Hát adni azt lehet a keveréknyulat 1500 Ft/kg-os áron, de aki megveszi az sem normális!!! Még felpucolva is húzós lenne! A háztáji keverékek reális ára élősúlyban 450-600 Ft (vágva 800-1000 Ft)
A fajnyúl árakhoz nem tudok hozzászólni, de azokkal értek egyet, akik azt javasolják, hogy eleinte -mintegy bevezetőáron- kedvezményes áron kellene adni, majd amikor már rendelkezésre áll egy "nomrális" sztenderd, egy jó állomány, akkor szépen lassan emelni az értékét, az eladási árát.
Ha 4 kilós német óriást 3000 Ft-ért lehet venni, akkor ki vesz ugyanekkora magyart 6-ért?! (Ami még nem is biztos, hogy fajtatiszta, vagy, ha az is, bizonytalan, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.)
Szia Förike! Hát kinek mi a sok, most vettem 9 keverék nyuszit 3kg-os átlagban 1200/db-ért, gondolom ez a sporttársi ár és ha gyorsan kiszámoljuk se hosszú távon se rövid távon nem járok jobban magyar óriásokkal ha 3000 ért vettem volna darabját. Félre értés ne essék nem vagyok se spur se semmi egy jó állatra, nemsokára jönnek a pannon nyuszijaim Kaposvárról tetoválva és azokért adok 1000ft kilójáért mert azokról tudom, hogy 10-et fialnak, 10 csecsbimbójuk van iszonyat gyorsan nőnek és jó a takarmányhasznosításuk is valamint évente 7-8szor megbízhatóan is fialnak. Na de kérem szépen amit magyar óriásnak mondanom nem tudom az e vagy sem, olvastam azokról is, hogy ennyit annyit nevelnek fel, párját ritkítja a takarmyányhaznosításuk de kitől lehet megbízhatóan beszerezni??? Kaposváron pedig kiválasztom melyik vonalból kérem az anyákat melyikből az apákat és azt kapom amit kértem, nem hiszem hogy túl nagy csalódás fog érni, ha úgy tartom őket ahogy kell.
Nem kérnek értük olyan sokat!! én több embertől is hallottam hogy ezer-ért adja /kg-ját!!És van aki a keveréket meg 1500/kg!!!!!!!!Na akkor most melyik a jobb?
-Mi most a pontos cél a fajtával, vagy megvan e már az az állomány méret, hogy érdemes célt kitűzni. -Nem fog e kiállítási nyúl lenni a magyar óriásból ami a vicc kategória lenne, mert úgy tudom külterjes, háztáji termelésre alakították az őseink és szerintem ennek a fajtának azt a célt is kellene szolgálni, biztos lenne igény egy megbízható háztáji tartásra nemesített kiváló hús nyúlra. -Valamint valakinek a gondolatát lopom most innen a fórumról, hogy ha kihalóban van/volt a fajta és az lenne a cél, hogy megmentsünk, újra életre keltsük akkor miért van az ára a csillagos égben? Ráadásul emiatt minden haszonvágyó szaporító a keverék nyulait magyar óriás néven csillagászati áron árulja, ami már rövidtávon se kifizetődő a fajta szempontjából mert valójában egy egyszerű keverék lesz azonos paraméterekkel szerintem.
Hát ha a puli itt alakult ki, akkor őshonos, de ha úgy hozták be az ősök akkor magyar, ha meg itt alakul ki / alakítanak ki egy fajtát akkor magyar-, kárpát-medencei-, alföldi-, bánsági- stb fajta. Szerintem.
Az hogy a konzerválás a fajta halála az nem biztos. De hogy egy max 80-100 évre visszatekintő fajtát őshonosnak nevezünk.... És látom ez nem csak az én szememet csípi. akkor a pannon fehér is lehet lassan az. Mert felgyorsult a világ, hát legyünk kicsit engedékenyek....
Pest megyében Makádon lakom és egy Gyáli tenyésztőtől kaptam tavaly tavasszal 2 gyönyörű magyar óriás bakot.Sajnos nem találom a címét se a nevét.Valaki esetleg ismeri?Vagy a környéken tud valaki eladó magyar óriás bakot?
