"3. "На месте будущего Царского Села находилась небольшая усадьба «Saris hoff», или «Saaris moisio»"
A svéd «Saris hoff»-ot most felejtsük el, mert kiesett a névadók sorából. Marad a finn «Saaris moisio» , ami sehogyan sem hozható össze a későbbi Царского Села-val, mert ez utóbbi már egy kései neve a településnek, és valószínűleg nem a település eredeti nevéből származik, hanem a településnek egy új neve, utalva arra, hogy oda egy cári rezidencia épült Katalin idejében. Így a Царского Села helységnévnek valójában semmilyen etimológiai kapcsolata nincs Saaris moisio névvel, csupán történeti jelentőséggel bír, miszerint ez lett a település új neve. (Hasonlóan Petrográdhoz, ami később a Leniningrád nevet kapta.) Akkor is Царского Села nevet kapta volna a helység, ha történetesen nem Saaris moisio-nak nevezték volna korábban, hanem mondjuk Miskolcnak....
Tehát ezt a szálat is nyugodtan ejthetjük, mert nem ad választ a Царица névvel kapcsolatban felmerült kérdésünkre nevezetesen: Honnan származik, mi a jelentése ennek a névnek?
Az orosz мыза szó etimológiáját nem vitatom, viszont azt igen, hogy ez lenne az -ица toldalék/utótag etimológiai előzménye.
"Сарица =/= cárnő, mert az elején ott az "Sz"."
No és? A 'c' és 'sz' hangok gyakorta váltják egymást különböző nyelvekben. Pl a latin celebratio és az angol celebration esetében...
Mit jelent a szeráj/szaráj szó a különböző nyelvekben? Nemde királyi/szultáni palotát? Az 'uralkodó' (cár, császár) etimológiai előzménye éppen ez a szer/szar/szár.
Batu kán Szaráj-ban született, s lehetséges, hogy ez a település is egy királyi székhelyként funkcionált, vagy így nevezett királyi palota volt a neve után ítélve.
Sőt, fiának nevében is szerepel a szár szó: Ui. Szártak volt a neve. Lásd még Sarrukin...
Így a legenda idejében ismertnek kellett lennie a 'szár' szónak és annak jelentésének a mongolok körében is, és minden bizonnyal északabbra is, hiszen azokban a nyelvekben is fellelhető hasonló jelentéssel: Saris, Saaris...
"Az az idézet, amit most citáltál ide, egy nyakatekert, erőltetett képzelgésre hasonlít leginkább"
Nem az, mivel "az egész egy meglehetősen jól dokumentált, magyarázható történet."
"1. Régi orosz terület. 1580 és 1617 között háborúzik érte Oroszország és a svédek.
2. 1617 utána egyértelműen a svédek birtokolják.
3. "На месте будущего Царского Села находилась небольшая усадьба «Saris hoff», или «Saaris moisio»
(в переводе с финского — «мыза на возвышенном месте»), а по-русски — Сарская мыза, обозначенная на
шведских картах XVII столетия."
Svéd térképeken (XVII. sz.) ott egy kis udvarház Saris hoff (svéd), Saaris moisio (finn),
Сарская мыза(orosz) = tanya a magaslaton = "a helynév jelentése ’szigetszerűen kiemelkedő helyen lévő irtásföld’."
(LvT)"
"Ha ez a kiindulási alap, hova lett a shoff szó?" Hoff lesz az ;-)
A kis birtok még a svédek előtt megvolt, erre is lehet nyomokat találni. A helyiek -- pl. vótok -- a finnhez hasonló néven emlegethették a területet. A svédek érkezése után Saris hoff és került fel a svéd térképre. A helyi oroszok pedig Сарская мыза-ként emlegették.
"Abszolút szükségtelen minden egyéb -- meglehetősen vad sumer -- eredet."
LvT hozzászólásában a Сарица szó eredetének magyarázatának bizonytalanságával nem értettem egyet, illetve a legendabeli elnevezést próbáltam alátámasztani, s első hozzászólásomban nem hozakodtam elő semmiféle sumer eredettel, hanem az orosz nyelvből vezettem le a szó jelentését.
Erre válaszoltam először:
"A Царица (Carica) víznévnek nincs biztos magyarázata, és arra sem találtam adatot, hogy a település helyőrségként való XVI. sz.-i létrejötte előttről vannak említései bármilyen nyelven is. Az etimológusok nem hisznek annak az egyébként írásos formában is megjelenő népmeséknek,miszerint Batu lányára vagy feleségére utal a név..."
