Na épp emiatt mondom, hogy voltaképp értelmetlen bármilyen vita így veled, mert tudomásod sincs dolgokról, meg se győződsz semmiről, csak véleményezed amiről nem is tudsz. Vagy bemásolsz cáfolatnak szánt dolgot, ami végképp nem cáfol meg semmit. Legalább néznél utána egy dolognak, ha már felhasználod...
2023 van, ma már ritkán hallható így a szó. De egykor így is használatban volt, és bizony a görögök is hallhatták. De a szépséges például ma is használatban van, könyvek és filmek címében is. Ugyanolyan módszerrel épített. Gondolom ez evidens.
Az ÉPSÉGES is a mindennapi köznyelv része volt. De ez már a CZ-F szótár 1862-es megjelenésének idejében is réginek számított náluk. De van szócikke, tudtak róla, le is írták:
"Romlatlan, egész, egészséges állapotú, épséggel bíró. Régies írásmódba való"--- mondták ezt 160 évvel ezelőtt. A fenti leírás épp a kifogástalan szót írja körül. És az "épséges" kifejezés is megtalálható régi szövegekben. Ja hogy annak utána is kell nézni. Hát ilyen ez a popszakma... Sőt, amúgy meg újra kezd divatba jönni a szó használata ahogy nézem...
Az ALTER a magyar ELTÉR szó átvétele lehet, pici kis hangcsere az elején, és lőn latin szó.)) Az ALTER-EGO szóban is épp ezt jelenti, az eltérő én-t. A MÁSIKat Az nem jelent semmit, hogy van más szavuk is szinonimaként a szóra, hát nekünk is van KÜLÖNBÖZŐ, MÁSIK, MÁSFÉLE, KÜLÖNFÉLE, ELTÉRŐ, EGYÉB, TOVÁBBI szavaink is, azaz a latin ELTÉRŐ (ALTER) szó amúgy is MÁSIK-at jelenti, amelyek szinonimák. . De magyarul tér el. A DIVERSUM hangalaknak persze nincs is köze ehhez, de nem is állított senki ilyet.
Hasonló jelenség, mikor a görög a KIFOGÁSTALAN dolgot úgy mondja hogy ÁPSOGOS. Hangalak tök más, de a görög szó a "kifogástalan" egyik szinonimájaként használt magyar ÉPSÉGES szót használhatja itt majd nyilvánvalóan. Hiszen még a toldalékaink is látszódnak benne. És valóban a "kifogástalan" dolog többnyire ÉPSÉGben vannak jó esetben ...
"Ilyen példával kár jönnöd, magyar ember sosem beszélt ilyen kifacsart hibrid latin-magyar eltorzított ócska katyvasz módom," (sic)
Mégis mi alkalmasabb nyelvünk alakulásának vizsgálatára, mint régi nyelvemlékeink? Kínálj jobb alternatívát, ha tudsz! Hogy beszélt a magyar ember, "ha így biztosan nem"?
Leszólod a ritka régi, és ezért is nagyon értékes szövegeinket, hogy "semmit sem ér egy ilyen torzó habart írás"? Akkor mégis mi ér valamit? Mi az érvényes? Mindegy, csak ne legyen tudományosan elfogadott?
"A G és a GY hangra egyaránt a "G" volt használva az írásban. Azaz nem derül ki hogy a szónál melyik hangot gondolja épp most. Ergo gy, és g is lehet akár a megjelölt hang." Írod. Ez az első mondatod, amellyel egyetértek. Vagyis a szövegben szereplő ygoʒ hangozhatott igoz-nak, vagy akár igyoz-nak is. Itt már nem vagyunk messze az általad vélt így+az-tól, de az még így is csak nagyon gyenge lábon álló feltételezés. Megerősítéséhez szükség lenne további hiteles példákra. Ha valóban ismersz ilyet, ne titkold! Nem kell megsértődni, ez nem csak kettőnk diskurzusa, másokat is érdekelhet.
"ALTER =ELTÉR(Ő), látod még ez is érthető magyar nyelven !"
Hmm! Szellemesen észrevett véletlen egybeesés, látszólagos párhuzam. Érdemes körbejárni, mielőtt kisütjük, hogy a Római Birodalomnak is magyar volt a hivatalos nyelve. Nem tudok latinul, ezért a Google fordító programjára támaszkodom.
Lám ez egyirányú utca. Oda-vissza már nem működik a megfeleltetés.
"Mivel nyilvánvalóan kötekedni vagy csak itt,..." Szó sincs róla! De a véleménykülönbségből kialakult vitáknak ilyen a jellege. Nem érzékenykedni kell itt, hanem inkább érvelni. Amennyiben valóban befejezted velem, úgy köszönöm az eszmecserét.
