"Ha lehet valószínűségi hullámokról beszélni (ami baromság, de mégis beszélnek róla), akkor miért ne lehetne 'lehetőség-hullámok'-ról is beszélni. (ez is baromság, de beszélni bármiről lehet)."
Na ugye ! És még azt mondják, hogy nincs 'szabadság' ! (vagy hogy csak annyit jelent, hogy: 'viszket a seggem, megvakarom, mégpedig ott, ahol én akarom'. ;)
Ha minden hülyeséget le lehet írni/'el lehet adni' tudományos 'köntösben', akkor ténylegesen 'megvalósult' a "tudomány szabadsága" nevű lózung... !
Ha lehet valószínűségi hullámokról beszélni (ami baromság, de mégis beszélnek róla), akkor miért ne lehetne 'lehetőség-hullámok'-ról is beszélni.(ez is baromság, de beszélni bármiről lehet).
"Az én értelmezésemben, a virtuális lehetőséget jelent. Aki ismeri az objektív valóságot, a valódi valóságot, csak az mondhatja azt, hogy a látszólagos nem az. ;-) "
Rendben, 'tegyük fel', hogy a "virtuális fotonok", 'X' %-os "lehetőség"-el mindig 'megjelennek' a 'fény HULLÁMJELENSÉG' 'útjában', így 'ki tud alakulni' a 'fénysugárzás'.
'Namostkéremszépen!': mitől?! függ az, hogy a "lehetőség", valósággá! válik, azaz pl. a 'felkapcsolt' zseblámpa világítani fog, esetleg nem lesz 'szakaszos' a fénye, vagy a világítás időtartama... ?! ;-)
(mert a gyakorlatban!, nem tapasztalunk semmiféle "lehetőség"-et: adott, 'fix' körülmények között, 100%-os biztonsággal 'fény lesz'... ;)
/Cyrano után 'szabadon': "Magamat kidumálom ha kell, de mástól ezt nem tűröm el !"/ ;-)
Azt, hogy úgy látod, mintha létezne, de valójában nem létezik, csak látszat.
Gondolj pl. a szivárványra.
Létezik a valóságban szivárvány? Nem létezik, de mégis látható. A Napnak a második képét látod egy más formában, de csak rövid ideig, amíg esik az eső. Vagyis a szivárvány egy virtuális Nap.
A virtuális részecske is ilyen. Egy nagyon rövid ideig látható, de az csak a valódi részecskének egy másik képe.
Az én értelmezésemben, a virtuális lehtőségit jelent. Aki ismeri az objektív valóságot, a valódi valóságot, csak az mondhatja azt, hogy a látszólagos nem az.;-)
Én már megfejtettem, hogy mik azok a virtuális részecskék.
Valóban virtuálisak, vagyis csak látszólag léteznek, valóságosan nem.
Például egy elektron, ha fénysebesség felett mozog, megjelenik egy virtuális párja egy rövid időre. Úgy tűnik, mintha megkettőződne az elektron egy pillanatra.
De ez csak látszat. Ahhoz hasonló jelenség, mint amikor egy tükörben megkettőződik egy tárgynak a képe egy rövid időre. Két tárgyat látsz egy pillanatra, de az egyik nem valóságos.
Így kell lenni, ha egy tárgy fénysebesség felett mozog.
Erre már Jánossy Lajos is rájött. Azt írja, hogy a kvantummechanika sok problémája megoldódna, ha a fizikusok nem ragaszkodnának ahhoz a dogmához, hogy semmi sem mozoghat fénysebesség felett. De a relativitáselmélet alkalmatlan arra, hogy a fénysebesség feletti jelenségeket értelmezze.
Ezért a jövő fizikájából ki lesz ebrudalva az a dogma, hogy semmi sem mozoghat fénysebesség felett.
A jövő fizikájának már a fénysebesség feletti jelenségeket is tartalmaznia kell.
"Az űr, nem üres, hiszen virtuális fotonokkal van tele. Ezek meg ugye közvetítők. Ha egy távoli csillagról elindul egy valódi, gerjesztésből származó foton, az nem megy sehova, csak megérinti a mellette álló virtuális fotont. Az meg a mellette állót, az meg a mellette állót… ;-) "
virtuális /melléknév/ > (fizika) látszólagos, nem valódi.
Tehát a nemlétező "fotonok" addig 'pöckölik' sorban egymás után egymást, amíg a végén, szemünkbe érvén, valóságos hatást váltanak ki. (más 'szóval': a semmiből megint valami 'lett'... ;) ;-/
(" Működésképtelen elképzelése mindenkinek van !" - Murphy törvénye) ;-/
A foton kitölti a teret. A foton nem megy sehova,hanem megérinti a mellette állót.Tudtommal a fotonok a Napból származnak. Miért nem az elötte állót érinti meg.Ha a Napból származnak akkor haladnak valamerre. Vagy te a fotonokat hiszed éternek.