N.Jani oldalán levő leírások nem rosszak... Azt gondolom mindenki a saját meglévő állományát gondolja a legjobbnak... Én személy szerint a rövidebb fülű, és nem tokás állatokat részesítem előnybe...kérdés,h ezenkívül még én a gazdasági mutatóit is figyelembe venném,de ez már a saját tenyésztési célom...már én is bele keveredek,mert sok tulajdonságot kell figyelembe venni ... Attól tartok,h ez is egy olyan kérdés,mikor viszed a galambokat kiállításra...az egyik héten jókat kapnak a madarak,egy héttel később,meg két várossal arrébb meg kiválóak... Nehéz lesz majd egy arany közép utat találnia az egyesületnek is szerintem...
Egy hasznos olvasmány azoknak, akik harcba szálltak a Magyat Óriásért: http://www.essrg.hu/parlament/eloadasok/bodo.pdf. Különösen a "Hazai fajtáinkról röviden" című fejezetet, ahol az őshonos kifejezés egy deffiníciója található.
Én a "hagyományos állatfajunk" kifejezést jobbnak találom.
Természetesen ez nem von le semmit a Magyar Óriás értékéből, meg abból a tényből, hogy szükséges vele foglalkozni, és örvendetes, hogy van néhány elkötelezett ember akik szeretnének tenni érte, illetve akikhez szívesen csatlakozom én is, ha lehet.
Lehet, hogy nem jól fogalmaztam, amikor azt írtam, hogy nincsenek célok. Ezzel csak arra szerettem volna utalni, hogy a szakirodalmat olvasva úgy tünt, hogy még szakmai körökben sem egységes az álláspont, (lásd Törpecser hozzászólását) abban a tekintetben, hogy mi az elfogadott standard. Ezért kell az egyesületnek egyértelműen lefektetni azokat a pontokat, amelyeket korábban leírtam, és először a stratégiát kidolgozni.
Az őshonosság esetében, ha a definíciót nézzük, a hazánkban fellelhető példányok esetében valaki meg tudja mondani azok genetikai összetételét? Több generációra visszamenőleg a származását?
Én erre gondoltam elsősorban, nem a célokat akartam megkérdőjelezni!
Teste erőteljes, hosszú, hengeres. Jól izmolt a comb és a gerinc. Hát hosszú a far széles. Megengedett minimális testhosszúság 65 cm. Az ideális 71-74 cm. között van. Ideális fülhosszúság 19-21 cm., legkisebb fülhosszúság 18 cm.
Magyar Óriás:
Kitenyésztésében a nagytestű belga óriás és a Mo-on a század elején tartott középnagytestű, vadas szinű parlagi nyulak szerepeltek. Néhány generáció után a populáció kettévált. Az egyik vonal egyre inkább a belga óriáshoz közeledett, a másik vonal a kisebb testű zömök, rövidebb fülű példányokat állította elő. Sokáig ezt a magyar vadas névvel illették. Emiatt a magyar óriásnak két tipusát fogadták el. A nagyobb testű tipus 7-9 kg., a kisebb testűé 5-7 kg. Bírálatok alkalmával mindkét tipust elfogadták.
Fajta leírása: Egyöntetűen vadas szinű. Erőteljes szervezeti felépítésű, erős csontozatú. A fül hossza 18 cm., a test legalább 60 cm. Ellenálló szervezetű. Általában 8-10 fiókát hoz világra, melyekből 6-7 db-ot eredményesen fölnevel. Tömeggyarapodása kiválló. 12 hetes korra meghaladja a leadási élőtömeget.
Szerény takarmányigényű, jól értékesíti a háztáji hulladékokat és a tömegtakarmányokat is. A fajta hústermelőképessége közepes, levágása után az ehető részek aránya gyakran 50 % alatt marad.
(((Na most amiket leírtam, azt egy 1985. évi írásból másoltam, remélem segítettem ... legalább egy kicsit....)))))
Az rendben hogy bemásoltad ide ezt a leírást. De biztos hogy jó? Én már mikor azt az oldalt olvastam ahonnan van ott is furcsáltam a 23-25 cm-es testhosszt. Mert egy 6 kilós nyúlilyen testhossznál 40 cm széles lenne.
Egyébként őshonos állatról van szó! Tehát meg kell őrizni a fajtát a kialakult állapotában! Ez az 1984-es legutolsó elfogadott fajtaleírás szerint. Íme egy ilyen példány!
Ez az eredeti egyetlen magyar óriásnyúl, melynek egyedszáma a kritikus szint alá esett. Az elsődleges cél egy olyan egyedlétszámra felhozni, mely elegendő a fajtafenntartáshoz.
