Keresés

Részletes keresés

destrukt Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3627

"megadod a három kordinátát, és az időkordinátát. Nekem az az érzésem , hogy az időkordinátát nézitek negyedik dimenziónak..."

 

Így van. Balga módon az időt (pontosabban a fénysebességgel felszorzott időt) nézik negyedik térdimenziónak. De akárhogy is bűvészkednek, a tér mindig csak 3 dimenziós marad. 

Előzmény: gyongyom bokretam (3624)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 0 0 3626

Na de minden pontnak van egy mérhető hőmérséklete is. Ha ezt is megadhatod, és akkor már 5 dimenziód lesz?

 

És miért van az időkoordinátában benne a fénysebesség?

 

Előzmény: kalevaleeeeeez (3623)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 -1 1 3625

"A fénysebesség nem mozgás."

 

A fényterjedés igenis hullámmozgás. Ennek a sebessége a fénysebesség. Figyelned kellett volna a fizikaórán. 

Miért is nem mozoghat semmi fénysebességnél gyorsabban?

Próbáld meg értelmesen elmondani. 

De semmi világvonal, meg rapiditás. 

Csak úgy egyszerűen magyarul mondd el. 

Menni fog?

Előzmény: Elminster Aumar (3622)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.05.15 0 0 3624

megadod a három kordinátát, és az időkordinátát. Nekem az az érzésem , hogy az időkordinátát nézitek negyedik dimenziónak, a kordináta rendszerben.

Előzmény: kalevaleeeeeez (3623)
kalevaleeeeeez Creative Commons License 2024.05.15 -1 0 3623

Téridő

 

Ha le akarsz írni egy történést, megadod a három térbeli koordinátáját - innen tudod, hol történt - és egy időkordinátát kell megadnod, ez megmondja mikor történik.

 

Ha tehát látod, hogy Bradpitt sétál a Hősök terén, majd másnap Te is elmész oda, az nem találkozó (randi), mert az időkoordináta nem egyezik. Ha mind a négy koordináta egyezik, akkor találkozó.

 

Ennyire egyszerű. Más kérdés, hogy milyen izgalmas dolgokat vezetett le ebből Einstein. Példul feltételezte, hogy ha egyben kezeljük a négy paramétert, akár hathatnak is egymásra. És így is van.

Előzmény: gyongyom bokretam (3601)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.05.15 -2 0 3622

"A fénysebesség sem az."

 

A fénysebesség nem mozgás. És nemcsak azért nem, mert egy fizikai paraméter, hanem azért is, mert semmi vonatkoztatási rendszer nem haladhat ebben a búvalb@szott világban fénysebességgel, azaz VÉGTELEN rapiditással. Minden fizikai dolog csakis véges rapiditással mozoghat, az meg mindig kisebb a fénysebességnél.

 

A tömeg nélküli dolgok (amiket ezért nem is igazán lehet "dolgoknak" nevezni) na azok fényszerű világvonalat futnak be a téridőben. Ennek meg az különlegessége, hogy a négyestávolsága mindig egzaktul nulla: a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont. Nincs hova mozogni, hiszen minden távolság nullára zsugorodott és minden időtartam szintúgy.

 

Hogy értsed is: a fényhez nem lehet fizikai vonatkoztatási rendszert kötni. Nem lehet fénysebességgel mozogni.

Előzmény: destrukt (3621)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3621

Feltetem egy szakmai kérdést az előbb.

Melyik mozgás a relatív mozgás?

 

Éppen Construkt volt, aki elismerte, hogy a forgómozgás és a gyorsuló mozgás nem relatív. 

A fénysebesség sem az.

 

De továbbra is ragaszkodik a relativitáselmélethez, amely szerint minden mozgás relatív. 

Erről írt cseik. 

Görcsös tagadásba menekül a valóság elől.

 

Előzmény: seth118 (3619)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3620

Nem érdemes vele foglalkozni, úgy hazudik, mint a vízfolyás. 

Megtaláltam a beírásait, amivel a modiknak könyörög, hogy a szuperfizikust tiltsák ki a Tudományból.

