Bizony nagyon hiányzik már egy olyan Jokozuna, akire stabilan lehet számítani, akiről tudni lehet hogy elkezd és végig visz egy tornát. Az utóbbi évek tanulsága szerint viszont nem lehet számítani egy Jokozunára se. Talán Harumafuji volt az utolsó, aki még stabilan végigjátszotta az idényt, bár a visszavonultatása évében már neki se volt teljes a szezonja. Másfelől viszont emlékszem, Asashoryu egyeduralmának idején meg annak drukkolt mindenki, hogy sérüljön már meg néha a Mongol, mert totálisan egyhangúvá, és unalmassá tette a tornákat az ő megkérdőjelezhetetlen felsőbbsége. Hakuho-nál talán még látványosabb volt ez a dominancia... Úgyhogy a jelenlegi szumonál volt már jobb is a helyzet, de kétség kívül rosszabb is. Mikor tudni lehetett hogy az év 6 tornájából 4-öt 5-öt Hakuho nyer majd. Azért a jelenlegi káosztornák sokkal izgalmasabbak.
Takayasu rettenetesen fest... Lehet hogy ennyi volt? Egy szép, néhány éves Ozeki utazás volt ez az ő karrierjében, és ezennel visszatér a Maegashirák népes táborába? Tochinoshinnal is ez a helyzet, bár ő eleve nem volt sokáig ozeki, az életkora kicsit érthetőbbé is teszi, és ő legalább nyert egy yusho-t, ami Takayasunak mindig csak épphogy nem sikerült. Nem is tudom, meddig kell visszamennünk az időben, hogy találjunk olyan birkózót, aki volt legalább olyan hosszú ideig ozeki mint Takayasu, de nincs egy tornagyőzelme se karrierje során.
Az eddig jobb napokat látott grúz Gagamaru (Ms 8E) maga a csőd (0 - 3). Kehet, hogy a Hatsu után végleg kiszáll ? Mert oly - annyira lélektelenül csinálja még azt is, amit nem is csinál, csak imitál.
Juryo :
A helyzet nem sokat változott. A mongol ex - Ozeki csak "menetel - menetel" egyenest előre. Egyelőre úgy tűnik - megállíthatatlan.
Makuchi :
Milyen érdekes az, hogy a Yokozunák távollétében is lehet látványos összecsapásokat látni. Például a Shodai - Tochinoshin meccset, ahol látnivaló, hogy Shodai szinte "dagad" az erőtől és az önbizalomtól. Vajon mi történhetett vele az Aki óta eltelt négy hónap alatt ? Mintha egy kicserélt embert láthatnánk.
Azután igen jó volt a Csiplerózsika álmából egyszerre csak felébredt Onosho és Enho meccse. Hogy ne is szóljak a változatlanul lebírhatatlan Endo - ról, aki ma a még mindig teljesen ötlet ,- és elképzelés - nélkük a dohyo - ba ellene lépő Takayasu-t takarította ki. A Takakeisho - Mitakeumi meccs pediog azt az igazságot hitelesítette, hogy "nem az a legény, aki pofoz, hanem aki állja. Szóval ez is jó nap volt.
Ebből az a legborzasztóbb következmény, hogy lassan hozzászokunk, hogy Yokozunák nélkül is lehet élni. Pláne erőtlenül és enerváltan küzdő - a küzdelmet imitáló Yokozunák nélkül.
Tudom hogy a 6. nap van de még az 5.-nél tartok: Szégyenteljes amit a felső sanyaku produkál... De nézzük inkább a pozitív oldaláról: Hihetetlen 1-2 birkózó, leginkább talán Shodai-t emelném ki, mint egy nagyon fura figura. Voltak korábbi tornák, ahol olyan gyenge produkcióval állt elő, hogy komolyan elgondolkodtam a korábbi tornáira már nem emlékezvén: hogy van ő a Maegashira rang teteje környékén mindig? Máskor szürke 7-8-as, 6-9-es, 9-6-os tornákat hozott, de mintha tavaly novemberben valami megváltozott volna. Az előző tornán is felfigyeltem már rá, hogy na végre, eddig afféle statisztaként ott lézengett mindig, de végre okod ad hogy felfigyeljünk rá, de erre a mostani szereplésével még rátesz egy lapáttal. Amilyen eleganciával, és könnyedséggel (legalábbis annak látszott) győzte le a szintén jó formában lévő Hokutofuji-t, az egyben meg is nyitotta előtte az ajtót a yusho felé. Nagy lesz a tumultus annál az ajtónál, de mindenesetre ő egyre inkább a közelébe férkőzik.
Ura is jól bekezdett. Az ötödik napot követően is hibátlan még : 3 - 0. Csak így tovább (a Lenini úton).
