Nincsenek csak Jó és csak Rossz emberek, főleg a politikában nem, esetleg a CSillagok Háborújában, meg egypár Jókai könyvben-:)
Végül is SzT. István is négyfelé vágatta Koppányt, az élve eltemetettekről meg ne is beszéljünk.
Továbbra is elismerem Kohl politikusi ügyességét, amelyel évekig a csúcson maradt és megtudta győzni európai kollégáit és saját honfitársait az EUro-ért.
Pár millió márka pártpénz , szabálytalan volta, nincs olyan politikai erő akinek ne lenne ilyen típusú vaj a fején. Julius Caesar az ókor és középkor példaképe, ha elolvassuk a róla szóló írásokat kiderül ,hogy igencsak messze állt a makulátlanságtól.
MAkulátlan emberek nincsenek, ebből a szempontból épp a brüsszeli apparátus tűnik ki a sok korrupciós esettel, ezek emberi dolgok, a másét mindig könnyebben költi az ember.
Horn megítélésén még évekig fognak vitázni mert szerepe egyaránt tartalmaz negatív és pozítív dolgokat, neki egy súlyos politikai tévedése volt amikor az SZDSZ-en keresztülgázolva , akart választásokat nyerni 98-ban , ez élete nagy tévedése volt, egyben az utolsó.
Kohl továbbra is lendületben tartotta volna a bővítést,utódai nem tartják szívügyüknek az egységes Európát.
Nem abban a korban irom ezeket a sorokat, amikor Kohl-t meg isteniteni lehetne, de majdhogynem meg csak tisztelni sem. Biztos tudod, hogy miert.
Sok even at nagyon nagy tiszteloje voltam Kohl-nak, hiszem hogy legalabb annyira fontos szemelyisege volt az integacio folyamatanak, mint Shuman, Monnet, Adaneauer...
Csak hat minden nem tokeletes, Kohl megbukott. Vegulis Horn Gyulat is tisztelik Europaban, mint fontos reszeset a nemet atalakulasnak, az kelet-europai rendszervaltozasnak...aztan vannak dolgok, ami miatt meg nem szeretik itthon.
Igy megy ez a politikai eletben azthiszem. Hogy szomoru, vagy mar mar termeszetes, en nem szeretnem eldonteni.
Kohl szívén viselte az EU bővítést , nélküle az Euro sem lenne még.
Ha Kohl lenne a kancellár a politikai szempontok fontosabbak lenének a gazdasági érveknél, tehát hamarabb beléphetnénk az Unióba, az utolsó német állásfoglalás 2005 legkorábbi belépési dátuma még a 2006-os dátumot is kétségessé teszi, attól tartok a pesszimista(?) forgatókönyvem fog bejönni a 2008.
par mondat erejeig meg visszaternek a versenypolitikahoz.
Teny, hogy Europa egyidejuleg keresi a versenyt es keruli azt. Sok kritika eri az Uniot, mert, elsosorban a vallalatok es az allamok Union beluli viselkedesevel, versenyhelyzetevel foglalkozik, mikozben megfeledkezik, nem torodik elegge a gazdasagi globalizacioval. E hozott torvenyek jol mukodnek az Union belul, de nincs kihatasuk nemzetkozi viszonylatban. Igy sok europai vallalat mig az Union belul elonyt kap eme politikatol az egyseges piacon, addig a nemzetkozi porondon gyongitik a lehetosegeket a hozott intezkedesek. Ezen torekveset probalja az EU ervenyesiteni a multilateralis szinteken, OECD, G7, WTO (GATT), Vilagbank.
Utkozozesek egyebkent a tobbi EU politikaval is vannak. Peldaul az ipar, es a kereskedelem politika arra torekszik, hogy optimalis piaci eredmenyeket biztositson, mig a versenypolitika az optimalis piaci folyamatokkal torodik. Ez is visszavezetheto hatasaban a kulonbsegre az egyseges piac es a nemzetkozi piac kozott.
Volt egyebkent egy erdekes cikk a Figyelo-ben par hettel ezelott 'Trosztellenes harc az Unioban - Versenyszellem' cimmel. Ha hozza tudsz jutni, mindenkeppen ajanlom elolvasasra. Itt volt egy kis tablazat Monti, az uj versenybiztos, strategiaja cimen:
Haduzenet az allami tamogatasoknak: Kuzdeni a titokban folyositott allami segelyekhez juto cegekkel (peldaul a Wolkswagennel), es szorgalmazni az allamilag garantalt hitelekhez hasonlo, burkolt segelyezesi formak felszamolasat.