 

Előzmény: seth118 (3619)
seth118 Creative Commons License 2024.05.15 0 0 3619

Construkt 3614
" Szerinted lehetetlen, hogy valaki értse, amit te nem értesz? "

 

De igen, tudom, hogy van ilyen, de ha a fizikai valóság leírására
van pl. két modell (ami 'állítólag' mindkettő működőképes)
akkor az 'Ockham borotvája filozófiai elv 'értelmében',
az egyszerűbbet kell elfogadni.
(pláne!, ha az még 'közérthetőbb' is... ! ;)

 

De ha tüzetesebben megvizsgáljuk a két rivális 'valóság leírást',
és az egyik 'egyszerű', -kvázi- 'mechanikus' elveken alapuló
magyarázatokat ad az ismert jelenségekre, míg a másik pedig
olyanokat, hogy pl,: "egy háromszög átfogója hosszabb lehet
mint a háromszög befogóinak összege",
akkor azt kell mondanom, hogy:
"ez az ami nem lehetseges fizikai valosagban,
 hanem csak egy matematikai modell."

  ;-(


Más ! (" Ugoorgyunk ! " ;)

 

Vajon miért van az, hogy cseik sorozatos! felhívására ('kihívására' .. ?! ;)
Construkt, Run like hell, és a többi.. nagytúúdású rel.elm. hívő,
sohasem tudományos, 'tényalapú' 'ész-érvekkel' reagálnak,
hanem 'ex-katedra' kijelentésekkel, de azokat is csak
a 'pszichiátriai' témakörből vett jelzőkkel...
("Badarság!"; "hülyeségeket beszéltél"; "görcsös tagadásba kezdtél";
"kisebbrendűségi komplexusban szenvedő beképzelt buta emberek tipikus önámítása"; )

 

Tudod mire emlékeztet engem ez a 'helyzet' ?!
Arra amikor a palotapincsi kutyát és a kaukázusit
egy kerítés választja el, és a pincsi 'habzó szájjal'
acsarkodik a kerítés túloldalán lévő kaukázusi kutyára,
("mert a pincsi hardverben, egy pitbull szoftvere van".. ;)
de egy lépést sem tesz 'oldalirányban',
mert nem sokkal odébb ott van, a nyitott kapu...
;-/

Előzmény: Construkt (3614)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 -2 1 3618

Már megint hazudsz.

Az asztalon lévő testre nem hat a gravitáció?

Dehogynem. 

Előzmény: Construkt (3617)
Construkt Creative Commons License 2024.05.15 -1 1 3617

"a gravitációs erő mindenütt jelen van, és minden testre hatással van."

Badarság!

A gravitáció mozgató hatását már egy egyszerű vízszintes asztallal is ki lehet zárni.

Amíg te még ezt se érted, addig felesleges az általános relativitáselméletre vonatkozó mondatokat idézgetned Einsteintől.

Előzmény: destrukt (3615)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 -1 1 3616

@

Ezzel meg az a nagy baj, hogy az egyenes vonal fogalma is relatív a relativitáselméletben, mert ami az egyik vonatkoztató testhez viszonyítva egyenes vonal, az egy másikhoz képest már görbe vonal.

Előzmény: destrukt (3615)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3615

Einstein szerint a testek sebessége csakis relatívan értelmezhető. 

A relativizmus abból indul ki, hogy nincs abszolút mozgás, mert a mozgás csakis relatíve értelmezhető. Ha valaki nem hinné, akkor idézzük a relativizmus prófétájának szavait:

 

"Nem hiszem, hegy egyáltalán értelmes dolog volt kitalálni az abszolút mozgás műszót, mikor a mozgás természete szerint nem lehet más, mint valamihez viszonyított. " (Albert Einstein)

 

Einstein számára már maga a "abszolút mozgás" kifejezés sem értelmes. 

Ezzel gyakorlatilag hülyének nyilvánítja mindazokat a tudós elődöket, akik hittek a valóságos (abszolút) mozgásban. Newton, Maxwell, Lorentz, Mach, Eötvös, Jánossy és még sokan mások a valóságos mozgás hívei voltak.

 

De nem csak ez a baj.

Az itteni beszélgetések során is kiderült, hogy a forgómozgás nem lehet relatív, mert belső méréssel kimutatható a forgás ténye.

Ugyanez igaz a gyorsuló mozgásra is.

Vagyis a mozgások nagy része nem relatív mozgás. 

 

Ugye azt tudjuk, hogy a fényterjedés is egy mozgásfajta, nevezetesen hullámmozgás. A relativitáselmélet szerint azonban a fénysebesség sem relatív, mert minden rendszerben ugyanannyi az értéke, vagyis abszolút állandó. Tehát a fényterjedés sem relatív mozgás. 