Az az idézet, amit most citáltál ide, egy nyakatekert, erőltetett képzelgésre hasonlít leginkább:
Nézzük, miért:
"A falu viszont egy udvarház körül fejlődött ki, amelyet oroszul Szarszkaja miza (Сарская мыза). ’Sz. tanya’ néven – illetve uviverbalizálódva (egyszavúsodva) Szarica (Сарица) néven – ismertek."
Hogyan lesz a Сарская мыза-ból Сарица? Már az egyszavúsítás is csupán feltételezés.
"Ez részfordítás a svéd Sarishoff alakból, mivel az eredeti tulajdonos svéd volt."
Ha ez a kiindulási alap, hova lett a shoff szó?
Ja, hogy ez finnül moisio?
Akkor most svédek adták a finn nevet, vagy hogyan kell ezt érteni?
Mivel "A területen azonban balti finn lakosság élt", így a névadó nem lehetett svéd, hanem őslakosnak számító balti finn.
Újabb talány, hogyan lesz a svéd shoff-ból finn moisió? Vagy fordítva..
"a svéd név is részfordítása a mai finnben Saarimoisio alakban visszaadható helynévnek."
Ráadásul az észt mõis szóra 'kastély'-t ad a fordító program, ami helyes lehet, hiszen a múzeum honlapján is ez olvasható: «мыза на возвышенном месте» (orosz és finn változatban egyaránt kastélyról van szó: "kastély a fenséges helyen.")
"Сарская мыза(orosz) = tanya a magaslaton = "a helynév jelentése ’szigetszerűen kiemelkedő helyen lévő irtásföld’.""
Ugye, az imént (a múzeum honlapján) azt olvashattuk, hogy a 'miza' finn és orosz nyelven egyaránt kastélyt jelent, ahogyan az észt mõis szó is, így elég nagy a különbség a két értelmezés között.
Ezek után lássuk be, hogy meglehetősen bonyolult és nem kevéssé ellentmondásos a 'Сарица' név magyarázata.
Ezzel szemben az én véleményem egy sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb magyarázat: Az -(i)ca toldalék nem más, mint az orosz nyelvben rendszeresen használt kicsinyítő képző, ami ebben az alakban többnyire nőkre vonatkozik.
Ennek párhuzamát mutattam be a magyar nyelvben is. Emlékeztetőül: Mar(i)ca, Kat(i)ca...
A második hozzászólásomban foglalkoztam a 'szár' szó eredetével, Írásos emlékekkel bizonyítva - magyar megfelelő párhuzammal is - annak 'uralkodó', 'király' jelentését.
Tettem ezt azért, mert a 'Сар-' 'Цар-' (Szár-) és együtt a teljes szó (Сарица) eredeztetése jelentésbeli ellentmondásokat tartalmazó, homályos feltételezések egymásra épülő sorozata.
Az én megfejtésemben a 'Сарица' jelentése egyszerűen szárnő azaz cárnő, királynő.
Most lehet elővenni Occam borotváját...
"Szóval, van értelme, levezethető és Occam szerint a legegyszerűbb változatot érdemes választani."
No, és melyik változat az egyszerűbb, sőt(!) jóval egyszerűbb?
Az ..."eleve itt volt"... nak is kell lennie időkorlátnak.
Egy nagyon nagyvonalú migrációs ábrán is látszik, hogy a magyarságot ( és egész európát ) domináló R1a és R1b - és IJ - kombinációk keletről vándoroltak, és a jégkorszak után terjedtek el Európában.
Világos tehát, hogy sem a magyar sem a iE - nyelvek nem lehettek "eleve itt" ( a KM - ben )...
Valamilyen kiindulási pontban tehát meg kell állapodnunk. Én elfogadom azt az ie 5000 körüli állapotokat, amit a genetikusok, és a régészek felvázolnak.
"... és Occam szerint a legegyszerűbb változatot érdemes választani."
Miközben egyetértek, aközben felhívnám a figyelmedet, hogy ezt olykor-olykor a magyar őstörténetben, és a magyar nyelvtörténetben is alkalmazhatnád, jómagad is.
Óriási problémák vannak ugyanis azzal, a tétellel, hogy a magyar nyelvet a 9. század végén egy törpe kissebség hozta a KM- be. Ennél jóval egyszerűbb magyarázat az, hogy egy megelőző – sokkal nagyobb tömegű bevándorlás alkalmával került ide a nyelv. ( kimmerek, szkíták, szarmaták ) – az Árpádok, csak a „államépítő szaktudást”- hozták, és azt kamatoztatták.