A nemzetkozi fuziok felgyorsitasa: Beavatkozni akkor, ha az EU tagorszagok kormanyai meg akarjak akadalyozni az orszaghatarokon ativelo fuziok letrejottet. A prtugal hatosagokat mar ra is kenyszeritette: fogadjak el az egyik portugal bankcsoport spanyol kezbeadasat.
A trosztellenes szabalyozas reformja: A vallalatok kozti egyesegek tulnyomo reszenek felugyeletet biztosito a nemzeti hatosagokhoz telepitene, igy Brusszel feladata csak a legnagyobb fuziok ellenorzese maradna. (felnek is a kisebb vallalatok, hogy ezentul majd tobb versenyfelugyeleti szervvel kell megbirkozni az eddigi eggyel szemben...[euroPeeR])
....El kell kerulnunk az aktalogatast.-Jegyzi meg Monti. Amirol egy ugyved a cikkben csak ugy nyilatkozik, hogy "Monti igyekszik kimazsolazni maganak a leglatvanyosabb ugyeket a nagyobb politikai hatas kedveert.
Valoszinuleg egyebkent mar a portugal elnokseg alatt sikerul lezarni a versenyre vonatkozo fejezetet, ami mar cak azert is erdekes szerintem, mert Portugaia egyike azoknak az orszagoknak, akik a legtobbet veszthetnek a csatlakozason.
(most hogy mar alig erzem az ujjaimat, befejezem, kesobb irok a JHA-rol, persze en sem vagyok szakertoje a temanak...)
Hmmm. Sajnos én abszolút kutyaüto vagyok JHA-ban, úgyhogy több segítséget kérek! :)
Egy sokszor elohozott téma persze a határokon túli magyarok közlekedése. OK. Errol tudok. De mi van a többivel? Pl. az idegen országban bejegyzett vállalatok elleni perek, a kiadatások egyszerusödése, meg mittudomén... Nem értek én ehhez... (azért itt vagyok)
A német gazdaság vezetői elhalasztanák az EU-bővítést
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Közgyűlése (DIHT) szerint a tagjelölt kelet-közép-európai államok nem elég érettek arra, hogy 2003-ban csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A DIHT úgy véli, hogy Magyarország és Szlovénia 2004-ben, Lengyelország 2005-ben, Csehország és Észtország pedig csak 2006-ban lesz elég fejlett ahhoz, hogy tagja lehessen a közösségnek. A bővítés második körébe sorolt Bulgária és Szlovákia esetében még időpontot sem tűztek ki a gazdasági elemzők a felvétel időpontjára.
Sz. I. M.
2000. április 26. szerda 10:36
A legbefolyásosabb német gazdasági vezetőkből álló testület szerint a közösségi jog átvételében jelentősen le vannak maradva a kelet-közép-európai államok. Ezért a DIHT szerint lassítani kellene az integrációs folyamatot. A német gazdaság irányítói úgy látják, hogy elsietett az a jóslat, amelyet többnyire a csatlakozásra váró országok hangoztatnak, s amely szerint 2003-ban megvalósulhat az EU bővítése.
Az Európa 2000 után című dokumentum tanúsága szerint amelyet a DIHT dolgozott ki egyre növekszik a kétkedés a német üzleti világban az EU-bővítést illetően.
A DIHT által ajánlott 2004 és 2006 közötti - csatlakozási időpontok a Handelsblatt német lap szerint igen kényes kérdéseket feszegetnek, hiszen például a lengyel és tegyük hozzá: a magyar kormány 2003-at jelölte meg lehetséges felvételi dátumként.
A német kamarák úgy látják azonban, hogy a korábbi bővítési menetrend nem reális: jóllehet a gazdasági eredmények javultak az említett kelet-közép-európai országokban, de például Lengyelországban még mindig 180 törvényt kellene megalkotni vagy módosítani a felvételi kritériumok teljesítéséhez. S még ha sikerülne is a törvényalkotást felgyorsítani, akkor sem maradna idő a végrehajtásra jegyzik meg a dokumentum készítői.
