesz szerintem kerek a ciklus.
De Tolkien iroi hagyatekabol legalabb nem irtak regenyt. Csak szepen osszegyujtottek mindazokat a jegyzeteket amit talaltak es igy az ember nyomonkovetheti a teljes mu szuleteset. A szovegekben nagyon jol meg van kulonboztetve, hogy mit irt JRR Tolkien es mit a fia.
Az Atreides hazzal az a gyanus, hogy mindenfele eldugott banki szefekbol kerultek elo a jegyzetek 15 ev utan. Lehet, hogy a kis Herbert talalt egy cetlit azzal, hogy "Ix erdekes multu bolygo" es erre koltott egy trilogiat. De ha nem igy van akkor is rosszabb iro mint az apja... meg Andersonnal egyutt is.
Na nekem pontosan ugyanez a bajom a Tolkien fia/unokája/huga/anyósa/keresztlánya által összegyűjtött kötetekkel is.
Mert persze, az író hagyatékát túrták át érte (állítják), de valami okból az író mégsem jeletette meg. És nem biztos, hogy a halála akadályozta meg benne. Egy életmű úgy kerek, ahogy hátrahagyták. Átverésnek érzem amikor így néz ki egy borító:
48-as font size: Frank Herbert
6-os font: történetének nyomán írta: K.Smith Johns
72-es font: Az Atreides-ek a trójai háborúban
„De az infok miatt tényleg érdemes elolvasni”
Ezzel van egy kis gondom, mármint az infokkal: tudniillik, lehet valahonnan tudni, hogy valamely info még Herberttől származik, vagy a fia + annak szerzőtársa gondolták-e ki?
/_Engem/minket_biztos_ nem_ kérdeztek... :-)))/ Van otthon egy Dűne-enciklopédiám, azzal is az a bajom, hogy saját ötletekkel kábít a szerző, bár a bevezetőben, vagy a fülszövegben az olvasható, hogy Herberttel egyeztetve írta.
üdv,
Ghanima
Errefele (UK) meg kiadtak a Corrino hazat csak nagyon hezitalok, hogy kiadjak-e sok penzt erte.
Asszem megvarom a magyar kiadast nem akkora elmeny, hogy kifizessek 8-10 fontot.
az Atreides-ház annyiban jó, hogy az ember újra megmerítkezhet a Dűne világában, az ismerős szereplők közt és kibont néhány, a Dűnében csak utalás szintjén szereplő előzményt, olyan, mintha valaki mondjuk megírná A gyűrűk urához regényben a Megye történetét. Irástechnikailag viszont el van szúrva szerintem, túl sok szálon viszi a dolgot, és ettől lapos lesz az egész. Lehetőség lett volna rá pl., hogy a Leto Atreides elleni koholt per egyfajta dramaturgiai csúcspontja legyen az egész könyvnek, izgalmas bizonyításokkal és leleplezésekkel, ehelyett egy hülye deus ex machinával másfél oldalban elintézik az egészet.
Ha jól emléxem, akkor az Atreides-ház Frank Herbert feljegyzései alapján íródott, tehát még ebben is van valami köze az "eredeti" Dűne sorozathoz. Szvsz csak az új információk miatt érdemes elolvasni. Sajnos, hiányzik belőle a Dűne könyvek mélysége, misztikuma, lelke. Nem tudok annyira angolul, hogy elolvassam eredeti nyelven, de tartok tőle, hogy nem a fordítás ölte ki a könyvből a fentieket...
Jo kerdes. Brian Herbert (Frank fia) es megvalaki (nem jut eszembe) irta, ugyhogy ebben mindenkeppen van koze Herberthez
House of Atreides es House of Harkonen a Dune sorozat elozmenye (ebben a sorrendben)
Bar nem Dune, szerintem egesz jo konyvek. Annyira nem porog a cselekmeny (Atreidest olvastam a Harkonent most, es itt meg latok egy ket akciodus lehetoseget) de szerintem ha a sorozatot olvastad erdekessegnek mindenkeppen jo. Meg eleg erdekesen tovabbvisz (illetve visszavisz) nehany szalat, megmagyaraz dolgokat amit F.H. nem tett meg.
Szerintem megeri elolvasni
Igen, a fremenek életét megismerjük, de talán ők nem 'átlagos' impériumlakók. Épp hogy az impériumlakók igencsak lenézik ezeket a haszontalan sivatagi csőcseléket.
