A Vakok bolygója c. könyvemben a főszereplőnek el kell magyaráznia a vak kedvesének, hogy mik is azok a színek. A bolygón mindenki vak, csak a főszereplő nem.
Nekem az egyik barátnőm azt mondta, hogy ő szinesben álmodik.Azt hittem hülyéskedik.Én még soha nem álmodtam fekete fehérben.Állitólag sokan álmodnak fekete fehérben. Lehet , hogy sokat olvasol,vagy fekete fehér tévét nézel.
" Milyen érdekes, hogy amikor álmodik az ember, akkor hangos, színes, szagos, ízes, hideg, meleg, az álom sztori „valósága”. Azonban az agy nem „tolerálja” a gravitációt, és a fájdalmat,
mert a zuhanáskor és sérüléskor felébreszti az embert. ;-) "
destrukt 3661 "Gondolod, hogy ez mindenkinél így van? "
Érdekes, hogy nekem sokáig csak 'fekete-fehér' álmaim voltak, és csak 'az utóbbi néhány év óta' vannak színes álmaim... De a "szagok, ízek, hideg, meleg" még mindig 'nem gyakoriak' "az álom sztori valóságá"-ban.
De az igaz, hogy "a zuhanás és a sérülés felébreszti az embert". ;-)
Milyen érdekes, hogy amikor álmodik az ember, akkor hangos, színes, szagos, ízes, hideg, meleg, az álom sztori „valósága”. Azonban az agy nem „tolerálja” a gravitációt, és a fájdalmat, mert a zuhanáskor és sérüléskor felébreszti az embert.;-)
"De ki dönti el azt, hogy az ajtó melyik oldalán van a szabadság? Hát az illető személy."
Vagyis, ha 'jól érzem magam' abban a helyzetben amiben vagyok, hiába mondják nekem azt, hogy 'az nem jó helyzet', nem hiszem el, mert > 'jól érzem magam' abban a helyzetben amiben vagyok. ;-/
Tehát 'ezek szerint', a szabadság = "komfort érzés"... ?!
„Azt hiszem nem a 'kóter' a nagyobb börtön, hanem a szellemi bezártság.” Ez így igaz. De ki dönti el azt, hogy az ajtó melyik oldalán van a szabadság? Hát az illető személy. ;-( :-)
" Az emberi szem külön-külön lát minden csillagot, fényforrást, az égbolt azonban fekete. De van olyan detektor, amely az egész univerzumot fénylőnek látja, vagyis a teljes spektrumot. Az a virtuális foton, amit az emberfia nem lát, de másnak látszó-lagos. ;-) "
'Az jutott eszembe', hogy valóban "csillagok"-e azok a 'valamik', amelyeket csak 'fifikás' múszerek mutatnak nekünk, de amúgy nem tudunk meg-győződni a 'saját szemünkkel', mint 'elsődlegesen hitelesített mérőeszközzel', hogy valóban!?ott vannak-e a "fekete égbolt"-on ahol nem 'csillog' a saját szemünkbe semmi, vagy csak 'a technika ördöge' által okozott 'optikai csalódás' az egész...
Mitől lehet 100%-ig valóságos, egy ember által észlelt dolog a világban ?
Talán attól, hogy 'tapasztalati'/gyakorlati 'vissza-hatása' van a megfigyelt dolognak, a valós életére.
cseik 3607 "mert bekak a fazekban. elkezdik tanulni a specrelt. igazandibol nem ertik meg, de azt hiszik h ertik, mert nem latjak meg a 'csapdakat'. igazandibol nem is gondolkoznak el rajta, mert nem analitikus hanem befogado tipusuak. erre az ismeretre alapozva tanuljak tovabb igen nagy energia befektetessel. aztan amikor szembesulnek valahol h mennyire beneztek, akkor jon a kognitiv disszinancia ami gorcsos tagadasba viszi oket minden eszerv ellen. es minel jobban ravilagitnak nekik az ellentmondasokra, annak erisebben tagadnak."
"es minel jobban ravilagitnak nekik az ellentmondasokra, annak erisebben tagadnak."