Ilyen példával kár jönnöd, magyar ember sosem beszélt ilyen kifacsart hibrid latin-magyar eltorzított ócska katyvasz módom, úgyhogy hangtani elemzés szempontjából ez kevés mint erdőtűzhöz a vízipisztoly.)) A nem olyan sokkal későbbi korban Balassi és Heltai JENŐ írásai tökéletesen érthetőek, pedig azok is majd nem oly sokára már 500 évesek lesznek. Mégis simán értjük.
Nem kell hozzájuk tolmácshadsereg hogy megértse bárki, úgyhogy semmit sem ér egy ilyen torzó habart írás a múltból, mert magyar így biztosan nem beszélt, ráadásul nem is egyféleképp van "értelmezve" a fordítás teljesen. A G és a GY hangra egyaránt a "G" volt használva az írásban. Azaz nem derül ki hogy a szónál melyik hangot gondolja épp most. Ergo gy, és g is lehet akár a megjelölt hang.
És ezennel itt be is fejeztem veled, ennek így semmi értelme. Ez az ALTER-NATÍV részleg, ha nem tetszik nem olvasod. Azért csak itt b-szkódsz. ALTER =ELTÉR(Ő), látod még ez is érthető magyar nyelven ! Ez is csak úgy annyira latin szó, hogy simán látszik nyelvünkön hogy mi is ez.))
Valamiért nagyon zavarnak téged az efféle igazságok.)) Pedig jó dolgok ám azok. Mivel nyilvánvalóan kötekedni vagy csak itt, ezért felesleges forrást adnom bármiről (én tudom létezését), ráfogod hogy elírták a szót és kész, ahogyan bepróbálkoztál a siralmas (szó szerint) régi hangkészlettel...
Ajánlod itt valami Varga Csaba értekezését "A magyar nyelv lassú változásáról" Állítólagos nyelvészednek az a teóriája, hogy nyelvünk más nyelvekkel ellentétben szinte változatlan módon őrződött meg, így tulajdonképen ma is jól érthetők a több száz éves nyelvemlékeink. Példákat is hoz bőven. Lássunk hát néhányat!
(Köningsbergi töredék, 1300, részlet):
Varga Csaba tálalásában:
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak, ki ölében tart csodáltos fiat, füröszti, mosja, eteti, emleti,* úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk. Ez az Isten, mint őt ismerjük, kit szeplő nem illethet; mert ha Isten ő nem volna, ő benne bűnöt lelhetnénk.”
Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
A 9. versszakban szerepel a kérdéses szó. Hát kérem, semmi így + az, ígyaz, igyaz.
Eredeti írásmód
O ygoʒ ſymeonnok beʒʒeg ſcouuo ere en erʒem ez bu / thuruth / kyt niha egyre.
"Az nem "alter" aki a hivatalos narratívával vág fel."
Természetesen poénból minősítettem magam alternak. A többi is humor volt, úgy látom nem ment át.
Azt nem igazán értem, miféle hivatalt emlegetsz. Gyanítom, néha nem találod a megfelelő szavakat, talán a tudományos álláspontra gondolsz. Mazsolázgatsz ismert emberek téves, nem helytálló kijelentéseiből azzal a szándékkal, hogy a hiteltelenítsd a tudományos módszert. Nos a helyzet az, hogy a tudomány mai állása szerint van rádió, röntgensugár, repülő. Senki tényeket tisztelő nem tagadja ezeket. Bolygónk sem laposnak van leírva. Érvelési hibád az ún. szalmabáb.
"IGAZ szóról: itt sem jó a hivatalos etimológiai írása, nincs köze a JOG szóhoz ennek."
Nézzük hát az etimológiát!
"Bizonytalan eredetű szó. Ig- töve valószínűleg a régi jóg (‘jobb oldali’) szóval azonos (ebből ered a jog is), annak olyan változata, mint a hajdani jonkábbnak a mai inkább. A szóvég denominális -z képzőt kapott, mint pl. a nehéz, száraz. A ‘jobb oldal’ és az ‘igaz, becsületes’ fogalma más nyelvekben is összekapcsolódik: francia droit, német recht – richtig, gerecht."
Tényleg érzékelhető a bizonytalanság, tehát elvileg igazad is lehet. Azt viszont igazolnod illene.
Állítod még: "Sőt, régi szövegekben, irodalmi műben is szerepel az IGAZ szó IGYAZ formákban is ugyanilyen jelentéssel..."
Említett régi szövegek, irodalmi művek jegyzékét megadnád esetleg? Csak az ellenőrizhetőség okán.
Az nem "alter" aki a hivatalos narratívával vág fel. A vízipisztoly sem fegyver, csak fegyvernek látszó tárgy.)) Nekem teljesen felesleges ezeket bemásolni, mert ismerem jól őket, minden szó amiről épp írok annak a hivatalos variációja is ismert számomra. Ennek tudatában írok rendszeresen.