A német cégek ugyanis biztosak akarnak lenni abban, hogy nem csupán a törvények szövege, hanem a helyi joggyakorlat is megfelel az Unió normáinak vélekedik Torsten Klette, a DIHT szakértője.
Ugyanakkor a német kamarák felszólítják az Európai Unió kormányait, hogy sürgősen állapodjanak meg a belső, strukturális reformokról, mert ezek nélkül a közösség képtelen lenne felvenni a jelentkezőket.
Magyarország számára aggasztóbb hír, hogy a DIHT-tanulmány tulajdonképpen még optimistán ítéli meg a csatlakozási esélyeket. Nemrégiben látott ugyanis napvilágot a Friedrich-Ebert-Stiftung (alapítvány) elemzése, amely az EU-bővítés ideális időpontját 2006-ban jelöli meg.
Sikeresnek mondhato a sokak altal -koztuk jomagam is - tamadott magyar kulpolitika Ausztriaval.
Ausztria Magyarország EU-csatlakozása mellett ... Külpol
április 24. 15:36
[dpa] Wolfgang Schüssel megerősítette: Ausztria elkötelezte magát az Európai Unió bővítése mellett. Az osztrák kancellár hangsúlyozta: "Számomra a külpolitika a közvetlen szomszédságban kezdődik... Ezért magától értetődik, hogy Ausztria fellép Magyarország mielőbbi EU-csatlakozása érdekében." Schüssel kiemelte: az EU szankcióival kapcsolatban Ausztria oroszlánként védi meg jogait, ugyanakkor semmiképpen sem szeg meg egyetlen szerződést sem. Ami az EU-szankciók feloldását illeti, az osztrák kancellár szerint EU-n a sor. Ha a tizennégyek három nap alatt nagy hatású szankciókat tudtak meghirdetni konszenzussal, akkor ezeket egy hétvégén fel is tudják oldani - hangsúlyozta Schüssel.
Bizony nagy dilemmában van az EU velünk kapcsolatban. Kellene neki az olcsó magyar föld és a tízmilliós szabad piac, de nem kell neki a magyar munkavállaló.
Még szerencse, hogy nem valósult meg a Horn-kormány terve a termőföld külföldiek részére történő eladhatóságáról. Ugyanis ez az egyetlen adunk, amivel kecsegtetni tudjuk az EU tagjait. És pontosan ez az a pont az, amiért én nem tartanám tragédiának, ha kimaradnánk a csatlakozásból.
Róma, 2000. április 23. (MTI) - Az Il Sole 24 Ore cím? olasz napilap szerint Magyarország számára már látható a cél, az európai uniós csatlakozás, de még nehezen képes végrehajtani a szükséges kiigazításokat a mezgazdaság, a környezetvédelem és a szállítások terén . Az újság a kelet-közép-európai országokról szóló sorozata Magyarországnak szentelt részében Martonyi Jánost is megszólaltatja.
A lap budapesti különtudósítója nagy sikernek minsíti, hogy Kelet-Közép-Európában Magyarországnak sikerült a legdinamikusabb gazdaságot kiépítenie, s az idén már képes volt az 1989-es GDP-t elállítania. Ez az ország már joggal érezheti, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánok között "osztályelsnek" számít . Néhány magyar szakember mellett a tudósító megszólaltatja Michael Lake-et, a brüsszeli bizottság budapesti nagykövetét, aki kifejti: "Ez az ország sokat tett, nem csupán gazdasági értelemben. Az EU joggyakorlatának alkalmazása meglehetsen jól halad... Magyarország megy elre, és el akarja kerülni azokat a késéseket, amelyek a többi várományos országra jellemzk". Lake szerint Budapest a kronométer pontosságával lesz kész átszakítani a célszalagot 2003. január 1-jén. Martonyi János a lap tudósítójának adott nyilatkozatában azokról a gyanús jelekrl tesz említést, amelyek olyakor brüsszeli körökben bukkanak fel, azt sugallván, mintha obstrukciós manverek is lennének. A külügyminiszter azonban rögtön hozzáf?zi: nem állítja, hogy az EU fékezni akarná a bvítés folyamatát. Martonyi egy jól m?köd autó haladásához hasonlítja a dolgot: noha a sebesség megfelel, a gépkocsi jól irányítható, menet közben bizonyos zajok ütik meg az ember fülét, amelyekrl nem lehet tudni pontosan, honnan is jönnek.