 

Ezek után felvetődik a logikus kérdés, hogy ha sem a forgómozgás, sem a gyorsuló mozgás, sem a fényterjedés nem relatív mozgás, akkor melyik az? Melyik mozgás a relatív?

 

Már csak egyetlen mozgásfajta maradt: az egyenesvonalú egyenletes mozgás. Mert ez sem nem forgó sem nem gyorsuló mozgás. 

Ezzel meg az a nagy baj, hogy az egyenes vonal fogalma is relatív a relativitáselméletben, mert ami az egyik vonatkoztató testhez viszonyítva egyenek vonal, az egy másokhoz képest már görbe vonal. (A mozgó vonatból kiejtett kő példája). Tehát a relativitáselméletben eleve nem létezhet egyenesvonalú mozgás. 

 

De ilyen egyenesvonalú egyenletes mozgás  a természetben sem létezik. Ugyanis ez lenne az erőmentes mozgás, de olyan meg a természetben nincsen, mert a gravitációs erő mindenütt jelen van, és minden testre hatással van.

 

Összegezve: valójában egyik létező mozgás sem relatív. 

Így a relativitáselmélet alapja megbukott. 

 

 

Construkt Creative Commons License 2024.05.15 -1 1 3614

Szerinted lehetetlen, hogy valaki értse, amit te nem értesz?

 

Aki mégis ezt állítja, az vagy anyagilag érdekelt, vagy csak nem meri bevallani, hogy ő se érti?

No, ez a kisebbrendűségi komplexusban szenvedő beképzelt buta emberek tipikus önámítása.

Minden diliház kapujára ki lehetne írni:

"Olyan nem létezik, hogy náluk bárki okosabb legyen! Aki mégis, az nyilván festi magát!"

Előzmény: destrukt (3609)
Run like hell Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3613

Fáj az emléke? Elhiszem, csúnyán pofára estél...

 

Előzmény: destrukt (3611)
cseik Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3612

valaszolj lecci a 3584 kerdeseire, ha nem nagy faradsag :)

Előzmény: destrukt (3609)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 -2 1 3611

Neked meg az arcod túl nagy a tudásodhoz képest. 

Előzmény: Run like hell (3610)
Run like hell Creative Commons License 2024.05.15 -1 1 3610

Amikor elmagyarázták neked azt a középiskolai geometriai fogalmat, amivel kapcsolatban hülyeségeket beszéltél, és rájöttél, hogy nagyon benéztél valamit, akkor jött a kognitív disszonancia és görcsös tagadásba kezdtél.

Elég emlékezetes volt :D

Szóval egy kicsit nagy rád ez a mellény...

Előzmény: cseik (3607)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3609

Nagyon jól látod.

De nem nagyon van más lehetőségük, mint a görcsös tagadás. 

Mert egyébként be kellene vallaniuk, hogy egy alapjaiban hibás elmélet bűvöletében élték le az egész életüket. 

Előzmény: cseik (3607)
destrukt Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3608

"...'hogy' nem ismerik fel a nagytúúdású rel.elm. hívők..."

Egy részük vak, más részük meg  felismerte, csak nem érdeke beszélni róla. 

A tudományt sem a szép elvek és az észérvek irányítják, hanem az érdekek. 

Előzmény: seth118 (3606)
cseik Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3607

tulajdon kepen igen.

 

mert bekak a fazekban. elkezdik tanulni a specrelt. igazandibol nem ertik meg, de azt hiszik h ertik, mert nem latjak meg a 'csapdakat'. igazandibol nem is gondolkoznak el rajta, mert nem analitikus hanem befogado tipusuak. erre az ismeretre alapozva tanuljak tovabb igen nagy energia befektetessel. aztan amikor szembesulnek valahol h mennyire beneztek, akkor jon a kognitiv disszinancia ami gorcsos tagadasba viszi oket minden eszerv ellen. es minel jobban ravilagitnak nekik az ellentmondasokra, annak erisebben tagadnak.

Előzmény: seth118 (3606)
seth118 Creative Commons License 2024.05.15 0 0 3606

"a teridoben a mozgas (szakasz meredeksege) megvaltoztatja a tengelyek egyseghosszat,
 vagyis a kovetkezmeny visszahat a forrasra,"

 

"a kovetkezmeny visszahat a forrasra"

 

'Lefordíthatom' 'magyar'-ra ?
A "kovetkezmeny visszahat a forrasra" magyarul 'annyit tesz',
hogy a jelen megváltoztatja a múltat. (... ?? .. !)