A Juryo - ból :
Terunofuji is rendületlenül menetel tovább. A torna I. harmadát követően Ő is makulátlan : 5 - 0.
Elnézve a Juryo élmezőnyének eddigi teljesítményét - a torna első harmadának befejezésével - úgy tűnik, hogy ha egy nagyon ütős kachikoshi / Yusho eredményt ér el akár seperhet fel a Makuchi - ba.
Végül a Makuchi - ból :
Kakuryu vesszőfutása (végtére)is befejeződött. Valami hülye rögeszméből van egy olyan érzésem hogy csak amiatt vállalta ezt a teljesen méltatlan szerepet, mert -habár tisztában vagyok azzal, hogy ennek semmi jelentősége, ámde mégis úgy gondolja, hogy a Natsu -t, így Hakuho-nál egy csekély mértékben kedvezőbb mérleggel zárva, Yokozuna 1E -ként kezdheti (helyet cserélhet vele), ebből valami rejtélyes, megfejthetetlen okból presztízs - kérdést csinál. Ki érti ezt ? Mi szükség volt erre ? A visszalépésével a Hatsu színvonala ettől egy fikarcnyit sem lesz sem jobb,főként pedig rosszabb sem. Csak önnönmagát égette ezzel a komédiával. A tegnapelőtti jóslatom így azután végképp beteljesedett.
Szerintem Goeido is hamarosan követi őket. Az Ozeki rangjának már, kis híján amúgy is búcsút inthet.
Ma nyerhetett volna, de féltette a fejét, így a keze előbb ért talajt, mint Okinoumi feje. Ennyin múlt ma
a monoii utáni rájátszáson (torinaohi) meg szinte egyik pillanatról a másikra totál elfogyott az Ozeki
Takayasu - n sem látszik egyelőre az a nagy akarás, hogy besöpörje a 10 győzelmet, ami a minimum. Pedig ma Daieisho-val szemben - kis híján - győzhetett is volna, de sajnos a végére nagyon elfogyott.
Úgy tűnik, hogy a Haru-ra csak egy Ozeki marad, mert nincs más, aki most ilyen helyzetbe kerülhetne.
Endo ma is nagyon ihletett formában birkózott Asanoyama ellen és teljesen megérdemelten győzött is.
Takakeisho meccsén számomra, (a magam gyarló módján) egyetlen emlékezetes dolog történt. Bárha semmi érdemleges nem történt a meccsen (az Ozeki egyszerűen engedte lehasalni Tamawashit, mégis akkora paksaméta "borítékot" kapott a végén, mintha legalábbis Hakuhoval törént volna meg ugyanez. Úgy látszik, addigra a szponzorok már tudták, hogy a másik Yokozuna - nak is elege lesz a versenyből.
Maegashirák (aki, avagy ami tetszett) :
Ikioi végre, nagy nehezen begyüjtötte az 1 győzelmét. Már nayon vártam rá, ha egyszer visszatért ide.
Onosho csak megfutja a szokásos formáját. 1. hét első pár napja, maga a csőd, azután valami nagyon
rejtélyes módon rájön, hogy mégis megy neki a sumo.
Enho ma kissé szerencsés volt (majdnem kihátrált a dohyo-ról de azután összeszedte magát - győzött.
A két eddig veretlen közül Shodai akarta jobban a győzelmet, Vajon meddig tart a mostani menetelés ?
Maegashirák (aki, avagy ami pedig nagyon nem tetszett) :
Tochinoshin, akinek, ha valamiért nem megy az "övfogás", szinte nyomban és törvényszerűen elfogy.
Ez a torna egy érzelmi hullámvasút, a 4. napon olyan zseniális meccsek voltak, hogy az agyam eldobtam tőle. Enho - Tochinoshin, hihetetlen hogy az a majdnem 30 centivel alacsonyabb, majdhogynem fele súlyú Enho milyen sokáig képes volt ellenállni a köztudottan saját pályáján (övfogás) legyőzhetetlen Tochinoshinnak. De Kagayaki, Shodai, és Terutsuyoshi szárnyalása mind látványos volt, Goeido feléledésére meg nagy szükség volt már, úgy kellett neki az a győzelem mint sivatagnak a homok. És ezek után vártam volna hogy a két Jokozuna majd megkoronázza ezt a majdnem tökéletes napot, erre meg... jött ami jött... amit sajnos sejteni lehetett, és kicsit lerombolta a nagy lelkesedésemet. Úgy néz ki, megint Jokozunák nélküli, "zavarosban halászós" tornát követhetünk majd figyelemmel, ami önmagában egyszerre jó és izgalmas, de valahol szomorú is.