A magyar diplomácia vezetje elmondja: Magyarország a csatlakozás versenyében senkitl sem kívánja, hogy bevárja t, s Magyarország sem kíván bevárni senkit. Nevetségesnek tartja, ha valaki azt állítja, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtót. Ami pedig az osztrák kancellár magyarországi meghívását illeti, a külügyminiszter emlékeztet: a kezdeményezés Bécstl indult ki, és csak rövid, néhány órás látogatásról lenne szó. Budapest nem azért nem vezetett be osztrákellenes szankciókat, mert egyetértene azzal, ami abban az országban történt, hanem azért nem, mert nincs ugyanabban a helyzetben, mint a tizennégyek, nem követheti ugyanazokat az eljárásmódokat. +++
Brüsszeli jelentés a tagjelöltek gazdasági eredményeiről
Számottevő haladás a felkészülésben
Az EU-tagságra pályázó államok szinte mindegyikénél számottevő haladást állapított meg a brüsszeli bizottság a makrogazdasági konszolidációban és általában az uniós normák meghonosításában. A közgazdasági ügyekben illetékes vezérigazgatóság legutóbbi elemzése lényegében csak Romániában lát okot aggodalomra, egy összefoglaló helyzetjelentés az ottani gazdasági állapotokat riasztónak minősítette.
VG-összefoglaló
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés az ismert, főbb jellemzőkről és irányzatokról számol be, és utal arra, hogy 1999 nem lett az infláció látványos lassulásának éve -- írja az Europolitique. A makrogazdaság ereje és a tőkebeáramlás viszont elősegítette az árfolyam-stabilitást. Méltatja az elemzés a tavalyi második fél évben tapasztalt növekedésgyorsulást és az idei költségvetéstől várható makrogazdasági konszolidációs hatást.
Csehországban -- állítja a szóban forgó brüsszeli igazgatóság -- tavaly javultak a makrogazdasági viszonyok az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a növekedés azonban lanyha maradt, a gyenge beruházási tevékenység pedig a vállalati szférát érintő sürgős reformokért kiált. Elismerően szól a jelentés a számottevő béremelkedések dacára is alacsony szinten tartott inflációról, a javuló folyó fizetési mérlegről, és a kisebbségi kormány, illetve az őt kívülről támogató párt azon elhatározásáról, amellyel 2003-ig egyensúlyba akarják hozni a költségvetést.
Lengyelországban tavaly év vége felé ismét gyorsulásnak indult a gazdasági növekedés, amely elérte a korábban megszokott ütemet. Ennek árnyoldalaként azonban az infláció is gyorsult, és erősen romlott a külgazdasági egyensúly: a folyó fizetési mérleg hiánya tavaly elérte a GDP 7,6 százalékát, ami aggodalomra adhat okot az ország versenyképességét illetően. A veszélyes mértékű külső egyensúlyhiánynak a csökkentése jelenti ez idő tájt a varsói kormány számára a legfontosabb gazdaságpolitikai kihívást, emiatt különösképpen ügyelnie kell bárminemű megcsúszás elkerülésére az állami pénzügyek körében.
Szlovéniát illetően a bizottság méltatta a zavaros regionális viszonyok dacára is kiegyensúlyozott, tavaly 3,75 százalékos növekedést. A helyenként utóbb mégis jelentkező kisebb feszültségek ugyanakkor a szerkezeti reformok lassulásának veszélyeire figyelmeztetik a ljubljanai kormányt. A költségvetési hiány a GDP-hez viszonyítva mindössze 0,6 százalékon áll.
Szlovákiával kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a kormány makrogazdasági stabilizációs programja összességében eredményesnek bizonyult. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiányát egyaránt felére sikerült csökkenteni. A korrekciós intézkedések következtében lassult a növekedés és emelkedni kezdett a munkanélküliség.
Romániában -- a szerény haladás dacára is -- "riasztó" a gazdaság helyzete: a makrogazdaság stabilizálását aláássa a pénzügyi fegyelem hiánya, a veszteséges vállalatok támogatása, az adóhátralékok beszedhetetlensége, a privatizáció lassúsága, a szerkezeti reformok elmaradása, az igazgatási hibák és a bankszektor gyengesége.