"A mai Carszkoje szelo (Царское село), azaz ’cári falu’ azóta viseli ezt a nevet, amióta I. Katalin ott rezidenciát épített. A település korábban a Szarszkoje szelo (Сарское село) nevet viselte, amely előtagjának oroszul nincs értelme. A falu viszont egy udvarház körül fejlődött ki, amelyet oroszul Szarszkaja miza (Сарская мыза). ’Sz. tanya’ néven – illetve uviverbalizálódva (egyszavúsodva) Szarica (Сарица) néven – ismertek. Ez részfordítás a svéd Sarishoff alakból, mivel az eredeti tulajdonos svéd volt. A területen azonban balti finn lakosság élt és a svéd név is részfordítása a mai finnben Saarimoisio alakban visszaadható helynévnek. Ez utóbbi a finn saari (és észt saar) ’sziget’ és a finn moisio (és észt mõis) ’irtásföld’ szavak összetétele, így a helynév jelentése ’szigetszerűen kiemelkedő helyen lévő irtásföld’. A svéd és orosz megfelelők a balti finn név előtagját változatlanul hagyták, csak az utótagot értelmezték irtásföldön létesült mezőgazdaságias településként."
Ez meg a te elképzelésed:
"Persze, hogy nincs, mert nem orosz szó, hanem átvétel, de nem valószínű a svéd, vagy finn eredet, mert a finn saari szigetet jelent és abból nem lehet levezetni a Сарское село (Cári falu) helységnevet.
Ugyanakkor a 'szár' sumer eredetig vezethető vissza. Ott a szár szó jelentése (152. ékjel) a Labat szótárban növénnyel - aminek van szára - kapcsolatos. A 151. ékjel pedig kifejezetten vezetőre, uralkodóra sőt, királyra vonatkozik.
Az arab nyelvben is hasonló a hangalakja: 'szári', és a szanszkritban is megleljük: 'szera' alakban. (Jelentésük: király)"
Kezdjük az elején: a Сарское село (Cári falu) hibás, Szarszkoje falu.
Igen, biztos előre tudtam hogy majd a te hibás Ómagyar Mária érveléssel akarsz cáfolni, amelyben még meg sem lehet különböztetni a gy hangot a g-től. Akkor lehet valóban jós vagyok tényleg.)) Na mindegy , hagyjuk ezt...
"...de igazolnod kellene..."
Fordítva ülsz ezen a lovon. Igazolhatom épp ha akarom, vagy én magam úgy gondolom, de nekem itt semmit sem KELL ebben a helyzetben. Itt nem nekem KELL, hanem neked KELL. Már megint hajlamos vagy elfelejteni hogy ez az ELTÉRŐ --- ALTER nézetek helyszíne. Ahol kutatjuk épp az ősi nyelvet, és mindezt a hagyományos nézetektől ELTÉRŐ módon tesszük. Tehát ha te ITT kikezdesz/gúnyolsz/minősítesz/tagadsz/ bármit akkor NEKED KELL tudni azt cáfolni. Csak hát azt tudni is kéne...
Egyébként fordított szereposztásban kéne nekem igazolni, így nincs ilyen kötelezettségem, persze ettől még megtehetem szabadon, és meg is teszem így is gyakorta, már csak hobbiból is, mert miért is ne. De ha valaki azt mondja hogy "10 óra van már", akkor többnyire nem kérünk tőle ezt igazoló tárgyi bizonyítékok halmazatát, és a kijelentést igazoló dokumentumokat sem 3 tanúval és közjegyzővel, hanem vagy elhisszük, vagy kétkedünk, viszont ennek mi magunk is utána tudunk járni. És megnézem mennyi az idő egy számomra hiteles forrásból. Ha stimmel nyugtázom, de addig nem pattogok előtte, amíg én sem tudom biztosan a dolgot. Ha meg nem stimmel az idő, akkor lehet pattogni mint a kukorica, és bemutatni hogy héé ember már másfél órája megállt az órád... Így működik ez szerintem.
"A mi vitánk az IGAZ szó etimológiája körül forog "
Igen így van, vagyis hogy ez volna az eredeti téma. De azért itt annyit pontosítanék, hogy vitának nem nevezném ezt, mert a vita lényege a pro és kontra érvek sorakoznak fel. De itt nincsenek kontra érvek, vagy cáfolatok. A vita szabotálása van, meg a mellébeszélés van, meg az érvek nélküli üres masszív tagadás van. De térjünk vissza az IGAZ szó etimológiájára. Az MTA verzió nálam sehogyan sem stimmel.