 

Erről Orvell, 1984 c. regénye jut eszembe, ahol
az "igazság"-ügyi minisztérium egyik alosztályán
mindig a napi politikai helyzethez 'igazították' a 'történelmet',
retusálásokkal, kivágásokkal, 'be-tétekkel'...
(hmm...)
;-/

 

 

"ez az ami nem lehetseges fizikai valosagban,
 hanem csak egy matematikai modellkent."

 

Igen, így van, de ha ez mind igaz amit leírtál, akkor
ezt 'hogy' nem ismerik fel a nagytúúdású rel.elm. hívők,
vagy ha felismerik, akkor 'hogy könyvelik el' magukban... ?!

 

Még érdekesebb kérdés, hogy

tudnak-e 'kontrázni' valamit erre
érvek, tények, logikai levezetések 'alapon'... ?!
;-)

 

(Construkt 3605 > nem tudnak... ;)
;-/

Előzmény: cseik (3604)
cseik Creative Commons License 2024.05.15 -1 1 3604

a terido egy olyan matematikai rendszer, ahol a harom terdimenzio es az egy idodimenzio egymas alapegyseget meg tudja valtoztatni. vagyis akoordinata tengelyek egysegbeoeztasa attol fugg, h a benne vektorkent ertelmezett mozgasnak mi az iranya.

peldaval konnyebb lesz.

 

legyen csak ket terdimenzionk, x es y. ha ebben abrazolunk egy elmozdulast akkor megadjuk a kezdo es vegpont koordinatait. pl 0:0 - 2:2. ez egy 1 meredeksegu vektor. aztan ennek folytatasa legyen egy 2 meredeksegu vektor. (meredeksegkent ertelmezzuk az y/x erteket, vagyis h hany egyseget halad y iranyban amig egy egyseget halad x iranyban) ekkor eljutunk mondjuk a 3:4 pontba. es igy tovabb. akarhogy valtozik a szakaszok merolegessege, az x es y koordinata egysegkiosztasa nem valtozik.

legyen x a terdimenzionk es y az idodimenzionk. ugyan ugy 0:0 - 2:2 az elso szakasz, 1es meredeksekkel. viszont amikor a masodik, 2es meredeksegu szakaszt rajzoljuk be, mivel a meredekseg az a sebesseg reciproka (v=x/y, meredekseg=y/x) es a relelm szerint a sebesseg idodilataciot es hosszkontrakciot okoz, at kell szerkesztenuni mind az ido mind a terdimenzio egysegkiosztasat.vagyis a terdimenzio koordinata tengelyen a kiosztasokat at kell szerkeszteni 1rol mondjuk 1.2re ez a tengely megnyulik, az idodimenzio koordinata tengelyet pedig mondjuk 0.8ra ez a tengely zsugorodik.

belso nezetben, vagyis a koordinata rendszerben egy adott szakasznal, nem erzekelheto ez a nyulas-zsugorodas, mert a meredeksege a szakasznak nem valtozik, mert az 1 meredekseg is valtozik, mint a feny sebessege es a belso nezeti meredekseget ehhez az 1es meredekseghez kepezt merjuk.

viszont ha mar ket kulonbozo meredeksegu szakaszt rajzolunik akkor mindkettohoz tartozik egy egy ter es egy egy ido tengely, amiknek a kiosztasa kulonbozo. tehat attol fugg, hogy mihez merjuk a szakaszt, h annak meredeksege mekkora.

 

a teridoben a mozgas (szakasz meredeksege) megvaltoztatja a tengelyek egyseghosszat, vagyis a kovetkezmeny visszahat a forrasra, az ido es a ter egyenertekuen valtozni kepes entitasok, egymasra is hatassal vannak.

 

ez az ami nem lehetseges fizikai valosagban, hanem csak egy matematikai modellkent.

Előzmény: gyongyom bokretam (3601)
cseik Creative Commons License 2024.05.15 0 1 3603

en ertem amit mondasz, a relelm fogalmat es annak kenyszeru kiegesziteseit probalod ertelmezhetove tenni. rossz az ut. vagy hasznald az eredeti elvonatkoztatott fogalmakat vagy materializald a rendszert, a ketto egyutt tenyleg csak egy kusza valami.