Tehát ha mást írok, azt jelent hogy nyilvánvalóan nem értek egyet a nézetükkel. Meg mi az hogy "ténytisztelet"?... Attól még nem lesz tény valami, mert egy hivatal jelent ezt ki. Sőt, ha egy hivatal bármit tényként állít, akkor már célszerű gyanakodni, nagyjából a hivatalok általános igazmondási százalékukat figyelembe véve.
A tényként állított kijelentések jelentős százaléka később megdől. Még a korának "nagy" tudósainál is ez a helyzet. Elég csak Lord Kelvin "tény"-ként állított mondatat megnézni:
"A rádiónak nincs jövője" --- Jelenleg is köszöni szépen, jól van.
"A röntgensugár szemfényvesztésnek fog bizonyulni" --- ja, ennyit a tényekről, frankón megvan a dolog és működik. A kijelentés bizonyult kamunak, nem a röntgen.
"A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni" -- jelentette ki ezt tán 1885-ben ha jól írom, és ezt a baromságot még akkoriban "tudományos" akadémiák is kijelentették. Na már most egy testvérpár leszarta ezt és nem tisztelte a "tényeket" és alig 18 évvel később elkezdtek repkedni a levegőben.)) egy levegőnél nehezebb tárggyal.
Láthatjuk azóta hol is tart már a légi közlekedés... Ennyit a tényekről. Meg a lapos földekről, mert az is megkérdőjelezhetetlen volt, egy az emberiség nem éppen legfényesebb idejében.
IGAZ szóról: itt sem jó a hivatalos etimológiai írása, nincs köze a JOG szóhoz ennek. Gaz sincs a szóban a megegyező hangalak ellenére természetesen, bár vettem a lapot hogy ez mi. Ami IGAZ az ÍGY van AZ, ÍGY+AZ az IGAZ csak nem GY-vel van már.. Ez már összetett szó lehet. Sőt, régi szövegekben, irodalmi műben is szerepel az IGAZ szó IGYAZ formákban is ugyanilyen jelentéssel...
"Elnézted nagyon a házszámot "cimbora", mert ez itt a hivatalos magyarázatoktól ELTÉRŐ nézetek helyszíne, a gyengébb képességűek kedvéért még ki is van írva odafenn, hogy ALTERNATÍV ELMÉLETEK."
Elnézést kérek! Mentségemre szolgáljon, hogy félreértettem a nick-nevedet. Kezdő alterként azt hittem, hogy az Igazság80 valamiféle ostoba ténytiszteletre utal. Most már tudom, hogy látni kell a szóban rejlő iga valamint a hangsúlyos gaz és ág szavakat is. A 80 kapcsán bizonytalan vagyok. Talán a - Nekem (van) nyolc - szólás vezet a megoldáshoz.
1: Teljesen feleslegesen másolod be ide a hivatalos nyelvészet dilettáns szóelemzéseit, amely gyanúsan némely esetben szándékos hazugságnak is tűnik. Néha nehéz eldönteni, hogy most direkt hazudnak ekkora nagy ordasat, vagy egész egyszerűen csak ennyire amatőrök a témához. Egyik sem egy nyerő húzás egy MTA "zsenitől", semmi közük a valós szóeredetekhez még most sem sok esetben. Bár az új etimológia egy hangyányit talán már fejlődött, de még mindig tele van baromságokkal rendesen.
2: Elnézted nagyon a házszámot "cimbora", mert ez itt a hivatalos magyarázatoktól ELTÉRŐ nézetek helyszíne, a gyengébb képességűek kedvéért még ki is van írva odafenn, hogy ALTERNATÍV ELMÉLETEK.
Talán még olvasni tudsz esetleg, ha már a TÉR és TÉR közötti egyértelmű kapcsolatokat nem veszed észre. Tehát ALTERNATÍV ELMÉLETEK ez a rovat, ez magyarán szólva azt jelenti hogy a mostani kellemetlenkedésed szándékos topikrombolásnak minősül. Egy sima kis genyáskodás mindössze, mert itt nem arról van szó hogy jött valaki aki mondjuk a "másik" oldalról tényleg érdeklődik hogy mondjam már meg mégis hogyan gondolom ezt azt, vagy épp amazt hogy értse. Aki így jön és normálisan teszi, annak még válaszolok is hovatartozástól függetlenül is. Van különbség, te nem érteni akarsz bármit, hanem csak idejöttél szívózni.
De pár dologra azért reagálok, ez már nem feltétlenül az avarrajzosnak szól, akinek vélhetően jóval ismertebb személyisége is létezhet a "másikon". Majd a skizofrénia szót is kielemezzük, azt hiszem az még nem volt .))
De nézzük újra a TEREM dolgot: fenntartom hogy TÉR + EM az összetétele, az EM az EMEL szó szótöve.
A növény is a TÉR amiben EMelkedik. Van értelme?... Persze hogy van, épp ez az egyik lényege.
