Van kiültetett szelídgesztenyéd??!! Írnál kicsit róla, hogyan lehet egyáltalán életben tartani a mi vidékünkön? (Érdekel, mert van egy vödörben! tartott kis fám, de ugye ez nem megoldás. Ráadásul úgy tudom, legalább kettő kellene belőle) Nálam a talaj elég kötött, fekete színű, valószínűleg gyengén lúgos. Hozzám legközelebb élő, termő sz. gesztenye Medgyesegyházán található (tudtommal), de ott egész más a talaj.
Köszönöm! Gondolkozom mi a bánaton mérjem ki a száz grammot... A feleségemnek mostanában sikerült leejtenie a tizenakárhányezer forintos elektromos mérleget, úgyhogy pontosan nem tudom kimérni. Esetleg meg tudnád valamilyen evő-vagy kávéskanál-relációban adni úgy, hogy még biztosan benne legyek a felső 5%-os határban?
A klasszikus T alakú rendszerben tartod őket hosszúra hagyott oldalvesszőkkel, vagy egyszerű szőlőlugas a szerkezet, persze nem visszavágott szálvesszőkkel...
Szerintem ilyenkor a legjobb, ami történhet, hogy számottevő hasznosulás nélkül a téli csapadékkal kimosódik a talaj mély rétegeibe, a talajvízbe, ezért már nem érdemes adni. Majd inkább kora tavasszal tápozzál, mielőtt megindul.
Természetesen mint mindent, a keserűsót is lehet túladagolni. Szerencsére nem könnyen, elég tág határok között nem árt a növénynek. 1-5% közötti koncentrációban szokták alkalmazni, főleg lombtrágyaként. Úgy jobban felszívódik és gyorsabban is hat (ha már a hiánytünetek miatt adja az emberfia), csak sokkal kényelmetlenebb, mint a belocsolás a talajba.
Én 2%-os tápoldatot szoktam csinálni belőle: 100 g egy 5 l-es locsolókannába, és ezt locsolom ki pár négyzetméteren a növény (kivi, szelídgesztenye, magnólia) gyökérzónájában. Nem közvetlenül a tövére, mert ott már alig van olyan hajszálgyökér, amin keresztül fel tudná venni. Kora tavasszal a legfontosabb szerintem, és utána még 1-2 alkalommal úgy augusztusig.
Legegyszerűbb talán úgy lenne, ha megmondanád, hogy egy kb. 10 liternyi vödörben levő vízhez mennyi keserűsó kell. Lehet túladagolni? Lehet valamilyen káros hatása emiatt? Levélre is lehet permetezni vagy csak a földre öntse az ember?
"Ez a mész-dolog érdekes, mert gyakran produkál sárgulást meszes talajon, gondolom ezért skatulyázták be savanyú kedvelő, mészkerülő növénynek. De ehhez képest a mészköves Dalmát tengerparton is gyönyörűen díszlik, nálunk is enyhén meszes (és semmiképp sem savanyú) a talaj, de a két öreg tő nő, mint a bolondgomba.
Úgy tudom, van jónéhány növény, aminek csak magas a magnéziumigénye, amit esetleg nem kap meg a meszes talajon a sok kalcium miatt. Tehát ha tápozzuk MgSO4-tal (keserűsó) akkor kiválóan elvan a meszes talajon is."
Szóval nálam néhány mini tőnél (leginkább a Kokuva, de ott meg mindnél) ill. a Haywardok közül egy tőnél pontosan ez a helyzet. Az lenne a kérdésem, hogy milyen koncentrációjú oldatot javasolnál a keserűsóból? Gondolom érdemes ezt alkalmazni még most ősszel is.
A kivi levélzete egész későig meg szokott maradni, nálunk pl. általában a fagyok viszik el, nem maguktól dobják el a tövek. Azt gondolom, hogy ha ezt kivárod, és utána (késő ősszel/kora télen) egy fagymentes napon végzed el a metszést, azt érdemes lehet megpróbálni.
De az a hátránya így is meglesz, hogy nem tudod a metszést az esetleges téli fagykárhoz igazítani, nem tudod azokat a vesszőket meghagyni, amik láthatóan jól teleltek.
Ha ezeket figyelembe véve is kisebb problémának látod az ősz végi/tél eleji metszést, mint hogy kora tavasszal időben ki tudj jutni a kertedbe, akkor szerintem próbáld meg.
De ez tényleg csak vélemény, hisz nem próbáltam, és szakirodalmi ismereteim sincsenek erről, csak próbálok mérlegelni.
Elnézést, hogy egy hozzád intézendő érintőleges kérdéssel belekotyogok. A kertem messze van a lakásomtól, kora tavasszal ritkán járok ki, ha viszont egy kicsit megkések a kivi metszésével, hihetetlenül erősen könnyezik. Arra gondoltam, megmetszeném ősszel, a vegetációs időszak vége felé, de még a fagyok előtt. Mi erről a véleményed?
Amit én típushibának sejtek, hogy legtöbben a metszéskor levágott vesszőkkel próbálkoznak, de akkor már többnyire késő van. Még télen kell kezdeni, szobában, párában tartó takarással és melegtalpon.
Nekem ez jött be, és ez össze is vág a szakirodalommal.
Hobbikertész vagyok: kíváncsiságból, meg saját magamnak csináltam. Közre is azért adtam, hogy aki akarja, megcsinálhassa: otthon is bárkinek sikerülhet, csak fel kell kötni a gatyát és időben dugványt szedve, odafigyelve csinálni.
A nekem nem kellő többletet ismerősökkel elcsereberéltem, vagy csak elajándékoztam nekik, így most nincs szaporítványom.
Ezek mind a "rendes", "szőrös" stb. jelzőkkel illetett Actinidia deliciosa szaporítására vonatkoznak, a mini/kopasz kivik (A. arguta, A. kolomikta, stb.) sokkal könnyebben dugványozhatók.
Biztosan kapsz használható ötleteket másoktól is. Ha van a földig lecsüngő, lehajtható hajtása a növénynek, bujtással nagyon egyszerű és biztonságos szaporítani (hasonlóan, mint a szőlőt). Készítesz egy kb arasznyi mély gödröcskét, abba belefekteted a hajtást, kis karót szúrsz mellé, visszaföldeled. Ennyi. Tavasszal, de még nyár közepén is készítheted, meggyökeresdik és a következő tavasszal (kb 20x20 cm ásónyommal könnyű kiemelni) végleges helyére ültetheted.
Érdeklődnék hogy kivit hogyan lehet sikeresen dugványozni ,valahol halottam hogy a mini kivit sikeresen lehet .De ez a kivi az egyik ismerősömnek van tavaly vásárolta , és már vagy 4 méter magasra nőtt vannak szép oldalsó hajtásai szóval szépen fejlődik .
Ez a fajta a srác elmondása szerint önporzó nem kell neki társ szóval értitek, nem úgy mint kis Vukk-nak .
Ha lehet is dugványozni akkor hogyan és mikor tegyem , és milyen hajtás alkalmas félfás és hogy incit hormonba mártani kell-e letakarni Pet palackkal vagy fóliával szóval ere lenék kíváncsi.
Most augusztustól már ne bolygasd. Hagyd úgy ahogy a természet akarja. Ősszel majd takard be az alját porhanyós földdel és a többit majd tavasztól irányítsd. Idén már csak figyelj rá, s ha kell idejében locsold meg.
