A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Erre is tudnál magyarázatot adni? Hol van itt szimmetria?
Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elektromos töltésnek nincs tömege, de a gravitációsnak van? Mi különbözteti meg a töltést a tömegtől, ha mindegyiket taszító, ill. vonzó hatásnak érzékeljük?
Egy elemi részecskének hogyan lehet két különböző töltése, amikor egy fizikai állandót képez. Az a négyféle részecske, amit megmaradónak, állandónak tartunk, milyen szimmetriát képez közösen? Vagy ha aszimmetrikusak, mitől állandó az?
"Ennek a globálisan szimmetrikus kvantumgravitációnak a lokális megsérüléseiből keletkeznek az elemi részecskék elektromos töltései, és a részecskékhez felhasznált téridő kvantumok halmazából pedig a részecskék tömegei, tömegpontjai."
A részecskék tömegei az elemi gravitációs töltésekböl erednek, az elemi töltései meg a részecskék elemi elektromos töltéseiböl. A részecskéknek két fajta elemi töltése van.
"Ha azt is feltételezzük, hogy ezek a nagyon parányi taszító-vonzó hatások a téridő kvantumaihoz köthetők, akkor a gravitáció kvantumos eredetéhez jutunk."
Abszolút nem! A taszító-vonzó hatások az elemi gravitációs töltésekhez kell kötni, ez okozza a kvantumos gravitációt!
„És ha a tér kis darabkáit részecskéknek tekintjük, akkor ezek egymásrahatása részecskefizika.”
A diszkrét téridő feltételezése megnehezíti a folytonosságra épülő analízist, az integrálást. Egy darab téridő kvantumot nem tekinthetünk öröktől fogva létezőnek, mivel saját (nagyon rövid) idővel és ezáltal (nagyon kicsi) térfogattal egzisztál. Azonban tekinthetjük egy határértéknek, amihez a folytonosságot viszonyítjuk. A végtelen potenciából felbukkanó, majd abba alámerülő téridő részecskék, megszámlálhatatlanul végtelen számossága egy nyílt „folytonos”halmazt képez, amit az éppen egzisztáló határértékhez közelítve lehet integrálni. Ezzel elkerülve a harmad kvantálást, ami a téridő kvantumára irányulna. Mivel ezzel a téridő kvantum egy kiterjedt pontnak, a Minkowski téridő eseményének minősül, topológiailag a rendezetlen párokból álló, fluktuáló nyílthalmaznak számít. A kvantum fluktuáció már dinamikus jelenség, ami taszító és vonzó erőhatásokat feltételez. Ha azt is feltételezzük, hogy ezek a nagyon parányi taszító-vonzó hatások a téridő kvantumaihoz köthetők, akkor a gravitáció kvantumos eredetéhez jutunk. Ennek a globálisan szimmetrikus kvantumgravitációnak a lokális megsérüléseiből keletkeznek az elemi részecskék elektromos töltései, és a részecskékhez felhasznált téridő kvantumok halmazából pedig a részecskék tömegei, tömegpontjai.:)
Tudja-e a fizika mi a tömeg (amit Einstein sem tudott és tök mellé interpretált), mi a neutron, mi a neutrínó, miböl állnak az atomok?
Mik a mezonok, a bárionok (de ne jöjjön nekem senki a kvarkokkal, a gluonokkal, a partonokkal, meg mit tudom én milyen csudákkal), meg erös- és gyenge kölcsönhatással.
A részecskefizikában majd minden ostobaság, még a gravitáció sincs beépítve.
Azok akik nem értették meg, hogy fizikailag mit jelentenek az elemi töltésekböl kiinduló, c-vel terjedö mezök, azok, mint te is, ne is szólaljanak a tudományhoz.
