".....Amikor kijöttem Franciàba, otthon volt munkàm, tetô a fejem fölött, akkor és annyit ettem, amikor és amennyit akartam, nem turkàlòsbòl öltözködtem...stb. Itt megismertem a nélkülözést: munkanélküliség, itt-ott lakàs (baràtoknàl), mert nem tudtam kifizetni a lakbért, eladòsodàs (azért, hogy fûtôanyagot tudjak vàsàrolni télen), a legrosszabb minôségû ételekkel kell megelégednem, évekig nem vàsàrlok magamnak ruhanemût...stb...."
Így már érthető, hogy miért akarsz Franciaországban élni. :DDD
Úgy látszik, a magyarok között is akad néhány mazochista !!! LOL LOL
Hahaha! Gazdasàgi menekült ? Amikor kijöttem Franciàba, otthon volt munkàm, tetô a fejem fölött, akkor és annyit ettem, amikor és amennyit akartam, nem turkàlòsbòl öltözködtem...stb. Itt megismertem a nélkülözést: munkanélküliség, itt-ott lakàs (baràtoknàl), mert nem tudtam kifizetni a lakbért, eladòsodàs (azért, hogy fûtôanyagot tudjak vàsàrolni télen), a legrosszabb minôségû ételekkel kell megelégednem, évekig nem vàsàrlok magamnak ruhanemût...stb.
Az utòbbi 20 évben a hazai magyarok is megismerkednek ezekkel, sajnos. Mo. is àtvette a rossz szokàsokat. :(
Ha nem tetszik a francia mentalitás, és az itteniek viselkedése, miért jöttél (vissza) ide ? A franciák hívtak, hogy tiszteld meg őket a jelenléteddel ?
Sokan vagytok ilyenek, gazdasági menekültek, akik csak profitálni akarnak, semmise jó nekik, követelőznek, keresik hol mit lehet kérni, soha nincsenek megelégedve, de semmi haszna nincs az országnak belőlük.
Egyetértek abban, hogy otthon mindent eltùloznak. 40 éves rabsàg utàn tùl nagy lett a szabadsàg. Mindent szabad (persze csak nagyban! a kicsiket a legkisebb vétekért elkapjàk és megbüntetik).
Az itteni gyümölcsökkel kapcsolatban megemliteném, hogy többnyire nem a fàn értek meg. Zölden szedik le (igy megôrzik keménységüket) és mesterségesen érlelik ezeket, ami àltal soha nem érik el azt a vitamin tartalmat, mint ha a Nap érlelte volna be. Nem tudom màshol, de itt Franciàban azt vettem észre, hogy csak a külsôségek szàmitanak. Csomagolàs, külseje gusztusos legyen (a boltoknak még a làmpàja is olyan, hogy "jò fényben vilàgitsa meg" a gyümölcsöket). S ez mindenre érvényes. Leplezni a hibàkat (egyszer amikor tapétàztam egy bérbevett lakàst, 6 réteg papirt vakartam le a falakròl - vagyis a régi, koszos tapétàt sosem szedték le, csak mindig ràragasztottàk az ùjat). Aki az épitôiparban dolgozik, tudna hozni példàkat. De màs területen is. Pl. a "maquillage" szò (smink) is abbòl ered, hogy befedni, eltakarni a szépséghibàkat. A franciàk mesterei az ilyen mûveleteknek. Sajnos a természetük is gyakran hasonlò: külsôleg jò pofàt vàgnak a dologhoz, udvariasnak és kedvesnek làtszanak, de ha jobban megismeri az ember ôket, ràjön, hogy mindez csak szinjàték, külsôség, maszk, amit le lehet vetni.
Sajnos màr Magyarorszàgot is kezdi megfertôzni ez a gyakorlat (hàla a multiknak).
Emlékeim szerint a személyidről/útleveledről/titre de sejour-ról csinálnak egy fénymásolatot és ennyi. Bemész egy internetkávézóba és ott is vehetsz ilyen SIM kártyát. Miután az megvan,veszel olyan feltöltőkártyát amilyet akarsz.
Sziasztok,olyan kérdésem lenne hogy prepaid kártyát akarok majd kint venni, milyen papírok kellenek hozzá ? Nézegettem a szolgáltatós honlapokat , ha jól értelmeztem és szeretnék a kártyára mobilnetet akkor ezt az 5eurós internet feltöltőkártyát kell vásárolnom ami ugye 1 hétig vagy 100mb erejéig használható ?