A mai napot követően már csak a mongol ex-Ozeki maradt makulátlan (4 - 0). Vajon meddig bírja még? Képes lesz - e olyan mértékű kachikoshi - eredményre (Yusho + mondjuk 12 - 3 , vagy még jobb), hogy ezzel esetleg megnyílhat ellőtte egy azonnali felkerülés a Makuchi - ba már a Haru Basho - tornárara ? Nyilvánvaló, hogy első olvasásra ez elég meredek, de - visszanézve a Youtube-on jónéhány év előttig korábbi tornák Banzuke listáit - talalni lehetett arra (nem is kevés) példát, hogy Rikishi akár egy tizen - akárhanyadik pozocióból egy toronymagas kachikoshi + Yusho - jával fel - kerülhetett a Makuchi - ba.
A Makuchi - ról :
Ma el kell mennem a legközelebbi lottózóba és kitöltenem egy szelvényt, mert amit tegnap írtam ide, a Yokozunák esetleges visszalépéséről, az mára félig már be is jött. Kakuryu még hátra van ugyan, de ami késik, az nem. . . .
Goeido végre összeszedte magát (Daieisho-val szemben). Endo pedig nem bírt most Takakeisho - val.
Az eddig hibátlan Asanoyama kikapott az eddig nyeretlen Abi-tól, mint ahogy Takayasunak is túl nagy falat volt ezuttal Shodai, aki - eddig úgy tűnik - nagyon komolyan veszi ezt a jelenlegi tornát, akárcsak Hokutofuji is, aki ma azért jóval szerencsésebb volt nála, mert Hakuho épp ellene lépett vissza.
Sajnos valóban visszalépés lehet ebből a két Jokozuna számára amit piszkosul sajnálnék. Hakuho számára szerintem még a visszalépésen kívül egy lehetősége van: Félrerakja nemes "Nagy Jokozuna" titulusát, és előhúzza az igazi, kíméletlen, brutális stílusát, ami nem egyszer valóságos K.O.-t hozott ellenfelei számára. Hakuho nem csak a brutális pofonokhoz ért, de vállal is képes olyat öklelni, hogy rikishi legyen a talpán aki megtántorgás nélkül kiállja.
Enho tökéletes választ adott a kérdéseinkre. Míg a 2. napon megmutatta, hogy lehet őt lenyomni a földre, addig a 3. napon rácáfolt saját magára. Ez a lerántás okot ad arra, hogy miért is olyan óvatosak ellene a hasonló szituációkban.
Hosszú idő óta most látom először azt a Takayasu-t, akit annak idején a kedvenc jelenleg aktív birkózómnak választottam. Remélem nem a mai nap volt a szerencse, hanem az előző kettő nap volt csak bemelegítés.
Endo, és Asanoyama továbbra is sziporkázik, de lehet hogy Hokutofuji győzelme se a Jokozuna hibája volt, hanem a Maegashira rendkívüli formája.
Megemlíteném még Terunofuji-t, és Ichinoyo-t, a két mongol obeliszket a Juryo-ból. Mintha szerepet cseréltek volta. A sérüléséből felépülő Teruno folytatja az előremenetelt, míg Ichinoyo rohamléptekkel vágtázik az alsóbb osztályok irányába.
Ma a változatosság kedvéért mindkét Yokozuna betlizett Myogiryu -val, illetve Hokutofuji - val szemben
(dupla kinboshi). Holnap, a 4. versenynapon (a sorsolás szerint) mindketten ugyanezen két Maegashira -val szemben kell kiálljanak, csak éppen felcserélt párosítással). Az se lesz lélekemelőbb ahogy nézem
Hakuho eddigi mérlege Myogiryu - val szemben 20 - 2 volt. (!?!) Úgy vesztett, ahogy egy Yokozuna-hoz nem méltó, gyatra teljesítménnyel, amit ma látni lehetett tőle. Lehet, hogy Ő már a visszavonulásához "ágyaz meg" magának ? Kakuryu esetében annyiban lehet mentséget találni, hogy Hokutofuji nagyobb tömegű, energikusabb alkat, mint Myogiryu és kedvezőbb is volt az egymás elleni, korábbi mérlegük a számára. Mindazonáltal a Yokozuna itt sem fejtett ki méltányolható ellenállást. Innentől kezdve komoly téttel fogadnék arra, hogy a tornától-visszalépés lesz ennek a mostani megalázó cirkusznak is a vége.
Hogy ne legyen vaskos meglepetés Goeido kapcsán, valahogy ugyanez az előérzetem, így ő is "mehet
majd a levesbe" (könnyen Sekiwake lehet majd a márciusi tornán). Ma - a változatosság kedvéért - az aktuális, ügyeletes fenomén, Endo "intézte el". Takakeiho - t viszont felrázta a tegnapi vereség és ez jótékonyan hatott a harci kedvére. Ennek Daieisho, a friss komusubi látta a kárát.