Eleve a JOG szó pontos jelentése ez : JÓK Ilyen qva egyszerű az egész ! Semmiféle szövevényes és nyomon követhetetlen, és ezáltal bizonyíthatatlan hangalaki transzformálódások nem történtek itt meg. Egyszerűen akiket JÓK (jó dolgok, előnyök) illettek meg, nekik JÓK voltak ezek. A JÓ kéz volt a JOBB (jobbik) kéz is, az embereknél domináns gyakoriságú jobbkezesség végett. A JÓK a JOG JOGelődje.)) Ja és ez tetszeni fog: a JÓK használata a JOG helyett régi szövegekben és leírásokban is szerepel. De az IGAZ szóhoz hasonlóan nem is ez a fő érvem, hanem a magyar nyelv logikája, és gyökérrendszere, illetve a mögötte lévő értelem. De az azért bónusz és erős plusz ha még régi leírások és szövegek is alátámasztják ezt. És alátámasztják, ez is egy megnézhető dolog.
A JÓ szó meg az öröm ösztöni kifejezésének a hangja. Az amcsi WÁÓÓ féle jelenség is gyakorlatilag ez.
A JÓ ősi ösztönszóként lehet az eredet, és köze nincs hangalakban az IGAZ szóhoz. Az ÍGY-hez már annál inkább lehet az igaznak. A hasonlóan épült EGÉSZ szó sem jövevényszó, az egész MTA leírás nem veszi észre a fő lényeget: Az EGY a szó alapja, ami EGYben van, az EGész. Az EGÉSZ az IGAZ-hoz hasonlóan GY hanggal is volt írva még az írott történelmünkben is. Persze, mivel az EGYből származik. De ha azt mondom valamire igekötők nélkül hogy EGÉSZÜL vagy épp EGYESÜL, akkor szinte ugyanazt mondom ki : a toldalékok előtt az EGY-et...
"Láthatjuk hogy az "1437" hozzászólásom végén igazam volt hogy értelmetlen neked itt bármit is mutogatni, mert hogy úgy is belekötsz valahogy, ha másba nem akkor abba hogy elírták."
Erről meg azt gondolom, hogy nem a jóstehetséged bámulatos. Már akkor tudtad, hogy a gy-vel való írásmód feltűnően ritka előfordulása alkalmat ad az általam felvetett következtetésre.
"Szaller György könyvében lévő szövegkörnyezet már önmagában bizonyítja a két szó együttes létezését."
Csakhogy nem ezt kell bizonyítanod. A mi vitánk az "igaz" szó etimológiája körül forog. Úgy tűnik nem emlékszel, ezért emlékeztetőül:
"Ami IGAZ az ÍGY van AZ, ÍGY+AZ az IGAZ csak nem GY-vel van már.. Ez már összetett szó lehet."
Állítottad lentebb. Amiről én azt gondolom, hogy épp nem elképzelhetetlen, de igazolnod kellene. Eddigi érveid. nem meggyőzőek.
"Hogy kinél mi hiteles vagy sem az nem a te eleve rosszindulatú véleményed függvénye."
Kedveskedsz nekem, és ebben egyetértünk. Hitelességedet te magad erodálod azzal, hogy néha össze-vissza beszélsz.
"és egyébként épp nyelvészkedik a figura a szó kapcsán a könyvében.
Épp pont ezt az szót járja körül, hogy vajon mennyire igaz vagy igyaz,"
Írod egyszer. Ez persze egyáltalán nincs így.
"Az ominózus műben épp a magyar grammatika deák és német bírálóit küldi el voltaképp végig a jó francba,"
Láthatjuk hogy az "1437" hozzászólásom végén igazam volt hogy értelmetlen neked itt bármit is mutogatni, mert hogy úgy is belekötsz valahogy, ha másba nem akkor abba hogy elírták. Előre megmondtam hogy ez lesz, basszus.)) Így legyen ötösöm a lottón is.))
Van még jó néhány helyen ez a szó még így írva, mutathatnék még jó néhányat ha akarnék, de szükségtelen. Mind sajtóhiba lesz.)) Azzal nem kel törődni hogy már az írások idejében is a G hangos verzió volt túlsúlyban, már az ő idejükben is feltételezem régi, de még ismert szó lehetett. Olyan ez mintha írnék valamit és a LÁNY szót 10-ből 9-szer így is írom, de a 10. alkalommal egyszer a JÁNY-t használnám. És akkor?... Főleg oka lehet ha épp a grammatika a témakör a könyvem x-edik oldalán.