Svajcrol nekem is az a velemenyem, hogy elobb-utobb be fog lepni az EU-ba. Emlekszem par evvel ezelott meg azt mondtak, hogy nem fognak belepni az ENSZ-be sem, mert mar az is a semlegesseguk elveszteset jelentene. Ennek ellenere mar ENSZ-tagok.
Norvegiahoz csak annyi megjegyzesem lenne, hogy ok mar ketszer megprobaltak, magyaran szolva ketszer politikai szinten mar kivantam a csatlakozast. 1973-ban valami 53 szazelek volt a nem, 1995-ben pedig csak 51, ha jol emlekszem.
Ami fontos, hogy nem csak az olajrol van szo, mert a 73-as szavazas az akkor meg nagyon jelentos politikai erot kepviselo halaszokon bukott meg, mondhatni, mivel nem szerettek volna megosztani a hires halpadot, a norveg partokhoz kozel. Ki gondolna.
Egyszer mar lentebb irtam arrol, hogy e ket orszagnak nincs nagy szuksege az EU-ra, mert az EU es az EFTA (Norvegia, Svajc, Licthenstein, Izland) kozott ollyanira magas foku a kapcsolat (az egyesules neve: Europai Gazdasagi Terseg), ami majdhogynem teljes jogu tagsagkent er fel gazdasagi teren.
Nem bölcsek, erősek és gazdagok, tehát sokkal jobb pozicióból tárgyalnak mint mi, ők elvannak középtávon nélkülünk, csak később éreznék a bővítés elmaradásának hatását, nekünk sürgősen szükségünk van az EU pénzügyi támogatására, mert saját erőből nagyon lassan haladhatunk.
A kimaradókról, Svájc mindig is különálló volt de SZVSZ 10 éven belül be lép, Norvégia kis lélekszámú jelentős olajjal rendelkező ország, ami miatt megengedheti a gazdasági függetlenség fenntartását, kérdéses meddig. HA az euro sikeresebb lesz mint eddig el fognak gondolkozni a dolgon, csak jelenleg nem akarnak fizetni a közös kasszába.
Abban igazad van ,hogy a szegény országok a támogatások miatt akarnak csatlakozni, hiszen piacuk megnyitásával még az eddiginél is gyengébb helyzetbe kerülhetnek kereskedelmileg.
Veszélyes dolog a vásárlóerőparitással számolgatni, erősen kétséges a valóssága, és mindig csak 1 irányba használjuk amikor felfújuk az adatainkat (GDP), mintha egy zárt ország lennénk, én jobban szeretem a tény GDP-t, így már sokkal rosszabb a helyzet.
mai VG:
Budapest Lotaringia szintjén
Budapest városa a finnországi Lappfölddel, a franciaországi Lotaringiával és az angliai Essex grófsággal áll azonos szinten az egy főre jutó GDP tekintetében -- derül ki az EU statisztikai hivatala által tegnap közzétett, vásárlóerő-paritáson számított adatokból. A tagjelöltek régiói közül Prága a legfejlettebb, egy főre jutó GDP-je még az EU átlagát is jócskán meghaladja. Budapest egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 86 százalékát teszi ki vásárlóerő-paritáson számolva az Eurostat adatai alapján. Az unió statisztikai hivatalának lapunkhoz eljuttatott részletes adatsorán alapuló számításaink szerint ez egyenlő a belgiumi Namur, az észak-finnországi Lappföld, az angliai Essex és a franciaországi Lotaringia adatával. A legelmaradottabb magyar megye, Nógrád viszont éppen csak meghaladja az EU-átlag 26 százalékát, és Szabolcs-Szatmár-Bereg sem éri el a 28 százalékot. Az adatok az 1995--97-es évek átlagára vonatkoznak, az Eurostat ennél frissebb számokkal még nem tud szolgálni. A tagjelöltek közt a legfejlettebb régió Prága, az EU-átlag 119 százalékával. Prága ezzel olyan -- fejlettként számon tartott -- nyugat-európai régiókat előz meg, mint a németországi Hannover vagy az ausztriai Tirol. A cseh főváros tagjelölti összehasonlításban kiugróan