Takayasu ma úgy látszik, megint megtalálta a "góllövő cipőjét" Mitakeumi ellen. Csak tartson ki ez 10 győzelemig, akkor visszamehet az Ozeki csoportba. Ahogy nézem, amúgy is könnyen üresedés lehet arrafelé (a Hatsu Basho - t követően).
És végül, Enho megint nagyon derekasan helytállt. Erőteljes, dinamikus, ellenállhatatlan volt. Ahogy nézem, az egyes kudarcok nemigen, vagy legalábbis kevéssé hagynak nyomot a lelkében, Esetében sokkal inkább csak fokozzák, sarkalják a küzdőkedvét. Ő egy igazi, miniatűr "harci kakas".
Többet én sem tudok hozzátenni az itt elhangzottakhoz, nagyon jó meccsek voltak, és Endo tette fel a koronát erre a kiváló 2. napra. Talán csak annyit jegyeznék meg, mert most először kezdtem tudatosan figyelni: Rengeteg apró sérülése van most már szinte minden rikishi-nek. Eddig észre se vettem, hogy a többségnek a bokáján, a csuklóján, de még az ujjain is rengeteg kis fásli feszül. Vagy ez valamiféle taktika? Hogy összekötözik az ujjaikat, meg szorítót tesznek csuklóra, bokára, lassan úgy néznek ki mint a karácsonyfák. Mindenhol "díszek". Lehet hogy ez mindig is így volt, csak eddig annyira lekötött maga a harc, hogy észre se vettem, bár valahogy mégis úgy érzem, hogy manapság mindenkin sokkal több az ilyen-olyan szorítók és fáslik.
Hát igen ez a két-Kinboshi kezdés és főként ez a letaglózóan elegánsan dinamikus stílus valóban igen sokat ígérő kezdés volt. Én is iszonyat kíváncsi vagyok Endo további sorsára, a folytatásra.
Emellett nagyon tetszett nekem a 120 kg-os Terutsuyoshi produkciója a Fukuoka - beli ex-Ozeki ellen.
Ami tegnap nem ment Takarafuji - nak, ma Shodai simán megcselekedte. Nagyon simán "döngölte" a dohyo talajába a"kis ember" - t.
Asanopyama - Tamawashi : Egy mai és egy egykori Sekiwake, jelen (jövő) és a műlt, Két Rikishi, úgy nagyjából (közel) hasonló - megegyező fizikai adottsággal (magasság / test-tömeg)- Csak az a fránya 10 év korkülönbség ne lenne közöttük.
Okinoumi - Takayasu : Az élethez valóban (néha csak egynéhány tizedmásodpercnyi) szerencse is kell. De az ex - Ozeki ma legalább nem aludt el.
Takakeisho - Hokutofuji : Takakeisho korábban általában nagy többségében nyerni tudott Hokutofuji ellen. Most elég simán kapott ki tőle.
Mitakeumi - Goeido : Ma a tegnapival szöges ellentétben lévő Mitakeumi - t és egy - a tegnapihoz igen -csak hasonlító Goeido - t láthattunk. Meg is lett az eredménye.
Hakuho - Endo (a korábbiakon túlmenően) : A közönség (jól érzékelhetően) valahogy elszokott már a Császár meccsinek láttán az efféle extra látnivalótól. A vastaps nem is az Ő szégyenére, hanem Endo dicsőségére szólt (méltán). Endo nak a meccs utáni felettébb ihletett, illetve Hakuho felettébb fanyar ábrázata is (mint ahogy az ismétlésben a földön Endo előtt fekvő Yokozuna puszta látványa is nagyon sokatmondó volt.
Kakuryu - Abi : A komusubi valószínűleg azt hitte, hogy ami előtte, Endo - nak sikerült, az neki is menni fog. Hát nem ment, tévedett. Azért nem nőnek a fák az égig.
Mára ez egy kissé hosszúra sikeredett, de igen kiválóra sikeredett versenynap volt, azt meg kell adni. Ha mind a hátralévő 13 nap ilyen lesz, már előre dörzsölhetjük a tenyerünket. Bárcsak így alakulna.
Mielőtt elfelejteném : Ichinojo a Juryo Banzuke lista tanúsága szeint 183 kg össz-tömeggel rangsorolt, mérlegelt a Hatsu Basho-ra, ami nem kevesebb, mint 47 kg súlyvesztés a Kyushu óta. Ez sem semmi.