Szaller György könyvében lévő szövegkörnyezet már önmagában bizonyítja a két szó együttes létezését.
Nevetséges húzás ezt sajtóhibának hazudni, mert csak el kell olvasni hogy mit ír közvetlenül előtte és mit utána.
Az ominózus műben épp a magyar grammatika deák és német bírálóit küldi el voltaképp végig a jó francba,
eleve a faszi egy nyelvész volt és író meg nyelvtanár is a korában, ez a könyve is nyelvészkedéssel van tele, illetve az őt ért támadásokra reagál. Kicsit idegbetegnek tűnik a fazon a reakciók alapján, de legalább nem hazudozik össze vissza.))
A 61. oldalon szándékos a két hangalak együttes feltüntetése, a 4 soron belüli 2 hasonló mondat megfogalmazása erről árulkodik szerintem egyértelműen...
Respekt, hogy végre mutattál valamit. Lássuk, mit kínálsz!
"Szent Józsefről nem egyszer "igyaz ember"-ként írnak." Hol? Ez kérlek nem forrásmegjelölés!
"Bakács István 1898 : "Debreczeni Márton Kióvi csatája" művében : " egy igyaz ügy védelme" Ezt nem találtam, amúgy oldalszám megjelölése nélkül aligha nyálazom át.
"János Debreczeni Kalocsa 1693 : "Isten ajandekaul valo kereskedes..." : "hogy igyaz hívek vadtok" -- szerepel, ezt pontosan a könyv 142. oldalán található meg" Na végre! Köszi. Nézzük hát!
Valóban, a jelölt oldal alján áll "hogy igyaz hivek vadtok,". Azonban még ugyanezen a 142. oldalon további öt alkalommal fordul elő az igaz. Így g-vel. Próbaképpen átgörgettem még néhány oldalt.
Nem kevés "igaz"-ra leltem, de több "igyaz" verziót nem találtam. Sebaj! Mi van még?
"Szaller György 1794 : Istók-Debretzenbe ! Új esztendő köszöntés.." "az én igyaz magyar szívem!" mondat pontosan a 61. oldalon található meg...!
Nos, igen. A mű maga szerencsére nem hosszú, így kijegyzeteltem. Az "igyaz" előfordulása 1
Az "igaz" ragozatlan előfordulása 22
Az "igaz" ragozott - "igasság" és származékai ( igasságnak, igasságod, igasságtalanúl, stb.) 30
Tehát a teljes műben 52/1. Miért ne gondoljak sajtóhibára?
"és egyébként épp nyelvészkedik a figura a szó kapcsán a könyvében.
Épp pont ezt az szót járja körül, hogy vajon mennyire igaz vagy igyaz,"
Nem, nem erről szól a könyv. Nagyon nem! Most nem tudom, hogy a szövegértésed ...,vagy meg akarsz vezetni?
Hogy kinél mi hiteles vagy sem az nem a te eleve rosszindulatú véleményed függvénye. Figyelj, én már nem először állítok egy szó kapcsán itt olyat, hogy " régi írásokban x.y módon megtalálható" .
És sosem merült fel egyszer sem, hogy bármikor is svindlire és kamura állítanék ilyet, mivel egy ilyen kijelentés azért mások által is ellenőrizhető, még ha időbe is telik épp ez, vagy a gugli igen brutális reklámcentrikus találatait is át kell hidalni ilyen-olyan trükkökkel néha, hogy rátaláljunk valamire. De azért meg lehet találni dolgokat.
Ergo ez azt jelenti, ha azt mondom valamire hogy régi szövegekben X módon szerepel valami, akkor az ÚGY VAN és kész ! Szokj hozzá te is, hogy akkor az IGAZ lesz. De más is utánajárhat dolgoknak. Azaz nálam nem lesz "népszokás", és nem is szándékozom tervezni, hogy komplett irodalmi műveket bemásolgassak bárhová is. Most kivételt teszek, hogy nehogy már bárkinek úgy tűnjön hogy valamit is itt cáfolnál. Azaz közzéteszek, megmutatok néhány helyet az érintett "IGYAZ" szó kapcsán, hogy hol is találunk ilyet.
IGAZ és IGYAZ : én állításom, hogy utóbbi szó is használatban volt ugyanilyen értelemmel. Mert IGAZ.
--Szent Józsefről nem egyszer "igyaz ember"-ként írnak.