magas GDP-jét a vidéki régiók húzzák le az országos összesítéskor. Más tagjelöltek esetében is megfigyelhető, hogy a főváros jóval magasabb GDP-vel büszkélkedhet, mint az országos átlag. Az uniós elemzés két szinten készült: egyrészt az EU-ban NUTS--II néven szereplő "nagyrégiókra" (ebből az unióban összesen 211 van, Magyarországon pedig hét), illetve a NUTS--III néven szereplő "kisrégiókra" lebontva (ezeknek Magyarország esetében a megyék felelnek meg). A NUTS--II szintjén Budapest Pest megyével együtt alkot egy régiót, amelynek átlagos GDP-je már jóval alacsonyabb a fővárosi 86 százaléknál, mindössze az EU-átlag 69 százalékát éri el. A csoportosításnak azért van jelentősége, mert az EU az évi 30 milliárd eurót kitevő regionális támogatásokat a NUTS--II szintjén osztja szét. Ezeknek a támogatásoknak az úgynevezett első célkitűzése keretében pedig csak azok a régiók jogosultak uniós pénzekre -- mint a fejlődésben lemaradó térségek --, amelyek nem haladják meg az EU-átlag 75 százalékát. NUTS--II szinten a magyar régiók teljesítménye viszonylag egyenletes: a Nyugat-Dunántúl az EU-átlag 49 százalékát éri el, a Közép-Dunántúl 43, a Dél-Alföld 38, a Dél-Dunántúl 37, Észak-Magyarország és az Észak-Alföld pedig egyaránt 33-33 százalékot. NUTS--III szinten az eltérések jóval markánsabbak.
Kerdezed az USA-val es a Japannal valo versenyt. Bar nem igazan ertem a kerdest, hogy ki biral es mit, szoval most nem arra fogok valaszolni, amit valoszinuleg kerdeztel.
De abban biztos vagyok, hogy a nemzetkozi versenyt mint amilyen az USA es az EU ellen van, a hajdani GATT felugyelte, most pedig a WTO. Tudom, gyakran tunik a WTO szabalyzasa rossznak, feleslegesnek, pedig itt arrol van szo, hogy a WTO egyenlo felteteleket kivan nyujtani. Ezeket neha rossz dontesek kiserik, emi utan aztan nagy felhaborodas kovetkezik. Eleg csak visszaemlekezni a nagy port kavart USA-EU banan-habarura.
Szoval en a WTO-t is egy megfelelo ellenorzo szervnek tartom a nemzetkozi kereskedelemre. Annak ellenere, hogy ketsegkivul mukodhetne hatekonyabban is. De meg mindig hatekonyabb, mint peldaul a UN ilyesfajta gazdasagi szervei.
Ertem, hogy bajod azzal van, hogy en a mukodotoket szeretnem magyarazni, nem a forrotoke-t. Igazabol azthiszem a legnagyobb vallatok a mar altalam emlitett korlatozasok miatt csak tiszta penzekkel jatszanak, amin te a mukodo toket erted. A forrotoke jatokosai minden bizonyara kisebb halak, ezert is nehez oket ellenorizni.
Valoszinuleg igy lesz, mert az EU talan ebbemn a ket temakorben tud a legtobbet vesziteni a boveitessel.
A szemelyek szabad aramlasarol marm 1996-ota nagy vita van, amikor Kohl egyszer azt nyilatkozta, hogy semmikeppen sem lehet megengedni, hogy az ujonnan csatlakozokra is vonatkozok az elso 10-20 evben a szemelyek szabad aramlasa. Persze a munkaero miatt van ez igy. A problema ezzel csak az, hogy a szemelyek szabad aramlasa az EU elso szamu alapszabalya, ennel fontosabb nem is letezik. Nem tudom milyen dontes fog szuletni errol, de nehez dolga lesz az EU-nak, ha valamifele diszkriminaciot akar alkalmazni, mivelhogy ez alapszabaly.
A mezogazdasag nehezsege pedig egyertelmu. Magyarorszag EU-tagkent jelentos agrartermelonek fog szamitani. Es ez nehez abban az EU-ban, ahol egetik az elelmiszer raktarakat a tultermeles miatt. Egyszoval az EU-nak nem sok szuksege van ujabb agrartermelokre...es Magyarorszag pedig jelentos.