Szerintem jó lenne ha lenne egy ilyen egyesület, de az sem baj, hogy ha valaki tenyészti az állatot és a végtermék végül nem standard lesz. Szóval kellene egy génbank és kellenének tenyésztők, akik felhasználják az alapanyagot saját céljaik (hobbi, gazdasági, stb.) eléréséhez.
Úgy látom, hogy az a gond, hogy nincs igazából kitűzött cél. Nincs "gazdája" igazából a fajtának. Ha elolvassátok a N.Jani honlapján a fajta történetének leírásait, az látjátok, hogy ahány tenyésztő, annyi szemlélet. Ez pedig nem jó.
Szerintem erre lesz nagyon jó az egyesület, amely megalkotja a fajta és tenyésztése "szabályait":
tenyésztési célokat, tenyésztésszervezés
fajta tulajdonságokat
tartási és tenyésztési szabályokat
küllemi célokat, standardot
termelési paramétereket
ellenőrzés, törzskönyvezés, egyedi jelölés
Az nem baj, hogy különböző keresztezési eljárásokkal, tudatos szelekcióval, stb. alakítjuk a fajtát, csak az a lényeg, hogy ez mindíg és egy! kitűzött cél felé mutasson, ne össze-vissza bárki kedvére tegye. Szabályozott célok mentén kell haladni, és ezt kell a bevitt jó tulajdonságok megerősítésére tudatos szelekcióval, tenyésztéssel elérni. Ezt nevezik nemesítésnek.
Egyébként az sem biztos, hogy baj, ha kezdetben nem minden tenyészállat tisztavérű, csak pontosan tudni kell, hogy miből mennyi van benne, és, hogy az milyen tulajdonságokat erősít, vagy gyengít éppen.
Egy fajta kialakítása nagyon hosszú idő, és mint olvashattátok ez a jobb sorsra érdemes fajta elég hányattatott múlttal rendelkezik, ami nem tett neki jót.
Szerintem János gondolatmenete az egysülettel jó irányt mutat, de még nagyon messze van az út vége.
Na igen...ez már egy kis segítség nekem,aki csak könyvből,képről ismeri...most akarok venni éppen... 4. A fajta jellemzői: 4.1 Testalakulás és testnagyság
A test 23-25 cm hosszú, hengeres alakú, a combok izmosak, a far kerek és telt. A fül 15 cm-nél rövidebb. 4.2 Súly
Kifejlett korban a testsúly 5,5 – 7 kg közötti, ideálisan 6,5 kg. A többi óriás fajtával ellentétben a 7 kg fölötti testsúlyért már pontlevonás jár. 4.3 Szín
Jelenleg négy színváltozatban tenyésztik. A leginkább elterjedt a vadas vagy nyúlszürke (agouti). Ritkán előfordul fekete színben, a vasderes szín sem gyakori, ráadásul állandó vita tárgya. A felsorolt színek egymással kevert öröklődésűek, ami azt jelenti, hogy vadas színű szülőktől született almokban mindhárom megtalálható.
A fehér szín önálló színtípust jelent, amennyiben a fajtatiszta almokban csak fehér színű állatok születhetnek meg. 4.4 Fajtajegyek
Fajtatiszta egyedek szőrzete minden testtájon egyenletes színeződésű, a szem körül nincsen fehér karika. A vadas és a vasderes változatban a far szőrzetében a fekete csúcsú fedőszőrök elhelyeződése folytán ún. „gilisztázottság” látható. Kizárólag a vadas változatban a farok felső felületének szőrzete fehér fedőszőrökkel tűzött, ún. „gyöngyözött”. A has és a farok aljának fedőszőrzete világos krém színű a vadas szín, sötét színű a vasderes és feketeszínek esetében. Az aljszőrzet az egész testen kékes-szürke árnyalatú. A fülek húsosak, egymáshoz közel zártan, mereven felállóak. A fül belső részének széle szőrözött, a külső szélén és a hegyén fekete színeződésű. 4.5 Ivarérés és tenyészérettség időpontja
Ivarérettségét 3.5 - 4 hónapos, tenyészérettségét 5.5 - 6 hónapos korban éri el. Korábbi tenyésztésbe vétel gyenge teljesítményt eredményez.
4.6 A leggyakoribb küllemi hibák
A toka illetve kettős toka kialakulása bakokon illetve anyanyulakon, laza testfelépítés, túl hosszú vagy vasalt fül, jelentős méretű nyak, a farok túl rövid vagy túl hosszú mérete, lógatása vagy helytelen illesztése. A far csapottsága, a gerinc gyenge izmoltsága.