TEREM mint főnév, is a TÉRben EM-elt dolog, többnyire nagy méretű és belterületű épületrészek. Itt is van értelme a dolognak.
Az nem kell hogy zavarjon minket, hogy az egyik szó ige és a másik főnév. Számos más hasonló példa van még erre a nyelvünkben. Például a NYÚL szó is ilyen. De a NYÚL mint állat teste futáskor eléggé megNYÚLik, és aki oda NYÚL valahová a kezével valamiért, annak meg a keze fog NYÚLni, azaz a 2 ige és az 1 főnév voltaképp ugyanezt a megnyújtottságot takarja minden szóban.
De ott van mondjuk a NYÍL szó és a beleNYÍLal kifejezés. Amúgy a nyíl is NYÚLÁS (NY_L hangváz) tárgykörébe tartozó, hiszen húzó igénybevétel kell hozzá a kilövéshez, ezen felül jó messzire nyúlik el majd. De a belenyilal kifejezés is a valódi nyilak eltalált emberről szólnak, először ez az érzés lehetett az amikor belenyilalt valakibe valami. Hát a nyíl volt az először.))
De a FŰZ szó is egyrészt ige mint fűzni, másrészt főnév mint egy bizonyos fa, aminek levelét FŰZőnek is használhatjuk. A FOG főnév meg a legősibb FOG-ó, a ragadozó FOG valamit és na mivel teszi ezt?... Hát a FOG FOGJA meg ! És itt is az egyik ige és a másik főnév, és mégis békében megvannak egymással , és látszik hogy összefüggnek ezek az egyalakú szavak is úgy is hogy egyikük ige, másikuk meg főnév. Sok ilyen van még nyelvünkben, azaz a baromságot nem mi beszéljük itt, ez létező dolog, és még csak nem is ritkaság.
A KÉRés és a KÚRás is összetartozó a KÖR által az, körértelmű szavak. A kéregető KÖRÖKET ró ma is egy téren. De most bővebben a KÚRással foglalkoznék inkább.)) Mármint az ominózus TÚRÓ okán. Mert a közös pontjuk az az ÚR hangalak, mindkét szóban az ŰR/üreget jelenti. És működik a dolog, hát mikről szól a KÚRás?... épp a körformájú üregről ! Az ŰR/ÜREG gyakran UR formában létezhet. Az URológia nem épp az altesti ÜREGeket orvosolja?... Aztán bURok is üreges, hURok is, fÚRó is üregel, meg a földet tÚRÓ is teret üregel , túl sok helyen stimmel, és így már az ÚR szavunk is érdekes lehet. Az ÜR-höz, mármint a világűrhöz lenne köze?... Na most ennyi, a végén még beigazolódik itt valami földöntúli történet.))...
Elméleted tetszetős kis butaság. Magad is könnyen cáfolhatnád kis utánajárással. Pusztán az, hogy bizonyos szavakat jelentésük alapján kis képzelőerővel összefüggésbe hozhatunk a térrel, még nem jelenti azt, hogy ettől az adott szavak közös tőről fakadnak.
Íme, példáid közül néhánynak az etimológiája:
torz – ‘idomtalan, helytelen, a normálistól visszataszítóan eltérő’. Származékai: torzít, torzítatlan, torzul, torzulás.Nyelvújítási alkotás a torzonborz első eleméből, illetve ennek feltehető előzményéből.
torony – ‘kis alapterületű, magas építmény’. Származékai: tornyos, tornyosodik, tornyosul, tornyoz.A német Turm középfelnémet turn, torn alakjának átvétele a mássalhangzó-torlódás ejtéskönnyítő feloldásával és a szóvég palatalizációjával: torn ⇨ toron ⇨ torony. A német szó végső forrása a latin turris (‘torony’) az ófrancia torn közvetítésével.
turul – ‘sashoz vagy sólyomhoz hasonló ragadozó madár ‹az ősmagyar mondákban›’.Ótörök eredetű: csagatáj tugrul, oszmán-török togrul (‘sólyom’). A magyarban túrul volt a szabályos fejlemény, de amikor a 19. század elején az elavult szót felelevenítették mint az Árpád-törzs totemállatának nevét, a régi írásos adatokat hibásan ~nak olvasták.
töröl – ‘kézzel vagy eszközzel dörzsöl, hogy szennyet vagy nedvességet eltávolítson’: szárazra töröl, orrot töröl; ‘‹szövegrészt áthúzással› kiiktat, kihagyandónak jelez’; ‘kihúz’: törlik a tagok névsorából; ‘‹el- igekötővel is› érvénytelenít, megszüntet, megsemmisít’: eltörölték a rabszolgaságot, Karthagót eltörölték a föld színéről. Származékai: törlés, törlő, törölget, törölközik, törölköző.A tör ige származéka gyakorító -l képzővel (mint pl. döföl); az alapige ‘szétzúz’ jelentése a ‘kiiktat, megszüntet, mgsemmisít’ jelentéskörben érezhető leginkább, míg a ’tisztít, szárít’ értelem másodlagos, talán az eltörlő és a letörlő kézmozdulat hasonlóságán alapszik. Lásd még dörzsöl, törleszkedik, törleszt.