--Bakács István 1898 : "Debreczeni Márton Kióvi csatája" művében : " egy igyaz ügy védelme"
--János Debreczeni Kalocsa 1693 : "Isten ajandekaul valo kereskedes..." : "hogy igyaz hívek vadtok" -- szerepel, ezt pontosan a könyv 142. oldalán található meg.
-- Szaller György 1794 : "Istók-Debretzenbe ! Új esztendő köszöntés ..." könyvében ez található meg:
"az én igyaz magyar szívem!" ---- és egyébként épp nyelvészkedik a figura a szó kapcsán a könyvében.
Épp pont ezt az szót járja körül, hogy vajon mennyire igaz vagy igyaz, Ergo használták az IGYAZ szót ! A sima "g" betűs verziót is, pár sorral ott van felette...
"Legalább néznél utána egy dolognak, ha már felhasználod"
Először is, csacskaságaidat nem használom. Azon túl, hogy viccesek, nem is jók semmire. Másodszor, légből kapott állításaidat neked illene igazolni. Az nem túl hiteles, hogy "...felesleges forrást adnom bármiről (én tudom létezését)".
Na épp emiatt mondom, hogy voltaképp értelmetlen bármilyen vita így veled, mert tudomásod sincs dolgokról, meg se győződsz semmiről, csak véleményezed amiről nem is tudsz. Vagy bemásolsz cáfolatnak szánt dolgot, ami végképp nem cáfol meg semmit. Legalább néznél utána egy dolognak, ha már felhasználod...
2023 van, ma már ritkán hallható így a szó. De egykor így is használatban volt, és bizony a görögök is hallhatták. De a szépséges például ma is használatban van, könyvek és filmek címében is. Ugyanolyan módszerrel épített. Gondolom ez evidens.
Az ÉPSÉGES is a mindennapi köznyelv része volt. De ez már a CZ-F szótár 1862-es megjelenésének idejében is réginek számított náluk. De van szócikke, tudtak róla, le is írták:
"Romlatlan, egész, egészséges állapotú, épséggel bíró. Régies írásmódba való"--- mondták ezt 160 évvel ezelőtt. A fenti leírás épp a kifogástalan szót írja körül. És az "épséges" kifejezés is megtalálható régi szövegekben. Ja hogy annak utána is kell nézni. Hát ilyen ez a popszakma... Sőt, amúgy meg újra kezd divatba jönni a szó használata ahogy nézem...
Az ALTER a magyar ELTÉR szó átvétele lehet, pici kis hangcsere az elején, és lőn latin szó.)) Az ALTER-EGO szóban is épp ezt jelenti, az eltérő én-t. A MÁSIKat Az nem jelent semmit, hogy van más szavuk is szinonimaként a szóra, hát nekünk is van KÜLÖNBÖZŐ, MÁSIK, MÁSFÉLE, KÜLÖNFÉLE, ELTÉRŐ, EGYÉB, TOVÁBBI szavaink is, azaz a latin ELTÉRŐ (ALTER) szó amúgy is MÁSIK-at jelenti, amelyek szinonimák. . De magyarul tér el. A DIVERSUM hangalaknak persze nincs is köze ehhez, de nem is állított senki ilyet.
Hasonló jelenség, mikor a görög a KIFOGÁSTALAN dolgot úgy mondja hogy ÁPSOGOS. Hangalak tök más, de a görög szó a "kifogástalan" egyik szinonimájaként használt magyar ÉPSÉGES szót használhatja itt majd nyilvánvalóan. Hiszen még a toldalékaink is látszódnak benne. És valóban a "kifogástalan" dolog többnyire ÉPSÉGben vannak jó esetben ...
"Ilyen példával kár jönnöd, magyar ember sosem beszélt ilyen kifacsart hibrid latin-magyar eltorzított ócska katyvasz módom," (sic)
Mégis mi alkalmasabb nyelvünk alakulásának vizsgálatára, mint régi nyelvemlékeink? Kínálj jobb alternatívát, ha tudsz! Hogy beszélt a magyar ember, "ha így biztosan nem"?
Leszólod a ritka régi, és ezért is nagyon értékes szövegeinket, hogy "semmit sem ér egy ilyen torzó habart írás"? Akkor mégis mi ér valamit? Mi az érvényes? Mindegy, csak ne legyen tudományosan elfogadott?