Endo második kinboshi - ja egy - azonos tornán belül. Mi történhet itt még ? És micsoda nagyszerű, harcos meccsen. Valahogy mindig is tudtam, hogy Endo egy nehezem megtörhető ellenfél, de ilyen elszánt, akarat-teljes és főleg ilyen rövid küzdelmi időn belül nagyon sok technikai elemet felvonultató meccset még nemigen volt szerencsém látni tőle. A "Császár" - nak még nagyon rosszul jöhet ez a korai "gyufa". Persze maga. Chiyonofuji is be - beszedett így a nyolcvanas éveiben egy - két hasonló, betlit, de ezt éppen magától az abszolút bajnoktól látni, ez valami kuriózum. És legfőként egy ilyen, technikától dagadó összecsapáson ?
Az, amin így filóztál a Takarafuji - Enho meccs kapcsán (egyszerűen lenyomni a földre, ha egyszer már felette tornyosul azzal a 165 - 170 kilójával), valahogy engem is gondolkodásra késztetett, ám éppen az jutott először eszembe, amit le is írtam, miszerint Takarafuji egyáltalán nem egy nyeretlen kétéves, hanem éppen-hogy az egyik "korosabb", rutinosabb és persze épp emiatt a Makuchi-nak is lehet egyik-doyen-jé (korelnöke) és már csak emiatt is talán a Maegashira - csoport jelenleg egyik sokat (8 és 1/2 éve) tapasztalt Rikishi-je, ráadásul a 170 kilónyi össz-tömege mellett látszatra is rendkívül kidolgozott izomzatú, tehát nem egyszerűen egy medicinlabda formájú valaki (nagy - nagy elnézést a "gömböc" - formájú Rikishik-től).
Én épp emiatt tehát egészen biztos vagyok abban, hogy Enho - nak, aki a maga 99 kg-nyi fizikumával (súlyával és magasságával) belemegy nem egy, nem két , hanem sok esetben ilyen helyzetbe, tehát van, kell legyen erre nézve valamiféle titkos fegyvere és taktikája is. És most jön a pláne. Ha ezzel a rettentő fiatal Enho tökéletesen tisztában van, és ezt a helyzetet így, tudatosa (és alacsonysága miatt persze kényszerűen is bevállalja, akkor szinte egész biztos vagyok abban, hogy egy majd 33 - éves (3 és 1/2 év előtt Sekiwake rangban lévő) Takarafuji legalább ugyanennyire tisztában van ezzel és emiatt óvatos egy ilyen pozició kezelésében.
Végre torna! A sanyakuk jó része számára elég csúfosan indult ez a basho, Takayasu-n kezd sajnos úrrá lenni a "Kisenosato szindróma". Azaz, sérüléséből visszatérve, felkészüléseken jól szerepel, egészsége állítólag rendben van, de aztán dohjo-ba lépve egyszerűen árnyéka önmagának. És megint csak lehet gondolkodni, hogy vajon mentális vagy fizikális visszaesésről beszélhetünk. Az Enho - Takarafuji meccs valóban a nap fénypontja volt, Takarafuji taktikusan, megfontoltan próbálta legyőzni Enho-t, de ezúttal nem jött össze. Végig azt néztem a meccs alatt, hogy Takarafuji miért nem próbálta lenyomni Enho-t a földre, mikor másodpercekig fölötte tehénkedett? Ha felugrik, egész testsúlyát Enho-ra helyezi, akkor abból a pozícióból nem tudta volna lenyomni a földre sokkal kisebb ellenfelét? Vagy Enho-nak van erre is egy csapdája? Mindenesetre jó meccs volt. A Tochinoshin - Shouhozan meccset is megemlíteném még, mint látványos és vehemens küzdelem. Akik így az első nap alapján ténylegesen jó formában látszanak, az Hakuho, Asanoyama, és Takakeisho. Jó kis torna lesz ez, ha megússza a mezőny sérülés nélkül.
A nap meccse számomra a Takarafuji - Enho összetűzés volt, két relatíve alacsonyabb rangú Rikishi küzdelme. A 17 cm -el alacsonyabb és majd 70 kg -al könnyebb tömegű Enho úgy verte a nyeretlen kétévesnek nem tekinthető ellenfelét, hogy végig aktívan küzdött - kontrázott és legvégül egy igen látványos külső combdobás - szerű figurával vitte földre az ellenfelét. Igen meggyőző és látványos győzelem volt.
Takayasu szemmel is jól láthatóan nem találta meg önmagát Tamawashi ellen. Igazán nem tudom, hogy ez csak a kezdeti bizonytalanság (láthattunk már ilyesmit több alkalommal is tőle a korábbi tornák alkalmával is), avagy valahol - máshol keresendő a probléma.
Asanoyama egyre látványosabb és szinte dagad az önbizalomtól. Ma úgy seperte ki Mitakeumit, ellenfelét a dohyo - ról, hogy a korábbi Sekiwake - t szinte észre sem lehetett venni.