túra – 'ismeretszerzésért vagy kedvtelésből megtett utazás gyalog, kerékpáron, csónakon': magashegyi túra. – turista: 'utazó, világjáró'; 'természetjáró' – turizmus: 'más tájakra, országokba való utazás üdülés vagy szórakozás, világlátás céljából'.Újkeletű latinos-görögös képzések az angolban: tourist és tourism a tour ('körutazás, utazás, látogatás') szóból; ez az azonos jelentéskörű francia tour átvétele; forrása a latin tornus ('esztergapad, forgatás') a görög tornosz ('esztergapad, forgástengely') nyomán. Lásd még kontúr, turné, turnus.
Írod még. hogy: "TEREM: növény is terem, meg az épületek díszterme. Mindkettő a TÉR(ben) EM(elkedő) Ez összekapcsolja a két szót, a kétjelentésű szavunk valójában egy közös értelmet hordoz. Így nézve már nem is kétjelentésű."
Vagyis szerinted létezik olyan nézőpont, ahonnan egy főnév és egy ige jelentésében egyenlő? Baromság!
Folytatod még, miszerint: "A TÚR-ás is a térben intézkedő dolog, megváltoztatja azt. Ha belegondolunk nincs is nagy különbség a felTÁRás és a felTÚRás között. Mindkét dolog a földbe hatol. Az ÜRegébe. Tudatos szóalkotásnak tünnek ezek..."
Elmélkedhetnél azon, hogy a - Belgyógyász feltárta a betegség hátterét. - illetve a - Zsuzsanna feltúrta az alsóneműs fiókot. - példamondatok mi módon hozhatók összefüggésbe s földbe való hatolással.
Ha ezt sikeresen abszolváltad, még esetleg megpróbálhatnád közös nevezőre hozni a KÉRés és KÚRás szavakat.:)
Szerintem ennek a dolognak az egyik lényege épp a TÉR. Térértelmű szó, T_R hangvázon, bizonyos mássalhangzópárosok gyökként viselkednek, és megkerülhetetlennek tartom a szerepüket. TERel, TÉRít, TARol, TÁRol, TERjeszt, TERem, TERít, TORz, TORony, TÚR, TURul, TÉRül, TÖRöl, TÚRA, és a rengeteg többi szó, valahogyan a TÉRben változtat meg valamit.
TEREM: növény is terem, meg az épületek díszterme. Mindkettő a TÉR(ben) EM(elkedő) Ez összekapcsolja a két szót, a kétjelentésű szavunk valójában egy közös értelmet hordoz. Így nézve már nem is kétjelentésű.
A TÚR-ás is a térben intézkedő dolog, megváltoztatja azt. Ha belegondolunk nincs is nagy különbség a felTÁRás és a felTÚRás között. Mindkét dolog a földbe hatol. Az ÜRegébe. Tudatos szóalkotásnak tünnek ezek...
Magyar nyelv (1862) TÚROS szójelentése, értelmezése:
(túr-os) mn. tt. túros-t, v. ~at, tb. ~ak. Eves, genyes, fekélyes sebü, feltörött testü. Túros hátu ló (Szabó D.). Közös lónak túros a háta. (Km.) Nem: túrós; túr és nem túró törzstől. V. ö. TÚR. (2)
-----
4. Túr: ige és főnév – nomenverbum?
4.1. A túr ige jelentésszerkezetét az ÉrtSz. és a TESz., ill. az EWUng. lényegében azonos módon ábrázolja. Az elsődleges jelentést a tajtékot túr – ma népies, ill. irodalmi stílusértékű – kifejezésben érhetjük tetten (vö. JordK. 484: le ragadangya, meg faggattya hw̋tet, es tayteekot thwr). A toló – túró – mozgás itt a vízre hat, és ami ennek nyomán magából a vízből mint anyagból keletkezik, az a tajték. A tajték szó etimológiai szótáraink szerint ismeretlen eredetű. A TESz. szerint a szóvégi -k képzőnek látszik. A tajték szó szinonimái egyfelől a taj, tajdok. A taj tő véleményem szerint alkalmasint a tol tőnek lehet egy elhasadt allomorfja. Az l : j szinkrón hangváltakozáson, ill. – diakrón szempontból – az l > (l’ > ) j hangváltozáson alapul a tol és a toj- (vö. tojás) összekapcsolása. Ez utóbbi allomorf egy másik változata lehet a taj, amely a talyiga : taliga, toliga, talyicska : talicska ‘eredetileg kézzel tolt szállítóeszköz’ szavainkban fedezhető fel.3 Ehhez a taj tőhöz járulhatott az ősi -(a)t/-(e)t műveltető képző, és ehhez kapcsolódhatott a cselekvés eredményét jelölő -ék deverbális nomen képző: talj- + -(a)t + -ék > taljték > tajték. Ezt az elemzést látszik megerősíteni a 2. pontban már említett duzma ‘gőgből vagy haragból eredő felfúvódás’ szó többi jelentése. A duzma második jelentése ugyanis ‘tajték, hab’ – amely a víz tajtékzása során keletkezik, harmadik
jelentése pedig ‘gőzön párolt étel; felfújt.’ A jelentéstani kapcsolat ismét a tövek alaki összetartozását látszik igazolni.