"A G és a GY hangra egyaránt a "G" volt használva az írásban. Azaz nem derül ki hogy a szónál melyik hangot gondolja épp most. Ergo gy, és g is lehet akár a megjelölt hang." Írod. Ez az első mondatod, amellyel egyetértek. Vagyis a szövegben szereplő ygoʒ hangozhatott igoz-nak, vagy akár igyoz-nak is. Itt már nem vagyunk messze az általad vélt így+az-tól, de az még így is csak nagyon gyenge lábon álló feltételezés. Megerősítéséhez szükség lenne további hiteles példákra. Ha valóban ismersz ilyet, ne titkold! Nem kell megsértődni, ez nem csak kettőnk diskurzusa, másokat is érdekelhet.
"ALTER =ELTÉR(Ő), látod még ez is érthető magyar nyelven !"
Hmm! Szellemesen észrevett véletlen egybeesés, látszólagos párhuzam. Érdemes körbejárni, mielőtt kisütjük, hogy a Római Birodalomnak is magyar volt a hivatalos nyelve. Nem tudok latinul, ezért a Google fordító programjára támaszkodom.
Lám ez egyirányú utca. Oda-vissza már nem működik a megfeleltetés.
"Mivel nyilvánvalóan kötekedni vagy csak itt,..." Szó sincs róla! De a véleménykülönbségből kialakult vitáknak ilyen a jellege. Nem érzékenykedni kell itt, hanem inkább érvelni. Amennyiben valóban befejezted velem, úgy köszönöm az eszmecserét.
Ilyen példával kár jönnöd, magyar ember sosem beszélt ilyen kifacsart hibrid latin-magyar eltorzított ócska katyvasz módom, úgyhogy hangtani elemzés szempontjából ez kevés mint erdőtűzhöz a vízipisztoly.)) A nem olyan sokkal későbbi korban Balassi és Heltai JENŐ írásai tökéletesen érthetőek, pedig azok is majd nem oly sokára már 500 évesek lesznek. Mégis simán értjük.
Nem kell hozzájuk tolmácshadsereg hogy megértse bárki, úgyhogy semmit sem ér egy ilyen torzó habart írás a múltból, mert magyar így biztosan nem beszélt, ráadásul nem is egyféleképp van "értelmezve" a fordítás teljesen. A G és a GY hangra egyaránt a "G" volt használva az írásban. Azaz nem derül ki hogy a szónál melyik hangot gondolja épp most. Ergo gy, és g is lehet akár a megjelölt hang.
És ezennel itt be is fejeztem veled, ennek így semmi értelme. Ez az ALTER-NATÍV részleg, ha nem tetszik nem olvasod. Azért csak itt b-szkódsz. ALTER =ELTÉR(Ő), látod még ez is érthető magyar nyelven ! Ez is csak úgy annyira latin szó, hogy simán látszik nyelvünkön hogy mi is ez.))
Valamiért nagyon zavarnak téged az efféle igazságok.)) Pedig jó dolgok ám azok. Mivel nyilvánvalóan kötekedni vagy csak itt, ezért felesleges forrást adnom bármiről (én tudom létezését), ráfogod hogy elírták a szót és kész, ahogyan bepróbálkoztál a siralmas (szó szerint) régi hangkészlettel...
Ajánlod itt valami Varga Csaba értekezését "A magyar nyelv lassú változásáról" Állítólagos nyelvészednek az a teóriája, hogy nyelvünk más nyelvekkel ellentétben szinte változatlan módon őrződött meg, így tulajdonképen ma is jól érthetők a több száz éves nyelvemlékeink. Példákat is hoz bőven. Lássunk hát néhányat!
(Köningsbergi töredék, 1300, részlet):
Varga Csaba tálalásában:
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak, ki ölében tart csodáltos fiat, füröszti, mosja, eteti, emleti,* úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk. Ez az Isten, mint őt ismerjük, kit szeplő nem illethet; mert ha Isten ő nem volna, ő benne bűnöt lelhetnénk.”
Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.
A 9. versszakban szerepel a kérdéses szó. Hát kérem, semmi így + az, ígyaz, igyaz.
Eredeti írásmód
O ygoʒ ſymeonnok beʒʒeg ſcouuo ere en erʒem ez bu / thuruth / kyt niha egyre.
"Az nem "alter" aki a hivatalos narratívával vág fel."
Természetesen poénból minősítettem magam alternak. A többi is humor volt, úgy látom nem ment át.
