,,Még tavasszal megállapodott az SZDSZ és az MSZP, hogy az önkormányzati választásokon 33 településen közös, jobbára liberális polgármesterjelöltet állít közölte az alelnök. Harminc helyen kiváló az együttműködés, néhány fővárosi kerületben, illetve néhány városban azonban akadnak problémák tette hozzá Juhász Ferenc (www.hirszerzo.hu)."
Egyébként a csúcs az, hogy mondjuk egy céges rendezvényen (pl karácsonyi buli)elvileg nyilván kellene tartani, hogy melyik dolgozó hány szendvicset, hány töltöttkáposztát evett meg, hogy utána a természetbeni juttatás szja-ját levonhassák a béréből!
Melyik csomagra gondolsz? az adóemelésesre, vagy a kifehérítésesre?
Először is összetépném az összes adójogszabályt, és újakat írnék.
Egyszerűeket, logikusakat, átláthatóakat.
Mert az egy nonszensz, hogy még a nagyvállalatoknál is - akik egyébként jellemzően nem adócsalók - egész kis teamek brainstormingolnak naphosszat azon, hogy hol vannak a legális kiskapuk. Kezdve az olyan őrültségekkel, hogy a telefon áfájának hány százaléka nem igényelhető vissza magánbeszélgetések miatt, folytatva azzal, hogy a számviteli törvény és az adótörvény miért tesz lehetővé kétféle értékcsökkenési számítást, és még lehetne sorolni. Hogy egy támogatásra jutó vissza nem igényelhető arányosított áfát (amit hála az égnek eltöröltek EU-jog ellenessége miatt) két felkészült könyvelő ugyanazon törvény ugyanazon mondata alapján kétféle képpen számolja ki abszurdum. Az államigazgatás meg harmadikféle képpen számolja, ami meg végképp abszurddá teszi az egészet.
Egy SZJA-bevallás például szerintem horrorisztikus.
Az sem tesz jót, hogy mondjuk az adómentes jövedelem mellé szerzel adóköteles jövedelmet, akkor az adómentes jövedelem adóalap növelő. Ez aztán okoz akkora bakugrásokat a jövedelmben ami elveszi a kedvét az embernek az adózástól.
Az, amit állandóan piszkálnak - borravaló, színlelt szerződés, zsbből fizetett minimálbéres, fekete munka - csak a jéghegy csúcsa.
Azt is mondhatnám: okozat. Nem az adók mértéke a legnagyobb baj, hanem a következetlenség, átláthatatlanság. Az, hogy könyvelők és adószakértők járkálnak évente több ízben mindenféle tanfolyamokra meg továbbképzésekre, hogy a legújabb őrültségeket a fejükbe verjék.
Kérdésedre a válasz: nem tudom hogy állnék neki, de radikálisan.
Ugyan nem engem kérdeztél, de azért adok egy ötletet. :))
Nem annyira nehéz és bonyolult ennek a feladatnak a megoldása, mint amennyire annak hirdetik egyesek.
Bevezetném az SZJA bevallással együtt, évente benyújtandó vagyonbevallást. A két bevallást jogában állna az APEH-nak ütköztetni. Ha nem stimmel valami, helyszíni ellenőrzés, felelősségre vonás, jogi konzekvenciák, oszt jónapot!
Sok turpisságra fény derülne. Több év távlatában még a vagyonosodás és a jövedelem iránytangense is kimutatható lenne.
Ennek a rendszernek a legnagyobb ellenzői a politikusok lennének. Sok korrupt politikus nyűszítene. Rögtön nem lenne szükség vagyongyarapodást vizsgáló parlamenti bizottságok felállítására sem Orbán, sem Gyurcsány esetében.
Nagy vonalakban ismerem ezt a problémát. Általánosságban két fő oka van.
A tavaszi-nyári időszakban zömében a gólyák ürüléke okozza ezeket a másodperces földzárlatokat (A gólya rászáll a távvezetéki oszlopra és ürít. Tetemes mennyiséget képes űríteni és amennyiben az ürülék szigetelőt ér, az vezetővé válik. Ez földzárlatot okoz.)
A jelenség tulajdonviszonyoktól független probléma, ráadásul a gólya védett állat...
Az őszi- téli időszakban jelentkező áramszünetek viszont karbantartási hiányosságokkal hozhatók összefüggésbe. Általában a nem megfelelően karbantartott trafó védelem okozza.
A munkaadómnak is évekbe telt, mire olyan pressziót sikerült gyakorolni a szolgáltatóra, hogy az intézkedjen is.
A karbantartási hiányosságok már visszavezethetők profitérdekekre, ráadásul a szolgáltató a VET-tel (VET=Villamosenerga törvény) még jogilag be is takarózhat (ld. az aas-nak küldött válaszlevelet).
Igen, Ujszász-Nagykáta között vánszorognak az ICék, bár a múltkor Tápiószecsőig tartott a lassúmenet. A Györgye elírás volt, bocs.