4.2. A túr igével kapcsolatban felvetődik a túr főnévvel való rokonításának kérdése. A mára már elavult, inkább csak a „Közös lónak túros a háta”közmondásunkban 114 Németh Renáta élő túr főnév mai jelentése ‘emberen lovaglástól, állaton hám, iga, nyereg dörzsölésétől keletkezett seb.’ A túr főnév etimológiai szótáraink szerint szlovén eredetű, a tvorъ ‘kelés’ szó átvétele. Meglehet azonban, hogy ismét arról van szó, hogy az eredeti névadó jegy elhomályosulása miatt nem látjuk a túr igével való etimológiai kapcsolatot, és így a finnugor eredetet. És persze azt is számításba kell venni, hogy amennyiben hangutánzó tőről van szó, amely több nem uráli nyelvben is megtalálható, és az emberi gondolkozás, metaforaalkotás mechanizmusai hasonlóak voltak, akkor a közös tőből a szlávban is létrejöhetett egy olyan lexéma, jelen esetben a tvorъ ‘kelés’, ami a magyarban vagy nem volt meg, vagy eddig nem tudtuk, hogy nyelvünkben is meglehetett, ezért idegen nyelvben keressük a gyökerét. Ez utóbbi esetben pusztán konvergenciajelenségről van szó. Az ÚMTSz. cédulaanyagában ugyanis a túr főnév jelentése: ‘a seb kiállós, leszáradó teteje, var.’ Ebben az értelemben beszélnek a seb túr-járól. 4.3. Ha elfogadjuk, hogy a túr főnévként eredetileg a ‘kiálló, trapéz keresztmetszetű var’-t jelentette, ez a lexéma is nomenverbumaink sorát látszik gyarapítani. Ezt a feltevést támogatják olyan szavaink, mint a túr, túrás, turzás, turolás, torlás, amelyek részben egymás szinionimáiként is használatosak, nomen actionis, ill. nomen acti jelentésükben egyaránt. A közös jelentéselem mindkét esetben felfedhető. A cselekvés, történés megnevezéseként maga a toló, túró mozgás ragadható meg. Ezt a gyakorító -l, -z képző erősíti.4 A turzás például bányászati szakkifejezés, jelentése: ‘a hasznos ásványok, ércek (fel)kutatása (próba)ásással.’5 Nomen acti értelemben a közös névadó jegy az anyagra ható toló, túró mozgás eredményeképp létrejött térforma: kicsiben a vakondtúrás, nagyban a jégtáblák egymásra torlódása révén kialakult trapéz- vagy háromszög keresztmetszetű jégtorlasz: turolás, ill. tavakban, tengerekben a part közelében a hullámzás (‘tajték’!) és az árapály hatására keletkező hosszú, keskeny, a parttal párhuzamos sziget vagy víz alatti gátszerű kiemelkedés: turzás.
5. Összegzés Dolgozatomban a tol ige rendkívül terebélyesnek tűnő szócsaládjába igyekeztem alaktani és szemantikai érvekkel megtámogatva további elemeket bekapcsolni. Módszertani szempontból fontosnak tartom megemlíteni, hogy az etimológiai vizsgálatokban fokozott szükségét érzem a nyelvjárási anyag alapos tanulmányozásának. Nem tértem ki az afféle „titokzatos” etimológiájú kifejezések magyarázatára, mint amilyen a dúr tő kapcsán előkerülő dérrel-dúrral. Ezeket nyelvészeink hajlamosak a játszi szóképzés címkével illetni, ahelyett hogy esetleg feltételeznék, hogy a kifejezés megalkotói „értelmes”, azaz jelentéses kapcsolatot láttak a két szó között, hiszen az ikerítés különféle válfajai a hangrendi párhuzam nyelvünkbéli működését igazolják. A nyelvjárási dercedurcáskodik ‘makacskodik’ (SzegSz.), der-dúr (sőt dir-dúr) ‘zsémbeskedő, zsörtölődő’, dérendóc ‘durcáskodó’ lexémák például elvezetnek a derce és a der- > dér tőhöz, ez pedig a fonológiai oppozíciók mentén és a szemantikai összefüggés alapján visszakapcsol bennünket a dur- tőhöz (vö. durcás ‘makacs’), ráadásul a derce ‘a kenyér kidudorodó, ropogósra sült része, gyürkéje’ jelentésben is használatos (vö. durca ‘ua.’).