Hokutofuji is nagyon gyorsan elbánt Goeido - val, akiről szintén nemigen lehetett észrevenni azt,
hogy számára is elkezdődött a mai nap a torma. Pedig Goeido igencsak szakadék szélén táncol,
hiszen ezen a tornán éppen-hogy kado ban Ozeki.
Takakisho gyorsan elbánt Myogiryu - val a szokásos, igen brutális módszerével. Nem voltak egy súlycsoportban (semmilyen tekintetben sem).
Érdekes meccs volt a Kakuryu - Endo összecsapás. Endo látszólag szerencsével nyert (kinboshi)
ámde az is látszott, hogy a Yokozuna szinte teljesen elképzelés nélkül állt oda Endo elé. Abszolút megérdemelte a vereségét. Remélem, hogy sak pillanatnyi (elme)zavar volt, mert ha nem, úgy az
az egész torna színvonalának rovására mehet.
Ezzel szemben Hakuho szabályosan lelépte az előző tornán épp vele szemben kinboshi-t szerző Daieisho-t. A Yokozuna esetében már a tachiai -hoz odaálláskor lehetett látni, hogy ez most egy presztizsmeccs lesz, éppen a Kyushu-n bekövetkezettek miatt. Így is alakult. A friss Komusubi-t a fasorban sem lehetett megtalálni. Ma esélye, momentuma sem volt a Császár ellen.
Szóval ez egy jó kezdőnap volt (legalábbis számomra).
Igen, bár sokkal kevésbé lesz látványos, de valószínűleg több-esélyesebb lesz és könnyen lehet, hogy akad olyan fan is aki ezt preferálná. Másrészt pedig - éppen a mostani Ozekik és stb Sanyaku - beliek sebezhetősége okán változatosabb, több - esélyesebb lehetne minden torna és ez azután módot adna néhány valóban tehetséges és legfőként a stíluson - technikán újítani / változtatni akaró fiatal számára az előre-jutásra. A "Császár hány évesen is került fel a Sanyaku - ba (még nem volt 20 sem), az Ozeki rangcsoportba (21 év és 2 hónap), végül a Csúcsra (22 év és 4 hónap). Talán valami ilyesmit is lehetne remélni ettől. Tudom, hogy az ilyen villám-karrier nem megy végbe naponta, sőt lehet, hogy év-tizedet várhatunk addig is, amíg egy ilyen új fenomént kitermel magából valamelyik iskola és legfőként maga a Sumo - sport. Én nagyon bízom ebben.
Tartok tőle hogy most egy olyan korszak jön, ami bár izgalmas, és változatos tornákat fog hozni egymás után, de ez inkább egy olyan "megdöglött a macska, elszabadulnak az egerek" szintű őrületnek tudnám vizionálni, mintsem egy nemes korszaknak. Olyan lenne, mintha a jelenlegi francia bajnokságból kivennénk a PSG-t. Vagy mintha 2000-2004-es F1-es szezonból kivennénk Schumachert, vagy mintha a jelenlegi F1-ből kivennénk Hamiltont. Tény, hogy sokkal szorosabb és izgalmasabb lenne úgy a bajnokság, de ez így egy keserédes siker. Nem így kéne hogy izgalmas legyen valami, hanem kell az élmezőnybe egy 3-4 igazi top vezér, és még rajtuk kívül is vagy 3-4 ritkás megvillanásra képes tehetség, mint amilyen a kései 90-es évek volt a szumó világába.
Valahogy van egy olyan érzésem, hogy a Sumo - sportnak eddig kétfajta, egymástól alaposan eltérő arcát ismertem meg, már ami azt illeti, ami a sportág leges - legtetején, azaz a fellegekben történik. Csakis a legújabb kort (talán éppen a Chiyonofuji által fémjelzett, illetve az azt közvetlenül megelőző kort véve kiindulási pontnak, viszonyítási alapnak, voltak olyan időszakok, amikor egy - egy nagyon emblematikus figura határozta meg szinte mindazt, amit egy rajongója számára nyújthat ez a sport legfőképpen látványként - élményként, izgalomként. A másik fajta kor pedig az, amelyben egyszerre több, akár két, három, vagy akár négy ilyen emblematikus figura fémjele nyomódik rá egyidejűleg a sportágra.
A "csoportos hősök" ideje talán a leges - legjobban a Kitanoumi - Wajima korszakra, majd később az Akebono - Takanohana - Musashimaru - Wakanohana korszakra és végezetül a Hakuho - Harumafuji - Kakuryu és nyomokban Kisernosato - korszakáról mondható el.