 

 

Előzmény: őszszakál (3595)
őszszakál Creative Commons License 2024.05.15 -1 0 3602

Az univerzum lételméleti szempontból egy negatív nyomású skalármezőből, spontán módon keletkezett. Tehát volt előtte valami, ami nem a semmi. Mi lehetne ez a valami, ha nem a potencia, a lehetőség, ami az univerzummal vált valósággá. Amennyiben a végtelen fizikai mennyiségeket vizsgáljuk, a (renormálás), más néven kvantálás, mérhető mennyiségekre darabolás elkerülhetetlen.

Ha az energia, anyaggá konvertálódik, (E=m c2) akkor minden formája leredukálható egy legkisebb egységre, vagy olyan adagokra, amik a kölcsönhatásban részt vesznek.(foton, elektron, stb.) Amennyiben az energia legkisebb megnyilvánult formáját keressük, az a téridőnek a kvantuma. A téridő struktúra, pedig a legnagyobb (végtelen nagy) megnyilvánulási formája. A téridőből, a vákuumenergiából, vagy erőtérből csapódnak ki az anyag elemi részecskéi, amik a testeket alkotják. Az anyagi megnyilvánulás másik formája a sugárzási, vagy kölcsönhatási mezők. Mindeközben, az alapstruktúra, a téridő megmarad annak ami. A megnyilvánult univerzumot magába foglaló szuperhalmaz.;-)

Előzmény: gyongyom bokretam (3601)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.05.15 -3 0 3601

Még mindig nem derült ki , mit neveznek téridőnek. Amit te itt produkáltál az egy potenciális blabla

Előzmény: őszszakál (3599)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.05.15 -1 1 3600

Megkérdeztem a férjemet. Ő azt a választ adta, hogy egy térben lezajló idő. Ha atól béig megyek két óra alatt, akkor ez lehet egy téridő.Ha két órakkor indulok és négy órakkor érkezem. Mind a két óra mind a négy óra lehet egy téridő . A föld kűlönböző pontjain mért idő szintén téridő.

Előzmény: őszszakál (3599)
őszszakál Creative Commons License 2024.05.15 -1 0 3599

Aki elvonatkoztat, a konkrét összefüggések összességéből kiválaszt, külön, önállóan elképzel valamit, ami csak összefüggésben létezik, hasonlóan cselekszik.  Amikor a kiemelt téridőt körülményesen próbálom értelmezni, ilyen sül ki belőle. /eszi, nem eszi, nem kap mást/;-)

Előzmény: seth118 (3597)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.05.14 -1 0 3598

Szerinted mi a téridő?Ezt azért kérdezem tőled, mert az utóbbi két napban a hozzászólásaidat olvasva, arra a következtetésre jutottam,hogy a hozzászólásaid valamelyest érthetőek.

Előzmény: seth118 (3597)
seth118 Creative Commons License 2024.05.14 0 0 3597

"A téridőt csak a végtelen sok, mérhetetlenül kicsi kvantumok struktúrája,
 a dinamikusan fluktuáló vákuum, a „nullponti” energia,
 a mindent magában rejtő Minkowski monolit,
 a múlt, jelen, jövő egybegyúrása teszi elfogadhatóvá, logikailag létező valósággá."

 

 

Ja, peersze. a diliházban !
;-(

 

'Miért van az', hogy ha cseik 'fejtegetéseit' olvasom, azt (általában ;)
azonnal, és könnyen megértem, de ha a Te 'agyszüleményeidet' olvasom
kedves őszszakál, akkor --ha bár megértem a szavakat, szókapcsolatokat
amiket leírsz, de mégis-- összességében, nem találok értelmet bennük,
és olybá' tűnik nekem, mint ha egy 'erősen "füves" ember'
'látomás-töredékeit' hányná ide elém valaki...
;-(

 

(azért tudom ez utóbbi hasonlatot használni, mert 'volt szerencsém'
olyan valakivel beszélgetni, aki saját bevallása szerint,
az azt megelőző két évben, naponta legalább két "dzsointot" elszívott.
na, ennek az embernek volt olyan a 'beszéde', hogy
különálló, egymáshoz semmiképpen sem kapcsolható
szavakat, fogalmakat sorolt - 'értelmes mondatként'...
legalábbis ő, meg volt róla győződve,
hogy a beszéde teljesen értelmes és logikus !)
;-(

Előzmény: őszszakál (3595)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!