A kutatásaim nyomán szemem előtt kirajzolódó kép bizonyos tekintetben – mondhatni – ijesztő, ugyanakkor csodálatos is, úgyhogy pontosabb lenne „szent borzadályról” beszélni. Az etimológiákon való elmélkedés – még ha néhány összefüggés nem is állja meg a helyét, vagy legalábbis egyelőre nem támogatható meg a mai tudományos kritériumoknak megfelelően (s tán soha nem is lesz az) – az élő nyelvet tárja elénk. Megkockáztatom: magának az Életnek a princípiumát engedi közelebbről megismerni, azt, ahogy az Egy szaporodni kezd, és önmagát, saját anyagát sokszorozza meg, létrehozva így a különbözőséget. Az új egységek mélyén azonban mindig az eredeti Egy bújik meg. Csak fel kell fedezni.
A *T3R3 : T3L3 TÖVEK ETIMOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL NÉMETH RENÁTA
"miután a hivatásos történészek, az egyetlen írott forrásokban is fennmaradt "szkíta-hun-magyar" - identitástudatot - közösségtudatot - nem hajlandó elfogadni... a "finnugorságot"... meg nem tudja bizonyítani."
A "hivatásos történészek" bármit készségesen elfogadnak, amennyiben az igazolható. Ha a "finnugorságot" (jaj de szerencsétlen fogalmazás) alatt a nyelvrokonság kérdését érted, azt nem történészeknek kell bizonyítani. Az kérem szépen nyelvészeti kérdés, nem mellesleg tudományosan igazolt.
Vannak alánok, bolgárok, szlávok, kazárok stb., viszonylag jól elkülöníthető agyagi kultúrával.
De, hogy ezek közül kiknek a leszármazottai lehettek honfoglalók -- nem tudjuk. :)
Ez a "nem tudjuk" - a magyar őstörténetkutatás legnagyobb szégyene... !!!
670 - 870 - tudjuk, hogy ott kellett legyenek a Don - környékén... de a régészek nem találják őket... ez az ő szégyenük ... !!!... pedig elég pénzt kaptak a kutatásra... csak azt a "finnugor szemellenzőt" - tudnák már feledni!!! - de nem... !!!... minden kis szalmaszálba belekpaszkodnak és nem engedik... addig gyömöszölik, míg "finnugor" - nem lesz... ha belegebednek is.
Akiknek mind a 7 törzse EGYÜTT ment nyugatra Levedivel lakni az Etelköz nevű helyekre."
Tévedés!
Nem tudjuk, hány törzs ment Levedivel, mert hogy:
"Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik."
Vannak alánok, bolgárok, szlávok, kazárok stb., viszonylag jól elkülöníthető agyagi kultúrával.
Hát nem érdekes, hogy legtöbb esetben, csak a magyarok hiányoznak!... azok mindíg csak úgy "elvannak" valahol... mindíg "máshol"...!!! de főleg csak az Urál vidéken... azután meg "nagyhirtelen" - belépnek a KM - be (861 ) és onnan azután százévig fosztogatják egész Európát. Hát nem fura???... pedig ma már sem alánok... sem bolgárok... sem kazárok... csak magyarok... vannak... roppant érdekes, és persze tanulságos.
Ahogy korábban írtam a világosnak egyetlen lépése (e4) van a halálig, kényszerből, mert egyszerűen nem tehet mást.
És nem azt írtad, hogy: "Bocs, tévedtem, benéztem...", hanem fröcsögtél egy hatalmasat, miközben te vagy az, akit pont ilyen trollkodás, fröcsögés miatt tiltottak ki sokadjára (!) a Magyar őstörténetből. (Már nem is számolom, talán 6.-nál tartasz.)
"A topiklakók többsége pontosan tisztában van a régészeti paradigmaváltás lényegével, a sokkal kisebb jelentőségű nyelvészeti váltás szükségességével stb."
A nyelvészeti paradigmaváltás szükségessége elodázhatatlan, és a lehető legsürgősebb feladat a magyar "őstörténet" - kutatás területén.
Amíg nincs megegyezés, a magyar nyelv eredete kérdésében, addig lehetetlen a magyar őstörténetről, mint nyelvtörténetről tudományosan is értelmezhető módon beszélni.
A magyar nyelv eredetének kérdését ki kell zárni a magyar őstörténet kérdésköréből, miután bebizonyosodott, hogy a magyar nyelvészet ( történeti ismeretek nélkül) képtelen megállapítani a saját maga felállította szabályai szerinti "magyar nyelv eredetét"... így (ebből adódóan ) képtelen levezetni a magyar nyelv történetét.