Ha figyelembe vesszük azt, hogy a leges - legutolsó időkben eddig hazavitt 60 Yusho - ból a "mongol császár" egymaga 43 - at, az időközben gyakorlatilag kényszer - vissza vonultatott (talán jobb sorsra érdemes) Ama-Harumafuji 9 - et, a még ringben lévő Kakuryu 6 - ot és a már ugyancsak "nyugdíjas" Kusenosato csak 2 - t cipelt haza, talán több joggal sorolhatnánk ezt a korszakot is akár a "magányos farkas" korszakok közé, hiszen gyakorlatilag egy harcos határozza meg a kor aeculatát.
A magányos farkasok kora pedig éppen a Kitanoumi - t megelőző Taiho - korszak, majd azt követően a Choyonofuji - korszak és végül az Asashoryu korszak volt.
Hát szomorú hír hogy Hakuho nemsokára visszavonul, már most hiányzik pedig van még hátra pár tornája. Ki fogja betölteni az utána maradó felmérhetetlenül óriási űrt? Várok egy messiást, aki vagy újoncként feltűnik, vagy valahogy a jelenlegi mezőnyből beérik úgy, mint ahogy tette Chiyonofuji. Ő is 25-26 év körül lehetett, mikor behúzta a legelső tornagyőzelmét, amit aztán további 30 követett kései fénykorú pályafutása során.
Nagyon ütős volt ez a "dohyo - építés-püfölés-tömörítés" - link és ráadásul most volt szerencsém első ízben láthatni ilyen műveletet. Köszönet érte.
Ami magát a különféle építési munkákat illeti (anyagbehordás, felületképzés és simítás - döngölés) ez is nagyon látványos. Emlékszem, hogy akadt olyan torna, amelynek közvetítése során, a sokadik nap valamelyikén jól azonosíthatóan lehetett látni repedéseket is, kiváltképp a ferde (piramis) oldalfalakon,
sőt nemrégiben még olyasmit is lehetett látni, ahol a dohyo egyik ferde oldalfala beomlott
Off.
Még egy dolog jutott eszembe erről a munkáról, illetve erről a csonka piramis - küzdőtér - látványáról.
A "Sissi" c. osztrák történelmi film-trilógia egyik fontos részlete volt, amikor 1867. - ben, Pest - Budán előkészültek Ferenc József császár, a későbbi magyar király uralkodóvá megkoronázására - uralkodói eskütételére, ahol a hagyományok szerint magyar földből (a történelmi tények alapján az akkori nagy Magyarország (a Wikipédia szerint 72) összes vármegyéjének földjéből összehordott dombot építettek fel a Lánchíd pesti hídfőjénél.
mindkét yokozuna nagyon eredményes felkészülésen van túl, a hétfői YDC Sokenen hibátlan 12/12-vel zártak.
Kakuryu a szokásos januári influenzájával küszködik, szóval a torna előtti napokban inkább a gyógyulásra fog koncentrálni.
Takayasu végre ígértetes formát mutat, míg Asanoyama elég megdöbbentő betlisorozaton van túl, melyek között eléggé rikító az Araiso oyakata (ex-Kisenosato) ellen elért 1-16-os eredménye.
Takakeisho hibátlan, igaz, eddig főleg makushita rikishikkel edzett, átlagosan 2 mp-es meccsidővel.
Terunofuji is ígéretes formát mutat, célja, hogy a tokioi olimpia előtt visszatérjen a makuuchiba.
és végül a breaking news: Hakuho idén visszavonul.
egy japán tv showban, (amiben Hakuho erőnléti edzését mutatták be) mindenkit megdöbbentve tette ezt a váraltan bejelentést. korábban még azt mondta, hogy szeretne 50 tornagyőzelmet elérni, de ez a fentiek ismeretében már elég valószínűtlen.
mindazonáltal a számmisztika feketöves mesterei tudatták, Hakuho édesapja 44 éves volt amikor Hakuho megszületett, ahogy a nagyapja is 44 éves volt amikor az apja született, és Hakuhonak már csak egy győzelem kell a 44 tornagyőzelemhez, ami után visszavonul.
Egyszer valakitől azt hallottam, (talán Takanohana, vagy valamely más nagy név nyilatkozta) hogy a rikishik mind büszke és magányos emberek, egymás VÉRESEN komolyan vett konkurenciáik, és főleg azok, akik eljutnak magasabb szintekre, egyszerűen nem tűrhetik hogy bárki is az önbecsülésükbe tiporjon. Másként ez az út nem sikerülhet, csak komoly egóval. Persze e mellé életvitelszerűen tanulják meg a tiszteletet is, de még ez a szintű, úgymond beléjük vert tisztelet sem mindig elég ahhoz, hogy megfékezze a bennük felgyülemlett indulatokat. Ez azért valahol érthető is, meg nem is. Főleg a Mongoloknál jelentkezik ez sűrűbben, ők kevéssé tudják kontrollálni magukat, még akkor se mikor pontosan tudják hogy egy balhé a karrierjükbe is kerülhet. Ezek után sejthetjük, hogy miken mehet keresztül az, aki végül felverekedi magát a Makuuchi osztályba. És mennyire tiszteletre méltó az, ha egy szumóbirkózó példamutatóan tud végigvinni egy sikeres karriert, ilyen és ehhez hasonló afférok nélkül.