Úgy beszéltek az EU-ról mint a bölcsek tanácsáról, akik mindent tudnak és mindent a legjobban intéznek. fogózzatok meg. ők éppolyan tökkelütöttek, mint a mieink és mi magunk. ha nem fogadnak be bennünket, az nekik is rossz, meg nekünk is. sok-sok hódító ontotta saját honfitársai vérét abból a célból, hogy egy országot csináljon Európából. ezek meg csk fanyalognak. pedig láthatnák, hogy akinek pénze van, az fütyül rájuk. (N, Ch) csak a csórók akarnak csatlakozni hozzájuk.
Ma délután olvastam a Reuters-en, nem az internetesen, hanem a News2000-es, vagy News3000-es elektronikus változatban, de lehet, hogy a neten is rajta van. Próbáld meg a www.reuters. com-on.
Az csak nekünk jó, ha Bp-t 75% alattinak veszik - ezek szerint a 94-96-os adatokat feszik ők is figyelembe.
Kedves europeer !
Én biztos vagyok abban ,hogy ezek az emberek pontosan arra várnak ,hogy be lépjünk az "EU" - be. Csak azt szégyenlem de nagyon ,hogy az ország vezetői talán bele is nyugodnának ,hogy ilyen erkölcsi ,morális ,helyzetben besétálljúnk.Én egyálltalán nem vagyok abban biztos ,hogy az únió ezt engedné ...Azért engedtessék meg ,hogy leírjam ,közel sem ennek a parlamenti ciklus - nak köszönhetjük "negatív" hírnevünket. Azt viszont tudnia kell ennek a kormánynak ,hogy választóik elsősorban tőlük várják a közélet megtisztítását ,immár a társadalmi igazságosság helyrehozatalát .Nem kell nekem egyenlőre a bizonyítékokkal ,előhozakodnom ,hogy a rendőrség ,ügyészség ,a bizonyos közalkalmazotti réteg jó részt korrrumpálódott (enyhe kifejezés). Ezek és hasonló dolgok ömlenek a médiákból ,ismerősökből ,az "EMBEREK" - ből ,EZ A PROBLÉMA. A médiákról persze nem túl jók a tapasztalataim... Rengeteget csúsztatnak ,"bocs" hazudnak is. (TISZTELET A KIVÉTELNEK) mert van. Azt azért mint pógár !!!.Szeretném meg követelni a rendőrségtől ,ügyészségtől ,hogy ugyan már ! végezzék már ! becsülettel ,törvényeink tiszteletével a "JOGÁLLAMISÁGUNKBA" való terelésünket........
Koszonom az informaciokat, egeszen pontosan hol talaltad ezeket az adatokat?
Lentebb valoban beszelgettunk arrol, hogy Budapest 75% alatt, vagy felett van. A cikk szerint felett, de akkor a Reuters szerint alatta van. Ki erti ezt?
Egyik nap kerestem az EUROstat oldalan erre vonatkozo adatot, akkor nem talaltam semmit.
Az Eurostat (=EU KSH-ja) szeint a csatlakozni kívánó 10 ország 50 régiója közül csak 2-ben magasabb az egy főre jutó GDP, mint az átlagos EU GDP 75%-a. Ez azt is jelenti, hogy a 48 régió az EU "szegénységi küszöbe" alatt van és így támogatható lesz az EU erre a célra létrehozott forrásaiból.
A két kivétel: Prága, ahol az EU GDP átlag 119%-a jut egy főre és Pozsony, ahol 96%!!!
Valahol beszélgettünk Bp-ről is de most nem találom. A fenti hír alapján (forrás: Reuters) viszont Bp. is a 75% alá esik és támogatható lesz.
Eleg nagyvonalakban irtad korbe a csoportot, de vegulis altalanosan nezve igaz, hogy vannak emberek, akik a zavarosban halasznak.
En csak abban nem vagyok biztos, hogy ok nyiltan ellenzik az EU-csatlakozast. Az EU ugyan eroteljesen probal fellepni a korrupcio, a fekete kereskedelem ellen, de ezek a "csalok" gondolhatjak azt is, hogy az EU-csatlakozassal az o lehetosegeik is megduplazodnak, megtriplazodhatnak. Mert az EU majd ujabb lehetosegeket nyujt, amik ujabb csalasi lehetosegeket is magukban rejtenek.