Ügyes vagy, hogy így sikerült a kresz! Igaz anno 1991-ben én is elsőre mentem át a vizsgán. Pedig abban az időben otthon jó nehéz volt a vizsga! Én is imádok vezetni, jól nyugtat ha rossz a kedvem:-)
Kíváncsi vok majd ha leteszed a vizsgát, hogy hogy sikerült!
Igen, az idősek tényleg mint a kisgyerekek. De az szerencse, hogy a mama kedves és nem egy házsártos mami, mint az én nagyim volt, aki különben 103 évesen halt meg. Viszont amióta az eszemet tudom és vissza tudok rá emlékezni mindig ugyanúgy nézett ki, semmit nem változott a halála napjáig!
A kisfiam hazament az iskolába(tudod van egy 14 éves fiam). Tgv-vel ment Libourne-ból Párizsig. Szegénykém majd elsírta magát, mert tartott egy kicsit a Tgv-től. De aztán minden rendben ment szerencsére, Párizsban meg a férjem kolleganője várta és együtt repültek haza Magyarországra. Úgyhogy most naaaaaaagyon hiányzik nekem! A párom itthon van most velünk szabin azért kicsit kárpótolva vagyok. Na meg aztán nemsokára ovi, lesz izgalom az életünkben:-)
Akkor a vőlegényed is jön nemsokára! Az biztos nagyon jó lesz Nektek:-) Mi egy évig voltunk külön, már a férjem itt én otthon. Hát az nagyon vacak volt. De most minden szuper és jól érzem itt magam. Szerencsére a csajok is!
Jó lenne ha létezne arany középút. Az a fixa ideám hogy kisvárosokban talán létezik, ha minden jól megy jövő tavasztól el is kezdjük kersgélni. Nem feltétlenül szeretnénk Ile-de-France-ban maradni - bár az elmúlt lassan két hónapban sok helyen jártam ami akár több száz kilométerre is lehetne Párizstól - mert a délebbi klíma szimpatikusabbnak tűnik.
Szia! Az "egymàssal nem törôdés"-hez csak annyit fûznék hozzà, hogy ennek is meg van a fonàkja.
En ifju koromban menekültem falurol, mert hogy mindenki a màsikkal foglalkozott (kinek mije van, ki mit csinàl..., megszòlàs, lenézés, stb). Ez Franciaorszàgban is igy van a kis településeken: aszerint itélkeznek egymàsrol, ki hogy él. Ismerik egymàst, ugyanakkor össze is tartanak, segitik egymàst ha szükséges. Ezért is fogadjàk be nehezen az idegeneket, akiket nem ismernek, nem biznak meg bennük, elôitélettel vannak velük szemben...stb. Ez egy bizonyos önvédelem.
A nagyvàrosokban fôleg ennek az ellentetje tapasztalhatò: senki nem foglalkozik a màsikkal, sokszor még a szomszédok sem ismerik egymàst, a lakossàg összetétele is vàltozatosabb; igy viszont nem nagyon lehet elvàrni segitséget sem a màsiktòl. Ha valaki elesik, àtlépnek rajta. (Persze szimbolikus értelemben, mert vannak kivételek.) Ezeknél az embereknél is bizonyos önvédelemrôl van szò, ugyanis félnek segitséget nyujtani, mert vannak akik még az ilyen helyzeteket is kihasznàljàk. Ezàltal az emberek közömbössé vàlnak, csak a csalàdnak élnek (esetleg szûk baràti körrel), chacun pour soi.
A lyoni vendéglôs ismerôsöm mondta, h 20 évvel ezelôtt még 18 magyar étterem volt Franciaorszàgban, màra màr csak 2 maradt: a Paprika és az övé: a Puszta. :(
hehe, ma először láttam egy motorost, aki lábnyújtással köszönte meg az előttem haladó böhöm merci soförjének, hogy az elrántotta a kormányt, így a motoros elfért a parkoló kocsi (hirtelen, körültekintést nélkülöző) kinyitott ajtaja és a merci között. huuu...
Szoval Lyonban laksz; én is oda szàndékozom költözni, még az idén. Többször kiràndultam Lyonba és tetszik. Ennél minden csak jobb lehet, ahol most lakom.
Lizike! Hàt te jòl eltûntél ! En közben végre elutazhattam Magyarorszàgra, tegnap jöttem vissza. Bourg-en-Bresse-en mentem keresztül (Genf irànyàba), el is tévesztettem az utat. De ez nem csak ott van ugy, hogy az elején még kiirjàk a tàblàn merre kell menni, késôbb meg màr nem. Nagyon utàlok keresztül menni a fr. vàrosokon, mert tuti hogy eltévedek.