Ha nem hangzana rosszul, legszívesebben azt mondanám most, az általad ismertetett affair kapcsán, hogy tulajdonképpen nem is olyan probléma látni ilyesmit, konstatálva, hogy ezek az izomemberek sincsenek fából, nekik is vannak (egész pontosan időről - időre elfogynak az) idegeik.
banzuke kérdésekkel kapcsolatban nem merek semmit sem biztosan állítani. ez egy komoly "szakma" a tachi-ai blogon van egy srác, aki ezt elég ügyesen csinálja, minden egyes basho előtt elkészíti a saját banzukéjét, ami aztán a hivatalos megjelenése után általában pontosnak bizonyul, de telitalálata még sosem volt.
szóval egyértelmű szabályok nincsenek, nem is lehetnek, mert nincs két egyforma basho eredmény, ami alapján lehetne valami automatizmust ráhúzni a banzuke készítésére, és mivel nem lehet olyan banzuke, ahol a kiadó helyek nincsenek betöltve, az előlépések/visszaesések dinamikája, mértéke is eltérő.
egyes szituációkat a rikishi eredményén felül a többi rikishi teljesítménye (akár a juryos eresmények is!) befolyásolják.
talán ezzel lehet magyarázni a nagy eltéréseket.
más
újabb botrány van kialakulóban, aminek két főszereplője ishiura és hokaho (nem, nem hakuho, bár neki is lesz némi szerepe a sztoriban)
a miyagino beya edzésén, ishiura és hokaho (makushita 16) küzdött egymással, és az egyik küzdelem végén, amit ishiura elveszített ököllel próbált elégtételt venni, amit hokaho nem tűrt tétlenül, csatlakozott az ökölpárbajhoz.
a két verekedőt a jelenlévő hakuhonak kellett szétválasztania.
az incidenst az oyakata jelentette a JSA-nak. ha lesz fejlmény, akkor írok majd róla.
Még mielőtt elfeledkeznénk róla, Ura (a Kyushu-n, az ott szerzett 6 - 1 kachikoshi-jával Jonidan 106-ról alaposan előrelépett, egészen Jd 28E-ig. Talán, ha a Hatsu-n hasonlóan jól, avagy esetleg még jobban jönne neki ki a lépés, akár fel is kerülhet már a Sandamme osztályba és ha 2020.-ban a továbbiakban is hozni tudná ezt a formáját, év végére már, akár a Juryo - ba is visszaérhetne. Minden esetre nagyon drukkolok neki is és kívánom, hogy annyi szívás és balszerencse után köszöntsön rá is végre egy jobb kor. Igazán megérdemelné.
Todom, hogy általában kissé akadékoskodó az alaptermészetem, mégis böködi valami a csőrömet.
Ez pedig a következő :
Tomokaze (M3W) - sérülése okán - 0 3 12 - vel zárt a Kyushu Basho - n. Jól megérdemelt jutalmául a 2020. Hatsu Banzuke - készítói ki is pottyantották a Makuchi - ból. Egészen Juryo 1E - ig esett vissza.
Kérdésem : Mire ez a nagy szigor ? Indokolt - e ez egyáltalán ?
Példaként megpróbálok egy - egy "majdnem hasonló" esetet ideidézni ugyancsak 2019. - évből.
Ichinojo (M2E) az Aki Basho alkalmával ugyancsak ilyen okok miatt 1 4 10 - eredménnyel zárt. Ez nem annyira gyászos, mint a 0 3 12, de azért nem sokkal szebb. Vele sokkal megértőbbek voltak a Kyushu Banzuke készítői és "csupán" Maegashira 12E - ig sorolták vissza, ami azért egyáltalán nem ugyanaz, mint rangosztályok közötti visszasorolás Juryo 1E - be.
Vagy ugyanezen a tornán ott volt Chiyotairyu (M5E), aki szintén "parádésan" zárt, 2 - 13 Makekoshival. Az Ő jutalma a Kyushu-n induláskor ugyanezen Banzuke szerint ugyancsak Maegashira 11W volt, tehát őt sem pottyantották vissza a Juryo - osztályba.
Mi okoz ekkora lényegbeli különbséget eset éa eset között. Előre is megköszönöm a választ.
És emellett Terunofuji is éppenhogy befért a Juryo - ba a Kyushu - n megszerzett hibátlan Yusho - jával. Mindkettőjüknek (Ikioi - val egyetemben) nagyon drukkolok egy eredményes Hatsu - évnyitóért.
