Az építmény értéke számít, ráadásul most már úgy van, hogy az építési bírságról szóló rendeletben megadott értékszámítási módszer szerinti értéket kell nézni.
Elmentem kérni egy bejelentőlapot az építkezés megkezdéséhez. Erre olyat adtak amin csak az építtető adatai kellenek, mert hogy 30m-nál kevesebbet ér a ház.
Ez biztos így van? A másik nyomtatványon rajta van a kivitelezői adatok kitöltése, de arra rá is van írva, hogy 30m. házépítéshez való nyomtatvány és így be kell jelenteni a hatósághoz meg az apehhoz.
Most akkor nyugodtan adjam csak az elsőt be( az apeh nem hiányzik nekem)? Nem akarok kibújni, csak nehogy utólag engem bírságoljanak mert az önkormányzaton nem tudják , hogy pontosan mi a helyzet a sok változtatás miatt.
Ezek egyike sem olyan változtatás, ami miatt módosítani kellene az engedélyt, terveket. De ugyancsak nem igényel módosítást a belső válaszfalak arrébb helyezése.
Nem tartozik szorosan a topic-hoz a kérdés, lakhatási engedélynél mennyire veszik komolyan a szemlét a hatóság részéről? gondolom embere válogatja, meg egy kicsit lehet zsírozni a dolgokat. Esetleg van-e konkrét tapasztalatotok?
Most, hogy minden papír megvan(tervek,engedélyek stb.), azt szeretném tudni, hogy miket lehet bejelentés nélkül módosítani.
Annakidején beírta a tervező, hogy porot. tégla lesz és arra készítettek számításokat.Most mi vettünk leier téglát mert arra azt mondták, hogy jobbak a hős értékei( vki biztos azt mondja, hogy fordítva van:)). A tervező beírta, hogy schiedel kémény 1818-as, mi vettünk helyette szintén leiert 1818-as, mert az kb. 200e. rel ólcsobb volt.( amúgy az összes tüzépes közül 1 tudott volna schiedelt adni, mind ráírta a kért árakra, hogy csak leier van)
Ezeket mind be kell jelenteni módosításra?Akiket kérdezek a hivatalnál az mind csak legyint egyett, de nem vágom, hogy ezt most csak lazaságból,haverságból mondják vagy tényleg mindegy és csak az számít, hogy szabványnak megfelelő legyen és, hogy hozzon olyan értékeket.
A kérdéses adatok stimmelnek: a telek nagyobb mint 1000 nm (1224), és pont 18 m széles. Fogalmam sincs, mikor változott az előírás, ami tény, hogy 4 éve még kaptunk engedélyt az oldalhatáron való további bővítésre - igaz, akkor régi melléképületek helyén folyt az építkezés. Bár a mostani is lényegében még azok helyén épülne.
Az övezetben egyébként (a helyszínrajzot nézegetve) kb. felerészben vannak oldalhatáron épült házak, a telkek nagy része a mieinkkel megegyező méretű, ill. a "sarkoknál" apróbb, kb harmadakkora telkek vannak.
Nagytelkes, szabadonálló beépítésű mód szerint beépíthető lakóterület
Hány nm-esek a telkek nálatok, és kb. hány méter széles az utcafront?
Mert "nagytelkesnek" jellemzően a >=1000nm-es kialakítású telkeket szokás nevezni, a szabadonálló beépítéshez meg mondjuk 16-18m minimális utcafront illik, ezzel szemben a kialakult oldalhatáros telekcsoportoknál ezeknél kisebb telekméretek és telekszélességek a szokásosak. Márpedig "nem normális" dolog (nevezhetjük akár tervezői szakmai hibának is) úgy megváltoztatni egy már kialakult beépítéssel rendelkező lakóövezetet, hogy a telkek döntő többsége ne feleljen meg az előírt számoknak (min. telekméret, min. utcafronti szélesség).
Köszönöm a válaszokat, ezek szerint nagy valószínűséggel buktuk az egész bővítést, és hiába terveztettük meg. :((( Mert 3 méterrel beljebb már nem érdemes megcsinálni az egészet - nemcsak idiótán nézne ki az épület, tönkretenné a meglévő teraszunkat, a kertet, plusz a későbbi esetleges tetőtérbeépítést. Azért már bocsánat, de igen nagy hülyeség lenne, ha tényleg csak így lehetne meglévő épületet bővíteni. :S Egyébként nem tűzvédelmi oka van ennek a 3 méteres dolognak? És ha a szomszédban közel s távol nincs semmi épület, akkor van értelme a megkötésnek?
Általában, ha változik a szabályozás, a legtöbb önkorinál úgy van a rendezési tervben, hogy meglévő, szabálytalan épület bővítése már csak az előírásoknak megfelelően alakítható ki. Már több tervet is csináltam így, Pécsen is és Pest környékén is. Mindenesetre a helyi szabályozási terv adja meg a bővítés esetére az előírásokat. Szerintem nagy valószínűség szerint csak a telekhatártól 3m-re elhúzva fogod tudni bővíteni az épületet és nem érdemes elvi engedélyt beadni, csak azt kell tenni amit Crawen írt.
Ami meg az építésügyi előadókat illetti (tisztelet a kivételnek) többségük csak akkor fog normális információkat adni, ha mindenre rákérdezel, különben kifelejtenek olyan "jelentéktelen" dolgokat, hogy mondjuk pl be kell adni tervtanácsra a tervet az engedély beadása előtt, kötött a tető hajlásszöge, tetőfedés anyaga stb.