Ritkás szőrzet a végtagok belső felületén, a nyak háti részén illetve a hason.
Sötét vagy világosabb foltok a hát szőrzetében, sötét foltok a has világos krémszínű fedőszőrzetében. Rossz lábállás és ennek eredményeként kialakuló talpfekély.
A fajta kialakulása is lehetővé teszi,szerintem azt,h esetleg kisebb bekeresztezésekkel alakítgassák...ugyanis mint tudni illik többféle fajta előfordul az ősei között...mára pedig szerintem kizárt,h ugyan azt a nyulat lásd valahol,amit egykoron a két úriember kitenyésztett...egy közös megegyezésen alapuló leírás kellene a küllemről...de ezt a nyulat nem a küllemét figyelembe véve tenyésztették ki,hanem a gazdasági értékmérői alapján...a kiállítási egyedek nem érdekesek...vagyis nem mind... fontos értékmérő az ellenálló képesség például ...ezt sok kiállítási példány nem tudja produkálni-hogy az időjárás viszontagságainak ellenálljon mondjuk-... szerintem....
Hát a nyúltenyésztés, mint sokminden a magyar gazdaságban padlón van.
Széthullottak a régi szakcsoportok, az átvételi árak maradnak már évek óta, nem fedezik a költségeket. A takarmányárak évről évre bizonytalanabbak, hol az egekben, hol meg a művelési költséget sem fedezik. Semmi biztos a jövőt illetően, ki mer ilyen helyzetben sokat invesztáni a bizonytalanba?? (anyagiakra és munkára is értem)) Aki fajtatiszta nyulakat tart sajnos a hazai állományokból nem tud vérfrissítésre szert tenni, olyan kevés van sajnos... Ezért jár külföldi kiállításokra, börzékre, hogy ott szerezze be. Ez viszont igen drága. Pl. egyik ismerősöm a nyitrai kiállításon 150 euróért vásárolt egy ( bírált) óriás bakot . Azért ilyet, mert igy lehet biztos abban, hogy fajtatiszta. Na mármost oda ki kellett utazni több száz km., belépő , katalógus.. stb.. Szóval nem olcsó mulatság. Nyilván ő is szeretné az utódok eladásával kompenzálni a költségeit, s belekalkulálja a nyuszi árába. Az a baj, hogy nincs európai fizetésünk. Ha nem kellene hónapról hónapra garasoskodni a megélhetés reményében, és második harmadik müszakot vállalni ((aki teheti)), akkor többet tudnának áldozni a nyúlkedvelők is a fajtatisztaságra, és a tenyésztés minőségére.
Én azt tudom tanácsolni, hogy el kell járni kiállításokra ( a Kistermelők Lapjában minden hónapban megjelenik az időpont, vagy az MGKSZ. honlapján is) ismerkedni kell tenyésztőkkel, meglátogatni (azt aki esetleg közel lakik). Így talán ki lehet szűrni, kitől érdemes vásárolni, kiben lehet megbízni.
És végül, igen van fajtatiszta nyulam 1974. óta a nagy kedvencem az újzélandi fehér nyúl, azóta tenyésztem. Viszont volt mellette szinte mindig más kedvenc is, most pár éve a törpe fekete cser és a normál fekete cser.
Szerényi Viktor vagyok, új ezen a fórumon. Évek óta (amióta falura sikerült költöznünk) tartok nyulat, meg egyéb nem túl nagy jószágokat, de igazán nem volt egyéb célja, csak a hús. Ugyanakkor régóta fontolgatom, hogy akkor már lehetne ezt céltudatosan, a tenyészcélokat, a fajtát szem előtt tartva is csinálni. Nagyon megtetszett az eltökéltségetek a fajta iránt, és úgy döntöttem, hogy, ha már magyarok vagyunk, és ha befogadtok, akkor szeretnék csatlakozni Hozzátok. Én is szeretnék valamit hozzátenni a Magyar óriás megmentéséhez, meg hát ez amolyan szakmai kihívás is lehet számomra. Nézegettem néhányotok honlapját (pl.: Jánosét), levelezek az ifjú Hajdú Dáviddal, de Ő nagyon messze lakik tőlem.
Én Iváncsán lakom, és ha tudtok (nem túl messze) olyan tenyésztőt, akitől tenyész alapanyagot tudnék beszerezni, illetve az egyesület, tenyészcélok, stratégiák, stb. ezek is érdekelnének.