A magyar nyelv finnugor besorolása egy erőszakolt, tudománytalan feltevés ( a homeopátia hígításos módszerével azonos elv ) eredménye... !!!
"Ezért tulajdonképpen jogosulatlan az államalapításig tartó korról mint »őstörténetről« írni."
A "finnugriszmus" - szerint valóban értelmetlen a magyar őstörténetről bármit is állítani ... hiszen azt sem tudjuk, hogy az tkp. miről is szóljon.
Ha az "őstörténet" - a "magyar nyelv" - beszélőiről szól ... akkor nem tudjuk, hogy azt kik is beszélték.
Ha a "honfoglaló elit" - történetéről szól - akkor nem tudjuk hogy közülük kik is a magyarok...???
Azt sem tudjuk, hogy a "honfoglalók"... milyen nyelven beszéltek... sőt... azt sem tudjuk, hogy miképpen is gondolkodtak magukról... !!!... miután a hivatásos történészek, az egyetlen írott forrásokban is fennmaradt "szkíta-hun-magyar" - identitástudatot - közösségtudatot - nem hajlandó elfogadni... a "finnugorságot"... meg nem tudja bizonyítani.
"De igen az bizony bizonyíték, hogy nincsennek a magyarban olyan szubsztrátumok mint pl az angolban. Nincsenek benne olyan különbségek, amik a svájci németben két szomszédos falu között megjelennek. De még olyanok sem, ami az alemann és a fríz között kimutatható az újkorig.
Ki lehet mutatni számottevő szláv hatást, jelentős törököt, németet latint, de ennyi. Tudományosan akkor feltételezhetnél több gyökeret, ha ki tudod mutatni, addig meg maradunk az egynél amit alátámaszt a DAI, alátámaszt a korai nyelvemlékek egységes magyar volta, és Julianus magyarjainak nyelve. Alátámasztja a régészeti leletek egységes volta.
Tudjuk, hogy jelen voltak a kavarok egy törzzsel a nyolcból, de még azoknak sem találjuk a nyomát Hol vannak akkor a többiek, hol van a nyomuk, hogy feltételezhessünk bárki mást is? Ennyi erővel dothtrakiakat is nyugodtan feltételezhetünk, meg a hétfejű sárkányt."
A magyar nyelvben kimutatható iráni, török, szláv hatások, akkor is értelmezhetőek, ha a magyar nyelv a KM - ben keletkezett és mindég is a KM - ben élők beszélték. A magyar nyelv fennmaradása ekkor pont ugyan úgy értelmezhető, mint a bolgárok történetében a szláv nyelv átvétele, csak itt a magyar=bolgár... vagyis a "KM - helyi nyelvet"... kezdték "magyarnak" - nevezni... a domináns elit neve ( moger= megyer = vezér ) megnevezése után.
Ez az érvelés manapság kezd véglegesen igazolódni amikor a környező szlávság is kezdi átvenni az "uhorszko...vengerszki... stb" - helyett a "magyar"... megnevezést. A Prágai piacok pl. - tele vannak "magyar kolbásszal"...!!!
Mindég is világos volt számomra, hogy egy "profi TROLL" - vagy... !!!
Nekem "aktív nyugdíjas nagypapaként" - sincs annyi időm a fórumozásra, mint neked... aki - "doktoranduszi tanulmányai után szépen elhúzott a magánszférába"... a jelen állás szerint a "hivatásos TROLL" - szerepében keresve a kenyerét.
(NO!!! - problem...!!!!) -... de végre ezt is tisztáztuk... a hóhér is a gyerekeit tartja el a fizetéséből - azok meg erről mit sem tudnak!... neked sem róható ez fel ... "a remény hal meg utoljára"...!!!!
"Ha abból indulunk ki, hogy épp a világos lépett és neki csak ez a gyalog van a táblán, valamint érvényesek a sakkszabályok, akkor pont egylépése van a halálig."
Tehát a világos még egy lépéséről beszéltem, ami után egyértelműen leverik.
Nem pedig arról, hogy a játszmában összesen ennyi lépés lenne!
Világos lépett. Lépni fog a sötét. Kénytelen lépni a világos és ez az utolsó lépésé. Leverik.
Gondolom, innen már magad is elboldogulsz a "feladvánnyal" ;-D
"Azt, hogy a közös alapszókincs, a nelvtani rendszer egyezései és egyéb közös tipológiai vonások nagymértékű egyezése a (nyelvészek által definiált közös eredetre visszavezethető) nyelvrokonság bizonyítékai."
A nyelvrokonság alapja a "közös alapszókincs"... sajnálatos módon azonban a finnugrisztika, még egyetlen egy "uráli" - nyelvnek sem állította össze az alapszókincsét... amiket azután össze lehetne hasonlítani... akár a világ bármellik nyelvének alapszókincsével... !!!