Köszönöm a gyors reagálást! A kerületi (Bp, XVI.) városrendezési és építési szabályzata szerint a telkünk: "Nagytelkes, szabadonálló beépítésű mód szerint beépíthető lakóterület" övezetbe tartozik." Jobbról és balról a szomszéd házak oldalhatáron vannak (mind régebbi - legtöbb felújított - házak), mint ahogy az övezet egy jó részében. Letöltöttem az egész szabályzatot, az összes kérdéses paraméter benne van (beépítettség, építménymagasság, min. zöldfelület, stb.) de ez a 3 méteres dolog még nem világos nekem. :S Ha levélben rákérdezek, akkor nem ugyanezt a szöveget kapom válaszul? Mármint szó szerint a szabályzatot?
Úgynevezett "beállt", beépült területek rendezési tervén nem szoktak olyan módon változtatni, ahogy te leírod. Telekcsoport újraosztásnál előfordul az ilyen, de a tietek nem ez az eset. Itt valami félreértés lehet.
Elvi engedélyt lehet kérni, de az építésre nem jogosít, viszont az elvi engedélyben előírt feltételek kötik a hatóságot a későbbiekben kiadandó építési engedélyezési eljárás során. Az elvi engedélynek nagyobb, komolyabb építkezések esetén van értelme (persze vannak esetek, amikor kötelező is az elvi engedély megkérése, de egy lakóépület bővítés nem ez az eset).
A te esetedben az javasolnám, hogy írásban fordulj a hivatal építési irodájához/osztályához, amiben az ingatlanod helyrajzi számára való hivatkozással kérd meg a telek beépítési paramétereit (beépítési százalék, építménymagasság, homlokzaton használható anyagok színe, fajtája, elő, olda, hátsókert előírások, más eseti előírások).
Tanácsot kérnék a következő ügyben: Adva van egy évtizedekkel ezelőtt oldalhatáron épült családi ház. Néhány évvel ezelőtt fel lett újítva, ill. ki lett bővítve, továbbra is az oldalhatár mentén. Most tovább szeretnénk bővíteni, de hallottunk arról, hogy időközben (?) olyan szabályozás született, miszerint a telekhatártól min. 3 méterre lehet csak építkezni. A helyi önkormányzatnál is megkérdeztük (még nyáron), azt mondták, mivel meglévő épület folytatásában épülne a bővítés, és a szomszéd telken sincs közel épület, ezért sima ügy, készítsük el a terveket nyugodtan. Ez megnyugtató volt, mert több megkérdezett mérnök szerint is értelmetlen dolog lenne úgy bővíteni - meglévő épület sarkához "ragasztva" az újat, nincs igazán más jó megoldás. Most viszont úgy tűnik, mégse veszik be (létezik ilyen??) a tervet, a 3 m be nem tartása miatt.
Jogilag kinek van igaza? Mit lehet tenni? Hallottunk azóta (nyáron ez nem hangzott el persze...) az elvi építési engedélyről. Érdemes azt kérni? Mennyi időbe és pénzbe kerülne? Nyáron építkezni szerettünk volna...
Szerintem nincs ezekre a dolgokra részletes előírt paraméterlista; annyi az általános elvárás, hogy arra a funkcióra, amire az adott építmény készül, alkalmas legyen. Ha létezik olyan ömlesztett anyag, amit értelmesen lehet benne tárolni, akkor azt lehet ömlesztett anyag tárolására felhasználni. Mondjuk például szalma tárolására így első tippre biztosan jó ez is, az 4m magasságban sem fogja a hullámlemezt szétnyomni.
Köszönöm erre én is gondoltam, de még géptárolónak is használnám, terménytárolónak ritkán, vagy egyáltalán nem. Azért lenne fontos ömlesztett anyag tárolónak engedélyeztetni mivel az belelóghat a hátsó kertbe. Nem szeretnék lemondani 6mről. Nem tudod véletlenül mik az ömlesztett anyag tárolók lehetséges paraméterei.
Ez így silónak nem siló, inkább ömlesztett anyag tároló. Annyit megjegyeznék, hogy pl. a szemestakarmány igen komoly oldalnyomást tud kifejteni, a hullámpala nem bizti, hogy bírni fogja. Ezeket a takarmánytárolókat úgy szokták kialakítani, hogy a határoló falak bizonyos magasságig méretezett vasbetonból készülnek, majd erre jön rá a falmagasítás és a tetőszerkezet.
Az lenne a kérdésem, hogy egy 4,0m magas(meg a tető) 10X17-es 3 oldaláról hullámlemezzel zárt egyik oldaláról nyitott faépületet el lehet-e fogadtatni, mint siló, vagy ömlesztett anyag tárlót. Tulajdonképpen az lenne mivel mezőgazdasági terményt tárolnék benne. Betonozott szilárd alapja sem nem lenne.
Van jogszabály arra, ha az önkormányzat külön nem szabályozta, hogy mi fér bele, milyen lehet egy siló, vagy ömlesztett anyag tároló.
Mi az Eontól kértünk nyilatkozatot de ott nem kértek tul.lapot!az még jó lenne mindenhova 15.000Ft lenne a hivatalos tulajdoni lap!reméllem nem kell sehove csak az önkormányzatba a tul. lap.