Az Atreides-házat meg nem olvastam, de nem is tervezem. Van valami köze Herbert-hez? (a jogdíjak kifizetésén kívül)
Mit értesz átlagos lakón? Mer' arról azér' sok minden kiderül, hogy hogyan is él egy átlagos fremen, sőt, az Atreides-házból még arra is rá lehet jönni, hogy hogyan élnek a Giedi Prime, a Caladan, meg a Tleilax (vagy az Ix?... már nem emléxm pontosan, nincs nálam a könyv).
Bizony, a Dűne univerzum, olyasmi, mintha a klasszikus (reneszánsz előtti, mondjuk XI-XIV.sz-i) feudalizmus szépen tízezer évig 'fejlődgetett' volna magában, történtek ugyan tudományos felfedezések, de mindezt sikerült sikerült szigorú keretek között tartani, használatát korlátozni, sokmindent betiltani. Közben feudális váz érintetlen maradt, marakodó uralkodó házak, akik saját birtokukon élet és halál urai, a császár hatalmát tulajdonképpen csak a legerősebb hadserege biztosítja. Titokzatos, miszticizmusba hajló, zavaros célú szervezetek, zárt szellemi közösségek.
Egy dolog hiányzott nekem belőle, hogy egyáltalán nem derül ki hogyan is él az Impérium egy átlagos lakója.
Mintha a páncélökölnek kettős töltete lenne. Az elsővel átégeti magát a
páncélon és a második robban belül. A mozgási energia túl hamar elfogy
egy kemény felülettel ütközve. (nem értek hozzá, valaha így tanultuk)
A páncéltörőnek meg nehéz, kemény a magja, ami tovább megy a külső
burok elégése által meggyengített falon. A sebessége akkor is kell.
Vagy sebesség vagy tömeg, de legjobb mindkettő együtt, csak mértékkel.
Ha lassú és nehéz, hamar leesik, ha gyors és könnyű, akkor meg
lepattan...
Ezzel együtt sem stimmel a dolog.
Ha a páncél csak a lassú dolgokat engedi át (ez azért kell, hogy ne
fulladjon meg benne a delikvens, meg egyáltamán fel tudjon venni
valamit), akkor két eset van a gyorsakkal:
1. visszapattannak a felületről (esetleg megsemmisülnek)
2. lelassulnak
Ez utóbbinak semmi értelme, mert akkor minden áthatol rajta, csak két
lépésben.
Ha visszapattan, akkor ellentétben a páncélököllel, nem tud min
megtámaszkodni/kapaszkodni ahhoz, hogy "berághassa magát" a péncélba...
Persze azzal a technológiával nem lehetetlen, bár az egész Düne világ
nem a túlfejlett haditechnikáról híres, ha jól belegondolunk. A családi
atomerő a csúcs, csak tiltott, a többi fegyverzet mind elég ódon.
Kardok, kések, kézifegyverek, egy kevés energiafegyver, de csak
mutatóba, mérgezés, orgyilkosság, stb... A pajzs is macerás. Eleve egy
logikus világban a vagy a pajzs, vagy a lézer kipusztul, hisz a kettő
együtt mindkét felet kiirtja. Azonnal és visszavonhatatlanul. Egy
sokbolygós világban erre még az atom sem képes...
lehet, hogy úgy működik, mint az általunk használatos páncélököl. Azaz gyorsan odaér, majd a mozgási energiáját arra használja, hogy befúrja magát a pajzsba. A Lynch féle változatban Duncant így sebesítik meg. Mutatja is a folyamatot.
Mivel már a vívás is azon alapul, hogy pajzsos ellenfél esetén a penge mozgását is nagyon vissza kell fogni (lásd Paul első párbaját), nem tudok elképzelni olyan lassú lövedéket, ami áthatolna a pajzson és még számottevő sebzést tudjon okozni. Tű még elmegy, de csak ha mérgezett, mert akkor egy kis karcolás is elég lehet...
A maulapisztolyok főleg a fremenek kézifegyvere, ők meg nem hordhattak pajzsot a Shaj Hulud miatt. Pajzsos ellenfélre hatástalan.
Jut eszembe: milyen szerkezete van a maulapisztolynak. Afféle rugós pisztolyként írta le Herbert. Mekem ettől a gyerekkorom dugóspuskája jutott eszembe. Max kis rágcsálók ellen hatékony.
Na csak mert mar sokan kifogasoltak. ha jol emlekszem a konyv szerint a sivatagban nem nagyon lehet, pajzsot hasznalni, mert akkor jonnek a fergek. Szoval kicsit bator dolog (mert azert barki bekapcsolhat itt-ott egy pajzsgeneratort lasd Duncan a halala elott) de azert a sivatagban nem kizart a lovoldozes. Foleg Maulapisztolyokkal, szerintem azokkal emg az sem gaz, ha pajzsot er az ember, csak legfeljebb ertelmetlen.