A Hírszerző mávos cikkéhez. Hatásos, bár elvben nem értek egyet azzal, hogy minden állami tulajdon rossz, és minden magántulajdon jó. ( lásd pl EON, áramszünet)
Emlékeztek rá, ezen kormány (jogelődje) vitte a MÁV-hoz 4 éve a volt MOL-os vezetőgárdát. Igértek akkor is mindent, reformot, szanálást, forrásbiztosítást. Nem történt érdemi változás. Azóta újabb vezetőcsere. Akkor ki a felelős? Az állami tulajdon? (És az angol államvasutak? És a Bundesbahn? ) Vagy a konkrét politikai irányítás? Amely-ismétlem- a hatvanas évek villamosítási hulláma óta gyakorlatilag nem fejlesztette sem a pályákat, sem a mozgóállományt. És nem fizette meg a szolgáltatás valós árát, alacsony jegyárakat diktált a mindenkori MÁV-nak. Így eladósodásra kényszerítette. Emlékezzetek, aki tud, a 90-es évek elején még 25 ft körül volt a személy, 45 ft körüli a gyorsvonati jegy Bp-re.
Makopa, ha lehetne az 1990-2000 közötti grafikont is kérném, (2000-2001 között az ábrádon fordítottnak tűnik a viszony) vmint a 2002-2005 ös időközt is. Elfogadom a szakmai kritikát. Bár esküszöm nektek, nem egyszer hallgattam közgazdászok, nem pártbérencek szájából a termelékenység-bérek (nem fogyasztás) összefüggést taglalni úgy, ahogy írtam. A fogyasztás állítólag 2000 körül érte el az 1989-es szintet, nemde?
Ez a két kép a kecskéről akárhol készülhetett. Olyan beállítás kellett volna, ahol a környezet egyértelműen beazonosítható, vagyis háttérben a Pelikánnal, egy kicsit távolabbi látószögből.
Sarkany, neked magyarázzam pestinek, hogy sárga a vilmamos?
A feleségem Varsóból jött a csheken keresztül átszállással, a vonatok hajszálpontosak voltak. Igaz egy repülőjegy árába került majdnem.
Viszont Voralbergben (Ausztria) a távolsági buszok rendszeresen késtek 2-5 percet.... igaz, hogy a Voralberg turistakártyával ingyen lehet használni őket :))
A rendszerváltozás kezdetén (1991-ben) vonattal voltam kénytelen hazautazni Hamburgból (egy Lada 1300 S vezérműszíj szakadás miatt.)
Würzburgban át kellett szállnom.
Fuldában, ami több mint 100 km-re van Würzburgtól, megkérdeztem a kalauzt, tekintve, már csak alig egy óra volt a csatlakozásig: Elérem-e a Bécs felé menő csatlakozást?
Kicsit hülyén nézett rám és azt válaszolta, hogy a Bundesbahn történetében nagyon ritka eset lenne, ha lekésném.
Nem késtem le. Sőt, még 10 percet várnom is kellett...
Percre pontosan követte a menetrendet a vonat Hegyeshalomig. Innen aztán összeszedett 50 perc késést Bp. Keleti pályaudvarig.
Nem véletlenül mondják az osztrákok: Ami a Lajtától keletre van, az már a Balkán!
A Keleti pályaudvarral van bajom. Sokszor éreztem ott úgy, hogy menten átmegyek a Baross út túloldalára és beverem az összes ablakot. Ez itt például eredetileg az én írásom. A MÁV válasza erre az volt, hogy a kérdéses vonat pontosan indult.
A Keleti vonalával semmi baj nincs Szolnok-Újszász között és Nagykáta után.
Mászkálok már ugye 2 éve Bécsbe.
Gyakori vonatom a Liszt Ferenc EC.
Na ez a vonat volt úgy, hogy a Dortmundtól Bécsig pontosan jött, a kis magyar szakaszon pedig olyat késett, hogy ezen a szép Keleti pun. lekéstem az utolsó IC-t.
Gyakran éreztem már úgy hogy a mávval egyetlen racionális dolog amit tenni lehet, hogy porig rombolni, egy kupacba hordani, belocsolni benzinnel, felgyújtani, sóval beszántani a helyét, és építeni a nulláról egy újat.
Egy szánalmas csődkupac, aki az utasokkal történő kibaszásra maradt fenn. Szinte minden egyes racionalizálási intézkedése értelmetlen. Kezdve onnan, hogy az IC-k a kiválló retkes Keletibe mennek a Terla által kifogásolt kiválló vonalon.
Az IC az például egy olyan szolgáltatás, aminek a helyjegyeit napokkal (van, hogy egy héttel) korábban elkapokodják. Kitalálták hát, hogy megnehezítik a jegyek átvételét. Ahelyett hogy árat emelének. Mondjuk a duplájára. Akkor is tele lenne. Nem alapszolgáltatás. Legalább lenne pénz az IC-k karbantartására, fejlesztésére. De nem...
Most mindenesetre meglátjuk: a dinamikus fiatalok a minisztériumban mit tudnak kezdeni a problémával.