Azt hiszem ez az igazi börtön ! A szellemi be-zártság. És ez rosszabb, mint a 'valódi-börtönnek-nevezett-fizikai-börtön', mert pl. ha valaki oda 'bekerül' -'teszemazt-' 2 évre, amikor letelt a 2 év, hiába mondaná, hogy: 'Ó, én olyan jól 'elvoltam' itt, még maradnék tovább..!', nem teheti, mert 'páros lábbal rúgják ki onnan' !
(tehát onnan biztosan! szabadul...) De a fenti, 'progresszíven-önzáró' börtönből mikor?! (és hogyan..?) szabadulhat, az ott csapdába esett egyén... ?! ;-(
Azt hiszem nem a 'kóter' a nagyobb börtön, hanem a szellemi bezártság. ;-(
„Rendben, 'tegyük fel', hogy a "virtuális fotonok", 'X' %-os "lehetőség"-el mindig 'megjelennek' a 'fény HULLÁMJELENSÉG' 'útjában', így 'ki tud alakulni' a 'fénysugárzás'.”
Feltettem, méghozzá 100%-os lehetőséggel, hogy „mindig 'megjelennek' a 'fény HULLÁMJELENSÉG' 'útjában', így 'ki tud alakulni' a 'fénysugárzás'.”
Az emberi szem külön-külön lát minden csillagot, fényforrást, az égbolt azonban fekete. De van olyan detektor, amely az egész univerzumot fénylőnek látja, vagyis a teljes spektrumot. Az a virtuális foton, amit az emberfia nem lát, de másnak látszó-lagos.;-)
"Ha lehet valószínűségi hullámokról beszélni (ami baromság, de mégis beszélnek róla), akkor miért ne lehetne 'lehetőség-hullámok'-ról is beszélni. (ez is baromság, de beszélni bármiről lehet)."
Na ugye ! És még azt mondják, hogy nincs 'szabadság' ! (vagy hogy csak annyit jelent, hogy: 'viszket a seggem, megvakarom, mégpedig ott, ahol én akarom'. ;)
Ha minden hülyeséget le lehet írni/'el lehet adni' tudományos 'köntösben', akkor ténylegesen 'megvalósult' a "tudomány szabadsága" nevű lózung... !
Ha lehet valószínűségi hullámokról beszélni (ami baromság, de mégis beszélnek róla), akkor miért ne lehetne 'lehetőség-hullámok'-ról is beszélni.(ez is baromság, de beszélni bármiről lehet).
"Az én értelmezésemben, a virtuális lehetőséget jelent. Aki ismeri az objektív valóságot, a valódi valóságot, csak az mondhatja azt, hogy a látszólagos nem az. ;-) "
Rendben, 'tegyük fel', hogy a "virtuális fotonok", 'X' %-os "lehetőség"-el mindig 'megjelennek' a 'fény HULLÁMJELENSÉG' 'útjában', így 'ki tud alakulni' a 'fénysugárzás'.
'Namostkéremszépen!': mitől?! függ az, hogy a "lehetőség", valósággá! válik, azaz pl. a 'felkapcsolt' zseblámpa világítani fog, esetleg nem lesz 'szakaszos' a fénye, vagy a világítás időtartama... ?! ;-)
(mert a gyakorlatban!, nem tapasztalunk semmiféle "lehetőség"-et: adott, 'fix' körülmények között, 100%-os biztonsággal 'fény lesz'... ;)
/Cyrano után 'szabadon': "Magamat kidumálom ha kell, de mástól ezt nem tűröm el !"/ ;-)
Azt, hogy úgy látod, mintha létezne, de valójában nem létezik, csak látszat.
Gondolj pl. a szivárványra.
Létezik a valóságban szivárvány? Nem létezik, de mégis látható. A Napnak a második képét látod egy más formában, de csak rövid ideig, amíg esik az eső. Vagyis a szivárvány egy virtuális Nap.
A virtuális részecske is ilyen. Egy nagyon rövid ideig látható, de az csak a valódi részecskének egy másik képe.
Az én értelmezésemben, a virtuális lehtőségit jelent. Aki ismeri az objektív valóságot, a valódi valóságot, csak az mondhatja azt, hogy a látszólagos nem az.;-)