„Tehát ha 'elindul' a távoli csillag fénye a Föld felé, akkor csak 'valamiféle' "HULLÁMJELENSÉG" halad át az 'űűrön', mindenféle 'hordozó' nélkül.”,
Az űr, nem üres, hiszen virtuális fotonokkal van tele. Ezek meg ugye közvetítők. Ha egy távoli csillagról elindul egy valódi, gerjesztésből származó foton, az nem megy sehova, csak megérinti a mellette álló virtuális fotont. Az meg a mellette állót, az meg a mellette állót… ;-)
"Azt hiszem a helyes magyarázat (az utolsó sor) az lenne, hogy:
"mivel" akkor fel kéne tenni a kérdést, hogy mi?! 'határolja le' "fénysebességre" a "fizikai objektum"-ok maximális sebességét !
És innen már 'csak egy lépés lenne' a 'rég elfeledett' éter/"fényközeg"/ "B részecske mező"/ dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra 'felfedezése'... (és annak ugye, 'súlyos' következményei lennének... !"
Elminster Aumar 3622 "A fénysebesség nem mozgás. És nemcsak azért nem, mert egy fizikai paraméter, hanem azért is, mert semmi vonatkoztatási rendszer nem haladhat ebben a búvalb@szott világban fénysebességgel, azaz VÉGTELEN rapiditással. Minden fizikai dolog csakis véges rapiditással mozoghat, az meg mindig kisebb a fénysebességnél.
A tömeg nélküli dolgok (amiket ezért nem is igazán lehet "dolgoknak" nevezni) na azok fényszerű világvonalat futnak be a téridőben. Ennek meg az különlegessége, hogy a négyestávolsága mindig egzaktul nulla: a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont. Nincs hova mozogni, hiszen minden távolság nullára zsugorodott és minden időtartam szintúgy. Hogy értsed is: a fényhez nem lehet fizikai vonatkoztatási rendszert kötni. Nem lehet fénysebességgel mozogni."
(megint egy 'füves-ember-duma'... ;)
/de úgy látom, hogy nem csak nekem tűnik, 'homályos' beszédnek... ! destrukt 3625 " Próbáld meg értelmesen elmondani. De semmi világvonal, meg rapiditás. Csak úgy egyszerűen magyarul mondd el. Menni fog? " / ;-(
kalevaleeeeeez 3623
"Ha le akarsz írni egy történést, megadod a három térbeli koordinátáját - innen tudod, hol történt - és egy időkordinátát kell megadnod, ez megmondja mikor történik.
Ha tehát látod, hogy Bradpitt sétál a Hősök terén, majd másnap Te is elmész oda, az nem találkozó (randi), mert az időkoordináta nem egyezik. Ha mind a négy koordináta egyezik, akkor találkozó."
Ez a fenti 3+1 "koordináta", nem egy "történést ír le", hanem csak a "történés" egy pillanatát ! "Bradpitt sétálásának" "koordinátá"-i min. 2x(3+1) "koordináta", ha feltételezzük, hogy 'nyílegyenesen' ment 'A-ból B-be', a "Hősök terén"... ;-)
Elminster Aumar 3630 "A fényterjedés.. .... HULLÁMJELENSÉG, de nem hullámmozgás. Mivelhogy semmi sem mozog benne hullámozva."
Nah, ez érdekes ! Tehát ha 'elindul' a távoli csillag fénye a Föld felé, akkor csak 'valamiféle' "HULLÁMJELENSÉG" halad át az 'űűrön', mindenféle 'hordozó' nélkül. (Elminster Aumar 'szerint')
Háát... megint ott vagyunk 'Alice csodaországában', ahol "a macska már rég eltűnt, de a mosolya még mindig látszott". ;-/
"Tehát nem létezik fénysebességű vonatkoztatási rendszer, azaz semmi fizikai objektum nem mozoghat fénysebességgel, mivel a vonatkoztatási rendszereket mindig fizikai objektumokhoz kell kötnünk."
Azt hiszem a helyes magyarázat (az utolsó sor) az lenne, hogy: "mivel" akkor fel kéne tenni a kérdést, hogy mi?! 'határolja le' "fénysebességre" a "fizikai objektum"-ok maximális sebességét !