Azt nem igazán értem, miféle hivatalt emlegetsz. Gyanítom, néha nem találod a megfelelő szavakat, talán a tudományos álláspontra gondolsz. Mazsolázgatsz ismert emberek téves, nem helytálló kijelentéseiből azzal a szándékkal, hogy a hiteltelenítsd a tudományos módszert. Nos a helyzet az, hogy a tudomány mai állása szerint van rádió, röntgensugár, repülő. Senki tényeket tisztelő nem tagadja ezeket. Bolygónk sem laposnak van leírva. Érvelési hibád az ún. szalmabáb.
"IGAZ szóról: itt sem jó a hivatalos etimológiai írása, nincs köze a JOG szóhoz ennek."
Nézzük hát az etimológiát!
"Bizonytalan eredetű szó. Ig- töve valószínűleg a régi jóg (‘jobb oldali’) szóval azonos (ebből ered a jog is), annak olyan változata, mint a hajdani jonkábbnak a mai inkább. A szóvég denominális -z képzőt kapott, mint pl. a nehéz, száraz. A ‘jobb oldal’ és az ‘igaz, becsületes’ fogalma más nyelvekben is összekapcsolódik: francia droit, német recht – richtig, gerecht."
Tényleg érzékelhető a bizonytalanság, tehát elvileg igazad is lehet. Azt viszont igazolnod illene.
Állítod még: "Sőt, régi szövegekben, irodalmi műben is szerepel az IGAZ szó IGYAZ formákban is ugyanilyen jelentéssel..."
Említett régi szövegek, irodalmi művek jegyzékét megadnád esetleg? Csak az ellenőrizhetőség okán.
Az nem "alter" aki a hivatalos narratívával vág fel. A vízipisztoly sem fegyver, csak fegyvernek látszó tárgy.)) Nekem teljesen felesleges ezeket bemásolni, mert ismerem jól őket, minden szó amiről épp írok annak a hivatalos variációja is ismert számomra. Ennek tudatában írok rendszeresen.
Tehát ha mást írok, azt jelent hogy nyilvánvalóan nem értek egyet a nézetükkel. Meg mi az hogy "ténytisztelet"?... Attól még nem lesz tény valami, mert egy hivatal jelent ezt ki. Sőt, ha egy hivatal bármit tényként állít, akkor már célszerű gyanakodni, nagyjából a hivatalok általános igazmondási százalékukat figyelembe véve.
A tényként állított kijelentések jelentős százaléka később megdől. Még a korának "nagy" tudósainál is ez a helyzet. Elég csak Lord Kelvin "tény"-ként állított mondatat megnézni:
"A rádiónak nincs jövője" --- Jelenleg is köszöni szépen, jól van.
"A röntgensugár szemfényvesztésnek fog bizonyulni" --- ja, ennyit a tényekről, frankón megvan a dolog és működik. A kijelentés bizonyult kamunak, nem a röntgen.
"A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni" -- jelentette ki ezt tán 1885-ben ha jól írom, és ezt a baromságot még akkoriban "tudományos" akadémiák is kijelentették. Na már most egy testvérpár leszarta ezt és nem tisztelte a "tényeket" és alig 18 évvel később elkezdtek repkedni a levegőben.)) egy levegőnél nehezebb tárggyal.
Láthatjuk azóta hol is tart már a légi közlekedés... Ennyit a tényekről. Meg a lapos földekről, mert az is megkérdőjelezhetetlen volt, egy az emberiség nem éppen legfényesebb idejében.
IGAZ szóról: itt sem jó a hivatalos etimológiai írása, nincs köze a JOG szóhoz ennek. Gaz sincs a szóban a megegyező hangalak ellenére természetesen, bár vettem a lapot hogy ez mi. Ami IGAZ az ÍGY van AZ, ÍGY+AZ az IGAZ csak nem GY-vel van már.. Ez már összetett szó lehet. Sőt, régi szövegekben, irodalmi műben is szerepel az IGAZ szó IGYAZ formákban is ugyanilyen jelentéssel...
"Elnézted nagyon a házszámot "cimbora", mert ez itt a hivatalos magyarázatoktól ELTÉRŐ nézetek helyszíne, a gyengébb képességűek kedvéért még ki is van írva odafenn, hogy ALTERNATÍV ELMÉLETEK."
Elnézést kérek! Mentségemre szolgáljon, hogy félreértettem a nick-nevedet. Kezdő alterként azt hittem, hogy az Igazság80 valamiféle ostoba ténytiszteletre utal. Most már tudom, hogy látni kell a szóban rejlő iga valamint a hangsúlyos gaz és ág szavakat is. A 80 kapcsán bizonytalan vagyok. Talán a - Nekem (van) nyolc - szólás vezet a megoldáshoz.