És innen már 'csak egy lépés lenne' a 'rég elfeledett' éter/"fényközeg"/ "B részecske mező"/ dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra 'felfedezése'... (és annak ugye, 'súlyos' következményei lennének... ! ;) ;-)
„semmi vonatkoztatási rendszer nem haladhat ebben a búvalb@szott világban fénysebességgel, azaz VÉGTELEN rapiditással. Minden fizikai dolog csakis véges rapiditással mozoghat, az meg mindig kisebb a fénysebességnél.”
A rapiditás, gyorsaságot jelent. A végtelen gyorsaság nem azonnali hatást jelent? A fényről meg tudjuk, hogy nem azonnali hatás. A Nap fénye is 8 perc alatt ér a Földre. A véges rapiditás, aminek van egy maximális értéke, akkor mennyi?
„A tömeg nélküli dolgok (amiket ezért nem is igazán lehet "dolgoknak" nevezni) na azok fényszerű világvonalat futnak be a téridőben. Ennek meg az különlegessége, hogy a négyestávolsága mindig egzaktul nulla: a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont. Nincs hova mozogni, hiszen minden távolság nullára zsugorodott és minden időtartam szintúgy.”
„fényszerű világvonalat futnak be” vagyis mozognak? Ha a négyestávolság mindig egzaktul nulla, akkor hova mozog?
„ a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont” Ha egy pont nem mozog, nincs távolság, vagyis tér, nincs idő sem, mert sincs mozgás, akkor megtaláltuk azt a pontot, amellyel kifordíthatjuk a világot a sarkaiból?
Minden az emberi beszédtől függ. Az ige az emberi beszéd.A legtőbb magyar nagy ember, mind azt állitja, hogy a magyar nyelv közre játszott a gondolkodásukban , és hogy ennek köszönhetik a sikereiket.
HULLÁMJELENSÉG, de nem hullámmozgás. Mivelhogy semmi sem mozog benne hullámozva.
"Miért is nem mozoghat semmi fénysebességnél gyorsabban?"
Gyorsabban mozoghatna (erről szól a tachionok hipotézise), csak éppen pontosan fénysebességgel nem mozoghat semmi.
Egyébiránt meg a válasz erre az, hogy ilyen ez a búvalb@szott világ. Feltehetően Isten így akarta az Ő hatalmas bölcsességében...
"Próbáld meg értelmesen elmondani."
Már korábban elmondtam: falrahányt borsó volt.
De akkor megismétlem: fénysebességű vonatkoztatási rendszerben nem lenne igaz Maxwell elektrodinamikája. Azaz lenne kivétel a világot működtető szabályok alól. Pedig az az alapelv, hogy a szabályok mindenhol és mindenkor ugyanazok, nincsen kivétel.
Tehát nem létezik fénysebességű vonatkoztatási rendszer, azaz semmi fizikai objektum nem mozoghat fénysebességgel, mivel a vonatkoztatási rendszereket mindig fizikai objektumokhoz kell kötnünk.
"megadod a három kordinátát, és az időkordinátát. Nekem az az érzésem , hogy az időkordinátát nézitek negyedik dimenziónak..."
Így van. Balga módon az időt (pontosabban a fénysebességgel felszorzott időt) nézik negyedik térdimenziónak. De akárhogy is bűvészkednek, a tér mindig csak 3 dimenziós marad.
Ha le akarsz írni egy történést, megadod a három térbeli koordinátáját - innen tudod, hol történt - és egy időkordinátát kell megadnod, ez megmondja mikor történik.
Ha tehát látod, hogy Bradpitt sétál a Hősök terén, majd másnap Te is elmész oda, az nem találkozó (randi), mert az időkoordináta nem egyezik. Ha mind a négy koordináta egyezik, akkor találkozó.
Ennyire egyszerű. Más kérdés, hogy milyen izgalmas dolgokat vezetett le ebből Einstein. Példul feltételezte, hogy ha egyben kezeljük a négy paramétert, akár hathatnak is egymásra. És így is van.
A fénysebesség nem mozgás. És nemcsak azért nem, mert egy fizikai paraméter, hanem azért is, mert semmi vonatkoztatási rendszer nem haladhat ebben a búvalb@szott világban fénysebességgel, azaz VÉGTELEN rapiditással. Minden fizikai dolog csakis véges rapiditással mozoghat, az meg mindig kisebb a fénysebességnél.
A tömeg nélküli dolgok (amiket ezért nem is igazán lehet "dolgoknak" nevezni) na azok fényszerű világvonalat futnak be a téridőben. Ennek meg az különlegessége, hogy a négyestávolsága mindig egzaktul nulla: a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont. Nincs hova mozogni, hiszen minden távolság nullára zsugorodott és minden időtartam szintúgy.
Hogy értsed is: a fényhez nem lehet fizikai vonatkoztatási rendszert kötni. Nem lehet fénysebességgel mozogni.
